Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-29 / 428. szám
428. szám, 1847. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb sorért apró betűkkel öt r ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év. NEMZETEI ÚJSÁG. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye■■■. ............ Péntek jan. 29. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Legyek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. T A R T A L O M. Magyarország és Erdély. Kinevezések Előléptetések. — Erdélyi országgyűlés. (XXdik országos ülés vége.) — Törvényhatósági tudósítások. Esztergom (rendk. közgy. István főherczeg kinevezése.) Nógrádból (közgy. kincstári dohány-monopolium). — Vegyes újdonságok. Folytatása a vukovár-fiumei vasut előmunkálataira bejelentett újabb aláírásoknak-Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Olaszország. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Lotteriahozás. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A nolgy m. kir. helytartótanács a kebelbeli számvevőszéknél Oberdorf Mihály nyugalmaztatása által megüresült számvevő-tanácsosi állomásra eddigi számvevőtiszt Grohl Jánost lépteté elő; továbbá Hegyi Ferencz közalapítványi ügyigazgatósági iktatót, czeglédi, — Sorsich Ferencz vallás-alap, tiszteletbeli ügyészt marad,— Sólyomvári ügyvédet vörösberényi, — Helibán János pesti e. b. váltótörvényszéki írnokot dunaföldvári, — s Hoitsy Sándor ügyvédet mislei tanulmány- s illetőleg közalapítványi ügyészekké nevezte ki. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a selmeczi k. kerületi bányaszéknél Hell Antalnak első, Horváth Károlynak pedig második Írnokká történt fokozatos előléptetése által megüresült harmadik írnok-állomásra Gyurkovics Sámuel beszterczebányai helyettes bányabirósági írnokot, s az ugyanezen k. kerületi bányaszéknél megüresült negyedik irnok-állomásra Nedelyi Andrást érdemesítő. Erdélyi országgyűlés. (XXdik orszg. ülés vége.) H u n y a d m. e. L. attól tart, hogy ha az urbér az adóval kapcsolatban tárgyaltatnék, ki kell mondani, miként az urbéres föld az adónak alapja. Ezt pedig miután az ország rendei 1791 ben is biztosítást kívántak a felöl, hogy „onus non inhaeret fundto“ kikerülni óhajtván, a juncumot nem pártolja. Egy gr. kir kiv. szerint a szőnyegen levő munkálat eredményét kormány és nemzet közötti birodalom biztosíthatja. Ez elvből kiindulva megjegyzi, hogy azon sokaktól hallott aggodalmat, miszerint ha a kk. és rt. az urbért adó nélkül veszik föl, könnyen megeshetik, hogy egy oldalról segítnek a paraszton, másfelől nyomják, ezen aggodalmat nem oszthatja, mert a k. előadások 4dik pontjában biztosítást talál az iránt, hogy az adóhoz is hozzászólhatnak. De másfelől az országgyűlési tanácskozás természetes rendje is azt kívánja , hogy előbb az urbér külön tárgyaltassék, mert különben nemcsak adót, hanem a katona élelmezést és talán más tárgyat is az urbérhez kellene sorolni. Egy báró k. h.: Méltányolja az adó növekedése iránti aggodalmat, s szerinte nem a kormány lejalitása vagy illegalitása jött kérdésbe, hanem a fönálló adórendszer, melly az úrbér behozatalával mélhatlanul következtetni fogja az adó növekedését. Ez aggodalom megszüntetésére két fő vélemény nyilvánult: egyik szerint az urbért adóval kapcsolatosan tárgyalván, együtt kellene fölterjeszteni, s ha együtt nem küldetnék le megerősítve, el nem fogadni; a másik a juncuim. Az elsőt szóló életkérdésnek tekinti ugyan, de tart tőle, hogy elejtené az urbért, azonban kevesen is pártolták. A másik fő vélemény két árnyalatra oszlik: némellyek t. i. előre kívánják az országot biztosítni, hogy az adó nem növekedik, mások csak akkor, mikor az urbér tárgyalása folytán a biztosítás szükséges volta fölmerül. Szóló a kettő közt csak formalitásbeli különbséget lát, s úgy véli egyeztethetőnek, ha a kk. és rt. kimondják, miszerint: annak vitatásába, hogy mennyiben áll az urbér kapcsolatban az adóval, jelenleg nem bocsátkozva, föntartják jogukat, hogy mikor e kapcsolat az urbér tárgyalása folytán ki fog tűnni, határozzanak iránta. Dobokamegye e. k. Századok óta vádolják a kiváltságos osztályt, hogy a népen nem akar segíteni. Szóló elérkezettnek látja az időt, mellyben a vád megczáfolására lépéseket kell tenni egy igazságos urbér behozatala által. Hallotta itt mondatni, mintha az urbér áldozat lenne a nemesség részéről. Szóló az áldozat név alatt teljességgel nem képes azt érteni,mintha a tulajdon szentségének megtámadásával, a nemes ember birtokából valamit elvennének. Szerinte a földesült és urbérei közt az a viszony létezik, ami a hitelező és adós közt, amaz haszonbérbe adja a maga tőkéjét a földbirtokot az úrbéresnek, hogy ez bizonyos kamatot fizessen évette. Már hogy e kamatot a haszonbérbe adó önkényleg ne növelhesse, ebbe igenis beleszólhat a törvényhozás, s egy illy intézkedés czélja az úrbérnek. Mi azon állítást illeti, hogy a kormány hasznára forditandja az urbért az adó növelése által, csak azt feleli reá, hogy minden kormány érti, mikint az ő boldogsága földnépe boldogságán alapul. Ennélfogva az urbért mindenek előtt és külön kívánja tárgyaltatni. Dobolta m. b. főisp. röviden megjegyzi, miszerint nem állította, hogy az adó az urbérrel kapcsolatban van , hanem csak azt, hogy valamelly része jöhet kapcsolatba s akkor hozzá lehet szólani. A két vélemény közt tehát szerinte nem csak fonnalitásbeli különbség létezik. Az előbbi b. kir. hiv. fölfejti, miszerint ő sem azt javasolta, hogy akit. és rr. mondják ki az úrbér és adó közti kapcsolatot, hanem hogy ennek elhatározásába most nem bocsátkozva, tartsák föl jogukat akkorra, midőn a kapcsolat fölmerülene. Doboltam, fölsp. az előtte szóló javaslatát akép átalánosítná, hogy a kir. és rr. a fölmerülhető kapcsolatos intézkedés iránti jogukat nemcsak az adóra, hanem bármelly kapcsolatba jöhető tárgyra nézve tartják főn. Egy gr. főisp. pártolja D. főispánját. Középszolnokm. és V. Hunyad követei utasításaiknál fogva röviden az urbér mindenekelőtti és külön tárgyalása mellett nyilatkoznak. Aranyosszék e. k. ellenben kapcsolatos tárgyalásra szavaz olly értelemben, hogy a kk. és rt. most az urbért tárgyalván, miután bevégezték, vegyék föl az adót, s a kettő együtt terjesztessék ö ilge elébe. Marosszék e. k. Midőn a kormány egyéneiről a kormánynak szól, (egy gr. kir. hiv. közbe vág, az nem tartozik a dologhoz) meglehet, hogy nem tartozik, de az sem tartozik a tárgyhoz, hogy méltóságod más szavába bele vágjon, (nagy zugás). Az adórendszernek jelenlegi roszasága, mellyel maga a kormány a törvényhozás elmellőzésével állított föl, kívánja a javítást, midőn annak jelenlegi alapja is az úrbéri földeken nyugszik; szóló hisz egy felséget, melly minden polgári hatalmak fölött áll, úgy a törvényhozó mint végrehajtó hatalom fölött, de hogy a végrehajtó hatalom kormánya fölötte álljon a törvényhozó hatalomnak, ezt el nem ismeri, midőn a felséget ezen testület fölött, az említett kormányt pedig alatta lenni állítja. Ezen testületnek, mellynek nagy részese a felség, kelletik kimutatni az irányt, a törvényt, miszerint kellessék a kormánynak kormányoznia. Nem is azt bírálja szóló, miilyenek a kormány egyénei , hanem mint a törvényhozó testnek egy igen kicsi tagja, törvény által érzi magát kötelesnek vizsgálni a kormány törvényszerinti vagy elleni eljárását. Azon észvételre pedig, hogy a jelenlegi adórendszerrel nem nevelkedett de sőt apadott az adó, megjegyzi, hogy azt nem azon rendszernek, hanem a nép immoralitásának kelletik köszönni , és kell a hamis esküknek s több eféléknek, mik nem engedék e rendszert kiterjedni azon szigorúságában, mint az hozva volt. Olly törvényt kíván szóló, melly nem esik a moralitás rovására. Végre a jelenlegi urbért tárgyaltatni kívánja, s mivel küldői azt az adóval összeköttetésben lenni látják, ezt rögtön kívánják utána tárgyaltatni, és az urbérrel együtt megerősítés végett fölküldetni. Egy b. fölsp. törvény értelmében az urbér mindenekelötti és külön tárgyalását óhajtja. Fogaras v. e. k. illy értelmében nyilatkozott: Mint gyarló ember szól a tárgyhoz, s azért meglehet , hogy egyes kifejezései nem fognak mind a dologra tartozóknak tetszeni. Ámde tegye mindenki szivére kezét s vallja meg , ollyat mondott e mindenkor e teremben, mi a szőnyegen volt tárgyra tartozott. A tanácskozás egy olly tárgy fölött foly, melly azokat,kik e teremben vannak,közvetlen nem érdekli,de igen is érdekli azokat, kik is képviselve nincsenek. Könnyű a t.kk, és rinek kimondani, hogy az urbér az adóval nincs kapcsolatban; könnyű meghatározni, hogy előbb az urbért tárgyalják s csak ennek bevégeztével szóljanak az adóhoz, mert hiszen mit veszt ez által a t. kk. és rt. közvetlen érdeke; ámde nem könnyű azokra , kikre nézve a fönforgó tárgy életkérdés, s kik helyett, mert ők maguk nem szólhatnak, szólani kötelesség. Nem vádolja szóló a kormányt, nem a kormány embereit, hanem van e hazában egy adórendszer, mellynek következtében, ha urbér lesz s czélszerű előintézkedés nem történik , két három annyira fog az urbéres adója növekedni, mint a mennyit most fizet. Szóló nem mondja, hogy az adót nem kell növelni; ha szükségét látja, ő is rá szavaz, csak hogy biztosítékok legyenek az elnyomás ellen. Az urbérnek adóvali kapcsolata olly kérdés , mellynek legyen bár többsége vagy nem e terem falai közt, e termen kívüli nagy tömegnél, — nem az alkotmány sánczain kivül álló népet érti, mellynek nincs a közdolgokba befolyása , hanem a nemességet — bizonyosan többsége van , szóló meri állítani, a nemesség Vinnél. Mondták némellyek: ne hátráltassuk az urbért, mert a nép java kívánja. Fölösleges ok szólóra nézve, hisz senki sem óhajtja inkább, hogy urbér és mentül elébb legyen, mint ő. Ámde amidőn urbért akar, akarja egyszersmind annak jótékony eredményét, s ezt az ok, miért kívánja az adóval kapcsolatba hozni. Mondják, hogy az urbér nemcsak adóval, hanem egyéb tárgyakkal is van kapcsolatban, például a katonaélelmezéssel. Van igen is, de olly nagy mértékben, mint az adóval, e teremen kívüli nagy többség szerint, semmivel sincs. Mert igaz ugyan, hogy az élelmezés rendezése is könnyítni fog a népen, de ebből nem következik, hogy ha az élelmezés mostani állapotában is marad, azért az úrbér ne könnyítsen; ellenben az minden kétségen kívül áll, hogy az adóügybeni intézkedés nélkül csak terheit fogná nevelni. Csodálkozik szóló, mennyire óvakodnak némellyek a kapcsolatot kimondani, holott a múlt országgyűlés is kimondotta, amint kitetszik az „objecto“ és „operato“ fölötti tanácskozás folyamából. Nem kívánja az urbért az adóügyi munkálattal együtt tárgyalni. Tárgyalják a kk. és rr. egyszer az urbért egészen; mondják ki, hogy az urbér és adó közt kapcsolatot látnak, de hogy miképen vegyék alkalmazásba, annak elhatározását későbbre halasztják. Egyébiránt szóló lényeges különbséget a vélemények közt, kivéve a szászokét, nem lát. A kapcsolat ellenzői is csupán előre nem akarják kimondatni a kapcsolatot. És ez figyelmet érdemel, majd később, ha kapcsolatról szólana valaki, azt fogják mondhatni, hogy már késő, túl vagyunk a tárgyon sat. Alsófej érmek. Miután a fönforgó kérdés annyira ki van fejtve minden oldalról, hogy uj védveket alig tudna fölhozni, nem kívánja a kir. és rr. figyelmét ismétlésekkel fárasztani. Egy b. főisp. ur azon nézetében , mintha a kormányt nem lehetne, csak embereit vádolni, nem osztozik. Egyébiránt szóló jelenleg nem is vádolja a kormányt az adó dolgáért, csupán aggodalmát fejezi ki jövőre miért. Mondják, hogy Erdélyben nem nagy az adó. Kérdi szóló: mi ennek az oka? Felelet: a nép erkölcstelensége; az, hogy Erdély 2300 falujában minden évi adókivetéskor mintegy 16 ezer hamis eskü tétetik le. Ezt némi igazolásul, hogy lehetnek és pedig méltó aggodalmak. Vizakna e. k. Küldői közt nincsenek úrbéresek s ezért nekik az urbér iránt semmi magánérdekök nincs; de van egy magasbonérdekök, miszerint egy sokképen terhelt néposztály ügyéni segítés iránt részükről is szót emelni polgári kötelességüknek tartják. Urbért kívánnak, mint eszközt, miáltal egykor minél több embert fognak polgártársuknak nevezhetni; de e mellett önmagukról sem feledkezve, minthogy az adó által szintúgy terheivel, mint Szamosújvár városa, annak biztosítékául, hogy adózásbeli sérelmeik még e közgyűlésen orvosoltassanak, az úrbérnek adóvali kapcsolatba vételét Kolozs megye értelmében kívánják. Kisküllőm, egyik k. Röviden nyilatkozik