Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-22 / 424. szám
erősítését tartalmazó leiratra, utasítása következtében fölirást indítványoz, mellyben a kk. és rr. örömüket nyilvánítsák a fölött, hogy ő felsége e fontos hivatal betöltésében valamint a szavazattöbbségre, úgy a vallások illetőségére is tekintettel lenni méltóztatott. Kérjék meg továbbá önlgét, hogy mint 1837 ben történt, módot nyújtani méltóztassék arra, hogy kancellár önmaga a kk. és rr. körében tegye le hivatali esküjét. Végre, miután a kk. és rr. az udv. kancellári hivatalt úgyszólván egy cathegoriába tették a kormányzói hivatallal, s miután szóló a kinevezés fölötti örömkiáltásokat hallotta, azt hiszi, e közérzelmet tolmácsolja, midőn egy Bécsbe menendő küldöttség kinevezését indítványozza , melly azonképen, mint a múlt országgyűlésről kormányzó önmagához ment küldöttség, udv. kancellár önmagát a kk. és rr. körébeni megjelenésre fölkérvén, bekísérje. E küldöttség kinevezésére elnök önmagát véli megkérendőnek. Elnök: Ezt valóban nem tűzte napirendre; úgy vette a dolgot, mint a megerősítő k. k. leirat által teljesen befejezettet. Azonban ha a t. kk. és rr. hozzá kívánnak szólani, nem ellenzi. Kolozs m. köv.: Az indítványt pártolja azon hozzáadással, hogy valamint 1837 ben, midőn gróf Kornis Jánost választották kormányzóvá, a kir. és rr. a nevezett gróf kormányszéki vice-praeses-ségének a megerősítést tartalmazó leiratbani említése ellen óvást tettek, úgy most is jelentsék ki, miszerint a vice-kancellári hivatalt törvényesnek el nem ismerik. Elnök: A felsőfejéri indítványt, Kolozsmegye hozzáadásával határozatkép kimondja, a küldöttség kinevezését illetőleg egy pár napi időhaladékot kérvén. Egy gr. főisp. szerint 1837 ben igen helyes volt az ország rendeinek kijelenteni, hogy gróf Kornis vice-praesessége nem törvényes, mert a k. kormányszék tagjainak száma meg van határozva, törvény értelmében az ország rendei választják. Nem igy a kancelláriánál, mellynek minden tagjait, az egy kancelláron kívül, ő iige, az ország rendeinek legkisebb befolyása nélkül nevezi ki, és igy tetszése szerint nevezhet vice-praesest is. Nézete szerint tehát a vice-praesesség elleni nyilatkozatnak ki kellene maradni a föliratból. Egy gróf királyi h.: Pártolja Kolozsmegye követének indítványát. Az előtte szóló királyi hivatalossal ellenkezőleg a főkormányzó gróf Kornis Jánosra nézve előfordult körülmény és a jelen eset között semmi különbséget nem lát. A kk. és rr. abban, hogy a korm.széki alelnökség mint valóságos hivatal úgy volt említve, akkor sérelmet láttak. Ezen ok fordul jelenleg is elő. A kir.és rr.1837ben még tovább mentek,és a kir. hivatalosok czímzetére nézve is,melylyeknél bizonyos törvénytelen hivatalokról történt említés, törvényes óvásukat megtették. A kir. és rr. előbbi törvényes nézete s a következetesség, kívánja hát, hogy azon alázatos nyilatkozatukkal járuljanak es igéhez, miként az alkancellári hivatalnak törvényeinkben nyomát nem látják s azt törvényesnek el nem ismerhetik. Ez annyival szükségesebb, minthogy, jóllehet az országnak sürgető szüksége kívánta, a kancellári hivatal is ürességben volt, mégis a kormány 3 év elteltével sem tartott org.gyülést. S eként sem látszaték elismerni azon igazságot, hogy a korlátnoki hivatal betöltésére is az org.gyülés minél előbbi megtartását tette volna szükségessé. Elnök: Újólag figyelmezteti a kk. észvet, hogy a napirendre kitűzött tárgyhoz szóljanak. Fogarasvidék köv.: Mielőtt a kitűzött tárgyhoz szólana, az országgyűlés bel-oeconomiáját illetőleg van egy indítványa. Valamint ezelőtti országgyűléseken, úgy jelenleg is szükséges a kérelmek rendbeszedésére és megvizsgálására bizottságot nevezni, mi mindeddig meg nem történvén, ideje hogy a kk. és rt. e részben is intézkedjenek. Szóló időkimélés tekintetéből, az érintett teendővel a jegyzőkönyvbíráló választmányt véli megbizandónak. (Helyes): Krasznamegye, e. k.: Utasítása értelmében egy indítványt kell tennie; nem azért, mintha általa az úrbéri hátráltatni kívánná, mellynek létrejövetelét küldői is legsürgetőbbnek tartják, hanem azért, nehogy indítványa elhalasztásával későbbi meglehetősétől elessék. Hogy a parasztság az úrbér behozatala által, jelenlegi helyzeténél súlyosabba ne jusson, szólónak kötelességévé tették küldői indítványozni, miszerint az ország rendei törvényt alkossanak arról, hogy az adó jelenlegi öszvege ne neveltessék. Mondhatná valaki, hogy e most nincs napirenden, ámde napirenden van az urbér, mellynek czélja az úrbéresek sorsán a könnyítés: kötelessége tehát mind annak eltávolításán munkálni, mi e czért meghiusitná. Elnök: Ez indítvány az adóügygyel lesz kapcsolatban; mikor az adó lesz tárgyalás alatt, indítványa előadásától a követ úr nem lesz elzárva. Most ismételve fölszólítja a t. kk. és rr.et, térjenek a napirendre. Az előbbi követ: Nem azt indítványozza , hogy az adóügy most tárgyaltassék, csupán szemelvényileg kíván törvényt az adó ősz vég följebb nem emeléséről. Küküllő m. k.: Mielőtt az urbérhez szólana, utasításából folyó kötelessége egy indítványt terjeszteni a kk. és rr. elébe. Küldői segíteni kívánnak a köznépen. Tudják ők, hogy sok teher nyomja a parasztság vállait. De nem akarnak úgy segíteni, hogy amit a köznép sorsa javítására egyik kéz ad, a másik elvegye. Nem csak a földesúri tartozások terhe nyomja az úrbérest, hanem nyomja és leginkább az adó. Ha kérdjük a népet: mitől akar inkább menekülni? Kétségenkívül azt feleli, hogy az adótól. Nem is csoda, mert hiszen tudva van, hogy a földadó sehol sem olly nagy, mint e hazában. A népen tehát segíteni kell. De ha a törvényhozás úrbért hoz létre anélkül, hogy az adó dolgában intézkednék, áldás helyett átkot von magára. Olly titok ugyanis, mit tud mindenki, hogy az úrbéres földnek alig van egyharmada jelenleg adó alatt. Az úrbér következtében nyilvánosságra jővén minden úrbéres föld, a kormány tetemesen fogja az adót növelni. A kormány egy közelebbről érkezett leiratban, folytatja szóló, bizonyos törvényjavaslat meg nem erősíthetése iránti okai közt, a nép kisajtolását említi, mintegy vádképen az ország rendei ellen. Most annál nagyobb kötelessége a kk. és rr.nek megmutatni, hogy a népen segítni akarnak, csakhogy a kormány is tegye meg a magáét. Szóló indítványa tehát oda megy ki, hogy az urbér az adóval kapcsolatban (junctim) tárgyaltassék. Nem úgy érti ezt, hogy például öt perczig egyik, azután a másik munkálat fölött tanácskozzanak, ami képtelenség, hanem hogy tárgyalván az urbért, vegyék föl az adót, s mindkettőt bevégezvén, egyszerre terjesszék föl s jelentsék ki a kk. és rr, hogy ha bár az urbér megerősítve leérkezik, az adótörvény megerősítése nélkül el nem fogadják. Ha ez indítványa elesnék, más indítvány tételére tartja fon jogát. Elnök: A múlt országgyűlésen hozott törvény kiszabta az utat, mellyen a t. kk. és rt.nek haladniok kell. Ne immoráljanak e kérdésnél, hanem kezdjenek az úrbér tárgyalásához, s ennek bevégeztével, meglátják, mit kell cselekedniük. (Folyt. köv. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Esztergomból. Folyó évi jan. 12én kezdetett meg közgyűlésünknek. Andrásy Mihály első alispánt uz elnöklete alatt. Tisztulásunk után első közgyűlésünk vala ez,mellyen uj hivatalnokainknak, jelesül első alispánunknak — a fölgy főispán és oagosfőispáni helyettes urak hivatalos távollétökben — szép alkalom nyílott buzgalmuk és erélyességük kitüntetésére, mit általán is, de különösen elnökünk közörömre tanúsított is. — Üdvözlő beszédében hálásan említé azon bizalmat, melly neki az elnöki helyet adá, s azon öntudatban helyezi édes megnyugvását, mellynél fogva ha ereje, tudománya, s tapasztalása hiányzók is, de helyének kellő betöltésére akarata szilárdságáról kezeskedik a kir. és rr.elölt. Ennek tanúsításául a megye állapotának rajzát terjesztő elé, mellynek pontjai rövid kivonatban is ezek: 1) Vallásosság tekintetéből egy csekély eseten kívül semmi sérelem vagy egyenetlenség nem történt. 2) Az erkölcsiség — melly megyénk népét dicséretesen jellemzi — csak egy pár pinczetöréssel zavartatott. 3) A népnevelés szebb jövőjének alapját örökös és valóságos főispán urunk a ns főkáptalannal együtt megyénk kebelében tévé le, hol két derék tanár oktatása mellett tökéletesen növekednek a néptanítók, melly tanodából illy elkészült tanítók az egész hazában nyelvén alkalmazást, hála és áldás kisérendi az alapítókat. Megyénkben a lelkipásztorok újabb időben legnagyobb erélyességgel vívnak a szent ügy mellett, s biztos reményt nyújtanak e tekintetben szebb jövendőre. 4) Nemzetiség tekintetéből is haladtunk, mivel ámbár a tótok több idegenséggel látszatnak viseltetni nyelvünk iránt; de a németek több helységekben, különösen Kirván és Csornokon nevezetes előhaladást tettek nyelvünk tanulásában; (mi főkép az erélyes lelkészeknek és tanítóknak tulajdonítható). 5) A közbátorság súlyos körülményeink daczára — csekélyebb lopásokat kivéve, egyedül J. P. J. a maróthi után történt erőszakos megtámadtatása által zavartatott, minek következtében szóló alispán ur a maróthi, dömösi, és sz.léleki erdőket Pestmegyével egyetértőleg tüstént keresztül kutattatta, de a rablók hír szerint Hont megyéből Nógrádnak vonultak. 6) Az orvosi szer ugyan múlt év folytán nagyobb mennyiségben szolgáltatott ki, de a mostoha időjárás ötezernél többet betegíte le. Szölgyénben négy hét előtt ütött ki a véres himlő, hol 54 gyermek jön áldozata, s még 110 siülödik benne, hova Pathó József tiszt, sebész küldetett a betegség szintéig helyben maradandó. 7) Tűzveszély történt, de pusztításának ügyes gázoltatásával; öngyilkolás 5, más általi 3, véletlen halál 2. 8.) Rabjaink száma jelenleg 23, kik mindnyájan részint elitélve, részint per alatt vannak, s ha némellyeknek keresztleveleik megérkezendnek, jövő törvényszéken elítéltetnek. Közülök 4 gyilkos; 1 lázító; 1 kétszeres házasság, a többi lopás miatt van letartóztatva; 7 rab esztergomi, a többi külmegyei. 9) Tiszti ügyész felperessége alatt foly 22; úrbéri 22; fenyítő 16; csődületi 11; egyéb bíróságok előtt 25 per , szóbeli pereken kívül, s igy részint lefolyt, részint folyamatban 96 per van. 10) Közmunkákkal utaink kijavítanak, a bécs-budai elkészítetett, hidak, csatornák, zúgok, és vizsarkantyuk nagyrészben bevégeztettek, vagy munka alatt vannak. A magtár fölépült. 11) Az adó 1816/ig évre egészen befizettetett; régi hátramaradás 26,028 ft. A házi pénztárban 9580 — a hadiban 3200. írt van. 12) A mértékek fölötti szigorú őrködés tekintetéből, miután itt ott hiányok tapasztaltattak, a vizsgálat havonként szükséges, valamint a molnárok csalásainak is minden módoni gátlása. 13) Az adózónép sorsán minden ebbeli buzgalom mellett a vagyonukat biztosító törvények pontos megtartása enyhítené leginkább; nevezetesen a) az árvák és bírói számadások rendes vitele , mire S. ura a bátorkeszi uradalom kezelésmódját ajánlja, és az árvák korának pontos följegyzését. b) Az 1839/e. 4. t. ez. 7. §. szerint az adás vevésröl minden helységben legyen rendes jegyzőkönyv két példányban, egyike az uradalomnál, másika a helység ládájában tartandó. c) Az elhalt szülők árváinak összeirt vagyona a vmegyének is rendesen terjesztessék föl. d) Az 1840: 15. nyomán az asszonyi hozomány férjhezmenet alkalmával megbecsültetvén s összeiratván, ennek egy példánya a helység ládájába, másik az asszonynak adassák — erre a községek ujonan figyelmeztetendők. e) Helység ládája, és abban az irományok mutatótábla szerint rendeztessenek, mik az illető járásbeli tisztviselő urak, és uradalmak által lennének évenkint megtekintendök. f) Az 1840:9. t. ez. 6. §. szerint némelly helységekben hiány tapasztaltatván, ezután a jegyzőkönyvek kivétel nélkül rendesen vitessenek. ( 14) Ámbár megyénkben prímás ö ige, a fökáptalan, Pálffy hg,és egyéb uradalmak a szűk termésből eredt nyomor enyhítésére, jobbágyok fölsegélésére valóban nagylelkű adományokkal járultak, s vetni-valót minden megszorult jobbágyaiknak kivétel nélkül adtak, sajnosan tapasztaltatok mégis, hogy 500 pozsonyi mérő alá való föld eddig vettetlen maradt, (mivel a jobbágyok közöl sokan a vetésre előlegezett gabonát, kecsegtetve annak mostani jó árától, eladták!) ha fölépült magtárunkat szerencsések lehettünk volna már az idén megtölthetni, e bajon segíthettünk volna; azonban szűk termésünk mellett is megyénk adózó népe azon szerencsés helyzetben van, hogy a vasútnál, kőszénbányáknál, a főtemplomépítésnél munkát s keresetet kiki találhatván, jövő aratásig magát elláthatja, s igy általában itt éhségtől tartani nem lehet. Ezek voltak, mikről tisztelt elnök úr tudomását a rendek elébe terjesztvén, fölhívja őket és tiszttársait közremunkálásra, hol a rend hiányzott, annak behozatalára, az erkölcsiség terjesztésére, a népnevelés, nemzetiségünk erélyes előmozdítására, az adózó sorsán pedig telhető enyhítésre. Derék első alispán-elnökünknek az igazság kiszolgáltatása — a törvény, és rend szigorú megtartása fölötti őrködését tanúsító, s minden részrehajlás vagy kedvezés nélkül tett e nyilvános, s kimerítő jelentését kitörő éljenzés koszoruzta, melly egyszersmind egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iklattatni határoztatott. (Vége követk.) 50