Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-02-14 / 26. szám
Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Teljes számi példányokkal még szolgálhatunk. Péntek febr. 14. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint , a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a’ szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. 26. szám 1845. Megjelenik minden kedden , csütörtökön , pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. TIRTITIOn. l Uagyarorozok és Erdély. Jótékony adakozások. Kinev. nyug. Politikai stabilitás elvei. Törvényíl atósági tudósitások. Tolnából (rendkiv. gyűl. nj törv. fels. intézv. védegylet ugy.) Trencsinből (rendk. gyűl. új törv. közmünk, fels. intézvt egyesül, ügy.) Budapesti újdonságok. lapszemle. Jelenkor. Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Társulatok és Intézetek. RADZYARORSKÁG és ERDÉLY, «Jótékony a«bakt»hitok jegyzéke az ínséggel küzdő árvamegyei szegénység számára. A kalocsai, főkáptalan 50 pft. , cs. ap. kir. Felsége Nersieh Ferenc, magy. kir. helytartósági tanácsnokot saját kérelme következtében egész évi fizetésével nyugalmazni; gr. Török Bálint helytartósági számfeletti tanácsnokot pedig valóságos helyt, tanácsnokká és országbiztossági aligazgatóvá; továbbá Ambro Antal Bars megye volt első alispánját; Somsich Pál Somogy megye orsz. követét; Havas József közoktatási bizottmány és központi könyvvizsgáló szék első ülökét, és Szentiványi Vincze helytartósági titoknokot valóságos helytartósági tanácsnokokká; végre Jaikovics Izidort bácsmegyei főjegyzőt és Demeczky Lajost Kassa városa tb. főjegyzőjét valóságos helytartósági titoknokokká kinevezni legkegyes, méltóztatott. Schratzenthaler József k. kamrai számvivőhivatali számtiszt, ugyanott számtanácsnokká lön kinevezve. A nm. m. kir. h. tan. számvevői hivatalánál Drescher Máté számtanácsnokká, Könyvey Leopold és Pirbala Károly számtisztekké, Bogdányi András és Schreyer Károly iktatókká, Egedy Gáspár és Hölbling Ferdinánd járulnokokká, Czillich Hugo és Balogh Henrik díjas gyakornokokká neveztettek ki. Pest, febr. 13. Politikai stabilitás elve. 3. A jelent megelőzött két czikkünknek eredményekép, a politikai stabilitásnak eszméjét a szabad közjogi állásnak eszméjével láttuk egybefolyni s ugyanazonulni. Illy formán tehát, a politikai stabilitás embere, a szilárd közjogi állás embere. — Minden polgári társas institutio s magányjogi állás végtére is csak a közjog szilárd fenállásától veszi erejét, állandóságát, s tehát czélszerűségét is. De igy már legüdvösb, legczélszerűbb, legigazságosabbnak mutatkozhatik ugyan nem ritkán az elméletnek szabályai szerint, valamelly magányjogi institutio, el kell azonban vesztenie ezenneműségét azonnal, mihelyt életben léptetése a közjogi állás szilárdságába ütközöttnek ismertetik. Ennélfogva, a magányjogi törvényalkotások vagy akárminemű részletes politikai institutiók, az ő jelességük, czélszerűségük, kivihetőségük, sőt igazságuk mértékét is már egyedül csak attól nyerhetik, ha az átalános közjogi állásnak szilárdságát s állandóságát meg nem támadják. Minden jog feletti rendszeres elmélet, minden institutioi részletességek feletti nézet, vélemény s meggyőződés, egyedül csak ezen tételnél nyeri alapos vagy alaptalanságának tekintetét s bírálatát. Ez olly világos, olly visszaigazithatlan s megdönthetlen igazság, mellynek pontossága s következetessége felett józan s ép ésszel kétkedni ugyan senki sem fog. De az előzmény s következmények közti elmeszabály szerinti interrogatorium vonalán, itt ismét egy kérdés merül fel; a kérdés t. i. valljon maga a közjogi állás szilárdsága, vagy mi mindegy, a politikai stabilitás erélye hol s jelesül mi elvben nyugszik? mi által lehet azt felismerni, lepontositni? S im elértünk e szerint a közjogi szilárd állás, a politikai stabilitás elvének kérdéséhez, mellynek megfejtése jelen s jövő czikkünk feladata. Nem szenvedhet kétséget, miszerint a polgári szövetség belsejében okvetlenül kell létezni olly tény súlyoknak, mik már mivoltuknál fogva első rendű főokai , hogy a politikai belviszonyok s az alkotmányos közéletből kifejlő polgári állások szilárdak, és az ingatásoknak már csak félelmitől is mentek legyenek; kell létezni olly súlyoknak, melyek mindennél inkább kezeskedjenek a felett, hogy a birtokló nép lelkét bizalom szállja meg, miszerint mától holnapra állása változékonyságától tartania ne kelljen; kell létezni a társulatban olly tényezőknek, mik önmagukból világosítsák s fejtsék meg a politikai nagy kérdéseket s az egyéni jogviszonyokat; mik a polgárok lelkébe öntsék a bizalmat s megelégedést; biztosítsák a csendet; előidézzék az osztályok közti közeledést és az érdekeknek közösségét; megszerezzék a földmivelő, kézműves, és művész viszonyinak öszveforrását;a mellyek szóval a társulati öszveg irányában olly szilárd, az ingatás elemeit kizáró közjogi s közéleti állást költsenek, mi, a külföldre s internationális érintkezésekre is tiszteletteljes hatályt gyakoroljon, mellyek végre sájátéban a munkáló, mindig surlódó, sőt küzdő elemeknek egymás általi ellensulyozását létre hozhassák. De kell lenni illy fótekintetü tényezőknek kivált az alkotványos álladalmakban, miután ezek már miségüknél fogva is, és a társulat felébb előszámlált élet javainak eminens biztosítékául vannak kieszmélve s felállítva. Az alkotványos közjog bensejében rejlő illy efficiens ténysúlyok igy már, a politikai stabilitás elveinek igen méltán neveztethetnek. Az alkotványok annál szilárdabbak, s ernyőzetük alatt a polgárok annál nagyobb fokára emelkednek a jóléti boldogságnak, minél nagyobb mértékben megfelelnek a status alapinstitutiok azon hivatásuknak, miszerint az álladalmi rendszer által már megalapíttatott közjogi jelenállást, minden lehető beringatásoktól menten tartsák. Az ó-iskola egyiránt, mint a legújabb, ezen hivatás elméletét és gyakorlatát, a három fő státus hatalmasság t. i. a törvényhozó bíráskodó és végrehajtó hatalom gyakorlatának czélszerű elosztásában pontosította le.Bentham a jelen tárgy felett ennekelőtte uralkodott fogalmi zavarokat az által tisztította meg, hogy egyszerűen s meglepően bebizonyította, miszerint a főbiztosíték nem abban fekszik, hogy ezen három nagy státushatalom egymástól egészen független legyen, hanem épen ellenkezően abban, hogy annak egyike a másikától a legtökéletesb függésben álljon; azaz, hogy egyik a másika nélkül sem jót, sem rosszat a statusra nézve teljességgel el ne követhessen. — Ez az ugynevezett contrapondialis rendszer, a status nagyhatalmasságok egymás közti s egymás általi ellensúlyozásának rendszere. Csak ezen eszmének elvben s minden következményébeni tökéletes elfogadása, teszi s teheti okszerűvé, sőt márcsak lehetővé az alkotványos élet észképét. De van még e vonalon egy körülmény, melly átalánvéve legalább Indiánkkal tisztán felmutatva, és az alkotványos jogterén tankép lepontositva sehol sincs; ez pedig abban áll, hogy a constitutionalis életnek — az önkormánynak — eszméje s minden lényege a közakarat kitudhatásaiban állván, ennek nyilvánulása pedig egyedül a szavazatok s szótöbbség megszámitása által eszközöltethetvén; minden alkotmányos életben, melly valóság s nem egyedüli írott malaszt, a szavazó polgároknak nem része teljességgel nem leszen képes a szőnyegen levő nagy politikai kérdésnek benlényegeit csak távolról is felfogni s igy szavazata nem * lesz akaratnyilvánítás hanem nemlény — semmi! Illy helyzetben tehát ép a rögtönzés és a szenvedélyek csilapodásának momentumai teszik kívánatossá, miszerint gyakorta a többséget tévutak s tévhatárzatoktól egyenesen a kisebbség óvja meg. Az alkotmányos contrapondialitásnak az életben működő gyakorlati oldala tehát világosan csak az, miszerint a közjogi institutiókban olly ténysúlyok létezzenek, mellyeknél fogva a kisebbség bizonyos időre, t. i. a kiábrándulás és az eszmetisztulás bekövetkezésének időperezéig a többségnek hatályosan ellenállhasson, és az illy ténysúlyok tagadhatlanul s elvitathatlanul a politikai stabilitásnak szintanyi világos elvei. Mutassuk fel azonban a stabilitás elvét gyakorlatilag a világnak három tetemes!) alkotványinál. Az éjszakamerikai alkotványnál a stabilitásnak főkezessége a senatusban képviselt életkor birtok, s hatalmon kívül, az elnöki Vétóban nyugszik; Frankhonban az ismeretes pensée immuable s ennek gyakorolhatási lehetőségén kívül a hivatalnokok nagy számában, ezeknek szavazati befolyásában, a pairek rendesen magas censusi cathegoriájában s higgadt korukban ; angolhonban a földbirtok egyesitett erejében, és ezen nyugvó párnélküli hatalmú aristokratiában. — Most már például csak éjszakamerikát tekintve: az alsó vagy épen mindkét háznak a jog és alkotványi garantiák elleni káros nyomulásai esetében — a praesidialis Veto hatósága által legalább egy elnök választástól másikig minden a réginél marad. Ezzel az éretik utól, hogy párt felekezeti szenvedély, hatalom s nagyra vágyási fondorkodások által semmi el nem rögtönöztethetik. Felhívunk már most itt mindenkit, váljon hogy a négy éves Vétónak ernyője alatt nyugodtak volna azon borzasztó határozatok, mik a lefolyt félszázad elején botránnyal s vérözönnel törték el az év rajzok lapjait, — megtörténhettek volna-e? A felhevülés s rögtönzés mindig kivételi állás az életben, és ép azért tartós az embernek természetinél fogva nem lehet. — E szerint már a „Veto“, a tévely, kedély és a szenvedély csillapodása alatti határozásnak kezessége, s tehát olly súly, mellynek ernyőzete alatt az im említett momentumok, az emberi elme s eszmélet örök változhatlan szabályai szerint, a jognak mindenkor győzelmet vivandnak ki a jogtalanság ellen. De a felül elemzett alkotványos alapinstitutiokon kívül van még egy fő stabilitási súlypont, melly magának a contrapondialitások ténysulyainak rendezése által kieszmélt politikai rendszernek is fentartó biztosítéka, — melly jelesül azt okozza, miszerint a három alap hatalmasságok öszves egyre működése sem térhet ki könnyen tévutakra, és ha átalában valami czél s érdek elleni lépést már tett is, a hiba, maga a nemzetéletnek s viszonyoknak mélyében nyugvó fejlemények által, normális után s módon, minden rázkódtatások nélkül is szabályos helyire visszaállitassék. Ez a stabilitás elvének legfenségesebb s mint mondók a speciális tennivalók a. k.ezéjét magában foglaló ténystílya — a ténysúly, melly felkeresve „felismerve“ megvitatva s mondhatlan jelentősége szerint méltatva, eddigelé nálunk sem az időszaki sajtó utján, sem a köztanácskozási termekben teljességgel nincsen. Ez, a nagy, a hatalmas, a világ uralmával biró Albionban, ezen magasztos politikai emelkedésű hazában, mellynek birtokai a hajdani Roma birtokát népszámban s kiterjedésben sokkal felülmúlják, egészen máskint van, ott ezen pragmatikai elv mindent, mi politikailag történik tökéletesen kormányoz; ott ezen elvnek megtámadtatása, vagy nem elegendő pietássali kezelése ministériumokat dönt. Ott jelesül Peel Robert urat is ép ezen elvnek kitűzése és védése vezette a kincstári hivatalba. ,,ott a „Landed interest“*) elve tisztán áll minden politikailag tevékeny polgár előtt; tisztán kimondatik s tárgyaltatik az a Journalokban és a meetingekben; tisztán kitüzetik a választások alkalmával; tisztán kifejeztetik az ünneptorokban; tisztán a kétház és a ministerium lóczairól; tisztán a gyapjuzsákról; sőt tisztán a trónról. — Tisztán látja, s tudja tehát ott minden, hogy az angol politikai rendszer őszvégnek stabilitási fentartó pontja a földbirtok.“ Angolhonban, mellynek gyáraiban — mint már tán valahol említők is, — egyedül csak a géperő öt- föld igény, földbirtok — érdek, a földbirtoknak politikai súlya. Harminczkilenczedik év.