Nemzeti Ujság, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

2 a 32-03 számú jegyzéket Magyarország vízrajzi egységéről, tizennégy melléklettel; a 33-as számú jegyzéket a mezőgazdasági kérdésekről, különös, tekintettel az erdőgazdaságra, két melléklettel ; a 34-es számú jegyzéket, amely a magyar kormány észrevételeit tartalmazza ahhoz a fejezethez, amely a békeszerződés tervezetének kidolgozására vonatkozik. Végül átnyújtottak egy rövid jegyzéket, amelyben haladékot kérnek arra, hogy a hiányzó jegyzékeket részletekben nyújthassák át. A már átnyújtott jegyzékek körülbelül felét teszik a jegyzékek összességének. Megyarország ezeréves határai a tartós és méltányos eseree alapföltétele, állapítja, meg a határokra vonatkozó jegyzék. Emellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert mi tudjuk, hogy a maagyar földön élő nemzetiségi kisebbségeknakakármik elszakítlatai Magyarországtól, valamint anemzetiségi elv is, amennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint amenynyit a most létrött különböző békeszerződések számukra kikötnek és e jogok még jobban kiterjeszthetők anélkül, hogy Magyarország természetes határait meg kellene bontani. A békekonferenciát határozataiban, gyakran vezette a történelmi jogok elismerése is. Ezen a címen kapta meg Lengyelország a ruthén Keletgaliciát, tarthatta meg Németország a lengyel többségű Felsősziléziát és Csehország azon idegenlakta területeit, amelyeket különben minden nehézség nélkül lehetett volna elválasztani tőle, mint például Znaim vidékét. Ebből a szempontból Magyarország földjén senki sem érvényesíthet jogot, melynek föld- és vázrajzilag egységes területét több mint ezer éve birtokolja a magyar íognép é s így a legrégibb történelmi jogot szerezte meg hozzá. Jk Éppen ezért a békebizottság azt a kérést terjeszti idlő, hogy a legfelső tanács az elszakítandó területeken rendelje el a népszavazást, mely célból a fegyverszüneti szerződés kérelmével ott tartózkodó csapatok és közigazgatási hatóságok visszavonandó!? s a népszavazás tisztasága a nagyhatalmak és semleges országok csapatai által biztosítandó. A népszavazásra azonban? de a mai lakosság, hanem az 1918 november 3-án ott lakóhellyel birók bocséttassanak, miután a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való tekintettel ezernyi magyart üldöztek ki onnan s helyükbe faj testvéreiket telepítették be. Mi magyarok bizton reméltük, hogy nem fognak 50,6 százalék magyar vagy másnyelvű lakosságot cseh, román vagy szerb tisztsténium alá utalni, az 54,5 százalékos többségül Magyarország helyébe egy 66,7 százalékos román többségű Romániát, 45.9 százaléknyi cseh lakosságú Csehországot és egy 38,7 százaléknyi, szerb lakosságú Szerbiát alkotni a földrajzi, történelmi, gazdasági tényezők figyelmen kívül hagyásával, a lakosság megkérdezése nélkül. Feltételeztük, hogy a békekonferencia megakadályozni és elsimítani igyekszik majd a Duna medence népeinek nemzetiségi gyűlölködését és megszívleli, amit miss. Newbigin, a Balkán néprajzi viszonyainak alapos ismerője mondott a Royal Geographical Society egyik ülésén , mi Sem a faji rokonság, sem a vallás, sem a történelem és tradíció nem alkot nemzetet, hanem a földrajzi viszonyok által megszabott gazdasági életközösség. A tényezők l legfontosabbika egy sűrű népességű központi terület, amelyet mind kevesebb lakosnak megélhetést nyújtó zónák öveznek. [A legkevesebb lakossal bíró legkülső övképezi a terület természetes határát. ] Ebből a szempontból Magyarország a legtökéletesebb egység, mely minden részében a magyar történelem, kultúra teremtő szelleme bélyegét hordja. Felsőmagyarország éppúgy, mint Erdély. Stratégiai határok — /ércs© háttsták számára! A békeszerződés tervezetében kijelölt határok sem a néprajzi viszonyokat ,sem a történelmi jogot nem veszik tekintetbe, hanem egyszerűen stratégiai határok, melyek, Magyarországot védtelenül kiszolgáltatják szomszédai kinvekítvének se egyedül az önző hódítóknak termékenyerőtetek utáni mohó vágyát elégítik ki. .A Hptájfok mentén, 58.000 négyzetkilométer olyan területszak ittalik el Magyarországtól, melyen 3.825.000 színmagyar lakos él. E terület, jóllehet az országnak csak 20,5 százalékát teszi, az ország tengeritermésének 27,5 százalékát, tengeri-, zab- és rozstermésének 29,3 százalékát szolgáltatja, mely terület, ha' elvész' számunkra, Magyarországnak nem hogy gabonában, de marhában, disznóban, zsírban és szárnyasban sem marad kiviteli feleslege. A románok az entente-misszióknak memorandumot nyújtottak át, melyben a Bánát föloszlathatatlansága mellett érveltek. Földrajzilag: a román-szerb határ az Alföldön húzódó imaginárius vonal, természetes jellege nincs. Néprajzilag, hogy 200.000 szerb Szerbiához csatoltassék 386.000 idegen lakos kerül szerb impérium alá, valamint két német többségű város, stb. Gazdaságilag : a határ megbontja azt a gazdasági egységet, mely az Alföldet a heyvidékkel összeköti, elvágja a Dunához és Tiszához vezető utat, a temesvár—báziási vasútvonalat, megfosztja szállítási vonalaitól a nagy bányaműveket és gyártelepeket. Politikailag: 40 000 románt hajt szerb uralom alá■, ami folytonos zavarokat, irredentizmust fog szülni. Magyarország nem darabolható föl! — Kulturális érdekek. A Magyarország hegyrajzi térképére vetett egyetlen pillantás mindenkit meggyőzhet arról, hogy ami ellenvetést a románok-a Bánát megosztása ellen felhoztak- az az egész Magyarországra minden tekintetbe i alkalmazható. A cseh határ elvágja a folyókat ,torállataiktól,vagy ahol ez nem történik meg, ott ennél még sokkal fontosabb érdekeket sért. Azonkívül 16 maagyar többségű várost és 20 magyar többségű járást északít el az anyaországtól. A román határ sokkal észszerűtlenebb. 1.705.000 magyart és 760.000 más nemzetiségű lakost szolgáltat ki Romániának, három román város mellett 28 magyar többségű várost és ugyanannyi járást.Ugyanez áll a szerb határra is. Románia,mely csak gazdasági előnyökre vadászik, a gazdasági érveket állította előtérbe. Nekünk magyaroknak megvédendő kulturális érdekeink is vannak. Góth építészeti műemlékeink, a középkori magyar ötvösművészet remekei, értékes keramikai iparunk telepei mind Északmagyarországon vagy Erdélyben fekszenek, ahová a török invázió elől mentettük volt őket. Ezeket a magyar tudomány tette eddig hozzáférhetővé a világ számára, amelyik ha elveszti őket, rengeteg művelődéstörténeti adat pusztul el örökre. Ezeknek védelméről szó sem esik a tervezetben. A cseh határ belegázol a nemzetiségi elvbe. A cseh határ, ott, ahol természetes határt alkot, a legdurvább átérzi a nemzetiségi elvet. A Duna és Ipoly vonalán pl.OOW magyart kebelez be a cseh államba. Az ott levő szinmagyar városok pedig gazdasági érdekszférájuktól elvágva, csakhamar elvesztik minden jelentőségüket. Pozsony, Magyarország védőbástyája nyugat felé, földrajzi fekvésének köszönheti fejlődését, mely a kis magyar alföld, a Vág és Duna völgye, valamint a Dunántúl felé való közvetítő kereskedelemre tette hivatottá. A cseh-szlovák államban elveszti ezt a szerepét. Azáltal pedig, hogy vele szemben a Duna jobbpartján hídfőt kap a cseh állam, melyet a tilalom ellenére erőddé alakit, a Dunántúl egy tekintélyes része elzáratik a Dunához való kijárattól. Kassa (44.211 lakosából 321350 magyar) a magyar Alföld gabonáját adta el Galíciának, Sziléziának, a Szepességnek s a Felföld fáját és feldolgozott érceit az Alföldnek. A többi város is szinmagyar területen fekszik és hasonló módon veszti el gazdasági létfeltételeit. Felsőmagyarországgal külön jegyzék foglalkozik, de itt is felsoroltatik a magyar iparnak vesztesége (papír 98,8%, vas 80%, üveg 70%, vegyiipar 72%), mely nem gyarapítja a cseh ipart, lévén ez hasonló iparágakban mindenképpen versenytársa Felsőmagyarországnak. A cseh határ 30 km-nyire közelíti meg Budapestet, amikor Nyugat-Magyarországnak Ausztria számára való megítélésénél nagy szerepet játszott az a meggondolás, hogy ellen esetben Bécs városa csak 40 kilométernyire lenne a magyar határtól. Csehország természetes déli határa a Kárpátok hegylánca. Feltéve azonban, hogy a tótok kedvéért történt a tervezett határ kitűzése, miért kellett 17.000 négyzetkilométert 550.000 szinmagyar lakossal leválasztani a magyar törzsről ? De hogyha" a nyelvhatárokhoz igazodna is az országhatár, a Duna-Tiszamedencének gazdasági egysége épp oly elfogadhatatlanná tenné, mint ahogyan ma a nem J' SCeSet-Szlovákijeinak és a ruthén földnek Csehországhoz van csatolása még nagyobb hiba- E földdarabo Nyugat-Szlovákiától lakatlan hegytömb zárja el,melyet egyetlen vasútvonal (a Kassa- oderbergi) szel át Ez tehát az egyetlen összekötő kapocs a két terület között. Kelet-Szlovákia népességének 45,8 százaléka magyar, 33,5 százaléka tót, 9,2 százaléka a Athén, akik szinte demográfiai vegyületet alkotnak összekevertségükben. A ruthénlakta erdős hegység a legteljesebb gazdasági függésben van az Alföldtől. A ruthénlakta nyolc nagyobb völgy torkolatánál mind egy-egy magyar város fekszik, melyek közül a jelentősebbek Ungvár 80.3 százalék és Munkács 73,5 százalék magyar lakossal. Ezeket a városokat szintén elszakítja a határ attól az egységes magyar nyelvterülettől, melyhez tartozik. A leglehetetlenebb helyzetbe Sátoraljaújhelyt hozza a határvonal, amennyiben a várost elszakítja pályaudvarától, az utóbbit Csehországhoz csatolván, hogy biztosítsa részére a máramarosszigeti vasútvonalat. ■ Az imerialista politika a ruthén népet a cseh-oroszkorridornak áldozza fel. Ha a ruthén népnek módjában állana akaratát nyilvánítani, úgy évszázados magyar szimpátiáéi mellett az éhenhalás veszedelme is a Magyarország melletti állásfoglalásra késztetné, ami a lengyel és a magyar népet szomszédokká tenné s megerősítené mindkettőt a keleti romboló invázió elleni harcra, ami a múltban is történelmi hivatásuk volt. Erdély problémája csak autonómiával oldható meg! A Romániának ítélt terület 33,2 százaléka román, 32.5 százaléka magyar, 10.6 százaléka német. A műveltségben a többi nemek mélyen alatta álló románok tehát alig valavétivel vannak többségben. Ezek azonban általános adatok. Nyugaton és keleten a magyar elemor uralkodik 70—80 százaléka?, többséggel, amelyiknek épp oly joga van Magyarorszgához tartozni,mint a délen és északon 66—85 százalékos többségben lévő románoknak Romániához,— ha ezek egyáltalán akarnak Erdély problémáját isalyA VIII. jegyzékben foglalt autonómia tudja megoldani. A román határvonal mentén 30—90 kilométer széles sávban 153 szinmagyar község és 64 magyar többségű város szakíttatik el Magyarországtól. Szatmár-Németi (94,9 százalék magyar lakossal), Nagyvárad (91.1 százalék magyar), Arad (73 százalék magyar) épp úgy tönkremennének, mint a határon belül fekvő Debrecen, miután létfeltételük mindannyiuknak az Erdély és az Alföld közötti áruközvetítés. Feltéve, hogy az entente nem akarja az általa hirdetett legnemesebb elvet, a népek önrendelkezésének elvét alkalmazni, akkor a gazdasági tényezők tekintetbevételével kiegészített nemzetiségi elv alapján a Bihari hegység gerince, a régi erdélyhatár, lenne az a vonal, amelyik egyedül alkalmas arra, hogy határul szolgáljon. A Bánát szétválaszthatatlan. A Bánátot illetőleg úgy a románok, mint a szerbek és svábok kimutatták már annak szétválaszthatatlan egységét, amelyiktől Krassó-Szörény megyét sem lehet elkülöníteni. A Bánátból alig marad meg Magyarország számára íréhány község Szeged közelében, melyek ugyancsak Szegedet nem mentik meg a gazdasági elhalástól. Szeged dolgozta fel a Bánát, a Bácska és a Maosszege nyersanyagát, amelyektől most elesik. A fiatalon túleső nagyvárosok: Temesvár, Szabadka, Zombor gazdasági érdekszférái mind a Dunáig, északon Kecskemét—Budapestig terjednek. Szabadka elvesztésével és a szeged—bajai vasútvonal részleges elvesztésével pedig megszakadna Kelet-Magyarország összeköttetése a Dunántúllal és az Adriánál. A békeszerződés 208. cikke gabonaszállításra kötelezi a magyar államot Ausztria számára. Ennek minden lehetősége elvész a Bácska és Bánát, elszakításával. Az egész föld malomipari telepeinek másodika Budapest, mely éppen e területek gabonáját dolgozta fel. A Jugoszláv határ Irracionális. Fiume, érdeke, hogy magyar legyen. — A Muraköz ezer év óta magyar. A jugoszláv határ keresztezve a Tiszát és Dunát, még véletlenül sem támaszkodik természetes határvonalakra. Baranyában a Dárdai szögletet elvágva Magyarországtól, elveszi tőlünk a dráva—dunai vizsulat. Irracionális volta mellett éppen nem állítható, hogy legalább a nemzetiségi elvet venné tekintetbe. A Bánát, Bácska és Baranya Szerbiának ítélt 1.500.000 lakosának csupán 39,4 százaléka szerb vagy horvát. Horvátország és Magyarország között a Dráva a természetes és ethnográfiai határ, minden más határvonal önkényes és tarthatatlan. Fiume Magyarországnak köszöni fejlődését és jelentőségét, mely természetes Hinterlandja és vele kölcsönös egymásrautaltságban áll. 1868-ban, mikor Fiume magyar uralom alá került, évi forgalma 23.000.000 korona volt. 1913-ban 478.000.000 korona. Sem Jugoszlávia, sem Olaszország nem tudják Fiume gazdasági helyzetét biztosítani, mindegyiknek több megfelelő gazdasági kikötő áll van rendelkezésre. Magyarország úgy a maga, mint Fiume érdekében jogot formál a kikötőre. A Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott volt s gazdaságilag is az északi, területekkel áll közösségben. A vendek a XIII.században vándoroltak mai telepeikre a Murától északra. Őket a szlovénekhez még nyelvi közösség sem fűzi, míg gazdaságilag teljesen hozzánk tartoznak. Nyugat-Magyarország ősi magyar terület, ahová a német lakók csak később vándoroltak be. A Német-Ausztria élelmezéséhez való hozzájárul NEMZETI VISÁGJó Szombat, 1921. február 1.