Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-11-19 / 388. szám

sek a fenyitó törvényszékeknél divatozó szokásnál fogva kellő kezesség mellett a börtönből kieresztessenek, hogy igy szabad lábon védelmezhessék magukat; mi­re a megye részéről fölirás intéztetett a nmlgy udv. kancelláriához, mellyben ki jön nyilatkoztatva, hogy: mivel alperesek fölött a fenyító törvényszék monda ki a kezességre­ nem bocsáthatás ítéletét, tehát a bírói ítélet függetlenségének veszélyeztetése tekintetéből, de azért is, mivel alperesek ellen újabban fölmerült váltó hamisítások gyanúja miatt újabb vizsgálat tételek­re lenne elkerülhetlen szükség; a k. rendelvény pa­rancsát sikeresíteni átalában lehetlen; és ezen megyei föliratra most érkezett ujabban egy kanczelláriai leirat, mellyet J. aljegyző fölolvasván, annak tartalmából is­mét megértem azt, hogy rosszaltatván ugyan a megye által felsőbb helyre intéztetett daczos fölirat, mindazon­által, mivel ő fölsége a megkegyelmezési jogot ér­­demetlennek juttatni nem akarja, meghagyatik a megye főispáni helyettesének, hogy magának a dolgok miben­­állásáról kimerítő tudomást szerezvén, a k. rendeletét mind maga, mind a megye kellően foganatosítsa. És erre fölkelt, és pedig ismét Ny. P. másodalispán, és szokásos modorában kitérőleg és eltérőleg, de mindig csak a kormány s annak működési teré körül forgolódva, elszavalt hosszasan olly beszédet, melly­­nek ha egyenkint értelmezném is szavait lehetlen vol­na az egészből egyebet kipréselnem, mint azt, hogy a kormány mindig csak törvénytelenül intézkedik, hogy a jelen kormány iránt nincs semmi bizodalma, hogy a kormánynál levő hivatalnokok ő­felsége nevét tudtán kívüli törvénytelen intézkedésekre használják sat, s e­­zek elszavalása közben élt olly gúnyszavakkal is, mely­­lyeket minden jó szándékom mellett — csak hogy a t. szónokot saját fénykörében ismertethessem meg — sem lehet e helyt megnevezni; olly szép hasonsza­­vakra nem is egy könnyen akadhatni. De menjünk tovább, miután maga szóló is hosszu beszédénél csak most véve észre, hogy még sokan volnának, kik a tárgyhoz szinte szólani akarnak; s indítványt tön, hogy ezen ujabban érkezett k. rendelet ellen újabb fölirás intéztessék, mellyben ki legyen mond­va, miszerint a megye rendei szorosan ragaszkodván elöbbeni föliratukhoz, ezen újabb rendeletet sem, — mint melly a főispáni helyettest a megye fölibe helyezi, fogadhatják el, s valamint ezt, úgy az illy értelem­ben fogalmazottakat is soha el nem fogadandják. Most E. S. tb. szólt, s szavai ügyesen viszhangzottak az előtte szólott másodalispán értelmében, azon különb­séggel, hogy ő a felség megkegyelmezési joga fö­lött is nyilatkozott, valamint a kormánynak tiszta, jó, és törvényes szándékáról is, és hol védokai súlyában nem bizakodott, ott mindig a corpus juris­t ránta elő szükségben segítő jó barát gyanánt, melly­­nek avatag lapjai közös törvényczikkeket idézgetett elő, azok tekintélyével támogatandó kormány elleni bizalmatlanságának alapokat; pártolja előtte szólott má­sodalispán indítványát. — Ezután Sz. F. kir. alap. igazg. emelt szót,s előadá, miként a jelen esetben ő is föliratni kíván ugyan, miután azonban a kérdéses perben a dolgok azon ponton állanak, miszerint a még hiányzó vizsgála­tok megtétele után legfölebb 4 hét alatt végső ítélet le­hetne hozni, s így az ügyet végképen eldönteni, czél­­szerűnek látná ezt is szorgalmazni. Egyébiránt a sző­nyegen lévő rendeletre vonatkozólag alaposan s a gya­korlati életből merített indokokkal kifejté , miszerint ha valamelly törvényhatóság valakit törvényesen be­fogathat, ugyan­azon törvényhatóságnak — a körül­mények szerint joga van azt egyszersmind börtönéből ki is bocsátani, főleg ha az alperes elegendő fekvő vagyonnal bir, s a mellett kellő biztosítékot is állít elő maga helyett kezességül, s ez által a megszök­­hetési gyanút magáról elhárítja. Ezen szokás rég gya­koroltatott a fenyitó törvényszékeknél, gyakorol­­tatik jelenleg, s gyakoroltatni fog jövendőben is. Ab­ban tehát törvénytelenséget nem lát, ha a nölgy m. k. udv. kancellária az alperesek kezességrei kibo­­csátását parancsolja, mivel ez által csak azt szorgalmaz­ta, mit a megye folytonos s igy törvénnyé vált szo­kás által eddig elé mindig hábortllanul gyakorlott a nélkül, hogy találkoznék valaki, ki ezen törvényes szokás ellen följajdulni, vagy azt csak némileg is korlá­­tozni szükségesnek hitte volna. Továbbá szinte gyakorla­­ti elvekből kiindulva,megmutató, miként minden föliratot, melly egyes hatóság által felsőbb kormányhatósághoz intéztetik, már csak azért, mivel fölirat, közvetlenül még nem lehet egyszersmind törvényesnek is tartani, mivel a tapasztalás egészen ellenkezőt bizonyít. A kormánynak pedig kötelességében áll, mind az ellen erélyesen föllépni, s azt megakadályozni, mi a fön­álló alkotmánnyal s annak törvényeivel s törvé­nyes szokásaival merőben ellenkezik. Szavait végez­ve megőrül­le még azt is, miszerint nagyon csalat­koznak , kik azt hiszik, hogy a kormány iránt bizal­matlansággal szükség viseltetni, mivel az törvényte­len föliratok irányában rendeletek által intézkedik, mert szóló azt csak igen következetesnek látja, hogy egyes hatóság, miután törvénytelenül cselekvők, a főfelügyelői jognál fogva a törvényes utáni haladásra visszautasitassék. (Folyt. köv.) Nem rendes levelező. Kolozsm­egyében Főispánunk mólt. Macs­­k­á­s­i Pál urnak díszes hivatalábai beigtatása a f.nov. 19. kezdődő közgyűlésen fog történni.­­ Ugyan e me­­gye közelutasitó bizottmánya november első napjai­ban öszvegyülvén tanácskozásait folytatta, s az urbért illető munkálkodását bevégezte, még pedig a mint hall­juk, bizonyos részben hátramenő szellemben; mert jele­sen — a mit helyeselni lehet és kell — nem csak a commassalio elve megbukott, de a mi ennél több — a liberális és haladó Kolozsmegye — bizottmánya a föld népének birtokszerezhetési jogot engedni nem a­­kar. Mit fog ezekre a megye közgyűlése mondani ? nem sokára megtudjuk, azonban ha megtörténni ta­lálna, hogy a kormánnyal szembe ellenzéki vagy li­berális megye , melly a tisztújítás kérdésében a tör­vényt és törvényes gyakorlatot megszegte , ő fele­ségéne­k a törvényes rend helyreállítását parancsoló kir. leiratát nem­ teljesitette, s az Erdélyt nem érdek­lő — úgynevezett horvát-ügyi sérelmet hevesen pár­tolta — a föld népére nézve kissé az illiberalismusba esnék, s a míg anyagi érdek nem forgott föl— a ve­zetők előtt gyűlöletes conservativismusnak hódolna most már, még pedig tán mértéken túl, s conser­­válni akarná azt, a mit sem az idő lelke, sem a leg­jobb fejdelem akaratja szerint conserválni úgy mint van, nem, de javítni kell, még pedig okosan és czélszerüleg, *) —‘ha ilyen ellenmondás történnék — az tán csoda volna? Koránt sem, illy csodák tör­ténhetnek e holdalatti világon. Örvendeni lehet azon­ban , ha a megyék, mint egyes emberek jobb s he­lyesebb meggyőződésre jönek: a politikában nyarga­lok, a mérsékelt haladás becsét ismerni kezdik, a kor­­mánnyali egyetértés, egyedül idvezité s hazánk jobb jövendőjét biztosító útjára visszatérnek, s ha a megyék az ellenzéki, nem sok hasznot adó gyámság alól ma­gukat kiveszik — de két végsőben járni, sem egyes ember, sem megye jelleméhez nem illik. Ha liberá­lisok vagyunk a kormány irányában, legyünk legalább igazságosak a földnépre nézve... Boldog,aki meg­érti az időt, me­lynek sem elibe vágni, sem tőle elmaradni nem szabad. De ma haladni az idővel, mert a kormány ellen árülunk, s holnap maradni, mert tőlünk áldozatot kívánnak, ez az „amo incipit ab ego“elvének kissé meszszeűzése. A középúton járni legtanácso­sabb. — — A hunyad-zarándi ref. egyházkerület od­ob. 28. és 29én tartó Déván őszi és részletes zsi­natát , mint levelezőnk megjegyzi „egy időben az or­szágos baromvásárral.“ Absit omen ! (M. és J.) 0 fl£iidnpes$3 inid­onsságok. Jó napot kívánunk!__ Ne essenek kétségbe kegyetek, csak egy kis hiba, de semmi szerencsétlenség sem történt.... Ám itt vagyunk ismét s még egyszer jó napot kívá­nunk.... A hiba annyiból áll, hogy már rég (?) nem irtunk , s ezt ismét a hirtelen beállott hideg o­­kozó , minek következtében restalláljük meztelen ke­zünket kinyújtani, hogy bizonyos dolgoknak és em­bereknek elevenére tapstunk.... Azonban ember a szokás rabja, s ez által hideget meleget végre egy­­iránt jó kedvvel tűr. igy mi is lassan kint hozzá kez­dünk szokni a hideg csipőséhez, s a legmardosóbb ellenszelet is káprázás nélkül kiállják szemeink­--­azért is újra és harmadszor is jó kedves jó napot kivánu­nk!....... Azokhoz, mellyek lapjaink legközelebbi számá­ban a „Gyürdó“ről elmondottak, tudjuk miszerint szívesen voendnak kegyelek még némi adalékot.... S kit is ne érdekelné kegyetek közöl e társulat álla­pota? melly a milly meglepő volt föltünésében, é­­pen olly meglepő szilárdulásában........melly egy ol­dalról annyi nemes pártfogásnak, s más oldalról an­nyi félelemnek, gúnynak és rágalomnak szolgált a­­lapjául.... A megjelent „G­y­ü­­­d e könyv“ szerint, a társulat tagjainak száma 404-et teszen, ez időtől azonban e szám már ismét több mint hússzal sza­porodott ... A társulat rendes bevétele a múlt évben 4757 ft. 30 krt tett pengő pénzben , melly összeg­nek a tagok számáhozi aránytalansága onnan ma­gyarázandó , hogy t. i. a tagok közöl többen a máso­dik fél évben léptek a társulatba s igy csak fél évi dijt fizettek.... A kiadás 4097 ft 42 krt tesz pp, melly ismét az okból rúgott olly csekélyre , mivel a társulat fél évi, másod elnökének szállásán lévén , szállásbérért mit sem űzetett.... E rendes jövedelmen s kiadásain kívül, a társulati lak fölbútorozására kü­lönös ajánlatok s kiadások történtek, és pedig a bú­torozás már eddig is 5500 p.fiba került, s még nem csekély szükséges eszközök vannak hátra beszerzen­dők.Mind­a mellett is azonban, hogy a társulat­nak első évben saját léte megalapításáról kellett gon­doskodnia , nem tévesztette szeme elöl azon czélt, mellyet alakulásának kitűzött; minél fogva már ez első évben, részint nagy reményekre jogosító zenész­­tehetségek kiképzésének elősegülésére, részint meg­jelent zene s egyéb művek jutalmazására , s zené­szek serkentésére több mint 400 pfttal áldozott, ide nem számítva a „Gyülde-tagoknak“ adott okle­veleket, mellyek készítőjüknek, Engel Móricz kő­­nyomda tulajdonos urnak valóban becsületére válnak, s az iparműkiállitásban is nem csekély figyelmet ger­jesztettek.... E valóban művészi tervvel s kézzel dol­gosott oklevelek egyik oldalán, a Gyülde egész szel­leme, melly az ismert „Gyülde dal“-ban kifejezve van, a legérthetőbb emblemes­ekben díszült, míg má­sik oldalán S uj­á n­s­z­k­y remek Gyülde dalszövege s Them Károly által e dalnak zongorára alkalma­zott hangjegyei lepik meg a nézőt...........Ezeken kí­vül már előlegesen két évre 200 pontot ajánlott a társulat a kis Theindl kiképezésének gyámolitására... E geniális bimbóról, legközelebb Liszt Ferencz úgy nyilatkozott, miszerint „örvend, hogy utóda is magyar lé­szen“----Az előadottakhoz csak an­nyit vélünk mi kérdőleg megjegyezni: váljon azon társulatok, mellyek kebelében annyi ellenszenv szít­­tatik s annyi gúny gyártatik a Gyülde ellenében , tudnák e évi életükből csak felét is fölmutatni azon resultatumnak, melly a Gyülde egy éves életéből az itt előadottak szerint fölmerül?.... Chinából ismét érdekes tudósítás érkezett hoz­zánk , me­lynek hitelességéről chinai levelezőnk ke­zeskedik . A napokban ugyan­is Chinának fővá­rosában bizonyos egyén, bizonyos Rag­nu nevü lap által megsértve érezvén magát, egyenesen a lap szerkesztőjéhez megy, ki — t. i. a szerkesztő — nem tartozik a Chinában törvényesen bevett vallásuak közé__E bizonyos egyén; ezen bizonyos szerkesztőt saját modorában megszólítván, az az, kezét olly érint­kezésbe hozta arczával, hogy az illető szerkesztő me­rő hódolatból azonnal íróasztala alá borult.... E hódo­­lat annnyira megindítá az izmos karú chinesert, misze­rint a szerkesztőt az asztalalós saját ölébe vette, s bam­­bus palctájával hátát a legszeretetre méltóbban simo­gatta......Ez érdekes jelenetet mintegy 10, mondjuk tíz bajtársa nézdete a szerkesztőnek, kik gágogás ál­tal adák jelét jelenlétüknek.... Halljuk miszerint e jelenet legközelebb élet­hü freskó képben az Ungar mellett fog megjelenni. — Pest városa legközelebb azon üdvös rendekezést tevő, miszerint rabjait ezentúl semmi kívül teendő köz­munkákra nem fogja alkalmaztatni, hanem a dolgozó házban látja el őket foglalkozással... E rendelkezés legközelebbi következménye az, miszerint a rabok ön­magukat fogják eltartani,h így a városnak terhére nem lévén, az e szerint megtakarított pénzösszeget más czélra lehet fölhasználni; ezenkívül pedig a mi ara­bok tartásából saját keresetük után fölmarad, töltésü­ í­telni, s a büntetési idejét kiállott egyennek kézbesittet­­ni fog... Ezenkívül még azon jót is eszközlendi, mi­szerint a többnyire henyélésből rész útra térteket mun­kára s szorgalomra, s miután minden szeszes itallal va­ló élés, sőt még a pipázás is, a dolgozó házban tiltva le­­end, mértékletességre is szoktatván, ez által gyoritani fogja a gonosztevők számát.... Ejd­os rendelkezé­séért a ns város köszönetét s hálát érdemel. — Nemzeti irodalmunk, melly ez előtt még csak nehány évvel ismeretlenebb volt legközelebbi szom­szédaink előtt is, mint a Sanskrit vagy chinai, napon­ként örvendetesebb terjedésnek indult_így legkö­zelebb és legújabban olly jeles s méltó hirre kapott Kolmánfy László „Meghasonlott kodályok“ czimű­ regénye D­u­x Adolfban fordítóra talált, s nem sokára a német közönség saját körtében fog örvendhezni *) Hát nem épen ebben áll a conservatisms?.. Úgy lát­szik , erdélyi testvéreink még nem értik a conservativ szó jelentőségét, min azonban nem igen van okunk csodál­kozni , miután Magyarországban is sokan vannak, kik e tekintetben velük egy hajóban eveznek. Szerk. 730

Next