Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-02-25 / 649. szám

649. szám 1848. Elő­zetesi díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betükkel öt ezüst kr. számi­ttatik Negyvenkettedik év. NEMZETI UJSÁG Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Péntek febr. 25. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérü­nk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lérül­ünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Országgyűlési köz­lemények. (Előleges rövid közlés az 59—ik kerületi ülés­ről. XXXII-ik országos ülés a főrendeknél) 57—ik kerületi ülés). — Külföld. N.Britannia. Francziaország. Hirdetés. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Országgyűlési közlemények. Előleges rövid közlés. Pozsony, február 21 - é­n. L­IX -d­i­k kerületi ülés. (Elnökök : S­o­m­s­i­c­s (Baranya ,) és id. Asztalos (i Marmaros) m. követei. Jegyző Szentkirályi; tárgy: a városi rendezés folytatása.) A bácsi, tegnapelőtt tett azon indítvány ellen, miké­pen a földesúri hatalom alatt levő jobbágyok, de kik a városban bírnak, választó képességgel bírjanak, a kir. váro­sok részéről több felszólalások történtek; az azonban a több­ség által újólag elfogadtatott. A Pestm.nek szinte tegnap­előtt tett azon módosítási indítványa, hogy az érdemekkel bíró zsidók a város által a választási joggal fölruháztathassanak,­ miután ma ismét több oldalról megvitattatott, szavazásra kerülvén, a többség által elüttetett, minélfogva e tekintetben a szerkezet meghagyatott, a 29. § b) és c) pontjait illető­leg indítvány tétetvén , hogy az írók, ügyvédek,művészeknél stb csupán a kapacitás, és diploma vétessék qualificatióul, erre nézve — hosszú vitatkozások után a dolog szavazásra Bp.h­ilyén — azon határzat keletkezett, miszerint az ilyenek­re nézve a választási jog elnyerésére a választmányi szerke­zetben javallott lakbéri összeg, és 3 évi ott lakás qualificatió­­ja szükséges. — Végül Borsod K. által javallott több kifejezési módosítások fogadtatván el, az ülés 2 órakor eloszlott. — XXXII-dik országos ülés a töBB nél. (Vége.) Gr. Pálffy J. Az országgyűlésre nézve szigorú föltéte­leket kíván, mert eddig is volt törvény, hogy csak érdeme­sek honositassanak, még­is vannak példák, hogy épen érde­metlenek honositattak. A liptói főispán nehézségére válaszolja, hogy igen, vannak még több polgárjogok,mellyeket a beköltözött külföldi, a birtok s hivatalképességen kívül is nyerhet, hiszen az előtt a birtok s hivatalképesség a nem nemeseknek nem volt megadva, s mégis mennyi külföldi beköltözött honosult meg a városok kebelében. A szőnyegen levő tárgyra nézve egé­szen egyetért gr. Teleky Domokossal. Gr. Cziráky J. A honosítás annyival nagyobb figyel­met érdemel, mert az ősiség eltöröltetésénél nemzetiségünk körül elég óvatossággal nem lehetünk. A honosításnak két neme van : a stricte indigenatus, cor incolatus; az első eddig csak érdemesekre nézve volt határozva, de fájdalmasan ta­pasztaltunk ellenkező példákat, azért föltételeket kíván szóló, de mellyeket mellőzni is lehessen különös érdemek tekinte­téből. A kik beköltöznek, 3 osztályúak, sör gazdag tőkepénze­sek, 2or iparűzők, 3or proletariusok.­­ Ezen utóló osztály­belieket illetőleg, azok bejövetelének szóló nem örül, okulva azon bajokból, mellyel majd egész Európát elárasztják leg­közelebbi időkben. Ezek bejövetelét akadályozni kívánná, s helyettük inkább a túlnépesedett felső vidék lakosainak az alsó vidékekre­ leszállítását javasolja. A gazdag tőkepénzesek­re nézve, sok országunkat speculatio tárgyává teszik, hogy el lehet róluk mondani: ubi bene ibi patria — szigorú intéz­kedéseket kíván. A birtok s hivatalképességre nézve egyetért gr. Teleky Domokossal, mert azok igazán főjogok. A gyá­rosok bejövetelét könnyíteni óhajtja. (Zajos éljen, beszéde közben is.) Gr. Teleky L. A­mit Vay ő extra ajánlott, az csak ré­szét illeti a törvényjavaslatnak, holott pedig átalános elvek­ről volt szó. Valaki azt hihetné, hogy most un van az egész tárgy fölött tanácskozni, alkalmat keresünk most elutasítni, hogy máskor vesszük elő. Más lenne, ha az indítvány az e­­gész szerkezetre nézve tenne változtatást — de így összeüt­közés sincs az indítvány s az előttünk fekvő törvényjavaslat között, kivéve talán a 9 -t, hol mondatik hogy : az a kép ho­nosított külföldiek a hon hason osztályú egyéb polgáraival min­denben egyenlők lesznek, kivéve, hogy a törvényhozás tag­jaivá külön törvény engedelme nélkül nem neveztethetnek és nem választathatnak“—de ezen egy­sal lehetett volna segíteni. Az országgyűlést, szóló is megkívánja hagyni jelen hono­­síthatási jogában. Gr Teleky Domokost úgy értették , mintha ő a birtok, s hivatalképességi honosítást a törvényhatósá­goknak nem akarná megadni, akarja, csakhogy az országyűléstől függésbe teszi— s e szerint közte, s Vay ő exe. közt csak abban van különbség, hogy ő exja a helytartótanácsnak. Teleky Domokos az­ országgyűlésnek adja a revistot. Három foka lévén az indigenatusnak: polgárosítás, nemesítés és törvény­­hozás tagjává tétel — főleg e főbb fokára nézve categoriá­­kat kíván fölál­latni, hogy azok szerint, és nem személyi birtok után — hol egyik földicséri, másik legyalázza — tör­ténjék a honosítás. Egyet ért Cziráky ő mlagával, ki a dispen­­satiót úgy értette, hogy törvény által lennének meghatároz­va némelly az átalános föltételektől kivételes esetek bizonyos érdemekre nézve. G. Almássy M. Fő kelléke a törvénynek, hogy tiszta és határozott legyen; elválasztatni kívánja az indigenatus kérdé­sét az incolatusétól - mindkettőre nézve egyetért Vay ko­ronaőr­ő excjával. Gr. Cziráky módosítását— a különös ér­demi kivételt - nem osztja, mert az országgyűlés azt, ha a­­karná, megtartaná, ha nem, nem. Az indigenatus adását fön­­hagyni kívánja szóló az országgyűlésnek; az incolatus mega­dását, mellyel együtt jár a birtok- és hivatalképesség, gya­korolja a törvényhatóság. A törvényhozás nem lehet egy­szersmind végrehajtó hatalom is , melly pedig lenne, ha azon fölállított föltételeket applicálná. Ha az iparosok honosítását fölfüggesztenék , a csak 3 évenkinti országgyűléstől­­ szen­vedne az ipar. Pártolja szóló Vay excra előadását. Részletek­be annyival kevesbbé bocsátkozik, mert a m. fő Rt. elvei e­­gészen mások, mellyek szerint hogy idomítsák e törv.javaslatot, a rendeket fölszólitatni kívánja. Gr. Dessewvffy E. Hallotta, hogy a két tábla vélemé­nye közte tárgykörül— a különbség nem nagy, holott még eddig az országgyűlés megszorítás , minden föltételek nélkül gyakorlotta az indigenatus adást; a 4-dik §-ában e tör­vényjavaslatnak az foglaltatik, hogy azon új föltételek tel­jesítése után, a teendő folyamodás következtében küön törvény által a törvényhozás tagjává is tétethetik. Ez az ed­digi indigenitus természetét egészen megváltoztatja. Kik föl akarják azt tartani ezután is a törvényhozásnak, miért kí­vánnak föltét­eleket, ha magában a törvényhozásban nincs elég garantia,tehát mikép lesz azon föltételekben. Azon példákra, hogy a honosítandóknál roszul történtek a választások — ellenkező példákat lehet fölhozni. Ha akként lenne, mint a BRktől ajánltatik — az országgyűlés elárasztatnék a sok be­vándorlók folyamodásaikkal. Az, hogy mint­ gr. Teleky D. mondta — az országgyűlés lenne mint egy végrehajtó ha­talom — ellenkezik a kivihetőség — ellenkezik minden al­kotmányos fogalmakkal. Ha van ez némelly esetben Angliá­ban, az más, mert ott a parlament igen komplicált. Az or­szággyűlés csak fölügyelő lehet, s mint illyen közbe is szól. Pártolja Vay ő exclját. A­mit gr. Teleky L. a honosítandók biographiája fölött fölmerülő vitákról mondott, az cathego­­riák fölállítása mellett sem lesz elkerülhető. Az érdemekérti in­­digenatus maradjon a­mint van, a másik nemét a­mi illeti, mert semmi rendelkezés­e részben nincs, azt tenni szükséges. Vay­y exclja erre több garantiákat ajánlott, mint a BR. Szóló azon intézkedést, hogy csak a névjegyzék (másolata) közöltessék a httótanácscsal, elégnek nem tartja — kívánná, hogy abba is beleszólhasson: váljon miként teljesítettek a föltételek? ezt megadatni kívánja a httótanácsnak mint végrehajtó dicaste­­riumnak alkotmányos szempontból. Ennek hozzáadása mel­lett egészben pártolja Vay k. ő. exclját. B. V­a­y M. k. ő. Nem fárasztaná másodszori felszólalá­sával a mélt. főrendek figyelmét, ha igazolással nem tartoz­nék magának. Megkülönböztette szóló a birt­okképességtől a hivatalképességet, s ajánlotta azon föltételeket különösen a hiv.képességre azért, mert a magyar országgyűlési 4 c ik­­. czikkben a hivatalképesség megadatván a külföldieknek , a birtokképesség nem, azt, a­mi meg nem adatott, megadni, ami pedig már megadatott, szabályozni következik a dolog rendén. A részletekbel ereszkedést azért nem kívánta szóló, nehogy kétszeri dolog legyen. Gr. Széchen Á. gr. Cziráky észrevételére, miszerint az érdemesekre nézve külön törvényrendelkezés tétesssék — meg­jegyzi, hogy az megtartatnék, és meg nem tartatnék, miként ott van a törvény, melly a lengyeleket, és velenczeieket a honosulásból kizárja, és még is van példa,hogy— érdemes —­­lengyel, és velenczei honositatott. Miért föltételekhez, categoriákhoz kötni az országgyűlés akaratát, hogy a szerint aztán pl. egy szaba­diai liget ne honosíthasson. — Gr. Czi­ráky a honositandók 3. osztályát említi; ezekre nézve kivona­­tát már kijelentette — de különösen a gazdag tőkepénzesek megadóztatására nézve, nem szeretné, ha azon eszme fo­­gamzanék a nemzetben, hogy az által már el van hárítva nem­zetiségünket fenyegető veszély. A gyarmatosításra nézve fön­­tartja akkor szólani, midőn majd ez külön fog tárgyaltatni; azonban előlegesen megjegyzi,mikép a felvidéki túlnépesedett lakosság, ha az alföldi magyarok közé fog is leszállitatni, meg­tartja nemzetiségéhez t. i. a szlávhozi ragaszkodását s nem fogja érezni hogy költözött, mig ellenben a külföldről beköl­tözöttek, mert nemzetiségüktől elszakadtak,fogják tudni, hogy új lakó földdel uj nemzetiséget is cseréltek — összefognak olvadni velünk; — ezért szóló inkább ezeket telepítené. — A vitatott tárgyra nézve a kérdés az indigenatusnak az inco­­latustóli elkülönzése körül forog, ezt találja Vay ő excelljá­­nak indítványában , de még határozottabban kívánná szóló. A felügyelést ami illeti, midőn gr. Teleky D. állítása ellené­be mondá, hogy az minden alkotmányos fogalmakkal ellenke­zik, a végrehajtó hatalomnak a törvényhozást részesévé ten­ni — zúgással fogadtatott, pedig nagy igazsága van. Siskovics J. (verőczei főispán): Ragaszkodik azok­hoz, mellyeket gr. Cziráky az országgyűlés általi honosí­tás tekintetében mondott. Másutt is regestrál az országgyűlés; — a mi a 3 évi várakozást illeti, a ki javadalmakban része­­sitetni akar, várakozzék. Gr. Cziráky. Mert félre értetett, ismét szól; előa­dását legjobban megmagyarázta gróf Teleky László, hogy t. beszóló nem az országgyűlésnek tartja föl azt meghatározni, melly honositandónak vannak azon ér­demei, mellyek miatt kivétel van téve, — hanem az, hogy t. i. miilyenek legyenek azon érdemek, meghatározó külön tör­vény alkottassák. Ellenvettetett, hogy nem lesz sikeres, de hi­szen: nihil sub sole perfectum. Folyamodásokkal sem fog el­árasztani az országyűlés, mert a több mint polgári jogokért folyamodók száma nem nagy lesz, mert nem abban van a nehézség, hogy sok külföldi szerez hazánkban birtokot, de hogy egy szélesen terjedő uradalmakat bir. — Azt, hogy a proletariusokat szóló kizárni akarja nemzetiség tekintetéből az emberiségi szemponttal összeegyeztetni lehet. — Ürményi J.tolnai főisp. A javaslatban áll: ha a 1, 2,31 és 4ik föl­tételnek eleget tett,folyamodhatik törvényhozás tagjává létei vé­gett az or­gyűléshez — tehát eszerint az eddigi elv változott, ezt a RRól tudatni kell. Az országgyűlésnek semmi föltétele­ket szabatni nem kíván. Cziráky gróf véleményét ugyan igen ügyesen védelmezte gr. Teleky L. de a lévén az exceptiva, hogy érdemeket tett, ezek fölött csakugyan vita keletkez­nék ; de a jurisdictiókra nézve garantiákat kíván, mellyeket Vay M. ő exclja már elő is terjesztett és pedig nagyobb garanti­ákat a hivatal képességre nézve, mert ez a törvéyhozásbani részvéttel analóg. B. M­aj­th­é­n­yi László barsi főispán: Különbség csak az, hogy gr. Teleky D. többet akar fölhagyni a törvényhozásnak mint Vagy ő excelja és a BR. Mit adna a törvényhatóság az általa honositottnak, ha birtok s hivatalképességet nem ? e nélkül ellenmondás van a dologban A fölügyelést szóló a­utó­­tanácsnak hagyja. A c­ategoriák fölállítását a mellett hogy fölöslegesnek találja — a jövő törvényhozás tekintélyét igen gyengíti az, ha azt lehet föltenni, hogy az előbbi törvényhozás nem bízik benne; különben Vay ő excélját pártolja. Gróf Teleky D. többek közt megjegyzi, hogy a tör­vényhozást meg kell különböztetni az országgyűléstől. Gr. Zichy Otto: A jelen discussio azt tanúsítja, hogy egy lépéssel hátrább vagyunk. A múlt országgyűlésen a ho­nosítási törvényt azért küldtük vissza, mert azt akartuk, hogy válasszunk, s most ime itt van, és nem akarjuk elfogadni. Ne vessük vissza ezt; minden civilizált nemzet törvényköny­vében a honosítást a főtörvény;­­ szüntessük azon szomorú állapotot, mellyet a bevándorlottak bizonytalan tartózkodása részükre szül; a megyei életből tudjuk, hogy külföldi derék beköltözöttek több évek után is, midőn már családokká vált e nemzet, — melly az övék is lett — annak családi karjai közöl ragadtatnak ki. — Gr. Czirákyval szavaz. Gr. Batthyány Kázmér. Jól mondja gr. Cziráky a c­a­­tegoriák fölállítását; de szóló tovább megy, olly intézkedé­seket kíván, hogy visszaéléseknek hely ne adassék. Az ide­genekre külön szabályokat nem akar, hadd költsenek itt,— de igen azokra, kik polgári jogokat akarnak szerezni. A hi­­vatal- és birtokképességen kívül a honosításnak foka még: a törvényhozásbani részvétel — a mágnási jogot adni a tör­vényhozásnak hagyja föl, és pedig nehogy — mint gr. Te­leky L. jól mondá — személyek fölött keletkezzenek viták, c­ategoriákat kíván. — Szólották még röviden: Hertelendy Ignácz torontáli, és gr. Károlyi L. nyitrai főispánok. Csanádi püspök ő exlra és gr. Andrássy György sárosi főispán sza­vazataiktól elállottak. — Végzésül a többséget nyert­e. Vay M. ő exljának indítványa mondatott ki. — indítványának be­­jelentett még egy része holnapra halasztatván. Pozsony, február 18 án. LVII. kerületi ülés. (Elnökök mint tegnap ; jegyző Szentkirályi; tárgy a városi rendezés folytatása.) A jegy­ző székét elfoglalván, miután hosszas távolléte után ma je­lent meg először, többszörös éljenekkel üdvözöltetik. — El­nök megnyitván az ülést, jegyző olvassa a kir. városi válasz­tók qualificatioját érdeklő, s Borsod követe által ajánlott mó­dosítást. Szemere Borsodun­­k. Szükségesnek látom módosí­tásom néhány szóval indokolni, annyival inkább, mivel e mun­kában sok fontos rendelkezés van, de ez alkalmasint vala­mennyinek alapköve E törvényjavaslatban a be­rendezést és az országgyűlési viszonyt nem csak egyszerre akarják a tek. Rendek elintézni—mi ellen most szólani nem akarok,—hanem a két különböző természetű választást is illy alapon vélik el­intézhetni, mi nem c­él- és okszerű. -- Szavait következőkép magyarázza. Minden sz­­kkr. várost két szempontból kell te­kintenünk, úgy mint községet, melly maga magát igazgatja, s úgy mint testületet, mel­y a törvényhozásba befoly; e szerint minden városnak úgyszólván két élete van, a mennyiben egy­részről mintegy számos család szorosabb jog- és érdek­kö­zösségben él, s maga egy külön két egészet képez, a­meny­nyiben más részről mint az állodalomnak csak egy tagja je­­lenik meg, és mint illyen a törvényhozás­­ részesévé válik. A­mint tehát különböznek, nem mondom hogy ellenkeznek, a községi és országos érdekek: különbözőnek kell lenni azon módnak is, mellyel a két különböző feladat megoldatik, az­az a községi és országos választójog föltételei ugyan­azok nem lehetnek. Kétséget nem szenvedő, hogy a polgárt legjobban ér­dekli a mindennapi élet: az a polgárok, az a községek élete. Az emberek legnagyobb seregének nincs kedve sem ideje a politika magasb kérdéseivel foglalkozni, ők a szabadságot annyiban ismerik és érzik, a mennyiben az velők lakik, velők mulat; a mennyiben mint házi isteneket házaikban tisztelhetik; ők azzal foglalkoznak, a minek rájuk közvetlen hatása van, t. i. hogy igazságos birájuk legyen, hogy az adó és közva-

Next