Nemzeti Ujság, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

««ar ; ; ' ^ -jC/ / p. A Nyugat-Magyarország tiltakozik 3 Budapest febr. 13. A műtőasztalon fekszik Magyarország, hogy lefürészeljék a kezfej-lábát.Éppen ma, amikor amikor Apponyi átadta a magyar jegyzékeketNeuillyben, az egyik kéz : Nyugat-Magyarország tiltakozott a" népek sarlatán felcsereinek esztelen szándéka ellen. Egészségesnek,épnek érzi magát és ahhoz a testhez akar tartozni, amellyel együtt született, együtt éll elválaszthatatlan közösségben. A felcserek azt hiszik, hogy a lefűrészelt kezet idegen testhez lehet ragasztani, pedig ez a természet törvénye szerint lehetetlen ; a ragasztott kéz holt szerv marad, mely bomlásnak indul, fertőz és vérmérgezést okoz. A Nemzeti Újság mai száma közölte az osztrák keresztényszocialisták egyik kiváló politikusának nyilatkozatát, melyből meg lehet állapítani, hogyAusztria keresztény népének sem kell az idegen testrész, ma Nyugat-Magyarország összes nemzetgyűlési képviselői adták át tiltakozásukat azententemisszióknak a nemzetgyűlési általános, titkos,decentralizált kötelező választói jog alapján megnyilatkozott népakarat nevében, ama szándék ellen, mely a győzők jogán egy legyőzöttet halálra ítélni s egy másik legyőzöttet kuruzslószerrel ,életben tartani akar. Nyugat-Magyarország tizenegy képviselőjét részint egyhangúlag, részint túlnyomó nagy többséggel választották meg és mind valamennyit ama programm alapján, hogy a Magyarországgal fennálló ezeréves kapcsolatnak tántoríthattam hívei. * Mi ez? Népszavazás! Népszavazás döntötte el a nyugat magyarországi választói kerületekben, hogy" az elszállításra ítélt kéz idegen testhez tartozni, abba beleforradni nem tud soha. A népek önrendelkezési jogának elvét hirdető entente ,nem térhet ki e népszavazás perdöntő ténye előtt, azonban joga van új népszavazást követelni s ezt a tiltakozást átnyújtó képviselők kérik és követelik. Ennek eleget tenni nemcsak joga az ententenak, de kötelessége is. Kötelessége önmagával, a világ békéjével, a legyőzött, de halálra nem ítélhető népekkel szemben, amelyek nevében ime megzörgeti az alvó lelkiismeret ajtaját a mai tiltakozás és igazságért kiáltva fordul a világ hatalmasaihoz, akiknek kezébe van letéve a béke, de a jövendő idők tragikumának sorsa is. A tiltakozás, melyet «Nyugat-Magyarország összes nemzetgyűlési képviselői ,ez országrésznek Ausztriához való átcsatolása ellen» nyújtottakát Graziani tábornokhoz, így szól : Az Ausztriának odaígért Nyugat-Magyarország összes nemzetgyűlési képviselői ünnepélyesen tiltakozunk az ellen, hogy népünket magyar hazánktól elszakítsák. Ehhez, a tiltakozáshoz teljes jogunk van, ígért programmbeszédeinkben és választóközönségünnkkel való minden érintkezésben valamennyien fennen hangoztattuk, hogy Magyarországgal fennálló ezeréves kapcsolatnak vagyunk tántoríthatatlan hívei. Ezzl a programmal választottak meg bennünket , túlnyomó többséggel a legszélesebb, a nőkre is kiterjedő titkos választói jog alapján, kötelező szavazás mellett, éppen azokban a napokban, midőn a magyar békefeltételek közismereteivé váltak és a?, erőszakos elszakítás gondolata égés? Nyugat Magyarországot gyászba és kétségbeesésbe döntötte. Az a felemelő tudat tölt tehát el bennünket, hogy választásunk egyúttal népszavazás "volt a Magyarországnál való megmaradás mellett. Népünk tiltakozik az elszakítás ellen, mert szereti hazáját, melyhez ezer év óta tartozik-s mely mindig szerető édesanyja volt, isteni és emberi jogba ütközik, hogy ilyen megszentelt kötelékeket erőszakkal széttépjenek. Népünk határlakos, gyakran átjár a szomszédos Ausztriába s igy saját szemével látja ott az állam és a társadalom bomlását, mig a nálunk most követett politikai irány a legteljesebb összhangban áll gondolkozásával és érzelmeivel. Dolgos népünk, mely egyszer már álszenvedte a proletárdiktatúra rémuralmát és minden keservét, most örvend a Magyarországon uralkodó rendnek, a magántulajdon szentségének, nem akar a Bécs és Bécsújhely proletariátusa által hatalmába kerített osztrák állam kötelékébe kerülni. Ausztria azt várja tőlünk, hogy Nyugat-Magyarország átcsatolása élelmezési nyomorúságán enyhíthet. Tévedne és tévedésével a mi népünket is belerántaná a maga nyomorúságába. Mert nekünk vannak ugyan erdeink, szőlőink és kertjeink, de a gabonát mi is a Rába vidékéről kapjuk, gabonaneművel évről-évre a magyar termőföld segít ki bennünket. Miért akarják népünket ahhoz az Ausztriához csatolni, melynek régi tartományai, Tirol, Vorarlberg el akarnak tőle szakadni s melynek kötelékekében, amint tapasztalásból tudjuk,tőszomszédai áll, a derék stájerek is elégedetlenek! , , Miért akarják népünket ,ajándékban adni jutalmul annak, az Ausztriának, mely nem tartozik a győző államok sorába, hanem legyőzött, mint mi s melynek hazánk elszakítani szándékolt részéhez semminemű jogcíme, nincs? Az entente fennen hirdette a népek önrendelkezési jogát. Hogy egyeztetheti tehát össze politikájának ezzel a sarkalatos elvével azt, hogy a mi népünket legszentebb érzelmei és legelemibb érdekei ellenére erőszakkal elszakítsa hazájától? Bizalmunkat ügyünk igazába és érveink erejébe vetjük. A nemzetgyűlési választások eredménye hangosan beszél. De mi a nemzetgyűlési, választással nem érjük be, hanem a hovatartozás kérdésében kérjük és követeljük a népszavazást. Kérjük és követeljük, adjanak Nyugat-Magyarország öntudatos és művelt népének alkalmat arra, lehessen még egyszer ünnepélyesen tanúságot konszereteti régi hazája mellett. Sopron városnak, Nyugat-Magyarország fővárosának népe összesereglett a főtéren arra ülrve, hogy a békefeltételek el akarják szakítani Magyarországtól. A tömeg hazafias fájdalmában felzokogott és ehhez a nagy érzéshez csatlakozott egész Nyugat-Magyarország és a népszavazás csak folytatása lesz a honszeretet soproni hatalmas megnyilatkozásának. A mi népünk, nyugat-magyarországi német ajkú, de államhűs népe Magyarországnál akar és Magyarországnál fog maradni időtlen időkig. Budapest, 1920 február hó 3-án. Nyugat-Magyarország elszakításra ítélt részeinek nemzetgyűlési képviselői : Dr. Bleyer ■ Jakab s. k. (Szentgotthárd), Nilsch Mátyás s. k. Zurány), Dr. gróf Klebelsberg Kunó s. k. (Sopron), Dr. Huber János s. k. (Nezsider), Haller István s. k. (Lövő), Sabel János s. k.. (Kismarton), Scholtz Ödön s. k. (Nagymarton), Albin Lingauer s. k. (Kőszeg), Franciscus Thomas ' s. k. (Guissing ) Gróf Ambrózy Migazzi István 's. k. (Félsbéőr), Dr. Dömötör Mihály s. k. (Ka. . .P-VVátKV'......................................• \S2P-FPB.-14 O' V , __—r / Szombat, 1920. februárul. * 11. évf. 39. szám. NEMZtífl ÚJSÁG lllllllii!Íillllllillllliliilllllillllll[lilllllSllllllllllilllillllllllllll!ll!lll!lil!i4llll]llllillllllilllllllllllill||||||||illllllllillllllllli||||||||!ill||||j||||||||||||||||||i||||||||||||||||||||!|||||||||||||l|||||||||||||||||||||!||(|||!|||i||||||||||i||llllllll!llilllllllllll!llillllltlilllllllilllllllll l!'íllllllllllllllllllllllllÍllll!i!!jllllllillllllllllllll!iilllllll!ll!llllllllllllil!llllll!lllllll!!llllllilllllllllllllll!llllllltllllllllllUllllllllllllllll!llillllllllllllllltHIIIII!llliillllllllllll!lllli||||||||l||||||||i|||ltl|||tl!!!|||f||||||||||||||||||||||||ltll|j|||tll|||||||liinilllllllllllllllltil Szerkesztőség: Budapest, VIII, Szentkirályi-utca 23. **. lírBCCTTÉHV Dili ITIH AI HIDII in Telefon : József fiú és Józseí 6G. IVÜiIlllOíf 1 CJl I rULl lltVAl nArliiÄr Kiadóhivatalt IV., Gerlóezy-utca II. sz. Telefon: 107—37. - Felelős szerkesztő: Túri Béla. Előfizetési árt Egész évre 220 kor., félévre 110 kor, negyedévre 56 kor, egy hónapra 20 kor. Egyes szára 80 fillér. - Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Apponyi átadta Magyarország válaszát, egy részét külön futár vitte Londonba. Részletek a magyar jegyzékekből. — A „Nemzeti Újság” tudósítójától. — Budapest, febr. 13. Az igazság — Magyarország igaza — ha nem is diadalmaskodik azonnal, már útban van. Az a kilenc jegyzék, amelyet Apponyi tegnap délután átnyújtott Henry ezredesnek, a cáfolhatatlan, súlyos adatok vaslogikájával dönti halomba a hazugságoknak azta kártyavárát, amelyet cseh, oláh és s rác szomszédaink építettek fel kapzsi és jogtalan igényeik igazolására. Földrajz és történelem, kultúra és közgazdaság, históriai jog, törvény és igazság mind felsorakozik ezekben a jegyzékekben és beszédes számokkal tesz tanúságot arról, hogy amit az entente akar, oly égbekiáltó igazságtalanság — és egyúttal politikai lehetetlenség is — amelyet hiába követnek el, mert úgy sem fog megállói! Megdönti ugyanaz a természet, amely megalkotta Magyarország ezeréves határait és vissza fogja Csinálni ugyanaz a históriai folyamat, amely ezeréves történetünk során már annyiszor viszszaállította Szent István birodalmának határait. És most már, ezeknek a jegyzékeknek az átnyújtása után, ha nem is altatunk teljesen nyugodtan , sok aggodalomra nincs okunk, akárhogyan dönt is Páris és London. Ezek a jegyzékek oly meggyőző erővel tárják fel Magyarország igazát, hogy valóban csak kicsinyhitű nemzet eshetnek kétségbe a jövője felől, ekkora politikai, kulturális és eliskor tőke birtokában. Semmiféle gyűlölség, rosszindulat, ferdítés vagy erőszak nem ronthatja le azokat az érveket, amelyeket Apponyi jegyzékbe foglalva átnyújtott Párisban, és minden béke, amely ellenkezik ezeknek a jegyzékeknek, a konklúzióival,, nem béke lesz, hanem új válságok és konvulziók forrása, mert bajonettek hegyén ülni és uralkodni sokáig nem lehet. Márpedig a rác, oláh és cseh impériumot Magyarország elszakított részein csak bajonettekkel lehet fentartani. A nagy fontosságú esemény külső formaságairól következő távirataink számolnak be: A magyar válasz átnyujtása. NeiliHY, febr. 13. (Szikratávirat a budapesti radiatállomás utján.) A magyar bélpadelegáció elnökei, gróf Apponyi Albertet, Praznopszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert é és gróf Csáky Istvánt csütörtök délután fél három órakor Gallais kapitány bevezette Henri ezredeshez, aki Laperche kapitány társaságában fogadta Joket. A magyar delegátusok két részletben tudták itt az ezredesnek Magyarország válaszát a arinkefeltételekre. Az egyik részt még ma este külön kurír útján elküldik Londonba, ahol Mitterand francia miniszterelnök jelenleg tartózkodik, a másik résszel Henry ezredes azonnal eltávozott, hogy a jegyzékeket a Quai d’Orsayn átadja. A következő jegyzékeket adták át : egy kísérő jegyzéket, amelyben a magyar kormány általános válasza foglaltatik és amely utal azokra a jegyzékekre, amelyeket a magyar delegáció ebből az alkalomból szintén átnyújtott : a 21-es számú jegyzéket a népszövetségről; a 22-es számú jegyzéket a magyar határokról tíz melléklettel ; a 25-ös jegyzéket a hadifoglyokról négy melléklettel ; a 28-as számú jegyzéket a jóvátétel kérdéséről, különös tekintettel a műemlékekre, irattárakra és múzeumokra, hat melléklettel a 30-as számú jegyzéket, amelyben a katonai feltételekre válaszol a magyar kömény, egy faelléklettel . - n .