Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)

1846-01-13 / 213. szám

tekintjük, nem látunk Horvátországban mást, mint hogy az 1842-i zágrábi tisztujitás után, mellynél befolyása méltatlanul s erőszakosan kijátszatott, a tartományi gyűlés irányában a túrmezei s egyéb nemesek egyéni szavazatjogának követelésével lépett fel, melly követelés iránt, ámbár meggyőződésünk arra nézve határzottan tagadólag áll, e helyen mindazáltal mellesleg nyilatkozni nem akarván, egyedül annyit vélünk megjegyzendőnek, hogy ez eddig legalább a kapcsolt részek törvényhatóságainak többségénél rokonszenvre vagy pártolásra nem talált, és azok által a helyhatósági jogok legveszélyesb megtámadásának tekintetik. Ha e pártnak a magyar országgyűléséni fellépését vesszük szemügyre, tapasztalandjuk, hogy annak ha nem is orgánuma, de legalább egyik hatalmas tényezője a követi táblánál minden alkalommal a legtulzóbb ellenzéki szellemben nyilatkozván, H.országra nézve is szüntelen olly javaslatokat pártolt, mellyeknek a legegyszerűbb politikai számításnál fogva, a kapcsolt részekben visszahatást, s igy nemzeti érdekeink veszélyeztetését felhírnok kelle; ha ezen kijelentésekkel ismét azon nyilatkozatot hasonlítjuk össze, mellyet ezen párt két tisztelt egyénei (a mennyire emlékezünk, gr. Draskovich István és b. Rauch) a zágrábi német újságban közhírré tettek, és melly által az ellenpárból kizárólag magának tulajdonított „nemzeti párt“ névegyedárussága ellen nyilatkoznak, kénytelenek leendünk megismerni, hogy e párt közt teljes elvegység létezni nem látszik, mert mi legalább ezen nyilatkozatot a sármezei gróf és pártolóinak országgyűlési nyilatkozataival összeegyeztetni nem tudjuk. De ha ennélfogva feltennünk kellene (mit a többször említett párt érdekében nagyon kívánnánk) hogy a lurinezei gróf és közelebb követői ezen pártnak nem valódi képviselői, azt kell ismét kérdenünk: hol fekszik tehát ezen párt azon ereje, mellyel hazai érdekűik biztosítását reménylenünk lehessen. Mi nem akarjuk azon kényes kérdést vitatni, mellyik részen áll a birtoknak, az értelmiségnek, a születési vagy polgárállási tekintélynek túlnyomósága ? de ha egyedül az eredményeket tekintjük, jogosítva véljük magunkat azt állítani, hogy ha (mit részünkről nem hiszünk) a magyarhorvát párt számszerinti hatalma egyensúlyban állna is a másik párt erejével, azon tulnyomóság mégis, mellyel egy megyében bír, csupán a turmezei nemesek szavazatain alapul! És mert Turmezőnek , a turmezeieknek nemzetiségünk iránti rokonszenvek annyiszor emléketik, legyen szabad itt honfiaink emlékezetébe visszahíni azt is, hogy ezek, legalább nagyobbrészt, azon szegény nemesekkel egy vonalon állnak , kiket hazánkban korteseknek nevezünk.Mi megismerjük ugyan,hogy ezen szegényebb sorsú nemességben sokszor olly tulajdonok találtatnak, mellyeket a mivel több ember is méltánylani kénytelen; hogy egyes kicsapongásaikért nem annyira ők, mint elcsábitóik felelősek; hogy őket végre hazánkban egy párt szintúgy mint a másik czéljai kivivására szokta használni; annyit mégis kétségtelennek hiszünk, hogy olly nemzeti politika, melly befolyásának egyik főtényezőjét olly elemekben találja,mellyek szellemi biztositékot egyáltalában nem nyújtanak, leggyöngédebben mondva előrelátó és a jövendővel számot vető politikának nevét nem érdemli. — Elmellőzzük most annak vitatását, várjon mit mondanánk akkor, ha a turmezei nemesek nem az úgynevezett magyar-horvát, hanem az ilir párton állanának ? nem akarjuk bővebben taglalni, lehetséges legyen-e olly testület meggyőződésére számot tartani, melly, a legjobb esetet felvéve, elöljárói személyes nézeteinek elhatározó befolyása alatt áll; de futólagos észrevételeink eredményeibül azt bátran állítjuk, hogy a kapcsolt részekben hazánknak valódi érdekét,melly, mint már fentebb említettük , nem lehet más , mint a lenálló politikai kapocs iránti rokonszenvnek szilárdítása , és az adozi ragaszkodás megerősítése) ha annak pártok által előmozdittatnia kell, csak olly párt mozdíthatja valóban elő, mellynek elvei a kapcsolt részek sajátlagos állásának méltánylásán alapulva, s az ottani politikai s nemzeti igényleteknek a magyarországiakkali bölcs kiegyenlitésére lévén irányozva , visszahatást fel nem rónak, mellynek eljárása a rend kellékeinek biztosságot nyújt, mellynek elemei végre biztos és szellemileg erős többség által tartós megnyugtatást, nem pedig bizonytalan eredményű harczos vagy köles diadalt ígérnek!—Ezen kellékeket mindazáltal nem találhatjuk olly pártban, mellynek két kitűnő tagjai kénytelenek Horvátországban olly eljárás híveinek vallani magokat, melly az őket pártoló ellenzék és a surmezei gróf által hazánkbani rokonszenv ébresztése végett kikürtölt elvekkel egyenes ellenkezésben áll, mert míg p. o. az előbbiek a horvát helytartósági jogok sérthetlensége, azaz a horvát rendek megegyezése nélküli változhatlansága mellett felszólalnak, ellenzéki pártolóik azoknak tettleges , a kapcsolt részek akarata elleni változhatóságát politikai hitvallásuk egyik főágazatának vallják. Olly pártban, melly, ha — mint mondok — egyensúlyban állana is a másik párt hatalmával, a tényeket tekintve mégis, a törvényhatóságokban magának többséget szerezni nem tudott, és azon egy megyében, hol tulnyomósággal bir, azt nagyrészt a kis nemesség mindig ingadozó elemeinek köszöni; mellynek egyes tagjait a párttársaik által követett irányzatért felelősökké tenni nem akarunk ugyan, de mellynek egyik része, mint azt Zágráb megye legutabbi határozatai bizonyítják, befolyását egyedül a legszélsőbb magyar ellenzék lépéseinek majmolására használja, illy párt, nézetünk szerint, az érintett czélra nem bír az általunk elsorolt tulajdonokkal. Ne ámitgassuk magunkat. Ha honi érdekeinket a kapcsolt részekben biztosítani akarjuk, ez is csak a rend és szabadság magát kölcsönösen feltételező elveinek alapján történhetik, és ha azokat veszélyeztetni akarnék, kétségkívül nem választhatnánk helyesb eljárást, mint ha a zágrábi végzések nyomán indulva , a veszélyeztetett érdekek számával egyszersmind a visszaható erők tömegét nevelnék. Szóljunk-e hoszasban az ilir pártról? Rövid szavakban megkísértettük nem annyira eredetét, mint befolyásának némelly fő okait elemezni, anélkül, hogy tagadni akarnék, miszerint az a nemzetiségi viszonyokon kívül még számos más, például vallásos okozatok által szilárd illatik ! Mi nem akarjuk e helyen vizsgálni, mennyi túlság , mennyi indulatosság jellemzi az ilir párt törekvéseit; mi a Horvátországban létező pártok elemzését csak a magyar politika szempontjából kísérleltük meg, s főleg csak azon kérdést akartuk megvitatni: váljon lehető eljárásunkat Horvátország irányában azon párt diadalára építeni, mellynek érdekeivel az ellenzék hazánk tartós érdekeinek biztosítását ugyanazonosította, az ilir párt irányában csak azon igazság megismerését vélvén szükségesnek, hogy ha törekvései veszélyesek lennének is, legyőzésük csak az által eszközöltethetik , ha minden méltányos követelésük szemügyre vétetvén és kielégíttetvén, követeléseiből számára csak tálságok hagyatnak fel. Meggyőződésünk egyálalában az, hogy a kapcsolt részekben mint mindenüt, a politikai jogokkal felruházottaknak többsége, fenálló viszonyai biztonságánál és természetes lépcsőnkink kifejlődésénél egyebet nem kíván ! — Elnyomathatik ezen többség, midőn a túlzó pártok személyes érdekekkel vegyült összeütközése a mérsékelt nézetűek véleményszabadságát veszélyezteti; de épen ez utóbbiaknak pártolására kell építtetve lennie azon politikai eljárásnak, melly egy korona különböző részeinek szellemi és érdek-egységére alapítva számításait, a személyes érdekek harczába nem elegyedik; nem elnyomni, de kiegyenlíteni kívánja az eltérő véleményeket , és végre a nemzeti erők öszszeségére s nem a pártok szenvedelmes harczára akarja építeni a haza nagyságát. TŐRVMflUVOsifil TUDÓSÍTÁSOK. Verőcééből. Első alispánunk Jankovich László elnöklete alatt, dec. 19én kezdődött s 20 és 22én folytatva tartott közgyűlésünkben a következő tárgyak kerültek szőnyegre : Mindenekelőtt azon legfelsőbb leirat olvastatott fel, mellyben a megyének tudjul adatik, hogy ő felsége Haller Ferencz gróf ő excellensiáját saját kérelmére a báni hivataltól felmenteni s a báni ügyek vezérletével Havlik György zágrábi püspök ö excellensiáját további rendelkezésig megbízni kegyeskedett; ezen legfelsőbb leirat felolvasása után Sz. J. volt alispán s kir. tanácsos azon indítványt lévé, hogy Haller gróf ö excellensiájához búcsú iratot, a zágrábi püspök excellentiájához pedig üdvözlő iratot intézzenek a rendek, mit el nem fogadtak, hanem csupán a jegyzőkönyvben megemlíttetni határzák. Erre az ismeretes konk levél, mint nem törvényes, hanem magánpecséttel ellátott irat, ugyszinte Zágrábmegye levele is, mellyben E. J. grófnak, mint Varasdmegye kormányzójának hivatalábai visszahelyezését kéri, félretétetett.—Abauj és Békésmegyéket illetőleg, mellyek e megyének diák nyelven írott leveleit bontatlanul visszaküldők — ő felsége megkéretni határoztatott, az említett megyéket az 1844ik évi 21kt.czikkeikkának megtartására inteni. Varasdmegyének levele , miszerint a báni méltóság a kir. család valamelly tagjára vagy e haza fiára ruháztassék, továbbá hogy Dalmátország és a tengerparti vidékek ezen országokhoz csalogassanak , tudomásul vétetett. Pestmegye levelét illetőleg, mellyben e megye fel— hivatik , hogy nádor főherczeg e fenségének közelgő félszázados ünnepélyében részt vegyen, díszes küldöttség alakíttatott,—mellynek tagjai: Siskovich József, e megye főispánja, mint elnök; Prandau Gusztáv báró, idősb Pejacsevich László gróf, ifjabb Pejacsevich László gróf, Jankovich Antal kir. kamarás, Szallopek János királyi tanácsos, Jankovich László első és Szallopek Lajos másod alispán , s többen is megbizatott, hogy nádor ő fenségénél legforróbb hálaüdvözletünket tolmácsolva, jelenjék meg. Végre a küldöttség azon jelentése került tárgyalás alá, miként lehetnének építendők a legfelsőbb helyen tervezett takarékmagtárak e megyében ? Itt a rendek ezen magtárak felépítésére megkívántató eszközök hiányáról meggyőződve, elhatárzák a nagyítótanáccsal tudatni, miszerint e megye az említett magtárokat felépíteni képtelen, mellyek a nélkül is az óhajtott czélnak alig felelendnek meg. (Agr. Zeit.) 30 (2) LAPSZEMLE. Pesti Hírlap (591 —594. sz.) Főczikkében „Büntető eljárás“ czím alatt értekezés közöltetik Sz. L. arról, mellyben elmondasik , miszerint a Pesti Hírlap 1844. végétől, szerzőnek egész a szerkesztésről' lemondásáig, s innét egész a jelenkorig, mindent elkövetett, hogy a jövő országgyűlésre minél lelkiismeretesebb készületek történjenek. A megjelent czikkek belső érdeméről szerző csak azért vonakodik méltó megismeréssel szólani, mivel szerencsétlenségre közülök egy övezet épen az ő tollából folyt. Megemlíti azután, hogy a büntető törvénykönyv ügye a múlt országgyűléstől örökségkép szállott reánk , s hogy ez ügyben ő is csak azért kívánt előbbi fejtegetéseivel fellépni, mivel reménytelte, miszerint ugyanezen ügy párhuzamosan a politikai vélemények egyéb orgánumaiban is fog tárgyaltatni. Mivel azonban ez nem történt, ő e hallgatást oda magyarázza, hogy nézetei helyeseknek ismertettek, s azért olvasóit felhívja egy új cyclusra, mellynek themája: a büntető eljárás. És a thema körüli nézeteit koránt sem német tudósoktól merité, mert — úgymond — „jaj nekünk, ha sokan vannak közöttünk, kik ismereteiket kizárólag német kútfőkből merítették; tettenek legyen ezek bár olly szilárd, olly hazafias lelkű férfiak munkái, mint Rotteck és Weitzel és Pölitz és Welcher irományai, a mi embereinknek mégis sem státusról, sem alkotmányosságról, sem esküittszékről sat, soha egészséges testté s vérré válható fogalmaik nem lesznek.“ Ő a felvett tárgy körüli tudományát máshonnan merítette. 0 a pontot, honnan fejtegetéseiben kiinduland, azon csalódások leküzdése után foglalta el: mintha a német tudósok csak egy hajszálnyival is tudósabbak volnának a francziáknál. — (592—593—597. sz.) Főczikkében értekezés közöltetik az ausztriai birodalom kereskedési viszonyairól, hasonló czím alatt. K fi L F O L D. Spanyolország, Madrid, dec. 23. Az ellenzéki követek a férjhezmeneteli kérdést a cortesben akármi módon szőnyegre iparkodnak hozni, mivel abbeli aggodalmuk mindinkább növekszik, nehogy annak megfejtése az ország óhajtásával ellenkezőleg történjék. Ha azt a trónbeszédel válaszfeliratban megemlítniök nem sikerülene, úgy különös követséget indítványozandnak, illő tekintettel a trón méltóságára s jelen tulajdonosnője nemének gyöngédségére. Minden csetre a meglepetést ki akarják kerülni s a ministereket olly helyzetbe hozni, hogy ezen ép annyira gyöngéd, mint fontos pont felett nyilatkozni kénytelenühessenek. Az ellenzék világosan Henrik infánshoz hajlik, ez a legnépszerűbb kérő, kinél egyébiránt illeni megérkeztekor a ministerium is azonnal udvarlását tévé. A kir. fensége tegnap az uj valencziai herczeget látogatta meg, ki e kitüntetése felett nagyon megelégedve lenni látszik. Frncziaország, Páris,jan. 2. A pakkamra Roy grófot a válaszfelirati bizottmány elnökévé nevezte. A követek kamrájában holnap már az 1847diki budget, és az 1843. és 1844ki budget meghatárzott szabályozására vonatkozó számadási törvények fognak előterjesztetni. St. Marc- Girard in a franczia academia igaz-O