Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-10-18 / 370. szám

370. szám. 1846 Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­­kön, pénteken és vasárnap egyegy év Lapunk mindennemü hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik ev. Vasárnap oct. 18. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat somán­ esetre sem köz­lendőnk. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. TARTALOIH. Magyarország és Erdély. Kinevezés. Halálozás. Nádor ő fensége egészségi állapotáróli hivatalos jelentések. — Végszó Gorove Istvánhoz a temesi közmunkák kérdésében. (Vége.) — Erdélyi országgyűlés. (XVI. XVII. és XVIII. orsz. ülés).—Törvényhatósági tudósítások. Csongrád­­ból (közgy. Tiszaszabályozó társulat kérelme, nádori ünnepély, közbátorság veszélyeztetése). — Vegyes újdonságok. Külföld. Francziaország.­­ Britannia. Sveicz. Legújabb hírek. Társulatok és Intézetek. (Természettudományi társulat. — Az iparműkiállitási dijbirálatok eredményének foly­tatása.) Hirdetések. Gabonaár.Pénzkelet. Lotteriahozások. Du­­navizállás. MAGYARORSZÁG És ERDÉLY. Merényi Lipót franczia és olasz nyelvtan szerzője és kiadója, a m. kir. pesti egyetemnél olasz nyelv és irodalom he­lyettes tanárának; a pesti középponti papnöveldében pedig nyilvános és rendes franczia nyelv­oktatónak kineveztetett. A magyarországi s jelesen a budapesti zeneművészek egyik veteránja, Cibulka Alajos, a pestbudai városi szín­házak mintegy 30 évig volt igazgatója, nem különben Pest város tiszteletbeli polgára s belvárosi főegyházának karnagya, a budapesti hangászegylet tiszteleti taga, folyó hó 3­kán Tata mezővárosban, hol egy pár évtől fogva visszavonva élt, szélhüdésből meghalálozott. A zene- és színművészeinek ho­nunk fővárosaiban terjesztése tekintetéből, mire ő csak nem mindenét föláldozá, igen-igen sokat köszönhetünk neki, s hálás érzelemmel méltán mondhatjuk hamvai fölött: „békeporaira!“ Tizedik orvosi jelent­és nádor ő cs. k. fő­­herczegsége egészségi állapotáról. A tegnap köztudo­másra juttatott részben eldöntő jelenségeknek remény­teli folytonos kitartása tegnapi nap folytán be nem kö­vetkezett, s ezért e cs. kir. főherczegsége erőben épen nem gyarapodva, különösen délután és estenden igen szenvedett. Az éj első felében ő fensége álma — kü­lönféle bajok által — fölváltva gyakran félbeszakasz­­tatott, s a magas beteg bágyadtabbnak érze magát.Éj­fél után több nyugalom, a bajok enyhülése s általáno­san érzett könnyebbülés után reggel felé többször fél­beszakadt álom lépett be. Folyó hó 16-kán reggel a cs. kir. főherczegsége egészségi állapota körülmé­nyek szerinti, s most kevésbbé szenvedő. Budán mind­­szenthó 16-kán 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k. Dr. Steinmassier m. k. Dr. Würller m. k. Tizenegyedik orvosi jelentés nádor ö cs. kir. föherczegsége egészségi állapotáról. Nádor ö cs. kir. föherczegségének egészségi állapota a teg­napi nap folytán lényeges változást nem szenvedett, s minthogy különbféle bajok majdnem folyvást tar­tottak, erőgyarapodást nyerni nem lehetett. A szün­telenül használt gyógyszerek késő estre a szenvedő altestben jóltevő változást idéztek elő , és az éj kez­detével nyugalom állott be. Az éjen át, úgy éjfél előtt mint éjfél után, ő cs. kir. főherczegsége jól aludt, s ma 17kén reggel min­den tekintetben valamennyire könnyebbülve érzi ma­gát. Budán mindszenthó 1zen 1846. reggeli 9 óra­kor. Stáhly s. k. Dr. Steinmassier s.­ k. Dr. Würtler s. k. légszó Gorove Istvánhoz a temesi közmunkák kérdésében. (Vége.) Ön, hogy ki­­bontakozhassék azon képtelenségből, mellybe akkor e­­sett, midőn a törvényről azt teszi föl, hogy a házas zsel­lérre csak annyi napszámot vetett, mint a 11 holdat és házat biró negyedesre ; a házatlan zsellérre pedig annyit, mennyit a házat s 7—8 holdat biró nyol­­czadosra, mindenféle badar dolgokat összehord, s főleg tetszeni látszik magának azon gyámokában, hogy a törvény azért vetett a házas és házatlan zsellérre annyi napszámot mint a negyedes és nyolczados tel­kesre , mert a zsellérek legnagyobb száma mester­emberekből áll. — ön ezen állítása ál­tal me­gint a legnagyob­b járatlanságát árulta el az életben s megyei dolgokban, —mert mi­után tanodai pályájának bevégzése után temesi jószá­gán , és igy megyénkben legtovább tartózkodott, s a megyei dolgokbani ismereteit itt szerezte, föltesz­­szük önről, hogy Temest leginkább ismeri, s érintett állítása előlegesen Temesre vonatkozik,: — pedig Temes irányában milly roppantat hibázik ön; ime ná­lunk rovásos öszeírásaink szerint a házas zsellé­rek száma teszen 11,464et, a házatlanoké mintegy 3,050et, összesen tehát a zsellérük száma roó megy 14,500 főre; s mit gondol ön: mennyi a mesterem­berek száma ugyanazon kutforrás szerint? felelet: 2,303 . — s azt gondolja ön , hogy ezek is mind zsellérek ? Igen nagyon hibáznék , ha ezt gondolná, — mert ezeknek legalább két harmadrésze nem zsel­lér , hanem telkes gazda, kiket nem szükség ipar­­űzővé átvarázsolnunk, — és igy maradna egy 14,500 zsellér irányában mintegy 800 zsellér mesterember ; minő színben tűnik tehát föl önnek azon állítása, hogy a zsellérek legnagyobb része mesterember ? ha ön 800 at 14,500 irányában legnagyobb résznek nevez, akkor urak ! ne menjetek G. I-hoz számvetést, ma­­thesist tanulni ! — Azt vitatja még ön, igen bölcs be­látással s életismerettel, hogy a törvény azért ve­tett a zsellérekre annyi napszámot mint a negye­des- és nyolczadosra, mert azok napszám és szol­gálat által még többet szerezhetnek , mint ezek ; — mert ha a negyedes földjeit haszonbérbe adja, — tehát nem kap érték többet mint 44 p.ftot, a nyolczados pedig 28 p.ftot, — ennél pedig minden napszámos és béres többet kereshet; — de szokott mély be­látása szerint feledé­sn, hogyha a negyed és nyol­­czadtelkes földjeit haszonbérbe adja, nem lévén a­­zok művelésével elfoglalva, napszám és szolgálat ál­tal szintúgy kereshet, mint a zsellér, — mert hi­szen az Isten neki is két kezet adott, s azonfölül a haszonbért is húzza; — fwrede továbbá , hogy , ha a résztelkes jobbágy idejét és fáradságát földje mű­velésére fordítja, akkor egy hold földje nem négy flot, hanem ötször annyit is hozhat, s hogy igy a negyedes és nyolczados gazdáknak sorsa minden esetre előnyösebb mint a zselléreké, — követke­zőleg a törvény azokra nem vethetett csak annyi napszámot, mint ezekre ; — ön nem akar tőlünk, kik már akkor, midőn ön még alig kezdette az a­bécét tanulni, a zöld asztalnál izzadtunk, élet- és törvény­ismeretet tanulni, pedig különben megmondhattuk volna önnek, hogy törvényhozóink az ipar és szor­galmat szándékosan nem akarták közmunkával meg­terhelni, hanem csak azokra rótak napszámot, kik úri munkákat is szoktak tenni, s azért sem kereske­dést , sem mesterséget, sem szőlőket, szorgalom­földeket , és malmokat nem rótak meg közmunkák­kal ; ha ön ezt figyelembe veszi, nem állíthatja vala azon képtelenséget, hogy a törvény azért vetett a zsellérekre annyi napszámot, mint a negyed- és nyol­­czad-telkesre, mert a zsellérek legtöbbnyire mes­teremberek, — hiszen a mesteremberek nagyobb része földes gazda lévén, jut-e valakinek eszébe ezeknek azért, mert mesterséget űznek, több mun­kát róni?—megmondhattuk volna még önnek, hogy alig van olly status, melly a tőkéket megadóztatná; mert ez annyit tenne , mint a pénzt az országból kihajta­ni, — a hazát a „nervus rorum gerendarum“-tól megfosztani, — s akkor ön czikkében ezen ha­sonlítással sem él; — megmondhattuk volna vég­re , hogy igen is két gyalognapszám igen gyak­ran fölér az életben egy igás napszámmal, mert hány eset van, hol az igás napszámot használ­ni nem lehet, hanem gyalog napszám kell; hát ka­szálásnál, aratásnál, kapálásnál, rostálásnál, szórás­nál , töltések emelésénél, sánczok ásásánál, utak ki­egyenlítésénél, megszakadt töltések bedugásánál, mit csinál ön az igás napszámmal ? nem tudja- e ön, hogy aratás alkalmával, ha a termés gazdag, több fizetést kap egy kaszás, mint rendesen egy két­lovas fuva­ros ? bizon, miután a tövényhozók mint az úri- mint a közmunkák irányában két gyalog napszám értékét hasonlónak nyilvánítják egy igás napszám értéké­­kéhez — ezeknél okosabbnak akarni lenni még­is egy kis elbizakodás! — Midőn ön állításaimból inconsequentiát akar ki­sütni, a csűrés-csavarás mesterségét űzi. — először fölteszi, hogy tíz holdas negyedes léteznék, holott a negyedesek 11 holdat bírnak ; — másodszor a ne­gyedes gazdának személyét kétszer veszi számítás­ba , egyszer mint zsellért, azután mint negyedes gazdát; — harmadszor fölteszi, hogy ház- és belső tolok nélkül létezhessék negyed­ telek. — Ön azt állítja, hogy mi a 10 holdas negyedest egy cathegó­­riába helyezzük a házas zsellérrel; pedig mi a tör­vény útmutatása szerint a belső telekre , házra, és gazdára, a házas zsellérek példája után, három napszá­mot vévén, a hátralevő három napszámot nem a 10 holdas negyedesre, mert i­lyesmi nem létezik, s a gazda maga már egyszer számításba vétetett, hanem a külső tartozmányt 10 holdra számítjuk; tehát a há­zas zsellérrel 10 hold külső földet, és nem 10 hol­das negyedest teszünk egy cathogoriába; — és ez a kulcs ennek azon sophismája megfejtésére , mellyel minden áron inconsequentiát akar reánk sütni; külön­ben kijelentjük, hogy megállapított szabályunk, de az igazság szerint is a nyolc­adosokra még egy napszá­mot róni kellene, mert 32­3 hold külső föld után egy napszám járulván, 6-7 után csakugyan egynél több­nek kellene járulni, de erre majd megint miilyen följajdulás következnék! de ha már inconsequentiá­­ról van szó, mit gondol ön, nem inconsequentia-e az ön részéről, nekünk szemünkre vetni, hogy illy tiszta dologban, mint a kérdéses, 110 soros czik­­ket írtunk, s ugyan­akkor azon tárgyról 300­ sor­nál többet összeírni? Megemlíti ön, hogy nem olvasván a Nemzeti újságot, czikkünkre csak egy szerzetes által figyel­meztetett, de minek is mást olvasni, mint a Pesti hírlapot, és Hetilapot, hiszen önök úgy sem kere­sik az igazságot, s elég ha azt tudják, mit ír, mit akar a mester, — pedig ezen mesterek egyike azt állijá nem olly régen önről nagy igazában: „ez az ember nincs magával tisztában, azokról, miket akar“ — no ez csak nem jelent annyit, hogy az ember tudósa pedig ön az égő­ olajat maga részére igény­be veszi, mellyet azonban főleg sophismák által tün­tet ki. Reánk fogja ön, hogy minket előbb túlságos de­­mocratának, most túlságos aristocratának van szeren­cséje ismerni; — mi pedig biztosítjuk önt, hogy mi mindig tudtuk, mit akarunk ; — s hogy túlságos de­­mocraták soha sem voltunk; s elvünk a volt: a ne­messég mellé egy hatalmas középrendet alakítani, melly a nemességgel összeszövetkezve, mind a fö­lülről, mind az alulról jöhető nyomásoknak ellentáll­­hasson; — ez, úgy hisszük, nem túlzó democratia; kár volt tehát önnek, ki akkor, midőn mi ezeket fejtegettük, Pesten talán a humaniorákat tanulta, ollyaszairól szólani, mit nem tud; — voltunk azon­ban 10 év elött, midőn csak nem egész Temesme­­gye az ellenzékhez tartozott, — ellenzék embere; — s mit gondol ön, miért hagytuk el az ellenzék so­rait ? talán hivatal utáni vadászat miatt ? mint önnek egyik elvbarátja, ki azon nap változtatott zászlót, midőn hivatalt nyert? — mi akkor hagytuk el az ellenzéki zászlót, mikor az Temesben mindenható volt, minden személyes érdek nélkül, csupán meg­győződésből ; — mert láttuk, hogy az 1832/6­ki országgyűlésen túlnyomósággal birt ellenzék a tu­lajdon szentségét megtámadta, — a birtokos osztályt üldözi, s minden módon tönkre akarja az aristocra­­tiát tenni; hallottuk az országgyűlési fiatalságnak a papság- s birtokos osztály elleni hires kitörését s uszításait, — s egy Pozsonyból visszaérkezett urnák K. V. M. befogatására vonatkozó abeli szavaira: „hogy a kormánynak csak illyés eljárása idézheti elő azt, mit több hazafiak kívánnak“ gyanakodni kezdettünk, váljon nem rejlik-e az ellenzékeskedés alatt még más valami is? ezek feletti elmélkedéseink s kétkedéseink között szerzők birtokunk egyik részét, s magunkon tapasztaltuk: mi varázs­erővel köti az embert a fek­vő birtok hazájához, alkotmányához, és a status­­quohoz, — ezen körülmények befolyása alatt vál.

Next