Nemzeti Ujság, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

2 . hajók kiszolgáltatását követelik tőlünk a «Jóvátétel»-ről szóló VIII. részhez csatolt III. annexében. Jegyzékünkben nyomatékkal reámatartlunk, hogy kereskedelmi tengerészetünkre, mezőgazdasági és ipari termelésünk újból való megindítása végett feltétlenül szükségünk van. Kimutattuk, hogy ha a háborús veszteségeket, valamint azoknak a Fiuméban székelő vállalatoknak hajóit leszámítjuk, mely vállalatok ezentúl elsősorban jugoszláv érdekeket lesznek hivatva szolgálni, úgy mindössze 143,875 bruttó tonna, tehát háború előtti tonnage-unk 60 százaléka marad amúgy is csak rendelkezésünkre. Felmutattunk továbbá arra is, hogy az osztrákmagyar tengeri haderő aránytalanul csekély veszteségeket okozott az entente hajóterében, amennyiben a rendelkezésre álló pontos adatok szerint az okozott kár mindössze 230.953 tonna. Minthogy pedig Magyarország természetszerűleg csakis tonnage arányában tehető ez alapon a veszteségekért felelőssé, úgy Magyarországra 36.118 tonna, illetve a 3 nagy magyar vállalatra (Adria, Levante, Atlantica) 25.283 tonna pótlása volna csak róható. Mindezek alapján, de elsősorban azokra a gazdasági, pénzügyi és valutáris érdekekre támaszkodva, melyeket kereskedelmi tengerészetünk fentartása mellett felhoztunk, jóvátétel céljából tonnage-unk húsz százalékát ajánlottuk fel a szövetséges és társult hatalmaknak. Ami a folyami hajóteret illeti, úgy a békekonferencia mindenekelőtt azt a követelést támasztja, hogy egyrészt mindazokat a hajókat in natura visszaadjuk, amelyek a háború kitörése óta birtokunkba jutottak, másrészt pedig, hogy a szövetséges és társult hatalmak folyami hajótérben szenvedett veszteségei jóvátétele céljából hajóterünknek megfelelő részét, mely azonban nem lehet nagyobb, mint az 1918 november 3-iki állapot szerinti hajóállományunknak 20 százaléka, a szövetségeseknek kiszolgáltassuk. Mindkét kötelezettségnek elvállalására válaszjegyzékünkben késznek nyilatkoztunk, azt a kívánságot támasztottuk azonban, hogy viszont a szövetségesek birtokába jutott magyar hajók is régi tulajdonosaiknak kiszolgáltassanak és hogy a magyar hajózás az ellenséges behatás által szenvedett veszteségei fejében pénzbeli kárpótlásban részesüljön, ha már részünkről azt a terhes kötelezettséget kell vállalnunk, hogy hajókban térítsük meg az entente veszteségeit. Határozottan állást foglaltunk a 284. cikk rendelkezéseivel szemben, mely szerint kötelezhetnénk, hogy a veszteségek jóvátételén felül a még fentmaradó hajóparkunknak egy részét is — noha ellenszolgáltatás fejében — szövetséges és társult hatalmaknak átengedjük. Végül nem hagyhattuk említés nélkül azt a számottevő folyami hajóparkot, mely a háborús események lezajlása után rekedt Baja alatt és mindezideig jogos tulajdonosainak vissza nem adatott. Kifejtettük, hogy még arra az esetre is, ha a hadijog nyerhetne ezen hajókra alkalmazást — amit kereken tagadunk — még erre az esetre, is csak a hajók lefoglalásáról lehet szó. Jóllehet a nemzetközi jog alapján a szóbanforgó hajópark hovatartozásának kérdése még csak vita tárgyát sem képezheti, úgy mégis a nagy érdekekre való tekintettel — 38 gőzösről és 355 uszályról van szó — leghelyesebbnek tartottuk azt a kívánságot a békekonfrencia elé terjeszteni, hogy e hajópark visszaszolgáltatására irányuló jogos követelésünk magában a békeszerződésben kifejezetten elismertessék. tesszük a vádirat abszolút ürességét és azt a körülményt, hogy Clemenceau két éven át nem engedte tárgyalásra juttatni az ügyet, valóban azt kell hinnünk, hogy Caillaux ártatlan mindabban, amivel megvádolták és letartóztatása nemtelen bosszú műve volt. Az egykori miniszterelnök kemény legény. Láttuk már, mily energikusan védekezett a vizsgálat folyamán és meg lehetünk győződve, hogyha sikerül ártatlanságát bebizonyítania és fölmentve távozik a szenátus palotájából, könyörtelen revanche-ot fog venni üldözőin. Már most suttogják, hogy Clemenceau gyors távozása Franciaországból összefüggésben áll a Caillaux-perrel. Mint köztársasági elnök, az öreg „Tigris“ ránehezedett volna államfői tekintélye és kegyeket osztogatható hatalma révén a szenátus tagjaira, akik utóvégre Isrim elfogulatlan és befolyásolhatatlan bírák , megbukva azonban semmi biztosítéka nem vol hogyan végződik a per ? A politikában nincs sem háza, sem állandóság ; ezt senki jobban nem tudja Clemenceaunál, kinek húsz év előtt szintén ■nveába vágták a hazaárulás vádját és a parlamenti fórumról való hosszas visszavonulásra kényszerítették. Talán úgy vélte a cinikus aggastyán , hadd ítélkezzenek ellenfele fölött az ő távollétében , ha disznóságok kerülnek napfényre és botrány támad, melybe az ő személye is belekeveredik, sokkal kellemesebb a Nílus kalalablái mellett vagy a szudáni pálmák között sétálni, mint Párisban kitéve lenni annak, hogy újságírók kérdésekkel megrohanjak. Clemenceau ismeri Parist és a francia népet: a legnagyobb szenzáció sem kelt benne tartós rezonanciát. Akármilyen hullámokat is verjen föl az új Dreyfuss-eset, mire ő visszatér Egyptomból, senki nem fog beszélni róla és senki nem vonja őt számadásra. Kivéve talán Caillauxt, ha fölmentik. Barabás Albert NFMZEJI ÚJSÁG Szerda, 1920. február 23. (Politikai vésemények. Budapest, febr. 24. A nemzetgyűlésben és a sajtóban is egyre na£ »* vitszjf&ngost ver a Keresztény Nemzeti Iólés Pártjának az a határozott kívánsága, Megfelelő fórum előtt vonassanak felelősségre azok apolitikusok, akik az első forradalmi kormányban felelős állást töltöttek be és elősegítették vagy nem akadályozták meg a bolsevizmus térfoglalását. A párt mai estélyét is ez a hangulat sűtötte át és illetékes helyről nyertük azt az információt, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja mindent el fog követni, hogy a vádindítvány a nemzetgyűlésen mielőbb beadassék és a bíráskodásra illetékes parlamenti bíróság minél hamarabb összeüljön. A ma esti minisztertanáccsal kapcsolatban, mely a tisztviselőkérdés súlyos problémáit tárgyalta, erős hangok hallatszottak a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában a lánckereskedők, csempészek és zugárusok visszaélései, a tűrhetetlen drágaság és a középosztály még ma is rendezetlen gazdasági helyzete ellen. A holnapi interpellációk közül kettő, a Hegyeshalmg Cyürgyé és a Frühwirth Mátyásé ebbe az eszmekörbe vág és úgy a párt, mint az érdekeltek nagy tábora feszült várakozással néz elébük. A tisztviselő kérdés a minisztertanács előtt. A miniszterelnökségi palotában ma este 6 órakor Huszár Károly miniszterelnök elnöklete alatt minisztertanács volt. A minisztertanács elsősorban élelmezési kérdésekkel foglalkozott, majd a közszolgálati alkalmazottak részére biztosítandó messzemenő kedvezményeket tárgyalta, amelyekről a holnapi nap folyamán fogja a pénzügyminiszter tájékoztatni a nemzetgyűlést. Az alkotmány helyreállításáról szóló törvényjavaslatot is tárgyalta a minisztertanács. Ezután folyóügyekkel foglalkoztak. A szerdai ülés napirendje. A képviselői ház szerdai ülésén, miután legnagyobb valószínűség serint már a következő ülés napirendjére kitüzdt az alkotmányos élet helyreállításáról ésa ireglenes államfői hatalomról szóló törvényjavaslatok tárgyalását, áttér az interpellációkra. Interpellálni fog Kerekes Mihály a választók zaklatásáról, Hegyeshalmy Lajos a köztisztviselők nyomoráról és Frühwirth Mátyás a drágaságról. A fúzió és a munkaprogramra. A kazdapárt nyolctagú bizottságot küldött ki a fülkés a nemzetgyűlés munkaprogrammjának tárgya dásása.A-j bizottság tagjai: Sokorópátkai Szabó István, Nagyatádi Szabó István, Kubinek Gyula miniszterek, Meskó, Patacsy és Mayer államtitkárok, továbbá Lukovich Aladár és Kovács J. István. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja holnap a képviselői értekezleten ugyanebben a tárgyban ugyancsak nyolctagú bizottságot alakít. A kisgazdapárt Poitavienni ellen. PoBt HS Cizw György jés Si cikket irt az Új Nemzedékben, amely isjgn élésében foglalkoztatta a kisgazdapártot. Érthető, hogy különösen fájt a cikk befejező felhívása, amely azt ajánlja figyelmébe a kisgazdapártnak, hogy határozottan és melléktekintetek nélkül kell a keresztény alapra helyezkednie. A kisgazdapárti képviselők azt vitatták, hogy a párt már rég fentartás nélkül erre az alapra helyezkedett, amit azonban Pallavicini Drozdi Győzőnek és társainak nem hajlandó mindjárt egy szóra elhinni. . . A kisgazdapártban különben azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a kiskunhalasi kerület kisgazdapártjának memoranduma alapján, amelyet ma este hoztak fel a pártkörbe, akciót kezdenek Pallavicini ellen és felszólítják, hogy miután kisgazdapárti programmal választották meg, ebből a pártból azonban kilépett, vonja le a konzekvenciákat, adja vissza mandátumát és vesse magát új választásnak alá. Ezzel szemben önként felmerül az a kérdés, nem inkább azok a képviselők esnek-e bírálás alá, akiket kifejezetten keresztény nemzeti alapon választottak meg, mint a tolna megyeieket és most a kisgazdapártban vannak, vagy miért nem hatnak oda legalább, hogy a párt kifejezetten is a keresztény nemzeti alapra helyezkedjék. Este fél 8 órakor a kisgazdapárt képviselőtagjai értekezletre gyűltek össze, amelyen intern dolgokat beszéltek meg. Egyelőre nem emelik a képviselők fizetését. A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága ma délelőtt tíz órakor Rakovszky István elnöklésével ülést tartott, amelyen a Ház költségvetését tárgyalta le. A nemzetgyűlés tagjainak fizetéséről a bizottság úgy határozott, hogy a nemzetgyűlés tagjai egyelőre a eindigi fizetést kapják meg a mostani negyed&31 EMU fizetés, illetve a napidíjak fölemelésére vonatkozólag pedig a bizottság csak a tisztviselői fizetések rendezése után fog javaslatot tenni a nemzetgyűlésnek. Osztályellenes izgatással vádolt képviselő, Miskolcról jelentik: Az ónodi csendőrségtől feljelentés érkezett a miskolci államügyészséghez, amely szerint Kerekes Mihály nyugalmazott Már kalauz, az ónodi kerületnek megválasztott képviselője, kortesutján súlyos osztályellenes izgatást követett el. Az államügyészség felirattal fordult a nemzetgyűlés elnökségéhez s kérte Kerekes Mihály képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A Tiszántúl kiürítése. Biztosítják a törvényes rendet a felszabaduló területeken. Budapest, febr. 24. Hírt adott már arról a Nemzeti Újság, hogy a románok március végéig befejezik a Tiszántúl kiürítését a Clemenceau-vonalig. Ebben az ügyben ma az alábbi félhivatalos közlést adta ki a Magyar Távirati Iroda-. A magyar kormány és a fővezérség többszöri sürgetésére a tiszántúli területnek a román csapatok által való kiürítése végre aktuálissá vált. A román csapatok e hónap 24-én hagyják el a Tisza-vonalat. A Tisza- és a Clemenceau-féle demarkációs vonal közötti terület március hó első feléig a Vásárosnamény—Debrecen —Püspökladány —Mezőtúr—Hódmezővásárhely-vonalig szabadul fel. Az említett városokat saját csapataink szállják meg. Az utóbbi vonal és a demarkációs vonal közötti terület felszabadulása március második felében várható. A kiürítés és a megszállás további részleteire vonatkozólag a tárgyalások most folynak a fővezérség és a románok megbízottai között az emtente missziókkal. Ezek eddigi eredményeként megállapították, hogy saját csapataink e hónap 25-én lépik át a Tiszát, a további előrenyomulások folyamán pedig mindenkor átlag hat-tíz kilométer széles semleges zóna fogja a román csapatokat saját csapatainktól elválasztani. Mind a katonai, mind a polgári hatóságok részéről minden intézkedés megtörtént, hogy a felszabadulandó területeken a törvényes rend feltétlenül biztosíttassék és hogy a románok által kiürített területek minden rázkódtatás nélkül kapcsolódjanak bele az anyaországba. B udapest, február 24. id le Sopronról. A Mali, Sopron város törvényközgyűlést tartott. A gyűfés magyar nyelven nyi nyelven folytatva, rámutat Párisban folytatott emberfeletti munkájára, hazánk megmentésének érdekében. Különösen hangsúlyozta, hogy gróf Apponyi személye biztosíték arra nézve, hogy ügyünk képviselete a legméltóbb és legjobb kézre van bízva. Nem szabad csüggedni, Magyarország nem mond le rólunk! — mondotta. A közgyűlés Apponyi nevének említésekor, valamint a beszéd végeztével lelkesen tüntetett Magyarország mellett. Keresztény ember csak keeresztény újságot olvashat Figyelmeztssük ismerőseinket kötelességükre, ha nem J®s kimondottan keresztény újságot vesznek a kezükbe !