Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-11-19 / 388. szám
Negyvenegyedik év. 388. szám. 1846-Előfizetési díj félévre postán és helybén borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Alapitó KULTSIK ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. UHHMHIBMtainyi? Csütörtök nov. 19. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. TARTÁL OH. Magyaroraxásf Erdély* Előléptetés. Jótékonyadakozások jegyzéke az ínséggel küzdő kárpátvidékiek fölsegélésére. — Magyar Academia. --Törvényhatósági tudósitások. (Pestből.) (Kolozs megyéből)— Budapesti ujdonságok. —Vidéki hírek. (Pécsről.) Külföld* Portugália. Spanyol-, Francziaország. — Britannia. Értekező. (A katholicismus állapota Angolhonban. (Vége). Torzulatok és Intézetek. (Magyar tudós társaság.) Hirdetések. Gabonaár, Pénzkelet. Lotteriahuzások. Dunavizálás. HAVARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a puchovai k. sóhivatalnál megürült mázsálói állomásra Brdovits József helybeli sópajtaőrt, a megürült bánffi-hunyadi ellenőrködő sómázsálói állomásra pedig Styevo Sámuel helybeli sópajtaőrt alkalmazá. Jótékony adakozások, jegyzéke az ínséggel küzdő kárpátvidékiek fölsegülésére: Vigyázó Antal 20 ftot pengő pénzben adakozott. Magyar Academia. A folyó hó fokán tartott kisgyűlésben következő tárgyak vétettek tanácskozás alá, résziben pedig tudomás végett bejelentettek: u. m. a) A földtekék készítésére Calderoni ajánlkozván , miután számvetése költségesnek találtatott, s végre maga is lemondott a szándéklott vállalatról — a mathematical osztályra bízatott a czélba vett uj földtekék készítésének minél sikeresebb uttáni kieszközlése. b) Báró Dercsényi János cs. kir. udvari közkamrai tanácsos és referendár jutalom kérdésére „a hitbizományok pénztőkékre átalakítása ügyében“ (I. Nemz. Újság 341. szám) hat jelmondatos pályairat érkezvén be a kitűzött határidőre (novemb. 15.) azok megbirálására három szakértő académiai tag neveztetett ki, s egyszersmind a jeligés levélkék kettős pecsét alatt a levéltárba ideiglenesen betétettek. c) Olvastatott Mészáros László ezredes úr levele Lodi-ból, mellyel Aporti Ferrante cremonai tudós munkájának magyar fordítását közli a köznevelésről s gyermekek ápolási intézetéről Localóban, megjegyezvén azt is, hogy a tisztelt iró figyelmünket a nevelésben jártassága mellett már azért is igényli, mivel a kisdedóvó intézetek létrehozásában Magyarországban épen az időben munkás befolyással volt, mikor az eszmék azokról köztünk még jóformán ki sem voltak tisztázva, s e végett Brunswich Mária grófné e nagyságával levelezést folytatott. Említett ezredes urnak azon óhajtása, melly szerint kívánná a nevelésben illy jártas férfiat az academia külföldi tagjai közé soroztatni — további tanácskozásra nyilván föl az utat — elhatároztatott, hogy miután tiz év óta külföldi tagul senki nem választatott, a titoknoki hivatal tudósítná az academiát a felöl, a külföldi tudósok közöl hányan és kik jöttek a közelebb lefolyt tíz év alatt tudományos érintkezésben az academiával, hogy érdemeik alapsúlya szerint, s tekintve magyar körülményeinket a hivatalos tudósítás nyomában e tárgyban a további szükséges rendelkezés annak idejében megetethessék. d) Bejelentetett a bloknok által, hogy az orosz földön utazó Reguly Antal hazánkfia útját szerencsésen bevégezte, s auguszhu 24-én Pétervárába egészségben megérkezett, hol utazási naplóit s nyelvészeti gyűjteményeit rendbeszedendő, s onnét Berlinbe és Altenburgba német földre fog utazni, az itt lakó német tudósokat, kik a finn és tatár, úgy egyéb keleti nyelvek ismeretéről európai hirt nyertek — meglátogatni, vélök értekezni és tanácskozni akarván, hogy a kezek közt lévő magány, mint közintézeti kútfők használása után hosszas utazásának s nyelvvizsgálatainak minél tökélyesebb eredményeit közölhesse hazájával s a tudós világgal. TÖRVÉNNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Pestből. Folyó hüszkén évnegyedes közgyűlésre nyíltak meg Pest megye gyűlésteremének ujjai, s valamint a terem tömve volt minden rangú és rendű jelenlevőkkel, akik közöl, ha a köztanácskozásokban valamennyien részt nem vettek is, de vettek a véleményhelyeslés vagy helytelenítésnek zajos éljenek vagy hosszú zúgás általi kijelentésében) , úgy a terjedetes karzaton is annyi hallgató volt szemlélhető — mellynek elrekesztett részén szép nő- és hölgykoszorú szinte nem hiányzott — mennyi egymás hátára szorulva csak megférhetett. Nekem a véleményhelyeslés vagy helytelenítés ellen nincs semmi kifogásom, ha az az illemi véleményméltánylat iránti szent kötelesség korlátain túl nem tör; de ha a véleményhelytelenités olly szilajjá, — hogy ne mondjam: dühödté — fajul, melly által a szólásszabadság joga alapjaiban megingattatik, s rést nyújt alkotmányos honban nyíltan nyilatkozó férfiak személyes megtámadására, s azoknak alacsony — nem szabad nemzet fiaihoz illő — kigúnyoltatására, akkor azt nem csak szólásszabadság elleni, hanem egyszersmind nemzet s alkotmány elleni súlyos bűnnek is tartom, s olly kárhozatos eredményűnek tekintem, mint melly a haza közjavára ernyedetlenül — de különböző utakon s kölönnemü elvekből s nézetekből — munkálkodó honfiak egymáshozi megközelitésöket akadályozza. Illy véleményhelytelenitésnek barátja nem vagyok, mert méhében rejteni hiszem azon áldhatalan parányokat, mellyek a polgári szabadság romjain ütik föl a féktelen szabadosság tanyáját. Illy véleményhelytelenitésnek — mondom — barátja nem vagyok, s habár mai közgyűlésünkben nem nyilatkozók is ez annyira, mint azt más alkalmakkor már megszokni szinte kénytelen valók , még is nem hittem czélszerütlennek ellene szót emelni e helyt, hogy kikeblesitsem magamat: miként igaztalanul cselekvének mindazok, kik hazánk azon egyetlen férfia iránt, ki nemzetünket hosszú álmából fölriasztá, s forradalmi irány nélkül folyvást halad a cselekvés annyi akadályokkal küzdő terén, mély belátáso s tényezőkre számitó stalusférfiui szónoklása közben — mellynek foglalata csak meleg honszeretetet tanúsia — kellő méltánylattal — bár perczig is — viseltetni elmulaszták. — De térjünk a gyűlésre, s annak egyes tárgyaira.— Pontban 1210 kor megjelent főispáni helyettesünk, s elnöki székét elfoglalva, figyelmezteté a rendeket, miként többnemű tárgyak lévén a közgyűlés folytában tárgyalandók, kellő figyelemmel legyenek a rendek a szőnyegre s vitatkozás alá kerülendő tárgyak s egymás iránt, hogy igy a kölcsön kihallgatás s megértés által a közdolgok elintézése sikeresebben eszközöltethessék. E rövid beköszöntés után rögtön a kisgyűlés jegyzőkönyve jött fölolvasás — illetőleg hitelesítés alá, melly alkalommal Ny. P. másodalispán a megye részére szokásban levő fafuvarozás körüli eljárás előterjesztésénél indítványba hozta, miként tekintetbe véve azon roppant számú napszámokat , mellyek a szükséges fa befuvaroztatása által évenként fölemésztetnek, valamint azt is, hogy ezen fafuvarozás által az adózók csak terheltetnek, anélkül, hogy a megyének legkisebb anyagi haszna lehetne belőle, czélszerűbbnek s egyszersmind az adózó népre nézve üdvösbnek hiszi, ha a megyei tisztviselők és szolgáknak illető fa-járulékaikat ezentúl készpénzben fizetendi ki a megye; mi ellen egyetlen ellenszó sem emelkedvén, az indítvány elfogadtatott s az illetőknek ezentúl minden et fa 12 pontban kifizettetni határoztatok . A jegyzőkönyv hitelesítése után ismét Ny. P. másodalispán emelt szót, s emberszeretőleg előadá, miként az idei sitik termés okozta ínség előjelenségei már emegye némelly helységeiben is mutatkoznak, s a nyomasztó körülményekből következtetve, tavaszig számos helységekben fog még az olly mértékben kiütni, hogy a bekövetkező éhhalált, melly iránt méltó aggodalmat táplálhat minden hazafi keble, csak olly módon lehet sikeresen eltávolítani s igy az ínséget némileg enyhíteni, ha az ínséggel küzdő népnek alkalom nyujtatandik élelmét munka vagy kölcsön által megszerezhetni. Erre vonatkozólag megemlité: miként illy közszükségben föl van jogositva nem csak a kormány, hanem egyes hatóságok is mind azt elkövetni, mit annak elhárítására jog- és czélszerünek hisznek, s például Ulm városát állitá föl, mellynek polgára egyhangúlag elhatározák, hogy a gabonát kivinni nem engedik, hanem azt biztosíték mellett szabott áron tartoznak az illetők árulni; nálunk pedig, mind a mellett, hogy a közszükség nőttön nő: a gabona folyvást kivitetik, s a benmaradottnak ára mesterségesen (természetesen a nyerészkedők által) magasbra emeltetik. Megemlíté továbbá , hogy midőn Árvamegye a keblebeli ínséggel küzdő nép fölsegélésére hivatalosan fölszólitá e megyét, a rendek rögtön ezer p.ftot adakoztak a házi pénztárból; valamint azt sem hagyá emlitetten , miszerint legközelebb Heves megye rendes ínséggel küzdő népük fölsegélésére 30.000 p.ftot adományoztak; miért is fölhívja a rendeket, ajánlanának meg bizonyos pénzöszveget, melly az országgyűlési költségek kulcsa szerint leend behajtandó az önkénytesen adakozni akaró megyei közbirtokosoktól, a nélkül azonban , hogy a kivetett illetőséget befizetni vonakodókon azt a megye bírói elmarasztalás által behajtatni igényelhetné. Ő nem kívánja azt, hogy a megajánlott segélypénzhez — mellynek öszvegét meghatározni a rendek nagylelkűségére bízza — kiki igényt tarthasson ; mert igy aczél nem volna elérve, miután lesznek számtalanon, kik szükséget szenvednek, de mind a mellett dolgozni még sem fognak akarni; hanem csak azt akarja , hogy az adózó nép úgy, valamint a szegényebb sorsú nemesek is , ezen ínség enyhitési pénzöszvegből nyomasztó szükségükben kölcsönt nyerhessenek, adandó alkalommal — mikor t.i. bővebb terméssel áldandja meg az ég őket — azt részenkint vagy egyszerre visszafizetendők, s azt is csak gabonában, előlegesen intézkedvén az iránt a megye, hogy az illető szállító a szükséges gabona mennyiséget kellő biztosíték mellett szabott áron minden időben kiszolgáltassa. Az indítvány üdvös volta általánosan elismertetvén, szóló másodalispán urak indítványára a segélyzési pénzöszveg 50,000 p.ftban egyhangúlag megalapittatott, melly öszveghez még azon 30,000 p.ft is csatoltatni rendeltetett, mellyhez mint a közmunkák megváltásából bejönni szokott öszveghez , a megyének reménye lehet. Szóló másodalispán a kezelés részleteibe ez alkalommal ereszkedni nem akarván , indítványára ez ügyben főispáni helyettesünk csakugyan indítványozó elnöklete alatt gr. Ráday, Ilkay Lukács tb., valamennyi járásbeli sz.biró sat. urakból álló bizottmányt nevezett ki, melly az ügy részleteibe bocsátkozva annak miképeni elintézéséről véleményes jelentését legközelebbről beadandja. — Ezek történte alatt J. aljegyző már igen régen áll, s csak az alkalmat lesi, hogy a fölolvasandó kancelláriai rendelethez elmondhassa az aligha rögtönzött bevezetést. Szerencsére a majdnem egy egész hosszú óráig tartott egyes ember beszédének vége jön, akit, mellékesen legyen dicséretézetére mondva, az édes anyatermészet olly bőbeszédűséggel álda meg, hogy, főleg hol a kormány ócsárlására s népszerűtlenítésére nyílik parányi alkalom , akár napokig adhatna leczkéket elmenetségeiböl a pártaunt szűz kavénénikéknek; és J. aljegyző szájából megértem: miként a Tükörifére váltóhamisitási ügyben Stohn Márk és Böhm Herman alperesek folyamodására folyó évi juliusáról a nmlgy udv. kancelláriától rendelvény érkezett a megyéhez, mellyben meghagyatott, hogy al pere-