Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-22 / 424. szám
424. szám. 1847-Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Alapija KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye-Péntek jan. 22. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. T A R T A L O M. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Halálozás. — A nádori s helytartói hivatal.—Erdélyi országgyűlés. (XXdik országos ülés). —Törvényhatósági tudósítások. Esztergomból (közgy. alispáni jelentés a megye állapotáról). — Irodalmunk ügyében. — Pesti polgári kórház. —és saját-e, vagy nem saját gyógyszertár? (Folyt.) — Vegyes újdonságok. Külföld. Portugália. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Mexico. Éjszakamerikai egyesült státusok. Hirdetések. Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A nolgy m. kir. helytartótanács a kebelbeli díjas fogalomgyakoró Gerebényi Vilmost kebelbeli fogalmazóvá, s ennek helyére Rácz Károly eddigi díjtalan gyakorlót nevezé. Rétay József, szigethi só-pénztári tiszt, meghatározott. Pest, január 20. A nádori s helytartói hivatal. Ámbár a nádori hivatal nagy s fényes hatósággal birt már a régi törvények értelmében is, még is annak állása s hatásköre egész Zsigmond idejéig — a midőn t. i. a helytartósági hivatal izmos törvénykönyveinkben legelőször említetik — még egészen kifejtve, s jelesül ama fényre, mellyben most létezik, emelve nem volt. — Miután tehát Zsigmond hat éven túl az ország határain kivül tartózkodott, csak ezen időtájban kezdetett — a nádori hivatalnak ezen korlátolt hatáskörénél fogva — éreztetni azon törvényprovisiói hiány, melly szerint a távollévő király, a királyi kiskorúság, vagy épen az interregnum eseteiben sem az ország sorsa s békéje, sem administrationális egysége biztosítva nem volt. Innen jött, hogy előforduló esetekben a törvényes királyok helytartókat, az interregnumok s a kiskorú királyok idejekor pedig az ország nagyjai s tekintőleg az országgyűlésen összejött rendek majd kapitányokat, majd szinte helytartókat, (vicarios), majd pedig kormányzókat — gubernátorokat — neveztek s választottak. Mig végre a fényes nádori hivatalnak hatásköre, a 15ik század második felében és a 16ik, 17, 13 s 19dik században kelt számos törvények által uj meg uj gyarapodást nyervén s minden tekintetben világosan körüliratván, ama hatalmas tetőpontot el nem érte, mellyben az jelenleg diszlik; s mellynél fogva az most, ha törvényes utón betöltetik , a fölülidézett helytartói, kapitányi s kormányzói hivatalokat is magában foglalván, e hivatalok csak a nádorinak megüresülte esetében, s annak törvényes betöltése idejéig válhatnak szükségessé s neveztethetnek ki jogosan. A 15i. században még mind a Zsigmond által kineveztetett helytartók, mind pedig az ország nagyjai s tekintőleg rendei által választott kapitányok s gubernátorok, a nádorokat állásban s hatáskörben fölülmúlták; igy Zsigmond alatt Gara Miklós is csak kir. kinevezés erejénél fogva már a nádorságról emeltetett helytartóvá; hogy pedig a gubernatori hivatal, mellyel Hunyady János s Szilágyi Mihály viseltek a 15dik században, nagyobb volt a nádori hivatalnál, kitetszik az 1446an kisded László király alatt kelt országgyűlési végzésekből, mellyek közt a Zik czikk a törvénykezésben a gubernátor mellé rendeli a nádort és országházókat; az ország minden váraiba s kastélyaiba szabados bemenetelt csak a gubernátornak engedményezett, akik pedig csak a gubernátorról mondja „quod habebit tantam authoritatem, quantam haberet regia majestas, dempto quod donationes perpetuas possessionum facere non possit“. Hogy a gubernátor a nádor elött állott, kitetszik vagy csak abból is,hogy 1446ban,mikor Hunyady János elválasztatott, a nádor Héderváry Lőrin ez még hivatalát folytató Az ország világosan valami nagyobb méltóságot kívánt kormányzáiban fölállitatni, mint a miilyennel a nádorok akkor fölruházva voltak. Mátyás király ideje elölt törvényes rendelkezést hiában nyomozni, melly világosan elhatározná, hogy az interregnum, vagy pedig a király kiskorúsága alatt, vagy ennek távollétében ki igazgasson ? Csak Mátyásnak sik decretiuna adott a nádori hivatalnak olly jogokat s hatáskört, mellyek azt egyszersmind a helytartóság, a fökormányzóság fokára emelék. Az Árpádok időszakában az interregnumnak nyoma sincs. A király kiskorúságáról is csak egy példa fordul elő, mikor Imre, László nevű csecsemő fiának gyámnokul II. Endrét nevezte ki. Mind az interregnum, mind pedig a kiskorúság legelőször csak az atyja halála után született László idejében fordulnak elő. László Frigyes gyámsága alatt neveltetvén, Magyarországot előbb hét kapitány, majd Hunyady János a gubernátor igazgatták. Van ugyan nyoma a király hosszas távollétének az első időszakban is, mikor H. Endre a szent földre utazott; de ez fiát IV. Bélát már az előtt megkoronáztatta, s távolléte idejére királyi egész hatalommal helyettesítette. Vannak szinte a második időszakban is példái a királyi távollétnek. I. Lajos t. i. kétszer volt Nápolyban, de egyik útja sem tartván esztendeig, rendelést sem tett az ország mi módoni igazgatása fölött. Ellenben Zsigmond 1414—1419 távollevőn, császárrá koronáztatása s a constanczi zsinat végett a királyi helytartó kinevezéséről — mint említőnk — ő gondoskodott először, midőn az igazgatást Kanizsay János esztergomi érsekre és Gara Miklós nádorra bízta, valamint később Falóczy György szinte esztergomi érsekre, mint helytartókra. (Regis in regnis Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae etc. gubernatores, et vicarii generále»). E vicariusok Zsigmondnak Olaszországból kelt hires „i regestruluikában egyenesen helytartóknak (locumtenentes) neveztetnek. És im ez azon helytartói hivatal, melly Mátyás király idejében 1485-ben hozott törvény szerint a kiskorúság és királyi távollét esetében a nádorra ruháztatott át. Később azonban a helytartóság mind e mellett is rendes hivatallá változott s tulajdon törvényhatósággal láttatott el, mint az 1545: 35; 1546- 60; 1550: 57; 1552: 28; 1563: 25; 1574: 18; 1723 : 26. ez. bizonyítják. Az illy helytartók néha világi, de többször papi rendből is választattak. Amazok közöl Báthory István, Thurzó Elek, Ambringen, Albert szász-lesseni herczeg-é s most elhunyt elfelejthetetlen nádorunk József k. fölig. Ezek közöl pedig Várday Pál, Ujlaky, Radecius, Fejérkövi, Irutassy, Oláh sat. Nem mindig bírtak egyforma hatalommal. Mátyás király (1474: 12 és de officio Palat. art. 10) megtagadta a kegyelmezési és adományozási jogot a helytartótól; I. Ferdinánd pedig Várday Pálnak mind a kettőt megengedte, de Kutassy János már 1597 ben nem nyert adományozási jogot, mivel az akkor már nádori jognak ismertetett. Nevezetesebb törvényeink — a helytartói hivatalt illetők —imezek: 1536: 16, melly szerint a király nevez ki helytartót, s hogy Zobor Imrét annak nevezte ki, azt a statusok és rendek meg is köszönték (1572: 9.). A helytartó az ország főbíróinak egyike (1754: 18). Említők már, hogy Mátyás törvényei szerint a király távolléte vagy kiskorúsága alatt a nádor nézeteik rendes királyi helytartónak, mellyekkel azért összefüggésben áll az 1681: 2 rendelete, melly szerint a helytartói hivatal munkássága magától megszűnik, mihelyt az ország nádort választott. Ha nincs nádor, úgy a királyi helytartót illeti a főhely a diaetán (1687: 10, 1 §.), ki különben is az 1536: 16 szerint egyike lévén a királybél jő tanácsosainak, az 1567: 26, 4 § és az 1723: 4 rendeleténél fogva régi tekintélyében s hatósága gyakorlatában megerősítetik. Legtöbb törvény, melly a helytartóságot illeti, a tödik században keletkezett, mivel akkor, mint előadónk — gyakran és huzamos i) ideig nem levén nádor — annak helyét helytartók pótlák. A nemesi seregnek — a nemesség egyetértésével kapitányokat adtak, (1537: 9.), a statusokkal s rendekkel együtt tanácskoztak a törvények módosítása s javítása fölött, s javaslataikat diaeta elébe terjesztők (1536 : 30), bírákat neveztek ki a törvényszékekhez, ha nyilas volt (1557: 13, 1559: 38); tartoztak állandóan Pozsonyban lakni, és négy praelatus s ugyanannyi országbárót a főtanácsba fölvenni, melly a közügyeket igazgatja; a mellett hittel kötelezve voltak hűséges szolgálatra az illy helytartók, kik a kincstárból húzták rendes fizetéseiket , mint mind ez 1642: 30; 1563: 75 ; 1567: 24, 11 § világos. Hogy a helytartók nagyobbára csak a nádori kötelességeket teljesítők, kitetszik az eddig elmondottakból; valamint a nádorok, úgy ők is számos magán perek elitélésére fölhatalmazva voltak azon időben országos törvények által, miilyenek az 1546:32; 1550: 57; 1572: 4; 1563: 29 sat. Az 1559: 39; 1563: 25ben nyilván is kifejeztetik, hogy a melly perek korábbi törvényeknél lógva a nádor ellátására bízattak, a mennyiben még függök, a helytartó által végeztessenek be, ki a fölebbvitt perekben is Pozsonyban rendesen bíráskodott, két praelatus, két báró s négy ülnök képezvén ott a fötörvényszéket 1559: 38; 1563: 24; 1572: 6; 1582 : 4. (Vége követ.) Erdélyi országgyűlés. XX. Országos ülés jan. 12én. A múlt ülésről készült jegyzőkönyv fölolvasása után, Kolozsmegye egyik követe azon pontra vonatkozólag , melly elnök önmagának a Beszédek tára szerkesztéséről! jelentését tartalmazza, örvend, úgymond, hogy Hajnik Károly úr vállalta el a gyorsírást, ki a Beszédek tárát a múlt országgyűlésen is közmegelégedésre szerkesztette.Nem teheti azonban, hogy méltánylatát ne nyilvánítsa azon gyorsíró iránt, ki a jelen országgyűlés lefolyt rövid szaka alatt, a helybeli hírlapok országgyűlési tudósításait mindennek, ki a hírlapokat figyelmesen olvasta, elismerése szerint dicséretesen szerkesztvén, gyorsirásbani jártasságát, alkalmas voltát bebizonyította. Fogaras vidék egyik követe pedig a jegyzőkönyv azon pontjára lön észrevételt, melly a napirend kitűzéséről szól. Szóló követ úgy emlékszik, hogy elnök önmaga a rendezéssel kapcsolatos és képzelt mérték szerinti urbér fölötti tanácskozás kitűzésekor egyszersmind azt is nyilvánította, miszerint a kk. és rt. az urbér tárgyát átalánosan érdeklő indítványok tételétől nem lesznek elzárva. Elnök: Igaz, hogy mondotta, miszerint a t. kk. és rr. tehetnek a tárgyra tartozó indítványokat, de ezt nem kitűzés, csupán magán nyilatkozatként. Hitelesítve lévén e kép a jegyzőkönyv, elnök önmaga jelenti, hogy a k. kormányszék, egy k. k. leirat kihirdetése végett megkíván jelenni a t. ki. és rr. körében. A k. kormányszék néhány percz múlva megjelenvén, kormányzó önmaga felolvastatta az itélőmesterek megerősítése tárgyában kelt im . k. k. leiratot. Ferdinánd sat. Azon alázatos fölirat, mellyel ti hir kk. és rr. 1846—ki October 9-től, őszintén kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos báró Puchner Antal, mint a jelen országgyűlésre küldött teljes hatalmú királyi biztosunk utján némelly ürességben levő sarkalatos és országos hivatalokra történt kijelölés tárgyában fölterjesztettetek, szokott módon élőnkbe adatván (mellynek további tartalmára későbben fog kegyelmes határozatunk következni) a törvényes királyi táblánknál ürességben levő itélőmesteri hivatalokra, Nenter János ugyanazon királyi táblánk valóságos ülnökét, és kormányszéki valóságos titoknak Kabós Dániel nemzetes híveinket találtuk érdemesitendőknek. Többire sat. E k. k. leirat hangos éljenzés követte fölolvasása után a k. kormányszék a teremet elhagyta. Elnök: úgy tudja, hogy a t. kk. és rr. az előleges tanácskozással készen vannak, fölszólítja tehát a kitűzött kérdés iránti nézeteik kifejtésére. belső-Fejérm. küv.: Mielőtt a napi kérdéshez szólana, visszatért az udv. kancellár meg