Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-08-01 / 120. szám
sem tetszik; bizony még utójára az sem tetszenék, ha baraszkmagot törnének fejünkön , mint Nagy Ignácz mondá a hírlapi ujdonságírókról. Azonban kölcsönös felvilágosítások után mégis oda jött végre a dolog, hogy a többség semmi sérelmet nem látott többé a k. kh leiratban, sőt kész lett volna gyűlést is tartani de az adózó nép terheltetése nélkül; tehát az illető felek költségükön, ami igen igazságos, csakhogy nem vola rá szükség, mert a jelen közgyűlésre beadott szolgabírói jelentésből kitűnt, hogy a kérdéses jószágokba Vodianer J. S. időközben behelyeztetett, a nevezett grófnő azonban később e jószágokat isméti örökvallás által közelebbi osztályos vérrokoninak el is adta, kik már a gyűlés idején a kérdéses javaknak birtokában is voltak, visszafizetvén az 500,000 pontot Vodjanernek. Sigy az e tárgybani intézkedésre semmi szükség sem volt.• Vizáradások által sokat szenvedett s folyvást szenvedő megyénk feliratot intézett vala a nm.htanácshoz, mellyben a Körösök szabályozására megkívántató költségek fedezésére a só felemelt árából segélyt kért; az ezen feliratra jött tagadó válasz olvastatván,újabb felírást határoztak e megye rendei, mellyben kimutatják: mennyire szükséges a kért segedelem, miután alig van megye a hazában, hol a szegény adózó nép erejéből csak a közlekedési utak létesítésére s fentartására annyi sok kivántatnék, mint e megyében, mellyben sár és föld az egyedüli útcsinálási anyag, és a megyének lapályos fekvése miatt sokkal több munkát s nagyobb pénzerőt kíván a vizszabályozás, mint más megyében, és igy ha segély nem jó, oda jut e megye, hogy közlekedési utai fentarthatlanokká válnak, és legviritóbb s termékenyebb vidékei viz alá jutnak. — Takarék magtárak mindeddig nálunk nincsenek, most a n. m. h. tanács azon intézvénye következtében, mellyben a takarék magtárak létesítését szorgalmazza; alispáni elnöklet alatt számos tagból álló választmány neveztetett ki, mellyé magtárak létesíthetésére nézve czélszerű javaslat előterjesztésén munkálkodjék. Minthogy azonban a hason intézetek életbe léptetésénél a már fenállottak körül tett időközi tapasztalások nyújthatnak legbiztosabb irányt, a n. m. h. tanács megkéretni határoztatott, hogy ha már vannak ott ollyan magtárak létrejuthatásának tervei, mellyek hatásukat mindenhol dicséretesen tanussták, azokat használat végett megküldeni méltóztassék. Múlt gyűléséből azon kérelmét terjesztő e megye a n. m. h.tanács elébe, hogy a legközelebbi országgyűlésen hozott t.czikkeknek a hazában divatozó nyelvekrei áttételétől elállani méltóztatnék, elmondván abban, miként a szándékolt tény a már diplomatikai polctra emelt nemzeti nyelv méltóságának elhomályositását s a hazábani terjedését gátolni fogná. E kérelmére tagadó választ nyervén, uj felírást határozott, mellyben ismételvén a múlt alkalommal kérelme támogatására kifejtett fontos okait, abban egyszersmind a helytartósági intézvény azon pontjára nézve — hol az mondatik, hogy annak nyoma — mintha ő felsége azon akaratától, hogy a létesülhető t.czikkek több divatozó nyelvekre lefordíttassanak, elállott volna, — az az országgyűlési iratokban nem találtatik *— azt jegyzi meg, hogy bár ez úgy van is, de annak igen is van nyoma az országgyűlési iratokban, hogy midőn a törvényczikkek több nyelvekrei leforditatása a törvénybe igtattatni kivántatott, a törvényhozó testület állhatatos határozottsággal szegült utóló perczig ellene. Megemlítik továbbá még azt is e megye rendes feliratukban, hogy előttük a kormány ezen eljárása csak azért is feltűnő, mert épen most kezdi e fordításokat, s előbb nem tevő, midőn a törvények latin nyelven szerkeztettek, melly nyelv nemcsak egyes néptöredékre, de általában a hazának minden lakóira idegen nyelv volt. Újólag kérik tehát a n. m. h.tanácsot, hogy a kérdéses t.czikkek lefordittatásától elállani méltóztassék; s végül kijelentik, hogy e megye sem a fordítási s nyomtatási költségekre nézve, sem a forditmányok szétküldésében soha segédkezeket nyújtani nem fog. A közös irányú egyesületekre nézve kelt felsőbb parancs következtében szolgabiráink beadák minden e megyében létező társulatok jegyzékét, azoknak alapszabályaival együtt, mellyek a h.tanácsnak fel fognak terjesztetni. A törvényhatósági körlevelek során Nógrádnak az administratorok kinevezéséből eredeti aggodalmát tudató levele, bővebb tárgyalás s megfontolás végett az országos ügyekkel foglalkozó választmánynak adatott át. — Hárs, Győr, Krassó, Sopron , Szabolcs, Unghs Veszprém megyék, úgy szinte a Hajdúkerület is elküldők követeiknek tájékozás s czélszerű használat végett kért jelentését; valamint viszont e megye rendei is ígéreteket teljesítendők, követeiknek a sajtó utján megjelent terjedelmes jelentését minden megyékkel, szabadkerületekkel, sőt k. városokkal is közölni fogják. Az utóbbiakat a jelen gyűlésből hasonló közlésre szólítván fel. — A marhahús fontja 10 krajczárról 12re emeltetett. Jövő évnegyedes közgyűlésünk October Ohikán veendi kezdetét. C. J. Ylammrosból (vége). — Julius 15én Mihályi Gábor hod alispánunk, a főjegyző, s levéltárnoknak föispáni helyettes önsaga által történt kineveztetésök ellen , megyénk nevében óvást tett; mivel azonban föispáni helyettes ez eljárása által elődjei nyomdokait követve, jogát gyakorlottá, az említett óvás jegyzőkönyvbe kis módosítással rendeltetett iktattatni, fentartatván a megye részéről ezen hivatalokral szabadválasztása birtokának törvény utjáni visszaszerzése. Ezután inditványoztatott, hogy a KK. és RR. köztisztelet s szeretetünket kivívta volt első alispánunknak bokros érdemei, hasznos hivatalkodása elismerése jeléül, azzal a legkitűnőbb megelégedésüket , és hő méltánylásukat, az utókor elött örökre fennmaradandó ereklyeként jegyzőkönyvbe iktassák , melly igazságos jutalomban valamint ő, úgy az alispánságrai kijelölésről, sok elgördülendő zavarok eltávolítása tekintetéből leköszönt Szaplonczay Zsigmond hason erélyű, s buzgóságu volt föbiünk is részesült. Leköszönt ugyan hivataláról e nagy férfia megyénknek, szellemi magasztosságához illő okból; de szabadjon hinnünk, hogy öt, ki férfi erejének most virágzik teljében, csak mint jelen körülményeknek hódolót, és nem magát a megyei hivatalkodástól végkép elszakasztottat, hanem az elhagyott térre fényes díszben ismét fellépendőt nézhetjük s tisztelhetjük. Következő napon ső alispánunk előterjeszté, mikép némelly e megyéhez érkezett hivatalos levelek főispáni helyettes önga állal bontattak fel, kérvén a BR, hogy ez iránt kellő intézkedéseket tegyenek; a rendek addig is , mig a hason tárgyakkal foglalkozó bizottmány munkálatait beadandja , azt határzák, hogy mint ezelőtt, az iső alispán tisztéhez tartozandik, a megyéhez intézett levelek feltörése; főispáni helyettes e jogot magának tulajdonítván, a megye ezen határzata ellenében óvást tett. Óhajtható, hogy ez érdetfiben is megalapitassék a bizonyos viszony, mellyel füzet vék a RR. a föisp. helyetteshez; mert bármilly békés után látszassanak is folyni a hason vitatások, rejlik bennök, ha kis mértékben is, magva a visszavonásnak ; jól lehet bátran irhalom, hogy föispáni he-lyettesünk tisztelt személye felejteti Marmarossal a helyettesek ellen tett reclamatiójit; de lehet e másképp midőn tények, mint jelen tisztujitásunk körül tett czélszerű intézkedései is, nyíltan kitüntetik bölcs tapintata üdvös eredményeit. Adja az ég, hogy Marmarosnak megválasztatott, atalán fiatal bár, de lelkes, szülőföldes népéhez hőn ragaszkodó tiszti személyzete kezet fogva főispáni helyettes mngával, hasznos munkálódása által jólétet terjesszen nagyobb részt sanyar lenyomta népünk között, és 3 évek eltelte után, a múltra visszatekintő tudatunk, hálásan merítendi fel bensőnkből, az iránluki közbizalmunk szózatát. Tisztujitásunk napja főispáni helyettesünk ö ngánáli vendégség , és estve a tisztikar adta fényes tánczvigalommal fejeztetett be. Pest julius 17-én. Minél ritkábbak az úgynevezett „zárt körökből“ mellyek közé sokan a tudományos intézeteket is szeretik sorolni, a nyilvánosság orgánumai hasábjain a viszhangok, annál inkább sietek ígéretemet beváltani, s a pesti egyetem hittani karának próbatételről némi tudósításokat közleni. A „Lelkipásztorság“ tudományából fényesen végzett magyar próbatét után folyó hó östén a hittan (Dogmatica) Ildik részéből tartott próbatétel ismét magas jelenlétével diszesitette a főméit, primás-herczeg, a mély tisztelet minden küljeleivel fogadtatva; s tanúi valánk, milly alapos ismeretekre vezérletté a hittudományok e fontos ágában a nem régiben kanonokságra emelt főt: Szabó nepomuk János ur az egyház fiatal reményeit, összekapcsolván a hittant a virálytan (polemica) fontosabb kérdéseivel, mellyben legyőzve tűnt elő a kétkedés s közönbösség ragadó mirigye, s örvendve nézünk a jövő elé, melly e téren edzett hősöket találand. De elhallgathatnám-e, miszerint a prímás herczegben bokros hivatala köréhez képest a hajdan és újkor lényeges tanai, virágai s rendszerei ismeretét s otthonos jártasságát bámultuk! —ékén az egyetemi teremben az egyházi jog próbalétére megjelent herczeg-érseket nagys.rectori elnök számos ifjúság körében, a legkitűnőbb tisztelgéssel fogadta, s látni lehetett a Pázmányok, Ürményiek, Czirákyak arczképei között fényes erkélyen helyt foglaló magyar egyház-nagyot legnagyobb figyelemmel kísérni a növendékek feleleteit, azon tárgyakból, mellyeket egykor veszprémi tanszékén szinte fejtegetett. A kor°vitályos kérdéseit, főleg a két főhatalom kölcsönös viszonyait érdeklőket, ugyan nagyrészint mellőzve tapasztaltuk, de az egyházi közéletbe vágók annál nagyobb élénkséggel vitattattak meg.—Végre folyó helykön ismét a növendékháznak volt szerencséje a magas vendégei körében tisztelhetni „a hittani előzmények s a hittan isó része“ próbatétén; itt a sz. írás és sz. atyák végtelen idézetei, a katholika tan eme két kútfői ismeretére bő anyagot nyújtottak, s ha ollykor ezek közé az egyházi írók tekintélye is, mint nagyobb fontosságú, szövetett a tanulók által, a püspöki méltóságot méltányolni tudó főpásztor nem mulasztotta észrevenni, milly óvatosság szükséges e két tekintély megkülönböztetésében, midőn ez gyakorta az egész egyház összeségét képviseli, soha nem a másik. S ez volt a végső próbatét, mellyen a reményteli egyházi sarjadék föpásztora előtt előmenetelét tanusithalá, mert már 11 kén a primás-herczeg korán reggel székvárosába visszatért azon Vágygyal, mint hallánk, hogy nagyszombati növendékei próbatétét is jelenlétével megörvendeztesse. A forró vágy, mellyet maga után hagyott, azon remény által enyhül a hittani kar tagjai kebleiben, hogy máskor is többször is leend alkalma a mélyen tisztelt vendéget körében tisztelhetni. Említésre méltónak vélem, miszerint a hittani kar rendes és rendkívüli tanítóit fényes asztalánál is nyájas leereszkedéssel a herczegprimás itt tartózkodása alatt megvendégelte, ez által is fényt árasztva azon tiszteletre méltó karra, melly az egyházi nevelés legfontosabb ágával foglalkozik. Az eszmekapcsolat fonalán szeretném honfiaim emlékébe hozni, váljon a miveltebb nemzetek példájára, s annyi országos küldöttségek javaslata nyomán meddig fog késni a képviseleti rendszerben is megadni ezen osztálynak azon helyet, melly a legnagyobb méltányossággal, kivált az intelligentia eme korszakában illetné?—De e kérdés egy kis agitatiói szerepet igényelne, mellyel felválalni ugyan hivatva nem érzem magamat, de talán nem lenne bár kire nézve hálátlan munka. Gyarmathy: VIDÉKI HÍREK* Erdélyből. Kolozsvár. Polgári társalkodó s iparmű-kitétel Kolozsvárit.—Nálunk , mint a magyar ég alatt sok helyütt, két casino áll fen: a nagy vagy szokottabb nevén úri casino, és egy kisebb, az érdemkoszorus főkormányzó pártfogása alatti úgynevezett polgári társalkodó. Mig amannak közönsége nagyára a magas erdélyi aristokratia, addig ebben a szerény kolozsvári középrend keres időtöltést s értelmi öregbülést. S mig amannak befolyásos tagjai nagyszerűbb köveket tudnak haladásunk utában megmozdítni, azalatt emelkedésünk fénytemplomát egy egy kisebbnek bele épitésével itt is növelik, tudván, hogy „nemcsak dicsőké a haza,“ s területén munkálni köteles minden hű fia. — így, múlt évi népes gyűlésén inditványoztatok, hogy jó volna iparműkitételt eszközölni Kolozsvárt, melly honi mai párunk (s szeretném hozzá tenni: iparüzem/*) megismerésére vezessen. S ime, e czélra azonnal tánczvigalom rendeztetik, mellynek 74 ft. 37 kr. pengepénzbeli jövedelmét az egylet saját pénztárából 150 ezüst forinttal szaporítva, egyszersmind felszólításokat bocsáttatott ki, hogy 1 pftnyi részvény letétele mellett, a körén kívül esők is befolyhassanak a jó szándék létesítésére. A folyó évi augustus elején eső kolozsvári sokadalom alkalmával részvényesi gyűlés is fog már tartatni, mellynek intézkedéseiről annak idejében tudósitni fogjuk olvasóinkat.—Nem hallgathatom el addig is abbeli óhajtásom nyilvánítását, hogy bár a gyűlés iránya ne csupán jelesebb műiparosaink kitüntetésére munkálna, hanem szép szerével eszközölné, hogy közülök azon tudatlan, lézengő , archi-hazudozók is állíttatnának illő helyekre , kik olly bőven teremnek nálunk naponként elő, mint a silány dudva esős meleg időben. „Lob und Tadel muss ja sein“ mint Gölle mondá , s akkor aztán megeshetik ugyan, hogy nem olly hamar fog műiparűző feltűnni, ki például szemtelen fanfaromcriével „mindenféle órák készítésére“ ajánlkozzék, de ha majd kmond fel, az— nem mint most — tánul lesz szakmája ábéczéjén, s kezére adott portékánkat drága pénzünkért nem őszi 480