Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-12-03 / 396. szám

396. szám- 1846. Előfizetési díj félévre postán és hely­­én borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap i­ Lapunk mindennemü hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öl ezüst ki- számittatik. Negyvenegyedik év. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban.­­ — Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. El­őfiz­etési jelentés. Azon t. ez. hazafiaknak, kik lapunkra a jövő (január-júniusi) félévre előfizetni kivánnak, ezennel jelentjük, misze­rint lapunk az eddigi vezető és szerkesztő kezelése mellett, az eddigi alakban, szinte mint eddig, hetenkint négyszer egy­­egy íven fog megjelenni. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. Pesten előfizethetni zöldkert-utczában 488 szám alatt földszint a kiadó­hivatalban, valamint minden cs. kir- postahivatalnál. Az ausztriai tartományokba­n külföldre járandó példányok iránt csupán a bécsi postahivatalnál rendelkezhetni. TARTÁS­O H. Magyaroraság és Erdély. József-ipartanoda. Jó­tékony adakozások jegyzéke. Erdély országgyűlési idejének el­halasztása. — A dunatiszai csatorna. — Törvényhatósági Tudósítások. Győrből (közgy. nádori félszázados ünnepély elhalasztása, termésmennyiség összeírása, kóbor czigányok.) — Vegyes újdonságok. —(Krakó történeti s népjogi vi­szonyai. — Vége.) Külfiild. Portugália. Francziaország.­­ Britannia. Po­roszország. Értekező. (Jelentés a moldvai ifjakról, és hála köszö­net azoknak, kik irántuk jótékonysággal viseltettek). Társulatok és Intézetek. (Magyar gazdasági egyesület). Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lotteriaházások. Dunavizállás. RAGTARORGIÁCI ÉS EBHÉKIT. A pesti József-ipartanodai tanszékekre, mellyekkel 1000 pft évi fizetés van összekötve — s melly díj tiz évi ügyes és czélszerű tanítás után még 100 pfttal megtoldatni fog,— jelesül 1ször a természettudományi és mezőgazdasági tan­székre, 2szor a gyakorlati kísérletekkel egyesült vegy- és kézmű­tan (chemia és technológia) tanszékére, 3szor a pol­gári és vízi építészettan és rajzoló földmérés tanszékére, 4szer a magyar váltójog, urbér, erdőföntartás és mezőrendőrségi törvény tanszékére a pályázás vagyis vizsgálati verseny 1847- dik évi február 20-án a pesti kir. egyetemben menend vég­hez és pedig a­z első tanszékre a bölcsészeti, az utósóra nézve a törvénytudományi kar előtt. A pályázók — miután a tanul­mányi tárgyak magyar nyelven adatandnak elő — egyéb tu­lajdonokon kívül a magyar nyelvbeni tökéletes jártasságukat is kötelesek bebizonyítani. Jótékony adakozások jegyzéke az ínséggel küzdő kárpátvidékiek fölsegülésére­­tek. Túró­czy István tbiró ur 5 pstot küldött be szer­kesztőségünkhöz. Erdélyi magyar hírlapok legújabb tudósítása sze­rint az országgyűlési tanácskozások december 3ról jövő 1847dik évi januarius 4-eig elhalasztattak. X duna-tiszai csatorna. Ezen társa­ság tagjai i. é. november 16-ra egybehivattak azon megjegyzéssel, hogy ezen közgyűlésükben a csa­tornás ügy végképen el fog határoztatni. E szerint a közönség és a számos meg nem jelent érdekeltek azon hírt fogják várni, hogy a társaság vagy fölha­gyott czéljával, meggyőzetvén a felől, miszerint a csatorna kivihetten; vagy pedig, hogy a vállalat va­­lahára életbe fog léptetni, a sok vizsgálatból az tüntet­vén ki , hogy a nagy eszme minden akadályt sze­rencsésen leküzdött. Ezen alternatívákból egyik sem állott be, mi ta­lán meglepő, de a dolog természetét tekintve igen egyszerű. Fölhagyni nem lehetett, mert a kivihető­­gép- most ugyancsak con fiocchi ki van viva, és a csatornával összekötött érdekek fontossága általáno­san elismerve — azonban életbeléptetni sem lehe­tett , mert a pénzviszonyok olly nyomasztók, hogy a kormány nálunk még a létező vállalatok ügyét is csak úgy menthette meg egy veszedelmes crisis alól, hogy saját pénztárával igyekezett részvényeink ér­téke állandósítását biztosítani. E szerint igen termé­szetes, hogy újabb vállalatokra részul volna választva a mostani időpont, annál fogve főleg, mert illy vál­lalatoknál a bankárokat, kik a pénzviszonyokban nem függetlenek, nélkülözni nem lehet. Azonban ezen nehéz körülmény, bármilly sú­lyosan nehezült is a csatorna­társaság vállaira, nem bírhatta ezt elhatározni arra, hogy fölhagyna végké­­pen ezen vállalattal, mert egyszer fölhagyva, örökre elhalni kénytelen lett volna. Azért tehát a társaság minden buzgalmát méltán oda fordította, hogy éle­tét föntartsa, mert meddig ezen eszme él, addig a hazának le nem kell mondani végképen mind­azon előnyökről, mellyek neki csak csatorna által biz­tosíttathatnak. Nehogy azonban ezen eszmének élete föntartása kedvéért, akár melly más üdvös vállalat életbelépte­tése csak távol közvetettséggel is gátoltassék, vagy gátoltnak mondathassák, ezen halogatás vagy határo­zatlanság által legális eltökéltséggel úgy intézkedett a társaság, hogy biztosított életű akadálynak sehogy sem nézethetik, vagy bárkinek is pénzbeli áldozatába kerüljön, ki a csatornába többé reményt nem akar he­lyezni , hanem a körülmények változatát mégis arra használhassa kellő időpontban, hogy semmi által nem pótolható czélja utáni törekvő működését ismét föl­­vehesse. Ezen eredménye az utosó ülések intézkedései­nek, úgy vélem,semminek nem tekinthető, mint azt a Jelenkor tekintette , sőt ebben mi a nehéz körül­mények közt igen óvatos ügyességet látunk, mint az itt folytatólagosan közlendő hivatalos adókból bőveb­ben ki fog tűnni, miket ezen sorokkal bevezetni szük­ségesnek tartottunk. A dunatiszai csatornatársaság 9dik választmányi ülésének jegyzőkönyve. F. é. nov. 13-án sz. k. Pest városában amirgy Gyürk­y Pál ur ő excell. elnöklete alatt a dunatiszai csatorna-vállalat tárgyában működő vá­lasztmány, ülést tartván, elnök ur­a exc. hivatkozva a f. a. jul. 10an tartott ülés határozataira, mindenek előtt Be­szédes J. urnák Klenze, T. Clark és Fynje urak vé­leményeire készült nyilatkozatát tanácskozás alá bo­csátó, mellyben vizmérnöki nézeteit terjedelme­sen előadván, mi a különböző költségek kiszá­mítását illeti, hollandi vizmérnök által javaslott nyolcz zsilip építésére kiszámolt pénzöszveg leszállítására ügyelve, előadja pesti építész Iluid urnak azon kiszámí­tását, mellyből kitetszik, hogy már ennélfogva is azon 8 zsilipnél másfél millió prt megkiméltetnék, így to­vábbá pontonkint taglalva Fynjo kiszámításait, azt kö­vetkezteti, hogy bárha az egész csatorna öble emberi kézzel ásatnék s azon modorban, mint Fynjo tervezi, a csatornának összes költségei 12,625,875 pftot fölül nem haladnának. Meggyőződése azonban azt tartja, — a mint azt a sár- és kaposvizi csatornák is tanú­sítják, — hogy a vizerő használatával ezen összes költ­ségek 2,698,903 pftra szállitatnának le. Ennek folytában mélt. gróf Dessewffy Emil ur, mint e végre kiküldött alválasztmányi elnök, benyuj­­tá azon értekezésének eredményét, mellyet a csator­na tárgyában, Wodianer S. úrral kiküldetve lévén, ké­sőbben tartott Clark úrral, mellyből kitetszett, hogy a kisebbszerü, de mégis 9,000,000 mázsát évenkint szállítható csatorna elkészítésére 12,313,988 pft. kiván­­tatnék;hogyha pedig a csatorna úgynevezett cornish-gé­­pekre alkalmaztatnék, és a viz fölemeltetnék: az összes költségek 9,034,787 pftra (a kiagyagozás, mellyet a hollandi mérnökök és Beszédes szükségtelennek állít­­nak, általa 4 millióra számított költségei is benfog­­laltatván) leszállnának , azt állítván egyébiránt Clark úr, hogy a teherszállítás 49 óra, a személyszállítás ellenben 16—17 óra alatt Szegedről Pestre eszkö­zölhető lenne. Nemkülönben Vodianer S. ur. benyújtó kereske­delmi hiteles adatait a csatorna reménylhető jöve­delmei előszámitására használandókat, és előadván mikép 1845 ben 2,691,521 pozs. m. gabona szállítta­tott Szegedről Pestre, 121,716 m. só, 199,900 m. dohány, úgy különböző árukban 150,000 m., mindezeknek mázsájától 6 pg. krajezárt csatornabö­­rül (peage) számítván, annak valószínű évenkinti jö­vedelmét , a partmelléki szállítmányokat nem is te­kintve, 316.000 p­o­ntra számítja. Végre amirgy elnök úr jelenti, hogy azon hi­vatalos fölszólításokra , mellyeket azon választmányi ülés határozatából azon földbirtokosokhoz, kiknek határain e csatorna vonandó, bocsátott, és mellyek­­ben elősorozván azon anyagi hasznokat, mellyeket ezen csatorna nemcsak közlekedési, de malomipari, kiszáritási és más gazdasági tekintetekből nyújt, őket szabad ajánlatoknak megtételére fölhivá, mindez ideig a válaszok meg nem érkeztek. Mindezeknek komoly megvitatásai után elismer­tetett ugyan, hogy Beszédes terve ellen a kir. épí­tészeti igazgatóság által támasztott nehézségek és ellenvetések hydrotechnikai tekintetből eloszlattattak, és ennélfogva e tervnek technikai kivihetősége e vá­lasztmány előtt kétséget nem szenved, sőt az is nyil­vánvaló, hogy a csatorna által a tiszai vidékek árvízi veszéllyel semmikep nem fenyegettetnének. Azonban más részről nem kerülhette el figyelmét e választ­mánynak az, hogy jelenleg, midőn a pénzviszonyok nem kedvezők, reménylhető alig lenne, hogy ez alka­lommal, míg kedvezőbb idők nem derülnek, a rész­vényes társaság tettlegesen alakulhasson. Ugyanazért jelenleg föl nem hagyva ezen , a nemzeti ipar s a­­nyagi jólét előmozdítására annyira köz­hajtással tá­mogatott , de a törvényhozás oltalma alá is vett és rendkívüli kiváltságokkal ellátott dunatiszai csatorna vállalatával, véleményét e választmány abban ösz­­pontosítja,­­hogy e csatorna ügye iránt most elha­tározó lépés ne tétessék , hanem a bekövetkező or­szággyűlés előtt néhány hónappal, reményivé azt, hogy a pénzviszonyok megjavulván, a költségek öszvege is a földbirtokosok és illető törvényhatóságok szabad ajánlatai által megfogyasztatik, újabb összejövetel tartassák, a­mikor az: váljon a társaság mit legyen teendő, s az ország közbejövetelét vegye-e igénybe vagy ne, vagy pedig maga részéről lemondván ezen vállalatról, minden terv és költségvetés az ország rendelkezése alá bocsátassanak ? el fog határoztatni, a melly időhalasztást annyival czélszerűbbnek véli a választmány, mert addig azon mozgalmak sikere is, mellyek a csatornavonalba eső vasutak iránt bizo­nyos tekintetben ezen társaság tudta nélkül az illető helyen történtek, már tudva leend, és így a társaság magát jobban fogja tájékoztatni. Ugyan ennélfogva azt véli a választmány, hogy a bekövetkező ország­gyűlés előtt kellő időpontban további tanácskozás vé­gett egy társulati közgyűlés hivassák egybe; most pedig, miután azon czél, mellyet az előleges költsé­gek fedezése végett az aláírók maguk el­be tűztek, teljesen el van érve, s egy többoldalulag megvita­tott terv minden rajzokkal és költségvetésekkel együtt készen van, a fönmaradott pénzöszveg az aláírók kö­zött aránylag oszlassák el, azon ismételt kötelezés­sel a társaság részéről, hogy bármikor jöjjön létre ezen vállalat a jelen társaság által részvények útján, az aláírók adakozásaik arányában tarthassanak jogot a kibocsátott részvényekhez. (B. H.).

Next