Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-01-22 / 424. szám

erősítését tartalmazó leiratra, utasítása következtében fölirást indítványoz, mellyben a kk. és rr. örömü­ket nyilvánítsák a fölött, hogy ő felség­e e fontos hivatal betöltésében valamint a szavazattöbbség­re, úgy a vallások illetőségére is tekintettel lenni m­él­­tóztatott. Kérjék meg­ továbbá ö­nlg­ét, hogy mint 1837 ben történt, módot nyújtani méltóztassék arra, hog­y kancellár ö­nmaga a kk. és rr. körében te­gye le hivatali esküjét. Végre, miután a kk. és rr. az udv. kancellári hivatalt úgy­szólván egy cathe­­goriába tették a kormányzói hivatallal, s miután szóló a kinevezés fölötti örömkiáltásokat hallotta, azt hiszi, e közérzelmet tolmácsolja, midőn egy Bécsbe menendő küldöttség kinevezését indítványoz­za , melly azonképen, mint a múlt országgyűlésről kormányzó ö­nmagához ment küldöttség, udv. kan­cellár ö­nmagát a kk. és rr. körébeni megjelenésre fölkérvén, bekísérje. E küldöttség kinevezésére el­nök ö­nmagát véli megkérendőnek. Elnök: Ezt valóban nem tűzte napirendre; úgy vette a dolgot, mint a megerősítő k. k. le­irat által teljesen befejezettet. Azonban ha a t. kk. és rr. hozzá kívánnak szólani, nem ellenzi. Kolozs m. köv.: Az indítványt pártolja azon hozzáadással, hogy valamint 1837 ben, midőn gróf Kornis Jánost választották kormányzóvá, a kir. és rr. a nevezett gróf kormányszéki vice-praeses-sé­­gének a megerősítést tartalmazó leiratbani említése ellen óvást tettek, úgy most is jelentsék ki, mi­szerint a vice-kancellári hivatalt törvényesnek el nem ismerik. Elnök: A felsőfejéri indítványt, Kolozsmegye hozzáadásával határozatkép kimondja, a küldöttség kinevezését illetőleg egy pár napi időhaladékot kérvén. Egy gr. főisp. szerint 1837 ben igen helyes volt az ország rendeinek kijelenteni, hogy gróf Kornis vice-praesessége nem törvényes, mert a k. kormányszék tagjainak száma meg van határozva, törvény értelmében az ország rendei választják. Nem igy a kancelláriánál, mellynek minden tagjait, az egy kancelláron kívül, ő iige, az ország rendei­nek legkisebb befolyása nélkül nevezi ki, és igy tetszése szerint nevezhet vice-praesest is. Nézete szerint tehát a vice-praesesség elleni nyilatkozat­nak ki kellene maradni a föliratból. Egy gróf királyi h.: Pártolja Kolozsmegye követének indítványát. Az előtte szóló királyi hi­vatalossal ellenkezőleg a főkormányzó gróf Kor­nis Jánosra nézve előfordult körülmény és a jelen eset között semmi különbséget nem lát. A kk. és rr.­­ abban, hogy a korm.széki alelnökség mint valóságos­­ hivatal úgy volt említve, akkor sérelmet láttak. Ezen ok fordul jelenleg is elő. A kir.és rr.1837ben még tovább mentek,és a kir. hivatalosok czímzetére nézve is,mely­­lyeknél bizonyos törvénytelen hivatalokról történt em­lítés, törvényes óvásukat megtették. A kir. és rr. előb­bi törvényes nézete s a következetesség, kívánja hát, hogy azon alázatos nyilatkozatukkal járuljanak e­s igé­­hez, miként az alkancellári hivatalnak törvényeinkben nyomát nem látják s azt törvényesnek el nem ismer­hetik. Ez annyival szükségesebb, minthogy, jóllehet az országnak sürgető szüksége kívánta, a kancellári hivatal is ürességben volt, még­is a kormány 3 év elteltével sem tartott org.gyülést. S eként sem látszaték elismer­ni azon igazságot, hogy a korlátnoki hivatal betöltésé­re is az org.gyülés minél előbbi megtartását tette volna szükségessé. Elnök: Újólag figyelmezteti a kk. észv­et, hogy a napirendre kitűzött tárgyhoz szóljanak. Fogarasvidék köv.: Mielőtt a kitűzött tárgy­hoz szólana, az országgyűlés bel-oeconomiáját illetőleg van egy indítványa. Valamint ezelőtti országgyűlése­ken, úgy jelenleg is szükséges a kérelmek rendbesze­désére és megvizsgálására bizottságot nevezni, mi mind­eddig meg nem történvén, ideje hogy a kk. és rt. e részben is intézkedjenek. Szóló időkimélés tekinteté­ből, az érintett teendővel a jegyzőkönyvbíráló választ­mányt véli megbizandónak. (Helyes): Krasznamegye, e. k.: Utasítása értelmében egy indítványt kell tennie; nem azért, mintha általa az úrbéri hátráltatni kívánná, mellynek létrejövetelét kül­dői is legsürgetőbbnek tartják, hanem azért, nehogy in­dítványa elhalasztásá­val későbbi meglehetősétől eles­sék. Hogy a parasztság az úrbér behozatala által, jelen­legi helyzeténél súlyosabba ne jusson, szólónak köte­lességévé tették küldői indítványozni, miszerint az or­szág rendei törvényt alkossanak arról, hogy az adó je­lenlegi öszvege ne neveltessék. Mondhatná valaki, hogy e most nincs napirenden, ámde napirenden van az urbér, mellynek czélja az úrbéresek sorsán a könnyí­tés: kötelessége tehát mind annak eltávolításán mun­kálni, mi e czért meghiusitná. Elnök: Ez indítvány az adóügygyel lesz kapcsolatban; mikor az adó lesz tárgyalás alatt, indítványa előadásától a követ úr nem lesz elzár­va. Most ismételve fölszólítja a t. kk. és rr.et, tér­jenek a napirendre. Az előbbi követ: Nem azt indítványoz­za , hogy az adóügy most tárgyaltassék, csupán szemelvényileg kíván törvényt az adó ősz vég följebb nem emeléséről. Kük­ül­lő m. k.: Mielőtt az urbérhez szólana, utasításából folyó kötelessége egy indítványt ter­jeszteni a kk. és rr. elébe. Küldői segíteni kíván­nak a köznépen. Tudják ők, hogy sok teher nyomja a parasztság vállait. De nem akarnak úgy segíteni, hogy a­mit a köznép sorsa javítására egyik kéz ad, a másik elvegye. Nem csak a földesúri tartozások terhe nyomja az úrbérest, hanem nyomja és leg­inkább az adó. Ha kérdjük a népet: mitől akar in­kább menekülni? Kétségenkívül azt feleli, hogy az adó­tól. Nem is csoda, mert hiszen tudva van, hogy a földa­dó sehol sem olly nagy, mint e hazában. A népen tehát segíteni kell. De ha a törvényhozás úrbért hoz létre a­nélkül, hogy az adó dolgában intézkednék, áldás he­lyett átkot von magára. Olly titok ugyan­is, mit tud min­denki, hogy az úrbéres földnek alig van egy­harmada jelenleg adó alatt. Az úrbér következtében nyilvános­ságra jővén minden úrbéres föld, a kormány tetemesen fogja az adót növelni. A kormány egy közelebbről ér­kezett leiratban, folytatja szóló, bizonyos törvényjavas­lat meg nem erősíthetése iránti okai közt, a nép kisajto­­lását említi, mintegy vádképen az ország rendei ellen. Most annál nagyobb kötelessége a kk. és rr.nek meg­mutatni, hogy a népen segítni akarnak, csakhogy a kor­mány is tegye meg a magáét. Szóló indítványa tehát oda megy ki, hogy az urbér az adóval kapcsolatban (junctim) tárgyaltassék. Nem úgy érti ezt, hogy példá­ul öt perczig egyik, azután a másik munkálat fölött ta­nácskozzanak, a­mi képtelenség, hanem hogy tárgyal­ván az urbért, vegyék föl az adót, s mindkettőt bevé­gezvén, egyszerre terjesszék föl s jelentsék ki a kk. és rr, hogy ha bár az urbér megerősítve leérkezik, az adó­törvény megerősítése nélkül el nem fogadják. Ha ez indítványa elesnék, más indítvány tételére tartja fon jogát. Elnök: A múlt országgyűlésen hozott törvény kiszabta az utat, mellyen a t. kk. és rt.nek haladniok kell. Ne immoráljanak e kérdésnél, hanem kezdjenek az úrbér tárgyalásához, s ennek bevégeztével, meg­látják, mit kell cselekedniük. (Folyt. köv. TÖRVÉNYHATÓ­SÁG­I TUDÓSÍTÁSOK. Esztergomból. Folyó évi jan. 12én kezdetett meg közgyűlésünk­nek. Andrásy Mihály első al­ispánt uz elnöklete alatt. Tisztulásunk után első köz­gyűlésünk vala ez,mellyen uj hivatalnokainknak, jele­sül első alispánunknak — a fölgy főispán és oagosfő­­ispáni helyettes urak hivatalos távollétökben — szép alkalom nyílott buzgalmuk és erélyességük kitünte­tésére, mit általán is, de különösen elnökünk köz­örömre tanúsított is. — Üdvözlő beszédében hálásan említé azon bizalmat, melly neki az elnöki helyet adá, s azon öntudatban helyezi édes megnyugvását, mellynél fogva ha ereje, tudománya, s tapaszta­lása hiányzók is, de helyének kellő betöltésére aka­rata szilárdságáról kezeskedik a kir. és rr.­elölt. Ennek tanúsításául a megye állapotának rajzát ter­jesztő elé, mellynek pontjai rövid kivonatban is ezek: 1) Vallásosság tekintetéből egy csekély eseten kívül semmi sérelem vagy egyenetlenség nem történt. 2) Az erkölcsiség — melly megyénk népét dicséretesen jellemzi — csak egy pár pin­­czetöréssel zavartatott. 3) A népnevelé­s szebb jövőjének alapját örökös és valóságos főispán urunk a ns főkáptalannal együtt megyénk kebelében tévé le, hol két derék tanár oktatása mellett tökéletesen növek­ednek a néptanítók, melly tanodából illy elké­szült tanítók az egész hazában nyelvén alkalmazást, hála és áldás kisérendi az alapítókat. Megyénkben a lelkipásztorok újabb időben legnagyobb erélyes­­séggel vívnak a szent ügy mellett, s biztos re­ményt nyújtanak e tekintetben szebb jövendőre. 4) Nemzetiség tekintetéből is haladtunk, mivel ámbár a tótok több idegenséggel látszatnak visel­tetni nyelvünk iránt; de a németek több helységek­ben, különösen Kir­ván és Cso­rn­okon nevezetes előhaladást tettek nyelvünk tanulásában; (mi főkép az erélyes lelkészeknek és tanítóknak tulajdonítható). 5) A közbátorság súlyos körülményeink daczá­ra — csekélyebb lopásokat kivéve, egyedül J. P. J. a maróthi után történt erőszakos megtámadtatása által zavartatott, minek következtében szóló alispán ur a maróthi, dömösi, és sz.­léleki erdőket Pestmegyé­vel egyetértőleg tüstént keresztül kutattatta, de a rablók hír szerint Hont megyéből Nógrádnak vo­nultak. 6) Az orvosi szer ugyan múlt év foly­tán nagyobb mennyiségben szolgáltatott ki, de a mostoha időjárás öt­ezernél többet betegíte le. Szöl­­gyénben négy hét előtt ütött ki a véres­ himlő, hol 54 gyermek jön áldozata, s még 110 siülödik ben­ne, hova Pathó József tiszt, sebész küldetett a be­tegség szintéig helyben maradandó. 7) Tűzve­szély­­ történt, de pusztításának ügyes gázolta­­tásával; öngyilkolás 5, más általi 3, vé­letlen halál 2. 8.) Rabjaink száma jelenleg 23, kik mindnyájan részint elitélve, részint per alatt vannak, s ha némellyeknek keresztleveleik megér­­kezendnek, jövő törvényszéken elítéltetnek. Közü­lök 4 gyilkos; 1 lázító; 1 kétszeres házasság, a töb­bi lopás miatt van letartóztatva; 7 rab esztergomi, a többi külmegyei. 9) Tiszti ügyész felperessége a­­latt foly 22; úrbéri 22; fenyítő 16; csődületi 11; egyéb bíróságok előtt 25 per , szóbeli pereken kívül, s igy részint lefolyt, részint folyamatban 96 per van. 10) Köz­m­u­n­k­á­k­k­a­l utaink kijavítanak, a bécs-budai elkészítetett, hidak, csatornák, zúgok, és vizsarkantyuk nagyrészben bevégeztettek, vagy munka alatt vannak. A m­a­g­t­á­r fölépült. 11) Az adó 1816/ig évre egészen befizettetett; régi hátramaradás 26,028 ft. A házi pénztárban 9580 — a hadiban 3200. írt van. 12) A m­értéke­k fölötti szigorú őrködés te­kintetéből, miután itt ott hiányok tapasztaltattak, a vizsgálat havonként szükséges, valamint a molnárok csalásainak is minden módoni gátlása. 13) Az a­dó­zó­nép sorsán minden ebbeli buzgalom mellett a vagyo­nukat biztosító törvények pontos megtartása enyhí­tené leginkább; nevezetesen a) az árvák­ és bírói számadások rendes vitele , mire S. ur­a a bátorke­­szi uradalom kezelésmódját ajánlja, és az árvák korának pontos följegyzését. b) Az 1839/e. 4. t. ez. 7. §. szerint az adás vevés­röl minden helységben legyen rendes jegyzőkönyv két példányban, egyike az uradalomnál, másika a helység ládájában tartan­dó. c) Az elhalt szülők árváinak összeirt vagyona a vmegyének is rendesen terjesztessék föl. d) Az 1840: 15. nyomán az asszonyi hozomány férjhezme­­net alkalmával megbecsültetvén s összeiratván, ennek egy példánya a helység ládájába, másik az asszonynak adassák — erre a községek ujonan figyelmeztetendők. e) Helység ládája, és abban az irományok mutató­­tábla szerint rendeztessenek, mik az illető járásbeli tisztviselő urak, és uradalmak által lennének évenkint megtekintendök. f) Az 1840:9. t. ez. 6. §. szerint né­­melly helységekben hiány tapasztaltatván, ezután a jegyzőkönyvek kivétel nélkül rendesen vitessenek. ( 14) Ámbár megyénkben prímás ö ige, a fökáptalan, Pálffy hg,és egyéb uradalmak a szűk termésből eredt nyomor enyhítésére, jobbágyok fölsegélésére valóban nagylelkű adományokkal járultak, s vetni-valót min­den megszorult jobbágyaiknak kivétel nélkül adtak, sajnosan tapasztaltatok még­is, hogy 500 pozso­nyi mérő alá való föld eddig vettetlen maradt, (mivel a jobbágyok közöl sokan a vetésre elő­legezett gabonát, kecsegtetve annak mostani jó árá­tól, eladták!) ha fölépült magtárunkat szerencsések lehettünk volna már az idén megtölthetni, e bajon segíthettünk volna; azonban szűk termésünk mellett is megyénk adózó népe azon szerencsés helyzetben van, hogy a vasútnál, kőszénbányáknál, a főtem­­­plomépítésnél munkát s keresetet kiki találhatván, jö­vő aratásig magát elláthatja, s igy általában itt éh­ségtől tartani nem lehet.­­ Ezek voltak, mikről tisztelt elnök úr tudomását a rendek elébe ter­jesztvén, fölhívja őket és tiszttársait közremunkálás­­ra, hol a rend hiányzott, annak behozatalára, az erkölcsiség terjesztésére, a népnevelés, nemzetisé­günk erélyes előmozdítására, az adózó sorsán pe­dig telhető enyhítésre. Derék első alispán-elnökünknek az igazság kiszolgáltatása — a törvény, és rend szigorú meg­tartása fölötti őrködését tanúsító, s minden részre­hajlás vagy kedvezés nélkül tett e nyilvános, s ki­merítő jelentését kitörő éljenzés koszoruzta, melly egyszersmind egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iklattatni határoztatott. (Vége követk.) 50

Next