Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-11-19 / 388. szám

Negyvenegyedik év. 388. szám. 1846-Előfizetési díj félévre postán és hely­bén borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Alapitó KULTS­IK­ ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. UHHMHIBMtain­yi? Csütörtök nov. 19. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. TARTÁL OH. Magyaroraxásf Erdély* Előléptetés. Jótékony­adakozások jegyzéke az ínséggel küzdő kárpátvidékiek fölsegé­­lésére. — Magyar Academia. --Törvény­hatósági tudó­­sit­ások. (Pestből.) (Kolozs megyéből)— Budap­esti uj­­donságok. —Vidéki hírek. (Pécsről.) Külföld* Portugália. Spanyol-, Francziaország. — Bri­tannia. Értekező. (A katholicismus állapota Angolhonban. (Vége). Torzulatok és Intézetek. (Magyar tudós tár­saság.) Hirdetések. Gabonaár, Pénzkelet. Lotteriahuzások. Dunavizálá­s. HA­VARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a puchovai k. sóhivatalnál megürült mázsálói állomásra B­r­d­­­o­v­i­t­s József helybeli só­­pajtaőrt, a megürült bánffi-hunyadi ellenőrködő sómázsálói állomásra pedig Styevo Sámuel helybeli sópajtaőrt alkal­­mazá. Jótékony adakozások, jegyzéke az ínséggel küzdő kárpátvidékiek fölsegülésére: Vigyá­zó Antal 20 ftot pengő pénzben adakozott. Magyar Academia. A folyó hó fokán tartott kisgyűlésben követ­kező tárgyak vétettek tanácskozás alá, résziben pe­dig tudomás végett bejelentettek: u. m. a) A földtekék készítésére Calderoni ajánlkoz­ván , miután számvetése költségesnek találtatott, s végre maga is lemondott a szándéklott vállalatról — a mathematical osztályra bízatott a czélba vett uj föld­tekék készítésének minél sikeresebb uttáni kieszköz­lése. b) Báró Dercsényi János cs. kir. udvari köz­kamrai tanácsos és referendár jutalom kérdésére „a hitbizományok pénztőkékre átalakítása ügyében“ (I. Nemz. Újság 341. szám) hat jelmondatos pályairat érkezvén be a kitűzött határidőre (novemb. 15.) azok megbirálására három szakértő académiai tag nevez­tetett ki, s egyszersmind a jeligés levélkék kettős pecsét alatt a levéltárba ideiglenesen betétettek. c) Olvastatott Mészáros László ezredes úr levele Lodi-ból, mellyel Aporti Ferrante cremonai tudós munkájának magyar fordítását közli a köznevelésről s gyermekek ápolási intézetéről Localóban, megje­gyezvén azt is, hogy a tisztelt iró figyelmünket a ne­velésben jártassága mellett már azért is igényli, mi­vel a kisdedóvó intézetek létrehozásában Magyaror­szágban épen az időben munkás befolyással volt, mi­kor az eszmék azokról köztünk még jóformán ki sem voltak tisztázva, s e végett Brunswich Mária grófné e nagyságával levelezést folytatott. Említett ezredes urnak azon óhajtása, melly szerint kívánná a neve­lésben illy jártas fér­fiat az academia külföldi tagjai közé soroztatni — további tanácskozásra nyilván föl az utat — elhatároztatott, hogy miután tiz év óta külföldi tagul senki nem választatott, a titoknoki hivatal tu­­dósítná az academiát a felöl, a külföldi tudósok kö­zöl hányan és kik jöttek a közelebb lefolyt tíz év alatt tudományos érintkezésben az academiával, hogy ér­demeik alapsúlya szerint, s tekintve magyar körülmé­nyeinket a hivatalos tudósítás nyomában e tárgyban a további szükséges rendelkezés annak idejében meg­etethessék. d) Bejelentetett a b­loknok által, hogy az orosz földön utazó Reguly Antal hazánkfia útját szerencsé­sen bevégezte, s auguszhu 24-én Pétervárába egész­ségben megérkezett, hol utazási naplóit s nyelvészeti gyűjteményeit ren­dbeszedendő, s onnét Berlinbe és Altenburgba német földre fog utazni, az itt lakó német tudósokat, kik a finn és tatár, úgy egyéb keleti nyel­vek ismeretéről európai hirt nyertek — meglátogatni, vélök értekezni és tanácskozni akarván, hogy a ke­­zek közt lévő magány, mint közintézeti kútfők hasz­nálása után hosszas utazásának s nyelvvizsgálatainak minél tökélyesebb eredményeit közölhesse hazájával s a tudós világgal. TÖRVÉNNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Pestből. Folyó hü­szkén évnegyedes köz­gyűlésre nyíltak meg Pest megye gyűlésteremének uj­­jai, s valamint a terem tömve volt minden rangú és rendű jelenlevőkkel, akik közöl, ha a köztanácskozá­sokban valamennyien részt nem vettek is, de vettek a véleményhelyeslés vagy helytelenítésnek zajos él­jenek vagy hosszú zúgás általi kijelentésében) , úgy a terjedetes karzaton is annyi hallgató volt szemlél­hető — mellynek elrekesztett részén szép nő- és hölgy­­koszorú szinte nem hiányzott — mennyi egymás há­tára szorulva csak megférhetett. Nekem a vé­­leményhelyeslés­ vagy helytelenítés ellen nincs semmi kifogásom, ha az az illem­i véleményméltánylat iránti szent kötelesség korlátain túl nem tör; de ha a vé­lem­ényhelytelenités olly szilajjá, — hogy ne mond­jam: dühödté — fajul, melly által a szólásszabadság joga alapjaiban megingattatik, s rést nyújt alkotmá­nyos honban nyíltan nyilatkozó férfiak személyes meg­támadására, s azoknak alacsony — nem­ szabad nem­zet fiaihoz illő — kigúnyoltatására, akkor azt nem csak szólásszabadság elleni­, hanem egyszersmind nemzet s alkotmány elleni súlyos bűnnek is tartom, s olly kárhozatos eredményűnek tekintem, mint melly a ha­za közjavára ernyedetlenül — de különböző utakon s kölönnemü elvekből s nézetekből — munkálkodó honfiak egymáshozi megközelitésöket akadályoz­za. Illy véleményhelytelenitésnek barátja nem va­gyok, mert méhében rejteni hiszem azon áldhata­lan parányokat, mellyek a polgári szabadság romjain ütik föl a féktelen szabadosság tanyáját. Illy vé­­leményhelytelenitésnek — mondom — barátja nem va­gyok, s ha­bár mai közgyűlésünkben nem nyilatkozók is ez annyira, mint azt más alkalmakkor már meg­szokni szinte kénytelen valók , még is nem hittem czélszerütlennek ellene szót emelni e helyt, hogy kikeblesitsem magamat: miként igaztalanul cselek­­vének mind­azok, kik hazánk azon egyetlen férfia iránt, ki nemzetünket hosszú álmából fölriasztá, s forradalmi irány nélkül folyvást halad a cselekvés annyi akadályokkal küzdő terén, mély belátáso s té­nyezőkre számitó stalusférfiui szónoklása közben — mellynek foglalata csak meleg honszeretetet tanúsia — kellő méltánylattal — bár perczig is — viseltetni el­­mulaszták. — De térjünk a gyűlésre, s annak egyes tár­gyaira.— Pontban 1210 kor megjelent főispáni helyet­tesünk, s elnöki székét elfoglalva, figyelmezteté a rende­ket, miként többnemű tárgyak lévén a közgyűlés folytá­ban tárgyalandók, kellő figyelemmel legyenek a rendek a szőnyegre s vitatkozás alá kerülendő tárgyak s egy­más iránt, hogy igy a kölcsön kihallgatás s megér­tés által a közdolgok elintézése sikeresebben eszkö­zöltethessék. E rövid beköszöntés után rögtön a kis­­gyűlés jegyzőkönyve jött fölolvasás — illetőleg hi­telesítés alá, melly alkalommal Ny. P. másodalis­pán a megye részére szokásban levő fafuvaro­zás körüli eljárás előterjesztésénél indítványba hoz­ta, miként tekintetbe véve azon roppant számú nap­számokat , mellyek a szükséges fa befuvaroztatása által évenként fölemésztetnek, valamint azt is, hogy ezen fafuvarozás által az adózók csak terheltetnek, a­nélkül, hogy a megyének legkisebb anyagi haszna lehetne belőle, czélszerűbbnek s egyszersmind az a­­dózó népre nézve üdvösbnek hiszi, ha a megyei tiszt­viselők és szolgáknak illető fa-járulékaikat ezentúl kész­pénzben fizetendi ki a megye; mi ellen egyet­len ellenszó sem emelkedvén, az indítvány elfogad­tatott s az illetőknek ezentúl minden et fa 12 pontban kifizettetni határoztatok . A jegyzőkönyv hitelesí­tése után ismét Ny. P. másodalispán emelt szót, s emberszeretőleg előadá, miként az idei sitik termés okozta ínség előjelenségei már emegye némelly hely­ségeiben is mutatkoznak, s a nyomasztó körülmé­nyekből következtetve, tavaszig szám­os­ helységek­ben fog még az olly mértékben kiütni, hogy a be­következő éhhalált, melly iránt méltó aggodalmat táp­lálhat minden hazafi keble, csak olly módon lehet si­keresen eltávolítani s igy az ínséget némileg enyhí­teni, ha az ínséggel küzdő népnek alkalom nyujtatan­­dik élelmét munka vagy kölcsön által megszerezhet­ni. Erre vonatkozólag megemlité: miként illy közszük­ségben föl van jogositva nem csak a kormány, ha­nem egyes hatóságok is mind azt elkövetni, mit an­nak elhárítására jog- és czélszerünek hisznek, s pél­dául Ulm városát állitá föl, mellynek polgára egy­hangúlag elhatározák, hogy a gabonát kivinni nem engedik, hanem azt biztosíték mellett szabott áron tartoznak az illetők árulni; nálunk pedig, mind a mel­lett, hogy a közszükség nőttön nő: a gabona foly­vást kivitetik, s a benmaradottnak ára mesterségesen (természetesen a nyerészkedők által) magasbra emel­tetik. Megemlíté továbbá , hogy midőn Árvamegye a keblebeli ínséggel küzdő nép fölsegélésére hivatalo­san fölszólitá e megyét, a rendek rögtön ezer p.ftot adakoztak a házi pénztárból; valamint azt sem hagyá emlitetten , miszerint legközelebb Heves megye ren­des ínséggel küzdő népük fölsegélésére 30.000 p.ftot adományoztak; miért is fölhívja a rendeket, aján­lanának meg bizonyos pénzöszveget, melly az or­szággyűlési költségek kulcsa szerint leend behajtan­dó az önkénytesen adakozni akaró megyei közbirto­­kosoktól, a nélkül azonban ,­ hogy a kivetett illető­séget befizetni vonakodókon azt a megye bírói el­marasztalás által behajtatni igényelhetné. Ő nem kí­vánja azt, hogy a megajánlott segélypénzhez — melly­nek öszvegét meghatározni a rendek nagylelkűsé­gére bízza — kiki igényt tarthasson ; mert igy aczél nem volna elérve, miután lesznek számtalanon, kik szükséget szenvednek, de mind a mellett dolgozni még sem fognak akarni; hanem csak azt akarja , hogy az adózó nép úgy, valamint a szegényebb sor­sú nemesek is , ezen ínség enyhitési pénzöszvegből nyomasztó szükségükben kölcsönt nyerhessenek, a­­dandó alkalommal — mikor t.i. bővebb terméssel ál­­dandja m­eg az ég őket — azt részenkint vagy egy­szerre visszafizetendők, s azt is csak gabonában, elő­­legesen intézkedvén az iránt a megye, hogy az il­lető szállító a szükséges gabona mennyiséget kellő biztosíték mellett szabott áron minden időben kiszol­gáltassa. Az indítvány üdvös volta általánosan elis­mertetvén, szóló másodalispán urak indítványára a segélyzési pénzöszveg 50,000 p.ftban egyhangúlag megalapittatott, melly öszveghez még azon 30,000 p.ft is csatoltatni rendeltetett, mellyhez mint a köz­munkák megváltásából bejönni szokott öszveghez , a megyének reménye lehet. Szóló másodalispán a ke­zelés részleteibe ez alkalommal ereszkedni nem akar­ván , indítványára ez ügyben főispáni helyettesünk csakugyan indítványozó elnöklete alatt gr. Ráday, Ilkay Lukács tb., valamennyi járásbeli sz.biró sat. urakból álló bizottmányt nevezett ki, melly az ügy részleteibe bo­csátkozva annak miképeni elintézéséről véleményes jelentését legközelebbről beadandja. — Ezek történ­te alatt J. aljegyző már igen régen áll, s csak az alkalmat lesi, hogy a fölolvasandó kancelláriai ren­delethez elmondhassa az aligha rögtönzött beveze­tést. Szerencsére a majdnem egy egész hosszú óráig tartott egyes ember beszédének vége jön, a­kit, mellékesen legyen dicséretézetére mondva, az édes anyatermészet olly bőbeszédűséggel álda meg, hogy, főleg hol a kormány ócsárlására s népszerűtleníté­­sére nyílik parányi alkalom , akár napokig adhatna leczkéket elmenetségeiböl a pártaunt szűz kavé­­nénikéknek; é­s J. aljegyző szájából megértem­: miként a Tükörifére váltóhamisitási ügyben Stohn Márk és Böhm Herman alperesek folyamodására folyó évi julius­áról a nmlgy udv. kancelláriától rendelvény érke­zett a megyéhez, mellyben meghagyatott, hogy al pere-

Next