Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-09-16 / 110. szám

mas golyókat is öntetvén. E csapatokat mindaddig fizes­sék és táplálják az illető hatóságok, mig azok területükön a kellő begyakorlás végett szállásolni fognak. Minden 150 lélek után egy önkény­­est számítva, igy csakhamar leend az országnak mintegy 80,000-nyi se­rege. — Ennek háta megett rögtön organizáltassék az általá­nos felkelés, kihagyva olly helyeket, mellyekben bízni nem lehet... M­­or a költségek fedezése tekintetéből minden templomi kincsek és pénzek szedessenek össze és a leg­­czélszerübben használtassanak. Termesztmények — kellő mérséklettel — vétessenek át nyugtatványok mellett, sat. #) 3- ik a közcsend és rend feletti őrködés. S ez tán a legfontosabb. A legújabban Hajnik Pál főnöksége alatt felállított rendőri hivatal nagyszerűen bővítendő is kiter­jesztendő. **) Mindezen intézkedések pedig azért tétessenek meg r­ö­g­­t­ö­n, mert a revolutionális zsarnokpárt bizony valamint ed­dig egy cseppet sem mulasztott el, úgy hihetőleg most is már hatalmasan dolgozik az anarchia feltámasztásán ... Csak az istenért a megyékre ne bízzuk lelkünket, mert akkor Ítéletnapig sem menendünk semmire. De erről már eleget szólott a tapasztalás... Azért csak erélyes bizto­sokat ide, kik mellőzve minden haszontalan és üres szal­­macsépelést, a tisztikar élére állva szigorúan fogják meg a dolgokat... — Ezek meglevőn, következzék azonnal egy ünnepé­lyes p­reel am­a ti­o a néphez, és egy nagyszerű peti­­t­i­o a nemzettől. Mindkettőnek azon eszméből kell kiindulnia, mellyel a szerkesztő e lapok 101.­számában olly helyesen felfogott, midőn azt monda „hogy jó királyunk többé nem működ­hetik szabad akaratából népei boldogitására; hogy a ma­gyar király Bécs falai közt a legszenyesebb reactio foglya, és azért fel magyar nép, fel a harezra szabadságodért, va­­gyonodért, hazádért és királyodért!“ Bármilly nagy respublikái lárma is Pesten, az ország­ban a nép között csak egy nyomorult sánta egeret fogna szülni... Kérem azért türkeblü polgártársaimat: hagyjanak fel most azzal, ne oszlassák meg a nemzetet. Mindennek meg van ideje... A proclamatio már országgyűlésileg meghatá­rozva van; óhajtom, hogy legyen is belőle valami, hogy legyen sikere. Sikere pedig úgy leend, ha az országban vi­­dékenkint nagy népgyűlések tartatnak, mellyeken megjelen­ni minden érett korú ember, különösen pedig — a dolog komolyságának és hitelességének kitüntetése végett, — minden illető tisztviselő, lelkész, földbirtokos, gazdatiszt, jegy­ző, egyátalában az egész miveltebb osztály szigorúan kö­­teleztetik , ekkor némelly előzmények után az országos pro­­clamatio kihirdettetik, felvilágosításokkal és lelkesítő szó­noklatokkal kísértetik, sat... E siker biztosítására továbbá tartozik, hogy a pro­­clamatio rövid, de világos magyarázatokkal bővítve rögtön mintegy 25.000 példányban kinyomassék és a nép között kiosztassék. Ugyan e népgyülések alkalmával látassék el aláírá­sokkal az összes nép által egy nagyszerű p­e­t­i­t­i­o, melly­­nek tartalma szerint „kívánja a nemzet, hogy ő felsége Budapestre jönni méltoztassék; Magyarország függetlensé­gét és szabadságait királyi szavával és tekintélyével is véd­je minden árulás, ellenséges ármány és megtámadás el­len.“ E petitio rögtön felküldessék s eredményéről a nép értesitessék. Hadd lássa a nép, melly királyát szereli, mennyire szerettetik viszont általa? ... Végre ez alkalmakkal megmagyarázandók a rendőri intézkedések is. — És most hozzátok fordulok tisztelt polgárok, a hű népnek lelki őrei! Emlékezni fogtok rá: mire szántátok el, szenteltettétek fel élteteket, midőn a lelkészi pályára léptetek? Hivatástok, kötelezettségtek, eskütök: a népnek boldogsága! Emlékezzetek meg erre most. „Dörögjétek a nép fülébe saját érdekének hangját, s magyarázzátok meg“ — mikép e lapok 101. számában már mondva volt, — magyarázzatok meg néki: miért mindaz, a mi tör­ténik ? A nép titeket hallgatni és követni fog; mert azon nép, melly ajkaitokon, epedve és bizalommal annyiszor csügg, melly kezeitekre az atyai tisztelet csókját hinti és kezeitek áldására meghajol, melly nektek szíve titkait tér­dén tárja fel és halála óráján is utánatok sóhajt, lehe­tetlen, hogy meg ne hallgassa, el ne fogadja és ne kö­vesse a tőletek eredő tanácsot, útmutatást és vezérletet; ha iránta őszinték vagytok, önzéstelenek és emberségesek. Szavaitoknak előtte felsőbb tekintélye van ! . . . És én tapasztalásból tudom — mert mit tagadnám: magam is illy pályán izzadok, — hogy ő papját ön­ként felkeresi és kérdezi a napi eseményekről, összecsoportosul körülöt­te és vágyva lesi szavait . . . Mit akarok tehát? Azt, hogy feszítsük meg minden erőnket és befolyá­sunkat, hogy az anarchia borzadalmas fejét fel ne üt­hesse; hogy a rendkívüli napok folyama alatt is rend legyen és összetartás a nép között, hogy még az átalános felkelésben is megőrizzük a sze­mély és vagyonbátorságot. Hirdessük tehát és sürgessük az engedelmessé­get a vezérlő hatalom iránt. Hirdessük és sürgessük a haza iránti hűséget és szeretetet, melly áldozatokban és tettekben testesül meg. Buzdítsuk a népet kitartásra és türelemre, ön­tsünk aggódó kebelébe megnyugovást, tápláljunk ott reményt egy jobb jövendő iránt. Mondjuk meg neki különösen, hogy királyunk jó és népe javát is buzgón óhajtja; de nem képes eszközleni, mert gazok körmei közt fogva van, kik akaratlán erősza­koskodnak és meggátolják, elnyomják minden jó szándé­­kát az ország és nép iránt; hogy tehát ki kell őt szaba­dítanunk és körünkbe hoznunk. . .. Intsük őt továbbá óvakodásra azok ellen, kik hozzá báránybőrben jönnek, de belül ragadozó farkasok; óvjuk őt tettleg az alattomos csábítók és bujtogatók kelepczéitől, kik mézes ígéretekkel igyekeznek őt rom­lására csalni. Végre élesszünk benne elszántságot: inkább ezerszer halni meg, mintsem onnan valaha törvényt és parancsot fogadni el, hol háromszázados szenvedéseinek és jelen szorongattatásinak is pokolbeli kutforrása van ... Szóval igyekezzünk egész, erőnkkel őt saját java és boldogsága utján megtartani. És ha megrögzött balítéletei­­nek fátyola egyszerre szét nem foszlik is, azért el ne csüg­gedjünk, sőt annál inkább feszítsük meg igyekezetünket. Intsük és oktassuk őt ne csak ünnepélyesen a szószékről hanem máskor is minden alkalommal, hiszen ő minden­nap és minden fordulatunkban előttünk van .. . Én legalább még akkor sem fogom elhallgatni azt, mit javára és boldogságára szolgálónak gondolok, ha fel­lázad ellenem és oktalanságában eltipor. Hallgasson vagy fusson el a gyáva és gaz; de „a jó pásztor lelkét adja juhaiért!“ — — Tisztelt társaim, fontos a mi szerepünk a jelen perczek közt, de dicső és nyerességes is; mert most mu­tassuk meg,bizonyítsuk be tettleg, miről eddig a hazának némelly fijai kételkedni fenhangon merészlettenek, hogy mi hű és igaz polgárai vagyunk e honnak, hogy mi hű és igaz barátai vagyunk a népnek , tehát hogy mi e nem­zetnek jóakaratára méltatlanok nem vagyunk ! Itt az alkalom újra felemelni porba sújtott polgári be­csületünket , kitisztítani kíméletlenül beszenvetett nevün­ket; szóval itt az alkalom megvetni számunkra egy új és jobb jövendő alapját. . . Örökre gyalázatos és átkozott legyen annak emlékezete ki most a honszabadítás nagyszerű munkájától,­szükkebü­­len vagy gyáván elvonul, vagy épen alávaló , önérdekből a taza ellenségével czimborál! —ajk—. #*) Nevezetesen: az austriai tartományok ellenében eső széleken huzassék biztos őrvonal, mellyen még útile­­véllel is csak ismert egyének bocsáttassanak át, in­kább szenvedjen egy ideig a kereskedés és forgalom, mint veszélyeztessék a közcsend és rend, s ezzel a haza. A középponti rendőr­hivatallal kapcsolatban az or­szág minden hatóságában rendőri főbiztosok álljanak; ezek alatt rendőri kerületenkint annyi albiztos, men­nyit a kerületek természete megkíván. Városok é s fal­vakban éjjel nappal rendőrök álljanak az utak nyílá­sain, a­kik minden ismeretlen embert feltartóztassa­nak s a hatóság eleibe vezessenek , hol karhatalom gyanánt mindig készen álljanak elégséges számú, jó szellemű és erős alkatú egyének. A rögtön ítélő törvényszék minden írással, szóval, tettel lázítóra, bujtogató személyek és levelek befoga­dóira mindenütt hirdettessék ki. Az albirtokosok folyvást látogassák kerü­leiket, különös figyelemmel kísérjék a gyanusabb egyéne­ket és helyeket. Vándorolni, kóborolni nem szabad. A posták szigorú felügyelés alá vétessenek. Min­den gyanús levél, tulajdonosa előtt, megvizsgáltas­sák. — Félállomásonkint minden irányban gyors futárok tartassanak készen a legsebesebb közlekedés fentartá­­sa végett... sat... —ajk—. *) A nemzet hitelnyitása után e nyugtatványokra nincs szükség s alkalmasint templomi kincsekre sem. Sz. 434 t nem­zetgyű­lés. Rövid közlés a képviselőház sept. 15-kén déli 12 órakor tartott üléséről. A jegyzőkönyv hitelesítése s néhány verificationális jelentés után Kossuth lépett a szószékre. Beszédének ki­vonatát — minthogy az igen fontos tárgy körül forgott, ezennel közöljük. Az ármány cselszövénye a mint nevelik a veszélyt, úgy bízik istenben, hogy mennél nagyobb az ármánynak alávalósága , annál bizonyos hogy e nemzet szabad lesz. A fordulatra nézve, mellyeknek kerékvágásaiban a várt fejedelmi válasz megérkeztével menni kell, a ház fog határozni, s most szóló csak azért lépett szószékre, hogy a nemesség úrbéri veszteségeinek kárpótlása iránt terveze­tét benyújtsa. Ezután elmondá szóló tervezetének philosophiáját, melly következő : Magyarországnak adóssága nem lévén, jövendő hitele szilárd alapon fog nyugodni. A consolidált béke első perczé­ben Magyarországnak Európa akármellyik tőzsére szíve­sen adand bármilly nagy összegnyi kölcsönt. Egy részről e körülmény, más részről, hogy az úr­­bériséget vesztett nemesség tetemes adósságokkal van ter­helve , szólónak tervezetére nézve azon kiinduló pontot nyújt­ják , miszerint az urbériségeket vesztett földes­urak adós­­­­ságát a status magára vállalja. Az az: a hitelezők a status azon kötelezvény­ét, melly kárpótlás fejében a földbirtokosoknak adatik, tartozna­k el­vállalni. , Ez a kötelezvények kétfélék leendőek. Vagy consoli­dált 5% status kötelezvények, kamatos szelvényekkel be/0-­tes törlesztés alapján. Vagy fizetési biztosítmányok adatnak a hitelezőknek , s a fizetés egyszerre , és akkor fog történni , ha a status vagy kölcsönt kap, vagy a bányai termelés alapján jegy-DeLDaOl csillt. A kisebb úrbéri veszteségek kárpótlásául pedig az terve szólónak, hogy 2000 p. ft. értékig kész­pénzzel tör­ténjék a kárpótlás. És e végre a pénzügyminiszert 15,000,000 p. frtnyi értékig terjedő kamatlan pénzjegyekkeli fizethetésre kéri fel— hatalmaztatni, melly 15,000,000 ft. a már megszavazott 61,000,000 p.­fnyi kamatlan pénzjegyekből pótoltatik. Azok pedig, kiknek urbériségi értéke — a becslés szerint — nagyobbra rug mint adósságuk, consolidált kincs­tári kötelezvényekkel fognak fizettetni. A kijelölendő kincstári ügy alapítványi birtokokat a status áruba bocsátandja, s ezen kincstári kötelezvényeket ezen vásárlásnál kész­pénz helyett elfogadandja. Ezen elvek nyomán készült törvényjavaslatát szóló fel­olvasván, a ház azt nagy taps és tetszéssel elfogadta. Ezen kívül Kossuth még egy nevezetes indítványt ten, mellynek lényege ez: Tegnap — mint tudva van Bécsből egy szabadcsapat ér­kezett , résztvenni a harczban, mellyel a legocsmányabb ármány ellen küzdünk. E csapatban számosan vannak németek is, kik átlátják, hogy a mayar szabadság sírba szálta, halálharangja leend az ausztriai szabadságnak is. Mi nem vagyunk Ausztriának ellenségei, és szeretjük hinni, hogy Ausztria népe sem ellenségünk, ha kellőleg felvilágosíttatnék. Nekünk csak a tehetetlen bécsi ministerium és a re­actio ellenségünk. Szóló tehát azt indítványozza, hogy egy 12 tagból álló küldöttséget nevezzen ki a ház, melly a bécsi nem­zetgyűléshez járuljon a végett, hogy az a két nemzet közötti érdektalálkozás kiegyenlítése végett barátságosan végezzen. A kölcsönös érdekeket intézze el a két nemzet egy­más között, de ne a bécsi ministerium, és a camarilla. A ház ez indítványt hasonlag nagy tetszéssel, s köz­akarattal elfogadá. A küldöttség tagjai czédulák általi szavazás utján a délutáni ülésben fognak megválasztani. Ezután gr. Batthyány ministerelnök szólott e képen. A mai gőzössel bizonnyal megérkezendik a futár, melly meghozza ő felségének válaszát azon feltételre nézve, mellyet szóló a ministerelnöki tárcza elfogadásához részé­ről kötött. Addig is, mig ez megérkezendik, megnyugtatásul kijelenti szóló a honvédelem tekintetében tett intézkedéseit. Ugyanis­ Pest elsánczoltatása már tettleg megkezde­tett. 11,000 főnyi gyalogság és két escadron huszár, és 32 ágyú küldetett le Keszhelyre, tartalékseregét képe­zendő a Jelasits ellen menendő tábornak. Ezen kívül még több katonaság is mehetett volna, ha­nem ezek a ráczok ellen az aldunai táborba küldettek. Ezen csapatok ma indultak el , s mihelyt leérnek Szent­ Tamás ostroma megkezdetik. Sz. Tamás bevétele után rögtön az aldunei tábor ereje disposibilissé lesz, miként van remény, hogyha e sereg Jelasits háta mögé kerülend, nem lesz kedve a ha­tárőröknek Pest felé nyomulni. Panaszolja szóló, hogy a vezérség nem jó kezekben van, s hogy e részben nagy a hiány, így: a drávai sereg parancsnoka, annélkül hogy az ellenség részéről egy á­­gyulövés történt volna, egész Kereszthelyig visszahúzta magát, s Jellasics azóta már tán Nagy-Kanizsát is elfo­glalta. Azonban rögtön futár küldetett gr. Teleki Ádámhoz egy rendelettel, mellyben meghagyattatik neki, hogy vé­­detlenül egy talpalatnyi földet se engedjen át Jellasitsnak. Ezen,rendelet vétele után elvárja a ministerelnök gr. Te­leki Ádámtól hogyha ez értelemben cselekedni nem akar, a parancsnokságot azonnal adja át az utánna következő tisztnek. Ha ez sem akarná a parancsnoki tisztet elfogadni, szó­lítson fel mindenkit egész le a káplárig, míg nem találko­­zandik egyén, ki hazáját megvédeni szent kötelességének tartandja. — Egyébként megnyugtatásul jelenti szóló, hogy össze­­köttetésban van több kiszolgált értelmes tisztekkel, kiket vezérektül megnyert s igy az ebbeli hiány is pótolva lesz. A­mi Budavárát illeti, ott a honvéd tüzérség már átvevé a szolgálatot, s igy Buda részünkre biztosítva van. Komáromból tegnap érkezett a hír, hogy Majthényi parancsnok két önkénytes zászlóaljjal a várba már bevonult. Ezenkívül tagnap indultak Pestről oda a Thurszky és Ceccopieri ezredek. Ezután még néhány kérdés iránt interpelláltatott a miniszerelnök a honvédelmi intézkedések tekintetében. 1-er) Kossuth kérdi: küldött-e a ministerelnök Usányi biztoshoz rendeletet, hogy az imént felolvasott parancs ellen szegülőkkel úgy bánjék, mnt árulókkal? Mire gr. B a 11 y h­á n­y. Megtette a szükséges lépése­ket hogy az engedelmességre nézve minden oldalról bizto­sítva legyen. 2or) Nyári kérdi: minthogy a Thurski ezredben né­hány rosz szellemű tiszt van, tett-e ministerelnök rendelé­seivel, hogy azon esetre, ha ezek parancsainak ellenszegül­nének, mi történjék ?

Next