Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-09-27 / 119. szám
E feltételek a ház által helyesnek találtatván, az alajpitványi összeg az illető ministernek átadatni fog. — Ezután Nyári egy interpellate intézett a minister- elnökhöz, mellyinek lényege ezekben öszpontosul. Magyarországgal — úgymond — s meglehet a dynastiával is egy veszélyes játék űzetik, mellynek végeredménye leend: Magyarország s a dinastiának megsemmisülése. E pokoli játék összefüggésének fonala tudva volt ugyan előttünk , de kezünkben nem vala. Szólónak az esett értésére, hogy az isteni gondviselés e fonalat kezünkbe adá. A horvát táborból ugyanis Bécsbe intézett több rendbeli levelek kezeinkre kerültek, s a királyi biztos által a ministerelnöknek már kézbesittettek is. E levelek sorában a többi közt .Jelacsicsnak egy Latourhoz intézett levele is találtatik, amelyben Latour Jelacsics által sürgettetik, hogy küldje már az ígért ágyukat, s egyéb hadi szereket. E levél annál inkább nagyobb fontossággal bír, minthogy Latour a bécsi parlamentben becsületére állítá, hogy sem a ráczokkal, sem pedig Jelacsicscsal semmi összeköttetése sincs. Szóló felhivatni kívánja tehát a miniszerelnököt, hogy az ülésben megjelenvén, a kérdéses leveleket a ház elé terjeszsze. Pázmándi elnök kijelente, miképen e leveleket illetőleg azt érte meg a miniszerelnöktől, hogy miután azok közt ollyanok is lehetnek, mellyek Jelacsics seregének stratégiáját juttatják tudomásunkra: a ministerelnök e leveleket azon választmánnyal kívánja közleni, melly a hadügyi intézkedések tekintetében vele érintkezik. Ezután némi vitatkozások keletkeztek a felett, valljon a ministerelnök rögtön terjessze-e elő az érintett leveleket, vagy pedig a hadügyi választmány tegyen az előterjeszthetőkről a háznak jelentést? Végzésselön, miszerint a hadügyekre nézve a ministerelnökkel érintkező válaszmány egyetértve a ministerelnökkel meg fogja e leveleket vizsgálni, s azokról, mellyek nyilvánosság elé valók, a háznak ma este 8 órakor vagy holnap reggel 10 órakor jelentést teend. E bizottmányt Irányi még az iránt kívánta felszólíttatni, hogy kérdje meg a miniszerelnököt: valljon az tett-e intézkedést, hogy Pest városa a felülről jöhető beütés ellen is legyen biztosítva. Ez indítvány megtételére szólónak az szolgált indokul, mert ő a Bécsből eredő semmiféle ígéreteknek sem hisz, bármilly felséges ajkaktól származzanak is azok, miután ő részben eléggé okult a nemzeti história utóbbi háromszázados epochájából. Az indítvány azon szempontnál fogva mellőztetett, mivel ez által a háza közbizalmat biró választmány iránt némi bizalmatlanságot mutatna. S mert különben is ezen választmánynak kötelességévé van téve, a ministerelnöknek a főváros védelme körül tett intézkedései felől magának tudomást szerezni. — T a n á r k i Kőrös v. képviselője, — mint szemtanú azon örvendetes körülményről értesité a házat, miként a népfelkelés eszközlése végett Czegléd Kőrös, s a többi magyar városokba elutazott Kossuth Lajos az említett helyeken megjelenvén, a haza nevében népfelkelést parancsolt, s a nép részéről igen nagy lelkesedés, s úgyszólván fanatismussal találkozott. Ezután nem tudni, túláradás-, vagy tapintatlanságból, szóló szám szerint kezdé elmondani, hogy mennyi ember száll ennek folytán az említett városokból táborba? Azonban a ház tudtuladását annálfogva ellenző, mivel nem tartja tanácsosnak s hasznosnak az ellenséggel azt tudatni, hogy mennyiből álland az összegyűlendő tábor ereje? Palóczi László, a petsonális választmány elnöke, a ház tegnapi megbízása folytán az erdélyi oláh ajkúak petitiója iránt jelentést tett. A petitiónak két része van : egyikben panaszok, a másikban némi orvoslásra vonatkozó kivonatok foglaltatnak. A panaszok közt előfordul, miként az oláh ajkúak az erdélyi aristocratia által még most is üldöztetnek, hogy a katonakiállítás igen szorosan vétetik, s hogy e miatt az ujonczoknak beírtak részint erdőkbe, részint Oláhországba bujdoklanak, s hogy még itt is üldöztetnek. Kívánják tehát, hogy az ujonczozástól felmentessenek, mert ők ennek semmi szükségét sem látják. Kívánják, hogy az erdőkbe menekült összeirottaknak salvus conductus adassék. Kívánják, hogy az esküformából kihagyassék e kitétel: „esküszöm a magyar király s magyar alkotmánynak hűséget“ helyett ez tétessék: „esküszöm a Magyarországban lakó nemzetek szabadságára.“ Kívánják, hogy püspökeik magyarázzák meg nekik, hogy mit tesz e szó „alkotmány“, mert sem ők, sem lelkészeik nem értik stb. stb. Megemlítendő, miképen a petitio név szerint aláírva senki által sincs, s így tökéletes hitelességgel sem bír. A kérvényt választmánynak erre nézve az véleménye, hogy a petitióban foglalt panaszok megvizsgálására egy 3 tagú küldöttség neveztessék ki, mellyben egy, az oláhok előtt is tekintélyből biró oláh származású képviselő is részt vegyen. Ami pedig az elősorolt kivánásokat illeti: azok az urna következtében szükséges törvényjavaslatokkal foglalkozó választmány által felveendők legyenek. A ház a választmány véleményét ellenmondás nélkül elfogadván, a ministerumot a háromtagú biztosság kinevezésével megbízza. Az ülés 1 órakor oszlott el. A m ülés a képviselőházban, sept. 22-én reggli 10/4 órakor. (Folv.) Elnök: Ilyen formán lehetne tenni a kérdést, szólitassék fel miniszerelnök úr, hogy miután a kijelölt miniszerek megerősítve nincsenek, amint Ghiczi kijelentette, hogy nincsenek megerősítve, képesnek érzi-e magát arra, hogy az országnak jelen helyzetében egyedül maga vezethesse a kormányzásnak minden ágait. Kossuth Lajos. Én e képen javasoltam: miután a felterjesztett miniszerek megerősítve nincsenek, szólítassék fel miniszerelnök úr arra, valljon nem érzi-e szükségét, hogy a ház részéről a haza megmentésére szükséges intézkedéseinek sikeres végrehajtásában rendkívülileg gyámolítassék. Bezerédi István. Visszaemlékezve arra , hogy néhány nap előtt a miniszerelnök kifejtette politikáját, s egy részről történt is valami, mert sok törvényhatóságokhoz biztosok küldettek, kiket a ház ajánlott, belsőnek gondolnám a kérdés helyett azt mondani, hogy a ház ezentúl is bízik, miszerint addig, míg a felterjesztett miniszerek megerősítve lesznek, a miniszerelnök megtesz mindent, amit nyilatkozata szerint tenni ígért, s hogy azon politicai, mit eddig kifejtett, eredményre vigye, a ház neki ajánlja, hogy minden módokkal, mellyek a ház hatalmában vannak, mindenképen fogja őlet támogatni. A kétkedés gyengíti az eredményt, s az, a mit mondottam, inkább összehangzik azzal, mit 6 nap előtt határoztunk. Zsembéri: Tisztelt ház! Megvallom, hogy a miniszerelnök urnak felszólításával ezúttal felhagynék, hanem másképen járnék el a dologban. A ház megválasztott 6 tagot, akiket megbízott a haza védelmének elrendezésével, ezek menjenek el a miniszerelnök úrhoz, tegyék magukat érintkezésbe interpellálva őket, hogy terjessze elő azokat, amelyeket eddig elintézett és elintézni kíván. A választmány azután a házat értesíteni fogja azokról, miket a ministerelnök úrtól hallott. Tehát csak azt kívánom, hogy a választmány érintkezésbe tegye magát a ministerelnökkel s ebből kifejtik, van-e szüksége a ministerelnöknek a ház támogatására. Kubinyi Flóri. Részemről Bezerédi indítványát nem pártolom, hanem Kossuthét. Kérem a dolgot szavazásra bocsátani, némelly urakban , mint érzem nagy a szólásviszketegség. Ghiczi Kálmán: Nem viszketegből szólok, mert különben is ritkán szoktam szólni. Azt hiszem, ha miniszerelnök úrhoz kérdés intéztetik, az iránt is lesz hozzá kérdés intézendő, meg van-e a ministérium erősítve vagy sem? Ő látni fogja, hogy a ház maga is kíván felvilágosítást szerezni e tárgyban s indokát találni fogja a haza veszélyes állapotában. Mennyire tudom, minden intézkedések, mellyek a drávai és rácz tábort illetik, éjjel nappal folytonos munkával erélyesen megtétetnek. A siker nem mindig egyes embertől függ, és ha többen folynak be, a siker bizonytalan lesz. Intéztessék tehát azon kérdés a ministerelnökhöz: meg van-e erősítve a ministerium vagy nem, s amennyiben nem lenne, hogy minő további intézkedéseket szándékozik a miniszerelnök úr tenni? Ebben minden benne foglaltatik, s a miniszerelnök úr nyilatkozatát megértve, a ház tetszése szerint rendelkezhetik. (Fogadjuk el Kossuth indítványát.) Patai József: Azt gondolom, legjobb lesz az eddigi módot követni, ne küldjünk küldöttséget a miniszerelnökhöz, hanem hivassuk őt ide magunkhoz, Kossuth Lajos. Megvallom, nem kívánom miniszerelnök úrnak idejét igénybe venni, hogy ide jöjjön; ha egyszer itt van, hallani kell neki többet is és felelni. A miniszerelnök a cselekvéssel annyira el van foglalva, hogy ő nem is ér rá indítványt tenni valami iránt, miniszerek pedig nincsenek, kik helyette itten helyt állanának ; szükségesnek látom tehát, hogy kérdeztessék meg a miniszerelnök úr azon küldöttség által, melly egyenesen a végett van kiküldve, hogy a hadi munkálatokra történendő interpellatiókra, ne a ház előtt adassék felelet, mert ez nem legjobb módja volna a stratégiának, tehát ezen küldöttség által kérdeztessék meg a m. elnök meg vannak-e erősítve a ministeri jelöltek? s ha nem volnának, nem érzi-e annak szükségét, hogy a haza megmentésére irányzott intézkedéseinek sikeres végrehajtása körül a háznak közremunkálását rendkívülileg igénybe vegye (Helyes!) Elnök: Akik Kossuth urnak ezen indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Mindnyájan felállanak.) Ghiczi Kálmán: Némileg összefügésben van azon tárgygyal , melly iránt most méltóztattak intézkedni, amit előterjeszteni szerencsém lesz. Tegnap Komárom várát illetőleg határozat hozatott, ennek folytában, miniszerelnök úrnak megbízásából van szerencsém a ház elébe következőket terjeszteni. Kívánta először a ház, hogy 300 ezer ft kamat nélkül kölcsön adassék Komárom városának. Erre nézve kötelességem megjegyezni, hogy jelenleg a pénztár nincs azon állapotban, hogy tüstént gondoskodni lehessen a kölcsönadás létesítéséről, mert az ország védelmi eszközeinek előállítása annyira igénybe veszi a kincstár erejét, hogy még bizonyos határidőt meghatározni átalában nem lellel ugyan , hanem a leendő pénzügyminiszer kedves kötelességének fogja ismerni a tisz felhatalmazása mellett első alkalommal mindent elkövetni a nyomorúság megszünetetésére és enyhítésére, melly a várost érte. A második tárgy az volt, hogy a komáromi vár lövési vonala körében fekvő telkek kisajátítására terv készítessék; — erre megjegyzem, hogy mennyire tudomásom van, más várnál szintúgy, mint Komáromnál rég idők óta azon szabály követettetett, hogy a lövési vonal körében házak építése csak úgy engedtetik meg, hogy , az illető tulajdonosok reversalist adnak magukról, hogy szükség esetében az épületeket lerombolják. Egyébiránt a szükséges előintézkedések és törvényjavaslatnak előterjesztse a pénzüegyminister a hadügyministerrel együtt megilleti volt Komáromvár parancsnokságát etulen. (Halljuk.) Erre nézve azt terjesztem elő, hogy a ministerelnök úr a komáromi várban levő minden rendű atonaságtól, ide értve a várparancsnokságot is, határozott nyilatkozatot kivánt az iránt, hogy a várt mindennemű megtámadások s különösen Jellachich megtámadásaien is életükkel és vérekkel megotalmazni készek-e s eziránt a nyilatkozatot minden órán várja, s annak megérkeztével nem fogja elmulasztani a szükséghez képest a megkívántatokról gondoskodni. (Zugás.) Halász Boldizsár: Rövid észrevételt teszek a Komárom iránti nyilatkozatra. Ez átalában bennünket ki nem elégít. A küldöttségre kívánnám bízni, szólítsa fel a miniszerelnököt, hogy ne késedelmeskedjék, addi nem várhatunk, míg a katonaságtól a felelet megérkezik, hanem azt akarjuk, hogy Komárom váramlly kézben legyen a ki már nyilatkozott, és nem a ki nyilatkozni fog° ezután. Kossuth Lajos: íme miért tettem előbb a javaslatot, miszerint a miniszerelnöknek ajánlja meg a ház a haza megmentésére tett intézkedéseinek sikeres végrehajtása körül a ház részérőli rendkívüli közremunkálást. Mert ha azt mondja miniszerelnök, hogy ez neki szükséges, az következik belőle, hogy nem levél fog menni Komáromba, hanem fog menni a miniszerelnök és a ház részéről, a nemzet és kormány nevében ember, ki Mertz uramat lecsapja, ki nem kérdi azt, hogy nyilatkozik valaki, hanem sorba állítja az embereket, és aki nem esküszik istenre és hazára, úgy bánik vele, mint megérdemli. Azért mondottam az előbb, mert a ministerelnök a rácz táborba is parancsokat küldött, két futár ment már oda s nem történik az, amit parancsol. Ha a ministerelnök azt mondja, hogy érzi szükségét közremunkálásunknak, le fog menni egy biztos, ki teljesíti a ministerelnöknek rendeleteit, s akár ki legyen az ellenszegülő, leoldja a kardot oldaláról s úgy bánik vele, mint szükséges. Ha pedig a miniszerelnök azt mondja, hogy reánk nincsen szüksége, hogy intézkedéseinek különben is lesz sikere, akkor tisztán áll a dolog, s ennek csak örvendhetünk, hanem el is várom, hogy intézkedéseinek a siker meg fog felelni. Ha szüksége van reánk, majd azon emberek, kik elküldetnek, több rendet fognak csinálni , mint egy levél. Nem látom szükségét, hogy jegyző menjen el a miniszerelnökhöz. (Menjen mindjárt a választmány!) Madarász László: E tárgyban vissza kell emlékezni az ezelőtt néhány nappal történtekre. Komárom városa részéről bejelentetett, hogy Komárom várában Mertz fátábornok által minő intézkedések tétettek maga a kormány ellen, s akkor az interpellációra azt felelte ministerelnök úr, hogy csak egypár napot kell várni, ő megtette a sikeres intézkedést, hogy a ministérium parancsának Mertz tábornok is engedelmeskedjék. És méltóztassanak emlékezni, történt-e ez iránt felvilágosítás. Mertz tábornok engedelmeskedik-e vagy nem? Nem történt, és most úgy áll a dolog, miszerint Mertz tábornok kijelentette, hogy ő a miniszerelnöknek nem engedelmeskedik. Azóta nem történt felszólalás a ministérium részéről, engedelmeskedik-e azon tábornok vagy nem. Ennek folytában fölszólalt tegnap Komárom város követe, hogy Komárom vára áruló kezében van, és akkor a ház nem emlékeztette a ministerelnököt az előbbeni interpellatióra tett kijelentésére, miszerint megtesz mindent, hogy azon tábornok a ministeriumnak engedelmeskedjék. — Már most Komárom várára nézve sokkal nagyobb az aggodalom, mintsem hogy azt Mertz becsületszavával be lehetne végezni. Vannak olly kérdések, mellyekben becsületszavára sem bízok valakinek , mert azon ember, ki a hazának kenyerét eszi, a hazától huzza a zsoldot, és mégis a haza törvényes kormányának nem engedelmeskedik, becsületszavát már azon perczben megszegte; és Mertz az, ki e hazától a pénzt huzza. Akárki merészli azt mondani, hogy Magyarország kormányának nem engedelmeskedik és mégis elveszi a haza fizetését, — én azon embernek semmiféle szavában nem hiszek, s akár szászor írja hogy engedelmeskedni fog, én többé Magyarországnak kulcsát, a hazának fővárát az olly áruló kezére nem bízom. Hogy tovább menjünk, — a tegnapi interpellátióban más kérdés is foglaltatott- Magyarországban nincs eltörölve azon törvény, hogy Magyarországnak várai magyar kezekben legyenek. És én Mertzet, ha becsületszavát adja is, oly olyannak nem tartom, akire Magyarország várát rábízni lehetne. A legnagyobb szerencsétlenségnek tartanám, ha nem találkoznék Magyarországnak egyetlenegy háza, akinek kezére Komárom várát bízni lehetne. Részemről azt mondom , ha nincs is ollyan , ki tökéletesen jártas a hadi tudományban, de becsületes magyar ember legyen, inkább rábíznám a várat, mint egy gazemberre. Az én kérésem az, hogy a hat tagból álló küldöttség tegye magát érintkezésbe a miniszerelnök úrral, és szólítsa fel, tegyen meg rögtön mindent, hogy Magyarországnak kulcsa biztos kezekbe tétessék. Ghiczi Kálmán: Ha a ház malloztatik kívánni, hogy felvilágosítást szerezzen magának Komárom vára állapotára nézve, az ellen szólam nem lehet. Madarász úr előterjesztésére csak azon megjegyzést teszem, hogy amennyire én értesülve vagyok, még azon eset nem adta magát elő, hogy Mertz tábornok az engedelmességet megtagadta volna. (Zaj.) Elnök: Azon észrevételt teszem, hogy a 15 tagnak kiküldetése Kossuth követ úr indítványa értelmében elfogadtatott , mert a ház nem tartotta czélszerűnek, hogy az illy kérdések itt interpellate útján vitassanak meg. Az