Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-11 / 42. szám
TARTALOM. Házul napló. Országgy.214. orsz. ülés a FeRAnél: porló sérelmek és kivárjatok, katonai élelmezés iránti üzenetek s hitelesítések. 275. ker. ülés: Bruck városának petitiója, egy honosodást kérő folyamodása,folytatólagos vitatása a szőnyegen lévő tárgynak. 215. orsz. ülés a FŐRRnél : hitelesítések és üzenete a KKnak egy Somogymegyei házaló kereskedést illető sérelem iránt. 276. ker. ülést folytattatik a két. választmány által tett váltótörvényrel javaslatának vitatása. 216. orsz. ülés a FŐRRnél: hitelesítések és a hajdú kerület rendezése iránti sik üzenete a KKnak. 277. ker. ülés: A tegnapi indítványok vétettek vitatás alá, mellyek módosítva elfogadtattak.) — Vidéki lev. Hevesből. (Gyöngyös vár. tisztújitása.) Mosonyból. (kegy. rend. tanodát illetőleg.) Nográdból. (czáfolat és módosítás). Külföldi napló. Spanyol-, Angol-, Franczia-, Németország. Kapvizsga. Budapesti Híradó. Élet, Irodalom és művészet. Abd-el-Kader. —Korszerű szózat. — Politicai böngészet. —■ Ikervárosi hírnök. — Apróságok. HAZAI MPIC. Országgyűlés. CCXLV. orsz. ülés a FORRnél sept. 4-én. Tárgy: pótló sérelmek és kivánatok, katonai élelmezés iránti izenetek , s hitelesítések. Hubay olvassa a KK.-6 izenetét a pótlólag beadott sérelmek s kivánatok iránt, mellyek között kiemelendőnek hisszük abbeli kivánatot, hogy bold. Vurum Jósef volt nyitrai püspök által Zsolna mezővárosában fölállítandó árvaintézetre tett bőkezű alapítványa törvénykönyvbe igtattassék. Mit a FORR. is egész készséggel elfogadnak. Ezután olvastaték a 2-ik válasz a sérelmekre nézve, melly kéziratra utasittatván, Szél olvassa a görög nem egyesültek iránti kik válaszszenetet, mellynek szerkezetére nézve a f.........i püspök ő maga azon észrevételt teszi, mikép azon abban foglalt inditóokkal, hogy a nevelésről intézkedni a görög egyház jogai közé tartozik , a Kir. izenetére felelve nincsen, kik t. i. a görög nem egyesülteknél a nevelési ügyet botrányosan elhanyagoltnak lenni állítják. A magos szónok elismeri azt, hogy ha a nevelés annyira el van hanyagolva, valahol abba beleszólni a státusnak , teljes joga van , s így jobbnak látná azt felelni a KKnak, hogy a FORR, a mai legfölsőbb helyen megengedett görög nemzeti congressus intézkedéseitől sikert várnak, s ez okból előbbi intézeteiknél maradnak. Erre egy görög püspök tagadja a KKnak abbeli állítását, hogy a nevelés botrányosan el volna hanyagolva náluk, sőt azt mondja, hogy tekintve erejük csekélységét, az aránylag nem áll rosszabb lábon, mint akármely más vallásfelekezetnél. Egyébként az 1791 : 27. t. sz. által a nevelési ügybeni intézkedési jog a görögöket magukat illeti, mit ők továbbá is megtartani kivánnak. A fenebbi fő előadásra válaszol a k.. . .i püspök ő mlga, hogy a Kirnak hypotheticus állítását mint alapot fölvenni nem lehet; azt, hogy a törvényhozásnak az egyházi nevelés fölött rendelkezni joga volna, a magos szónok el nem ismeri. Eddig a görög nem egyesültek , valamint a protestánsok , a nevelési ügy körül maguk rendelkeztek, melly joguk a törvényeken s kiváltságokon alapszik , hagyassék meg ez nektek ezután is, s igy szónok a válaszizenet szerkezetével teljesen megelégszik. Az ezután elkezdett azon eszmérőli vitatkozást, valljon a statusnak van e joga a nevelésről rendelkezni? nádor ő fensége azon megjegyzése szakitó félbe, hogy ez most nem ide való ; minek hódolván a szónokok, a többség, egynéhány kivétellel, a szerkezet meghagyása mellett nyilatkozott. Ugyanazon itélőmester olvassa a vegyes házasságok tárgyában készült o-ik és Kelemen a vámrendszer iránt,lő válaszüzeneteket, mellyek, miután mind meghitelesittettek, a tanácskozásaiknak a katonai élelmezés s szállásolás tárgyában august 1-e napján költ kk, válaszra készült üzenetére tért át; mellyben a kivánt orsz. választmány kiküldése elfogadtaték, s aház elnök e fensége a fő tábla részéről következő tagokat nevezett ki: gróf Keglevich Gábor főtárnokot, Stankovics János győri püspököt, báró Majthényi Antal liptói, Marich Dávid győri, gróf Károlyi Lajos abaúji, és Gyürky Pál brassói főispánokat, gr. Péchy Emmanuel zempléni főispáni helyettest, gr. Cziráky Jánost, gróf Andrássy Károlyt, és báró Jeszenák Jánost. CCLXXV. ker. ülésben sept. 4-én (Elnökök kik előbb) mielőtt a szőnyegen levő tárgy folytatólagos vitatása megkezdetnék elnökileg bejelentetik Bruck városának petitiója, és egy honosodást kérő folyamodása, az előbbi a petitionalis választmányhoz utaltatott, az utóbbira nézve az elnök miután több illy folyamodások beadvák egy választmány kiküldését véleményre, melly a folyamodásokat összeszedje. Erre egy megyei követ: A múlt ér.gyülésen Borsod megye érd.követe volt az illy folyamodások összeszedésével megbízva — czélszerűnek látja ugyanazt jelenleg is cselekedni. Szavai helyesléssel fogadtatván a honositást kérők folyamodásának összeszedésével Palóczy László bízatott meg. — Ezután Ghiczy olvasá a kerületi választmány javaslatának első 6 §§it, mellyben a választmány a szenvedő váltó képességet csak bejegyzett kereskedőkre és üzérekre véli szólitandónak, ennek végével olvastatatik a váltó törvényszékeknek e pontra vonatkozó véleménye. Mire egymás után több követek szólaltak föl a váltó törvényt ezért veszett intézetnek vallók, azonban nem eltörleni, de javítani mindenesetre kívánók s a czélszerű javitást a választmány javaslatában találván föl, mellyel szavazataikkal ápolának. De történtek a választmányi javaslat ellen is nyilatkozatok jelesen ... . megye követe szeszélyesen fejtegető a választmányi javaslattal merőben ellenkező nézeteit mondva, miként a váltó törvény által csak az olly dandik szegényedtek el, kik nem önszükségeik kellő pótolására , hanem veszedelmes kedélyek megnyugtatására százezrektől válnak meg néhány perczek alatt a kártyaasztalnál, vagy bálokra tékozolják vagyonukat. Kiket sajnáljon a törvényhozás kérdé, azokat , kik jószágaik gyarapítása helyett külföldön pazarolják a magyar javakat, és szegényeik a hazát kihordva kebeléből a pénzt! hála Isten úgymond hogy ezek jószágai mások kezébe kerülnek. — A hitel hiányát — úgymond — ne a váltó czélszerűtlenségének tulajdonítsuk, mert ennek ellenkezőjét a gyakorlat tanúsítja, vagy ki tagadhatja , hogy a hazánkban létező takarékpénztárak a váltónak köszönik tételüket. A posonyi takarékpénztár 5 proetre kölcsönöz, de csak polgári telkekre, hanem nemesi birtokokra nem kölcsönöz, mert a kellő biztosítékot nem látja , hát a váltó ennek az oka — kérdi a szónok s tagadólag felelve mondja, miként az ösiség. Törüljük el — mond az ösiséget és a nemesi rendnek is ép olly hitele lesz, mint van most a polgári rendnek. A hitelen felül van még egy igen fényes oldala a váltónak, t. i. a pénzt megtartja a honban. Az angolnak nem szabad hazájából 50 font sterlingnél többet kivinni, hát mivel űzi világszerte roppant kereskedését? — felelet — szónok szerint — váltókkal, mert hitele világszerte van — szónok azért a választmányi javaslathoz nem járulhat. — Egy megyei követ a gyakorlatra hivatkozva kérdi valljon a t. KK. és RR. — szükségük lévén — kaphattak volna-e itt Posonyban pénzt váltó képesség nem létében , nem kellett volna e valamit eladni még nagyobb uzsorával hogy szükségeiket pótolják, és a dolog illy helyzetében — szónok nem fogja föl — miként lehet a váltó képesség megszorításáról tanakodni. — „Szavazzunk“ hangzók minden oldalról, s az elnök e kérdést tévé föl , megszorittassék-e a váltó-képesség ? mellyre igenlegesen következő megyék szavaztak : Posony , Nyitra, Sopron, Vas, Nógrád, Liptó,Bars, Somogy, Győr, Veszprém, Fehér, Esztergom, Mosony , Pest, Bács, Turocz, Sáros, Ung, Szabolcs, Gömör, Bereg, Tolna .22 — Nemlegesen ezek: Zala, Komárom, Hont, Baranya, Zólyom, Tolna, Árva, Pozsega, Verőcze, Szerém, Abauj, Zemplén, Szathmár, Szepes, Borsod, Heves, Ugocsa, Bihar, Marmaros, Csongrád , Békés, Csanád , Arad, Temes, Torontál, Krassó =26 — 22 = 4. — Trencsén jelen nem létében. — És igy a váltó-képesség meg nem szorittatni határoztatott. — A szavazatt alatt egy megyei követ nyilatkozatra hivá föl az elnökséget, ha valljon a kérdés átalánosságban létetette, mire az elnök igenlegesen felelvén , két megyei követ szavazott általánosságban a megszorításra, utasításaikat egy megyei követnek szinte szavazatt alatti megjegyzése szerint nem kellőleg magyarázók. — A határozat kimondása után, mellyet minden oldalról kitörő ,,éjenezés kisért — egy megyei követ emelt szót mondva, miként a váltói képességet az iménti határozat erejénél fogva többé szorítani nem lehet, hanem olly javitásokat, minek ezzel kapcsolatban nincsenek, mint például a csalárd bukás megakadályozására, szigorú büntetésére, intézkedni nemcsak lehet, de kerülhetlen szükségü is. Egy megyei követ javasolja, hogy a váltó törvény sorban fölolvastassék s az észrevételek §t.kint tétessenek meg, mire a jegyző a választmány munkálatának megvizsgáló ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Abd-El-Kader: Abd-El-Kader az arabok hite szerint szent próféta , hősvitéz a francziáknál, ha szükséges szembeszáll a halállal, kikerüli azt, ha későbbi terveit így kívánják. Abd-El-Kader harczias jelleme hasonlít a tigriséhez, melly zsákmányát üldözi, nyomdokit mindenütt követvén; az erélyesség azonban főtulajdoni közé tartozik, melly közönségesen gyorsasággal párosulva szokott lenni. Jóllehet szavait úgy tetteit is számítással viszi véghez, mindazáltal sokat a vakesetre bíz, minthogy ő bizonyos előrendeltetésben hisz , melly minden tetteit kormányozza, s a szerencsének aláveti a törzsököket, mellyeket fölizgatni képes vala.—És így , ha önsorsába bízva, magát azúr fölkentőnek tekinti, tudja ő jól, mit cselekszik, még akkor is, mikor csupán az ég szózatát követni látszatik. Jelkesülten a szó legszorosb értelmében, mindazon terveket , mellyek saját személyes állásából erednek, az ég sugallatának nézi, és magokat a baleseteket kisértéseknek tekinti, mellyeknek egy időben dicsősége alapjául szolgálandniok kell. Ha némellykor kedvetlen s bágyadt, de mindig bátor lelkű. Megajándékozva Abd-El-Kader a róka ravaszságával s oroszlány bátorságával, bírja , ő még a hiúz szemét is és a kígyónak hajlékonyságát. Ő éles elméjű, kevély bátorsággal bír, és kimeríthetlen forrású lélekkel; de a mi őt minden emberek fölött emeli, pillanatának gyorsasága, melly által mindent lát, mindent előérez, mindent kiszámít — mindenek előtt az ő rendíthetlen hidegvérüsége, mellyet vész közepette is megóv, igaz arábiai vér forr ereiben és a dicsvágy emészti mellét.— Nagy- és magaslelküségre s mély vonzódásra képes, Abd- El-Kader elismeri a hódolatot és jutalmazni tudja. A szükség kényszeríti őt némellykor borzasztóvá lenni, de rá hajlama nincs. Tud ő tekintélyt és becsültetést éleszteni azon félelem által, melly őt övedzi csak úgy, mind ingadatlan jelleme által. Az egy, mit utál és megvet a pulyaság. — Tetteinek ura közönségesen, első haragjában adott parancsát néha megbánja, de azt soha meg nem engedi, hogy tévedé. —Abd-El-Kader is csupa ellentétekből összetéve, s azon hősies ellentállás, mellyet az Algirban levő franczia sereg ellenében tanusita, olly vakbuzgalmu hőst képez belőle, ki inkább a regényes mint a valódi élethez tartozni látszik. Abrazata bőrének színe homályos fejér, melly a napsugárinak ellentáll, homloka széles és magas; fekete szemöldökök erősen hajtott iv gyanánt fedik a két nagy fekete szemet és fekete szempillákat,azon nedvtől duzzadva, melly a szemnek annyi fényt és életet kölcsönöz. Orra rendesen képzett és könnyen hajtott, vékony s keskeny ajkai finomságot és cselt gyanittatnak. Fekete szakáln tömött, de nem éles, hegyesen fut alá ; képe tojásdad és szemöldökei közt létező, kis tűzött jegy homloka fejérséget még inkább emelik kezei nagyon fejérek és piczinyek, úgy lábai is. Lovát úgy üli mint egy centaur. Magassága nem haladja meg az öt lábat, de erős test alkatú, segéssége mint teste ép. Fejér finom gyolcsból készült turbán fedi fejét, teveszőrből készült sinor által lekötve, pamut ing, ugyanazon szövetből felső öltöny, egy fejér s barna köpeny, ebből áll egész öltözete. Jobbjában közönségesen olvasót tart, mellynek golyóit míg beszéd közben is ujjai közt csúsztatja, s ha valakit meghallgat, akkor ezen imára határzott bizonyos szavakat mormol magában. De ha szükség kardot rántani, azt biztosan ragadja meg és tűzzel forgatja azt, melly harczias válóját napfényre állítja. — így Abd-El-Kader korunk egyik legnagyobb jelleme. A czél, mellyet kitűzött, nemes, ő föltételében szilárd, állandósága győzhetlen ; midőn őt mint ellenséget félik, szerencséseknek tartanák magukat őt szövetségesüknek nevezhetni. Azonban nagyon kétes, hogy valaha szivéből hazájáhozi szeretetét, és az idegenek iránti gyűlölséget kioltani lehessen. Megölni lehet őt, de lényegét megváltoztatni lehetsen. Korszerű szózat mondatik el egyik tekintélyes külföldi lapban illy értelemben : „Ne higyje senki, hogy az iszonyatosság, a minden emberséges érzelemből kivetkezettség csak túlságos írók fejében , természet elleni költők rémrajzaiban fordul elő; maga a mai élet a legiszonyatosabb gonosztettek dús halászatát, vérrel és gyilkossággal teljes füzérét nyujtja, mellyek méltán állanak vétkei mellett amaz utálatra méltó kornak, a mellyet egész sorozata a nemembereknek, a római császárok, undokítanak nevökkel. Helyesen kárhoztatik ama vágy, mellyel leginkább a franczia irodalom a korbeliek lankadt idegeit a legiszonyatosabb rém jelenetek által iparkodik fölingerelni s csiklandozni; de ha más részről méltányos lenni akarunk, meg kell vallani, hogy korunk, életünk, valónk maga az , melly amaz iszonyatos előadásokhoz a hű előképeket adja. Lehet ugyan viszonozni, hogy gonosztettek minden időben vitettek véghez, s igaz, hogy azok az emberi természet árnyoldalából szintazon szükségességgel fognak mindenkorán fölemelkedni, mint az erények a fényoldalról; de a mód és modor, melly szerint mai nap a gonosztettek véghez vitetnek, a világtörténetekben hallatlan, s valóban még borzasztóbb, mint maguk a véghez vitt gonosztettek. Hittek egykor a sorsban és annak igazságában , akkor a gonosztett a boszu széllé- Harminczkilenczedik Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI UJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. 42. sz. Szerda. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czímzendők. September helén 1844. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boriték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben.