Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-06-30 / 307. szám
s megküldéséről magam fogok gondoskodni. — Mi a zalai casino esetét, — melly a szokásos ellenzéki türelmetlenség bélyegét is viselé, — úgy tekintjük, hogy a zalai hősök tisztelt főszerkesztő úrral szellemileg meg nem mérkőzhetvén , becses lapjait physice dobták ki, mihez valóban igen kevés tulajdonok kívántainak, — quantum potes , tantum aude! s hogy az ellenzéki férfiaknak illy kétségbeesettségböl származott lépései az elgyengült ellenzéknek közel bukására mutatnak! — taxit Deus ! — Csíki Emanuel. TÖRTESTHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOM. Zalából. (Közgy. vége.) Főispáni helyettes úr még múlt évben némelly építéseket és javításokat indítványozván, azoknak terveit most a közgyűlésnek be is mutatta. Sok szónok nyilatkozott , a terveket kivihetőknek csak akkor állítván, ha helyettes úr a költségek fedezésére pénzforrásokat teremteni. D. F. azon elvből, hogy a szükségest a kényelmesnek elébe kell tenni, a börtönök nagyobbítását ajánlotta. És ezen utóbbira választmány is neveztetett, úgy azonban, hogy ha a többi tervekre valami pénzalapot volna szerencsés a választmány felfedezni, azokra is adjon javaslatot. Ezen választmány elnökéül föispáni helyettes ur kérte magát, de kérése visszautasitatott, s elnöknek hod alispán ur választatott. N. J. kamarás kimondá, hogy a föispáni jogokat nem széleszteni, hanem megszorítani szükséges. Cs. P. pedig, hogy ha elnök ur a főpapoktól és nagy uraktól pénzt nyerend, szívesen fogadja, de a választmányi elnökséget neki nem adja. Mire főispáni helyettes úr kimondá: miként valamint a rendek jogait csorbítni nem akarja, úgy magáéiból egy hajszálnyit sem engedend. A könyvtár építésére nézve is az mondatott, hogy nincs pénz; pedig főispáni helyettes úr másnap a főadószedős hivatalos kivonatából kimutatta, hogy a könyvtárnak 3.000 forintja van, és még építési anyagok is vannak ígérve. Azonban a végzés csak az maradt, hogy könyvtár építetni nem fog. A balatonfüredi színház és aréna igazgatójává Bogyai Lajos főbíró úr választatott. A nm. hlótanácsnak azon intézvényére nézve , mellyben azon per, mellyel Zalamegye Somogygyal a még franczia háborúkor történt élelmezések miatt keletkezett, és Somogy által még máig is meg nem téritett 10 ezer forintnyi tartozásra nézve a kerületi tábla elött kezdett, megsemmisittetik, és a dolog kiegyenlítése politikai útra utasíttatik; végeztetett, hogy az intézvény félre tételével a per folytattatni fog, semmit sem nyomván az 1741:12. tczikk, mellyre az intézvényben hivatkozás történik. — Gr. Apponyi Gy.nek másod főkanczellárrá történt kineveztetését tudató levél tudomásul vétetett. Szabolcs levele, mellyben a megyék a lengyel zavarok megszüntetése tekintetéből idöelötti országgyűlés kieszközlésére kéretnek, szinte tudomásul vételeit. S. M. urnak egy igen hosszú, a szabolcsi levélre vonatkozó beszédét némelly zalavölgyiek már a gyűlés előtt kéziratban olvasták — azonban minket a gyűlésben vele nem szerencséltetett. Sajnáljuk, Békés és Bihar megyék levelei, mellyekben a zalai körlevélbeni osztozás tolmácsoltatik, megtapsoltattak; de Bihar levelének azon része, mellyben a zavaroknak a királyi biztos működése általi megszűnése jelentetik — hallgatással elmellöztetett! Posony levele, mellyben a hivatalos jelentésekra nézve egy értesítő lap nyomatása, és minden hazai újságlapokhoz csatolása terveztetik , pártoltatik — ámbár D. F.nem tagadá, miként a h. tanácsnak joga van valamelly lapot hivatalosnak kijelölni. Zaránd megye értesíti a megyét, hogy a zalai körlevélről, kétes állása miatt, nem nyilatkozhatik. Turopolya számos mellékletekkel ellátott levele, mellyben jogai megsértéséről panaszoskodik és a kir. biztos ellen hatalmasan szót emel, türelemmel hallgattatott és pártolt látott. — Még egy kényes tárgyat nem hagyhatunk érintés nélkül, t. i. a jobbágyi telkeken lakó nemesek adózását, és a desertákat. Mult évi januári közlésünkben az elsőre nézve meg volt említve, miként a megye D. F. indítványára , és különösen L. E. ügyvéd , és K. F. főadószedő urak azon nyilatkozatára, hogy ők már két évtől fogva polgári birtokuktól nem csak egy fillért sem fizettek, de még fizetésre sem szólíttattak, (történtek nyilatkozatok még más több helységben lakó nemesekre nézve is) rendeltetett, hogy a közönséges adószedők az egész megyében a nemesektől is szedjék be az adót. A megyének ezen végzéséből vett magának alkalmas adótanács jelenleg a megye hanyagságát megróni, és újra szolgálni a jobbágy nemes urak megadóztatását. Főadószedő úr e tárgyra nézve javaslá, hogy miután a megye ezen hiányért hírlapokban is kikürtöltetett, a baj orvosolva lévén,szinte hírlapok útján czáfolat tétessék közzé. A múlt évi januári végzés felolvastatván, abbból csakugyan kisült, hogy a h.tanácsnak figyelmeztetése ezen végzésen méltán alapulhatott. De hát mit tegyen a megye ? most neki megy, és kimondja: miként azon végzés hibás adatokon alapult. D. F. ur megbocsát, ha kinyilatkoztatjuk, hogy mi L. E. és K. F. urak akkor történt szabad nyilatkozatait, ha más adatok nem lettek volna is , elégségeseknek tartottuk, és tartjuk most is az említett végzés hozatalára. S hogy ama végzés után is a dolog rendén volna, szabad legyen kétkednünk ! A desertákra nézve , ha némellyek benépesíttettek is , de magunk tudunk számos telkeket, mellyeket épen azon tisztviselők, kikre a benépesítés eszközlése bízatott, via facti elfoglaltak ; kérdés: be lesznek-e ezek népesítve? Vagy talán ezek nem számíttatnak a deserták közé? — Egy igen örvendetes hir is megfordult jelen gyűlésben a zöld asztalnál, az t. i. hogy az „Inkey“ család, sok ezerre menő tartozásait a nemesi pénztárba be fogja fizetni; — ezen hir örvendetes volt kivált azokra nézve, kik belőle kölcsönözni akarnak!! Végre a rendek jövő törvényszékeinkre, mellyek aug. 24én kezdetnek, az ülnökök közé (akarva, vagy nem akarva? nem tudatik) egy nem tábla—bírót is választottak, mit helyettes ur megtudván, az egyént, J. J. urat, táblabírává másnap kinevezte. Jövő évnegyedes közgyűlésünk sept. 14-én veendi kezdetét. — 406 VIDÉKI HÍREK. Balaton-Füred, június 21. Ritka fényű, s mind a nyári szép természet illatos virágokkkal s ízletes gyümölcsökkel kedveskedő kellemei, mind a válogatott s ezerekre menő vendégsereg örömélvezete által diszesült szent ünnepélynek valánk a mai napon örvendő tanúi; ugyanis: e napon szenteltetett fel fényes egyházi szertartással főtisztelendő s széles tudományu Brestyenszky Béla tihanyi apát ur által ama remek alakú szép rotunda , mellynek alapjábóli felépítésén, s Isten házához illő feldíszítésén az ernyedetlen buzgalmu földesur szinte öt éven át szüntelen fáradozott. A felszentelési szivemelő ajtatosságot — mint mondánk — maga a fentisztelt apát ur tartotta többmegye s szerzetbeli áldozatok fényes segédlete mellett; az ünnepies nagy misét követte az egyházi sz.beszéd, mellyet az ünnep dicső czéljához alkalmazva, az egyházi remek szónoklatáról ismeretes a.tiszt, s tudós Veszerle Ignácz hittanár ur, s a veszprémi növendék papság egyik érdemdús tanítója olly meghatólag tartott, hogy az ujonan beszentelt imahelyet majdnem mindnyájan könyezö szemekkel hagyták el. Nem kevéssé emelte mind a templomnak díszét , mind az oda seregletteknek örömérzetet ama remek ecsettel festett s pompásan sikerült szép oltárkép , melly isteni megváltónkat a samaritai nővel a kutnál beszélgetve, s az igaz istenimádásra oktatva, ábrázolja, s mellyet a szerény s ritka művészi tehetségeiről már több lapban magasztalt Krlig- J ing Henriette kisasszony, pesti festésznő készített, s az oltár fölibe saját felügyelete alatt felállított.. . A jelenlevő számos egyházi és világi vendégek, úgyszintén anságos apát úr is nem győzök több ízben kinyilatkoztatott tökéletes megelégedésüket a jeles művésznő iránt, sőt a magasztalás minden nemeivel koszoruzák ... Mi a szép jellemű szerény művésznőnek önvallomása szerint is minden kincset meghaladó legbecsesb jutalma volt. A sz. szertartás végével a nyájas kedélyű apát ur vendégeit Tihanyba viteté, s ott mintegy 40 terítékű asztalánál igaz magyar barátsággal megvendégelő.*) Vegyes újdonságok. (Az emberi kegyeletek egyik legszentebbje) t. i. a hálaérzelem ülte meg tegnapelőtt (jun. 28-án) diadalünnepét. Az egyetemi tanuló ifjúság ugyanis gyászünnepét tartó elhunyt köztiszteletű tanítójának, roppant tudományu Horváth Istvánnak, s magasztos s honfiérzelmü hazánkfia dicső emlékének. A boldogoknak őszinte tisztelőiből összesereglett szép számú hallgatóságot, szép hölgykoszoru is diszesítő, jelenl annak, hogy a valódi honfiérdemet, s a tudomány és szűztiszta akaratot, mellyben, ha valaki olly szent lelkesedéssel él hazájának és az emberiségnek mint Morvát István, kivétel nélkül üdvözli és méltányolja a férfi úgy. *) Beküldetett, mint a gyöngédebb nőkebet. Az ünnepélyt leginkább a dicsőültnek érdemes, lezajlott vihar teljes élete , munkássága, tudományos búvárkodása, hazafias lánghere, s a honszeretet és múlandóság felett tartott ékes beszédek és alkalmi versek elszavalása érdekesíték leginkább. Kiemelendő ezek között főkép Fejér Pál első évi jogtanulónak tartalomdús s terjedékeny emlékbeszéde s jeles előadása , mellyben a dicsőült elhunytnak életkörülményei s irói pályafutása olly jellemzetesen eleven, és szivetható vonásokban ecsetelvék, s a tárgy annyi bensőség s nemes lánggal adaték elő, hogy a gyászoló t. ez. hallgatóságot közellágyulás lepné meg, s többeknek arczait a baharmai árja öntené el. Említést érdemel ezenkívül még Bobics Pál Czuczor Gergely „Nemzeti ének“ ének jeles szavalata, valamint Gajzágó Sári jeles kis emlékbeszéde s mély érzelmű előadása, mit a közönségnek teljes meglepetésére főtiszt. Fejér György prépost, nagyváradi kanonoknagysága fejeze be rögtönzött búcsúszavával. A beszédek jeleslejei, nevezetesen Fejér Páltól kettő,Gazágó Sali,és Királyi Istvántól kinyomulván, több példányban szétoszlattak. A hálás érzelmű tanulókkal mi elmondhatjuk a boldogult szelleméhez : Eredj nyugodni nagy polgárhalott! Nem megysz magad, a’ honba megy veled, — Sírodhoz küldünk minden gyermeket! (Budapesti műkedvelők.) Szerdán, azaz július hó 1-ső napján a budai nyári színkörben a m. gróf Teleki László elnök pártfogása alatti műkedvelőtársulat — Szigligeti „Rab“ cztíhű népszínművét dalokkal lesz szerencsés, — a már több ízben hírlapok utján megemlített jótékony czélokra előadni. Melly alkalommal, Lakatos Somatánczművész ur — a műkedvelők czélja iránti részvétből , a legújabban általa szerkesztett magyar társas „Sor táncz át,“ — a nemzeti színház táncznövendékei által elrejtetni, — és a Rózsavölgyi kedvelt népzenésztársasága kísérete mellett maga a fenemlitett művész ur, ,magány Csárdást, tánczolni szives leend. Jegyek iránt a szokott áron előre rendelkezhetni: a nemzeti színház pénztáránál,— és a ,Pesti divatlap 4. szerkesztőségi hivatalánál — Sebestény tér 294 sz. a. 2d. emeleten. (Iskolaügy.) Méltóságos Deáky Zsigmond, győri kerületi iskolák főigazgatója, minden távolság daczára Bácskánk rónáján keresztül folyó hó 1dán déli 12 óra után Bajáról Szabadkára érkező. Másnap reggeli 8 óra elött a Ferencziek templomában tartott isteni szolgálaton jelen lévén, ennek bevégezte után az iskolák megtekintését nem annyira hivatalosan, mint inkább atyailag, megkezdé. — Buzdultak kebleink, látván, miily lelkesedést ébresztő férfiú jelenléte a zsenge keblekben. Mindenhol ugyan a legcsinosb szónoklatokkal s kielégítő feleletekkel fogadtatott; de mégis többi közöl kitűntek a 6ik iskolában mondott, s nyomott példányokban is kioszott „Örömdal“; szinte a 4ik iskolában mondott s kiosztott „Hálaérzet.44 A feleletek adásában vetélkedő erélyesség volt észrevehető, s mind ezt ezen tiszteletre méltó férfiú jelenléte eszközlé. A merre járt, mindenhol szelíd s nyájas jelleme emlékét hagyá.. Bár csak láthatta volna Bácsmegyénk azon szónoka, ki az utósó közgyűlésen nyilatkozott, hogy csak azért irtózik az új, elemi iskolákat szabályozó rendszertől, mivel a nevelés a papságra bízatott, és látta volna, mint lelkesült e főkományzó tisztjét teljesitni, s mint törekszik a kormánynak, ezen a cerusban helyzeti bizalmának megfelelni. Tegnap d. u. az egész tanuló ifjúság „éljen“ harsogásai közt vált el tőlünk. (Beküldetett.) (A párisi nagy dalszínház bír 8 első énekesnővel) — 4 első tenorista, s 6 bassistával. Ezek közöl mindenik 30—70,000 franknyi dijt húz évenkint. Már illy fizetésért aztán vígan dúdolhatni! (A szülői vigyázatlanságot ismét egy irtózatos esemény boszulta meg. Németország egyik helységében egy 16 hetes gyermek ugyanis magára hagyatva szenderegvén bölcsőjében , midőn egy fias kocka a nyitott ajtón beczammogott — és a csecsemőnek fejét leharapta. (A „France Algorienne“ beszéli, hogy bizonyos asszony valamivel távolabb a többiektől, az erdő szélén egy sátorban magánosan lakott gyermekeivel. Történik egykor, hogy éjszakának idején sátorába egy mérges oroszlány ront be, s gyermekéhez rohan s azt szájába veszi. A bámuló anya erre előragad egy botot, utána dobja a rabló állatnak, és kiált: „Graur, add vissza gyermekemet!“ Az oroszlány megrettenve erre, kiereszti szájából