Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-02-25 / 649. szám
649. szám 1848. Előzetesi díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betükkel öt ezüst kr. számittatik Negyvenkettedik év. NEMZETI UJSÁG Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Péntek febr. 25. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlérülünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Országgyűlési közlemények. (Előleges rövid közlés az 59—ik kerületi ülésről. XXXII-ik országos ülés a főrendeknél) 57—ik kerületi ülés). — Külföld. N.Britannia. Francziaország. Hirdetés. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Országgyűlési közlemények. Előleges rövid közlés. Pozsony, február 21 - én. LIX -dik kerületi ülés. (Elnökök : Somsics (Baranya ,) és id. Asztalos (i Marmaros) m. követei. Jegyző Szentkirályi; tárgy: a városi rendezés folytatása.) A bácsi, tegnapelőtt tett azon indítvány ellen, miképen a földesúri hatalom alatt levő jobbágyok, de kik a városban bírnak, választó képességgel bírjanak, a kir. városok részéről több felszólalások történtek; az azonban a többség által újólag elfogadtatott. A Pestm.nek szinte tegnapelőtt tett azon módosítási indítványa, hogy az érdemekkel bíró zsidók a város által a választási joggal fölruháztathassanak, miután ma ismét több oldalról megvitattatott, szavazásra kerülvén, a többség által elüttetett, minélfogva e tekintetben a szerkezet meghagyatott, a 29. § b) és c) pontjait illetőleg indítvány tétetvén , hogy az írók, ügyvédek,művészeknél stb csupán a kapacitás, és diploma vétessék qualificatióul, erre nézve — hosszú vitatkozások után a dolog szavazásra Bp.hilyén — azon határzat keletkezett, miszerint az ilyenekre nézve a választási jog elnyerésére a választmányi szerkezetben javallott lakbéri összeg, és 3 évi ott lakás qualificatiója szükséges. — Végül Borsod K. által javallott több kifejezési módosítások fogadtatván el, az ülés 2 órakor eloszlott. — XXXII-dik országos ülés a töBB nél. (Vége.) Gr. Pálffy J. Az országgyűlésre nézve szigorú föltételeket kíván, mert eddig is volt törvény, hogy csak érdemesek honositassanak, mégis vannak példák, hogy épen érdemetlenek honositattak. A liptói főispán nehézségére válaszolja, hogy igen, vannak még több polgárjogok,mellyeket a beköltözött külföldi, a birtok s hivatalképességen kívül is nyerhet, hiszen az előtt a birtok s hivatalképesség a nem nemeseknek nem volt megadva, s mégis mennyi külföldi beköltözött honosult meg a városok kebelében. A szőnyegen levő tárgyra nézve egészen egyetért gr. Teleky Domokossal. Gr. Cziráky J. A honosítás annyival nagyobb figyelmet érdemel, mert az ősiség eltöröltetésénél nemzetiségünk körül elég óvatossággal nem lehetünk. A honosításnak két neme van : a stricte indigenatus, cor incolatus; az első eddig csak érdemesekre nézve volt határozva, de fájdalmasan tapasztaltunk ellenkező példákat, azért föltételeket kíván szóló, de mellyeket mellőzni is lehessen különös érdemek tekintetéből. A kik beköltöznek, 3 osztályúak, sör gazdag tőkepénzesek, 2or iparűzők, 3or proletariusok. Ezen utóló osztálybelieket illetőleg, azok bejövetelének szóló nem örül, okulva azon bajokból, mellyel majd egész Európát elárasztják legközelebbi időkben. Ezek bejövetelét akadályozni kívánná, s helyettük inkább a túlnépesedett felső vidék lakosainak az alsó vidékekre leszállítását javasolja. A gazdag tőkepénzesekre nézve, sok országunkat speculatio tárgyává teszik, hogy el lehet róluk mondani: ubi bene ibi patria — szigorú intézkedéseket kíván. A birtok s hivatalképességre nézve egyetért gr. Teleky Domokossal, mert azok igazán főjogok. A gyárosok bejövetelét könnyíteni óhajtja. (Zajos éljen, beszéde közben is.) Gr. Teleky L. Amit Vay ő extra ajánlott, az csak részét illeti a törvényjavaslatnak, holott pedig átalános elvekről volt szó. Valaki azt hihetné, hogy most un van az egész tárgy fölött tanácskozni, alkalmat keresünk most elutasítni, hogy máskor vesszük elő. Más lenne, ha az indítvány az egész szerkezetre nézve tenne változtatást — de így összeütközés sincs az indítvány s az előttünk fekvő törvényjavaslat között, kivéve talán a 9 -t, hol mondatik hogy : az a kép honosított külföldiek a hon hason osztályú egyéb polgáraival mindenben egyenlők lesznek, kivéve, hogy a törvényhozás tagjaivá külön törvény engedelme nélkül nem neveztethetnek és nem választathatnak“—de ezen egysal lehetett volna segíteni. Az országgyűlést, szóló is megkívánja hagyni jelen honosíthatási jogában. Gr Teleky Domokost úgy értették , mintha ő a birtok, s hivatalképességi honosítást a törvényhatóságoknak nem akarná megadni, akarja, csakhogy az országyűléstől függésbe teszi— s e szerint közte, s Vay ő exe. közt csak abban van különbség, hogy ő exja a helytartótanácsnak. Teleky Domokos az országgyűlésnek adja a revistot. Három foka lévén az indigenatusnak: polgárosítás, nemesítés és törvényhozás tagjává tétel — főleg e főbb fokára nézve categoriákat kíván fölállatni, hogy azok szerint, és nem személyi birtok után — hol egyik földicséri, másik legyalázza — történjék a honosítás. Egyet ért Cziráky ő mlagával, ki a dispensatiót úgy értette, hogy törvény által lennének meghatározva némelly az átalános föltételektől kivételes esetek bizonyos érdemekre nézve. G. Almássy M. Fő kelléke a törvénynek, hogy tiszta és határozott legyen; elválasztatni kívánja az indigenatus kérdését az incolatusétól - mindkettőre nézve egyetért Vay koronaőrő excjával. Gr. Cziráky módosítását— a különös érdemi kivételt - nem osztja, mert az országgyűlés azt, ha akarná, megtartaná, ha nem, nem. Az indigenatus adását fönhagyni kívánja szóló az országgyűlésnek; az incolatus megadását, mellyel együtt jár a birtok- és hivatalképesség, gyakorolja a törvényhatóság. A törvényhozás nem lehet egyszersmind végrehajtó hatalom is , melly pedig lenne, ha azon fölállított föltételeket applicálná. Ha az iparosok honosítását fölfüggesztenék , a csak 3 évenkinti országgyűléstől szenvedne az ipar. Pártolja szóló Vay excra előadását. Részletekbe annyival kevesbbé bocsátkozik, mert a m. fő Rt. elvei egészen mások, mellyek szerint hogy idomítsák e törv.javaslatot, a rendeket fölszólitatni kívánja. Gr. Dessewvffy E. Hallotta, hogy a két tábla véleménye közte tárgykörül— a különbség nem nagy, holott még eddig az országgyűlés megszorítás , minden föltételek nélkül gyakorlotta az indigenatus adást; a 4-dik §-ában e törvényjavaslatnak az foglaltatik, hogy azon új föltételek teljesítése után, a teendő folyamodás következtében küön törvény által a törvényhozás tagjává is tétethetik. Ez az eddigi indigenitus természetét egészen megváltoztatja. Kik föl akarják azt tartani ezután is a törvényhozásnak, miért kívánnak föltételeket, ha magában a törvényhozásban nincs elég garantia,tehát mikép lesz azon föltételekben. Azon példákra, hogy a honosítandóknál roszul történtek a választások — ellenkező példákat lehet fölhozni. Ha akként lenne, mint a BRktől ajánltatik — az országgyűlés elárasztatnék a sok bevándorlók folyamodásaikkal. Az, hogy mint gr. Teleky D. mondta — az országgyűlés lenne mint egy végrehajtó hatalom — ellenkezik a kivihetőség — ellenkezik minden alkotmányos fogalmakkal. Ha van ez némelly esetben Angliában, az más, mert ott a parlament igen komplicált. Az országgyűlés csak fölügyelő lehet, s mint illyen közbe is szól. Pártolja Vay ő exclját. Amit gr. Teleky L. a honosítandók biographiája fölött fölmerülő vitákról mondott, az cathegoriák fölállítása mellett sem lesz elkerülhető. Az érdemekérti indigenatus maradjon amint van, a másik nemét ami illeti, mert semmi rendelkezése részben nincs, azt tenni szükséges. Vayy exclja erre több garantiákat ajánlott, mint a BR. Szóló azon intézkedést, hogy csak a névjegyzék (másolata) közöltessék a httótanácscsal, elégnek nem tartja — kívánná, hogy abba is beleszólhasson: váljon miként teljesítettek a föltételek? ezt megadatni kívánja a httótanácsnak mint végrehajtó dicasteriumnak alkotmányos szempontból. Ennek hozzáadása mellett egészben pártolja Vay k. ő. exclját. B. Vay M. k. ő. Nem fárasztaná másodszori felszólalásával a mélt. főrendek figyelmét, ha igazolással nem tartoznék magának. Megkülönböztette szóló a birtokképességtől a hivatalképességet, s ajánlotta azon föltételeket különösen a hiv.képességre azért, mert a magyar országgyűlési 4 c ik. czikkben a hivatalképesség megadatván a külföldieknek , a birtokképesség nem, azt, ami meg nem adatott, megadni, ami pedig már megadatott, szabályozni következik a dolog rendén. A részletekbel ereszkedést azért nem kívánta szóló, nehogy kétszeri dolog legyen. Gr. Széchen Á. gr. Cziráky észrevételére, miszerint az érdemesekre nézve külön törvényrendelkezés tétesssék — megjegyzi, hogy az megtartatnék, és meg nem tartatnék, miként ott van a törvény, melly a lengyeleket, és velenczeieket a honosulásból kizárja, és még is van példa,hogy— érdemes —lengyel, és velenczei honositatott. Miért föltételekhez, categoriákhoz kötni az országgyűlés akaratát, hogy a szerint aztán pl. egy szabadiai liget ne honosíthasson. — Gr. Cziráky a honositandók 3. osztályát említi; ezekre nézve kivonatát már kijelentette — de különösen a gazdag tőkepénzesek megadóztatására nézve, nem szeretné, ha azon eszme fogamzanék a nemzetben, hogy az által már el van hárítva nemzetiségünket fenyegető veszély. A gyarmatosításra nézve föntartja akkor szólani, midőn majd ez külön fog tárgyaltatni; azonban előlegesen megjegyzi,mikép a felvidéki túlnépesedett lakosság, ha az alföldi magyarok közé fog is leszállitatni, megtartja nemzetiségéhez t. i. a szlávhozi ragaszkodását s nem fogja érezni hogy költözött, mig ellenben a külföldről beköltözöttek, mert nemzetiségüktől elszakadtak,fogják tudni, hogy új lakó földdel uj nemzetiséget is cseréltek — összefognak olvadni velünk; — ezért szóló inkább ezeket telepítené. — A vitatott tárgyra nézve a kérdés az indigenatusnak az incolatustóli elkülönzése körül forog, ezt találja Vay ő excelljának indítványában , de még határozottabban kívánná szóló. A felügyelést ami illeti, midőn gr. Teleky D. állítása ellenébe mondá, hogy az minden alkotmányos fogalmakkal ellenkezik, a végrehajtó hatalomnak a törvényhozást részesévé tenni — zúgással fogadtatott, pedig nagy igazsága van. Siskovics J. (verőczei főispán): Ragaszkodik azokhoz, mellyeket gr. Cziráky az országgyűlés általi honosítás tekintetében mondott. Másutt is regestrál az országgyűlés; — a mi a 3 évi várakozást illeti, a ki javadalmakban részesitetni akar, várakozzék. Gr. Cziráky. Mert félre értetett, ismét szól; előadását legjobban megmagyarázta gróf Teleky László, hogy t. beszóló nem az országgyűlésnek tartja föl azt meghatározni, melly honositandónak vannak azon érdemei, mellyek miatt kivétel van téve, — hanem az, hogy t. i. miilyenek legyenek azon érdemek, meghatározó külön törvény alkottassák. Ellenvettetett, hogy nem lesz sikeres, de hiszen: nihil sub sole perfectum. Folyamodásokkal sem fog elárasztani az országyűlés, mert a több mint polgári jogokért folyamodók száma nem nagy lesz, mert nem abban van a nehézség, hogy sok külföldi szerez hazánkban birtokot, de hogy egy szélesen terjedő uradalmakat bir. — Azt, hogy a proletariusokat szóló kizárni akarja nemzetiség tekintetéből az emberiségi szemponttal összeegyeztetni lehet. — Ürményi J.tolnai főisp. A javaslatban áll: ha a 1, 2,31 és 4ik föltételnek eleget tett,folyamodhatik törvényhozás tagjává létei végett az orgyűléshez — tehát eszerint az eddigi elv változott, ezt a RRól tudatni kell. Az országgyűlésnek semmi föltételeket szabatni nem kíván. Cziráky gróf véleményét ugyan igen ügyesen védelmezte gr. Teleky L. de a lévén az exceptiva, hogy érdemeket tett, ezek fölött csakugyan vita keletkeznék ; de a jurisdictiókra nézve garantiákat kíván, mellyeket Vay M. ő exclja már elő is terjesztett és pedig nagyobb garantiákat a hivatal képességre nézve, mert ez a törvéyhozásbani részvéttel analóg. B. Majthényi László barsi főispán: Különbség csak az, hogy gr. Teleky D. többet akar fölhagyni a törvényhozásnak mint Vagy ő excelja és a BR. Mit adna a törvényhatóság az általa honositottnak, ha birtok s hivatalképességet nem ? e nélkül ellenmondás van a dologban A fölügyelést szóló autótanácsnak hagyja. A categoriák fölállítását a mellett hogy fölöslegesnek találja — a jövő törvényhozás tekintélyét igen gyengíti az, ha azt lehet föltenni, hogy az előbbi törvényhozás nem bízik benne; különben Vay ő excélját pártolja. Gróf Teleky D. többek közt megjegyzi, hogy a törvényhozást meg kell különböztetni az országgyűléstől. Gr. Zichy Otto: A jelen discussio azt tanúsítja, hogy egy lépéssel hátrább vagyunk. A múlt országgyűlésen a honosítási törvényt azért küldtük vissza, mert azt akartuk, hogy válasszunk, s most ime itt van, és nem akarjuk elfogadni. Ne vessük vissza ezt; minden civilizált nemzet törvénykönyvében a honosítást a főtörvény; szüntessük azon szomorú állapotot, mellyet a bevándorlottak bizonytalan tartózkodása részükre szül; a megyei életből tudjuk, hogy külföldi derék beköltözöttek több évek után is, midőn már családokká vált e nemzet, — melly az övék is lett — annak családi karjai közöl ragadtatnak ki. — Gr. Czirákyval szavaz. Gr. Batthyány Kázmér. Jól mondja gr. Cziráky a categoriák fölállítását; de szóló tovább megy, olly intézkedéseket kíván, hogy visszaéléseknek hely ne adassék. Az idegenekre külön szabályokat nem akar, hadd költsenek itt,— de igen azokra, kik polgári jogokat akarnak szerezni. A hivatal- és birtokképességen kívül a honosításnak foka még: a törvényhozásbani részvétel — a mágnási jogot adni a törvényhozásnak hagyja föl, és pedig nehogy — mint gr. Teleky L. jól mondá — személyek fölött keletkezzenek viták, categoriákat kíván. — Szólották még röviden: Hertelendy Ignácz torontáli, és gr. Károlyi L. nyitrai főispánok. Csanádi püspök ő exlra és gr. Andrássy György sárosi főispán szavazataiktól elállottak. — Végzésül a többséget nyerte. Vay M. ő exljának indítványa mondatott ki. — indítványának bejelentett még egy része holnapra halasztatván. Pozsony, február 18 án. LVII. kerületi ülés. (Elnökök mint tegnap ; jegyző Szentkirályi; tárgy a városi rendezés folytatása.) A jegyző székét elfoglalván, miután hosszas távolléte után ma jelent meg először, többszörös éljenekkel üdvözöltetik. — Elnök megnyitván az ülést, jegyző olvassa a kir. városi választók qualificatioját érdeklő, s Borsod követe által ajánlott módosítást. Szemere Borsodunk. Szükségesnek látom módosításom néhány szóval indokolni, annyival inkább, mivel e munkában sok fontos rendelkezés van, de ez alkalmasint valamennyinek alapköve E törvényjavaslatban a berendezést és az országgyűlési viszonyt nem csak egyszerre akarják a tek. Rendek elintézni—mi ellen most szólani nem akarok,—hanem a két különböző természetű választást is illy alapon vélik elintézhetni, mi nem cél- és okszerű. -- Szavait következőkép magyarázza. Minden szkkr. várost két szempontból kell tekintenünk, úgy mint községet, melly maga magát igazgatja, s úgy mint testületet, mely a törvényhozásba befoly; e szerint minden városnak úgyszólván két élete van, a mennyiben egyrészről mintegy számos család szorosabb jog- és érdekközösségben él, s maga egy külön két egészet képez, amenynyiben más részről mint az állodalomnak csak egy tagja jelenik meg, és mint illyen a törvényhozás részesévé válik. Amint tehát különböznek, nem mondom hogy ellenkeznek, a községi és országos érdekek: különbözőnek kell lenni azon módnak is, mellyel a két különböző feladat megoldatik, azaz a községi és országos választójog föltételei ugyanazok nem lehetnek. Kétséget nem szenvedő, hogy a polgárt legjobban érdekli a mindennapi élet: az a polgárok, az a községek élete. Az emberek legnagyobb seregének nincs kedve sem ideje a politika magasb kérdéseivel foglalkozni, ők a szabadságot annyiban ismerik és érzik, a mennyiben az velők lakik, velők mulat; a mennyiben mint házi isteneket házaikban tisztelhetik; ők azzal foglalkoznak, a minek rájuk közvetlen hatása van, t. i. hogy igazságos birájuk legyen, hogy az adó és közva-