Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-04 / 184. szám

Minthogy a kormány intézkedésére ezentúl a Tisza-Ku­­pör tárgyalásairól a teljes szöveg kü­lön, hivatalos kiadásban jelenik meg, mely egy koronáért kapható, nem lesz módunkban a tel­jes szöveget lapunk mellékleteként közölni. Ma azonban még az áldozatot sem kimérve, lapunk­hoz mellékelve adjuk a teljes szöveget tartalmazó külön kiadást. Sk Natalmak egyensúlya. Budapest, aug. 3. Csoda-e, ha a magyar belső politikában mind­untalan mutatkoznak olyan jelenségek, melyek hullámai nyugtalanságra és meg nem szilárdult­­ságra mutatnak, mikor külső és belső helyzetünk ennyiféle nehézség és probléma elé állit. A dupla forradalom anarchiáin és az idegen megszállás zátonyain keresztül ugyan óriási előhaladást tet­tünk, de senki sem állíthatja, hogy a sokat próbált magyar gálya már a révbe érkezett. Helyes irányba mutat a belső erők súlyvonalának delej­­tűje, de sokat kell dolgoznunk és még jobban összefognunk, míg a viharoktól biztos kikötőbe eljutunk. Nemzetgyűlési keresztény pártjaink, amelyeknek uralma elemi erők masszív oszlopain nyugszik, sok érettséget, józanságot és munka­kedvet bizonyítottak s viszonylag a világháború és a felfordulások zivatarai után sokkal hamarabb pillanthattuk meg a kék foltokat a felleges égen, mint bármelyik nép történelmének­ vér- és vas­fázisaiban. Ami hiányérzet és bizonytalanság mu­tatkozik, főként abból a tényből ered, hogy a forradalmi neurastiénia még elevenen benne reszket az idegekben s mert az alkotmányos ténye­zők közti közjogi és politikai viszony mindmáig nem volt szabatosan meghatározva. Ez azután a szükséges harmónia kárára esett. Ilyen állapotban találja országunkat a keletről látszólag új erővel feltápászkodó vörös rém. Régi történelmi határainkat a szovjet­ hordák döngetik. Azok az új alakulások, amelyeket az entente akarata keleti őrszemek gyanánt a lerombolt magyar állam helyébe állított, az első komoly próbának súlya alatt úgyszólván szemünk előtt rendülnek meg, vagy omlanak össze. Vaknak kellene lennünk, ha nem látnánk, hogy mint már annyiszor, a poraiból oly csodás erővel felbonta­kozó magyar géniuszra vár a feladat Európát megvédeni a keleti barbarizmus ellen. Hogy a Gondviselés által reánk rótt súlyos missziónak eleget tehessünk, hogy a szovjet­ csapatok által felbolygatott európai helyzetbe beállíthassuk a magunk nemzeti célkitűzéseit, ahhoz mindenek­előtt az szükséges, hogy politikusaink megneszel­­jék a történelem szárnycsattogását, hogy sereg­szemlét tartsunk erőinken és eszközeinken, hogy a nemzeti hatalom koncentrációját és politikai mozgósítását mielőbb megvalósítsuk. A nemzeti koncetrációt semmi sem fogja jobban szolgálni, mintha az államhatalmi tényezők közt is meg lesz egyrészt az egymást ellensúlyozó, de ugyanakkor kiegészítő hatalom. Ezt kívánja a kormányzói jogkör kiterjesztéséről benyújtott törvényjavaslat. Tudjuk, hogy a mai politika vezérei e részben bizonyos ígéreteket tettek. De ez még csak a politikai szempont benn a pártokon belül. Efelett magasan áll az a nemzeti érdek, hogy minden tényező akkora hatalommal rendel­kezzék, hogy hivatását betölthesse. Ha hivatását a megadott eszközökkel rosszul töltené be bár­mely tényező is, azért a nemzet és történelem ítélő­­széke előtt számol. De vigyázzunk, hogy kicsi­nyes szempontoktól ne veszélyeztessük a leg­nagyobb érdekeket és magunk ne legyünk okai, ha a nemzet ereje nem a hatalmi szférák koncent­rálása által erősödik, hanem széthúzásokban vagy hatalmi viszályokban meggyöngül és a veszély órájában hiányozni fog. Szerda, 1920 augusztus 7. » 11. évf. IS 4. az» JZ llllllllllll!lllilllUII!llilll!l!llll!l!lll!lll!lllllllllll!llll!llil!lllllil!lllll!l!lll!llllli!ll]!tll!lll!lllll!llll!!!liIlllllinillllli!!ni!!!llll[!!llIII!!llllll!lllli!ll!!!lll!!!l!lllliIII!llllllllíllll!ll!!IIIIIII!!!!llllllli!l[||jli![||!!!l!||l||!!||!UII!lljl!!|li!||[!!!!!l!:il!l!l!|!!!!!|||||!|||!||||||ini!nilll^ Szerkesztőségi : Budapest, VIII., Szentkirályi­ utca 28. sz. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAPc^­ .Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor.. Telefon : József 65 és József 66. — Kiadóhivatal: IV. ker., -''-^/Negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám Gerlóczy­ utca 11. sz. Telefon: 150—82, 75—00 és 55—82. Felelős szerkesztő: Tun Béla. / Korona­ — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Fegyverszünet és feéketárgyalás. Az oroszok taktikáznak. A fegyverszüneti tárgyalásról, melynek július 31-én kellett volna megkezdődnie, két napig hiába vártunk jelentést. A már nyugtalanítóvá­­vált hallgatás okát megfejti az alábbi távirat: Varsó, aug. 3. (Szikratávirat.) A Baranovicsiban levő lengyel fegyverszüneti bizottság a következőket sürgönyözte Sapieha külügyminiszternek: A szovjet csapatok nyugati frontján működő fő­parancsnokság küldöttsége Baranovicsiba érkezett és közölte velünk, hogy a szovjet kormány a fegyver­szüneti tárgyalással egyidejűleg a békéről is tárgyalni akar. Azt a javaslatot tette, hogy a megbeszéléseket augusztus 4-én Minszkben kezdjük meg. A szovjet­­kormány azt kívánja, hogy vagy megfelelő felhatal­mazással ellátott bizottság küldessék ki, vagy a mi meghatalmazásunk módosíttassák. Minthogy ezért nem kezdhettük meg a fegyverszüneti tárgyalásokat,­­amire a lengyel kormánytól megbízást nyertünk, el­határoztuk, hogy visszatérünk Varsóba, hogy ... (itt a távirat meg van csonkítva), a szovjet kormány javaslatát. .. (hiány a táviratban). Ma útra kelünk, mihelyt a szovjet kormány erre vonatkozólag kiadja a szükséges utasításokat. A táviratban kimaradt részek valószínűleg arra vonatkoztak, hogy a lengyel küldöttség nem tud saját kormányával, illetőleg a főhadiszállással érintkezni. Ezt onnét sejtjük, mert egy ma reggel 4 órakor Moszkvában feladott szikratáviratban Csicserin kül­ügyi népbiztos azt tudatta Sapieha herceggel, hogy a szovjet kormány nem akarja meggátolni a lengyel küldöttség szabad érintkezését saját kormányával. Varsó, aug. 3. Hogy az oroszok csak taktikából ha­logatják a tárgyalásokat, mutatja az alábbi, júl. 29-ről keltezett sürgöny, melyet egy lengyel ügynök­nek sikerült megszereznie : A Xlit hadsereg vezérkari, biztosának. Sikerült elérni, hogy a fegyverszüneti fel­tételeket csak augusztus 4-én adják át a lengyelek-­ nek. A vezérkar újabb parancsának megérkezéséig is harcolva vonulhattok előre a lengyelek ellen. Semmi­ben sem kell kételkednetek és semmire sem kell tekintettel lennetek. Aláírás : Sztálin, az északnyu­gati arcvonal forradalmi szovjetjének tagja. Felhivás a lengyel parasztokhoz. Varsó, aug. 3. Vitos miniszterelnök proklamációban tudatta a parasztsággal, hogy Lengyelország sorsa az ő kezükben van s kötelességük, ha a fegyverszüneti tárgyalások meghiúsulnak, végsőkig folytatni a har­cot. Minden fegyverfogható ember köteles beáslni katonának. — A lengyel csapatok offenzívára készül­nek Bródy környékén az orosz lovasság ellen. A bolsevisták, úgy látszik, a Bug irányában akarnak utat törni Varsó felé. 004·4X›^0›1·4·4~004~4›04HXK››·›KlKlK~00~»0~]KI^~·~·0·éKF›­ A nee­zetgyűlés illése«. Részleteiben is elfogadták a mezőgazdasági kamarákról szóló javaslatot. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvé­nek hitelesítése után elnök bejelentette, hogy Szabó Sán­dor nemzetgyűlési képviselő lemondott a tiszalöki csonka kerületben nyert mandátumáról, ennek következtében a cenzúra kérdésének intézményes szabályozása tárgyában bejegyzett javaslatának indokolását a napirendről leveszi. A nemzetgyűlés tudomásul vi­szi a lemondást és az elnö­köt felhatalmazza hogy az új választás kiírása ügyében intézkedjék. Mikovinyi Jenő, a közjogi bizottság eladója beter­jeszti a bizottság jelentését a kormányzói hatáskör kiter­jesztéséről szóló törvényjavaslatról. Következik a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló tör­vényjavaslat részletes tárgyalása, melynek során nívós vita fejlődött ki az egyes pontok felett, melyben Frühwirth­ Mátyás, Schandt Károly, Vass József és Z­ubinek Gyula földművelésügyi miniszter vettek részt. A vita folyamán Usek­y Ferenc a nemzetgyűlés érvényes tanácskozóképességének megállapítását kérte, mielőtt az egyes indítványok felett elnök a szavazást elrendelné. Meg­­állapíttatott, hogy mindössze 28 képviselő van jelen, mire elnök az ülést felfüggesztette, mindaddig, míg a tanács­kozó képességhez szükséges 50 képviselő összegyűl. 11 óra után elnök az ülést újból megnyitotta és folytatták a fél­beszakított vitát Frühwirth Mátyás az egész vita során nagy készültség­­gel és hozzáértéssel tette meg módosító indítványait, melyek nagy részét a Ház elfogadta. Vass József javasolja, hogy a Katholikus Népszövetség vezetősége hivatalból legyen tagja a mezőgazdasági ér­dekképviseleteknek, elismeréséül annak a munkásságnak, melyet az egyesület évtizedek óta a falu kultúrájáért foly­tatott. Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter felszólalásá­ban kifejtette, hogy a mezőgazdasági társadalom érdeké­ben állónak tartja, hogy a községi mezőgazdasági bizott­ságnak és általában az érdekképviseletnek hivatalból más tagja ne legyen, mint akik közvetlenül érdekeltek, így hát, — bár elismeréssel adózik a Katholikus Népszövetség ál­dásos tevékenységének, — a gazdatársadalomra, a nép vá­lasztására kell bízni a döntést és nem szabad reájuk ide­gen befolyást gyakorolni. Reméli, hogy a nép a maga bi­zalmából beválasztja a Katholikus Népszövetség érdemes munkásait s a papokat és tanítókat is. A mezőgazdasági kamara — mondotta Rubinek — a társadalom hivatott emanációja, mely az illető gazdasági körzetet irányítja, szövetkezeti politikáját megvalósítja és egyben oly kultúrintézmény is, melynek kezét megköt­nünk semmi irányban nem szabad, mert éppen a szabad­sága és függetlensége biztosítja teljesítőképességét. A vita berekesztése után a nemzetgyűlés részleteiben is elfogadta a törvényjavaslatot. Elnök indítványára a nemzetgyűlés kimondta, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartja, amelynek napirendjén az indítvány és interpellációs könyv felolvasása, az első és második sorjegyű kérvények tár­gyalása, Ereklg Károly és Szabó József indítványának in­dokolása és a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat szerepel harmadszori olvasásban. Holnap válaszol Rubinek Gyula földmivelésügyi minisz­ter Ireniczky Ö­dön interpellációjára V dics ellő község se­gítése ügyében. Délután fél 2 órakor kisorsolták az összeférhetetlenségi ítélő­bizottság 12 rendes és 3 póttagját a gróf Széchenyi Viktor összeférhetetlenségi ügyében. Rendes tagok lettek: Lukovich Aladár, Kenéz Béla, Kontra Aladár, Vass József, Szijj Bálint, Pethő Sándor, Schmindl Károly, Túri Béla, Henczer István, Budaváry László, Iklódi Szabó János, Lingauer Albin, Fáy Gyula, Huber János, Ereky Károly. A bizottsági tagok letették az esküt s nyomban meg­kezdték a tanácskozást. Az ülés délután 2 órakor ért véget. A gróf Széchényi Viktor nemzetgyűlési képviselő ösz­­szeférhetetlensége ügyében megválasztott bizottság ma délután ülést tartott. Elnökké Lukovich Aladárt, jegyzővé Kontra Aladárt választották meg. Hencz Károly előadó ismertette az inkompatibilitás esetét és előadta, hogy a vita folyamán az összes fontos tanukat kihallgatták és ez alapon megállapították, hogy az öt részvénytársaság közül, amelyeknek gróf Széchényi Viktor igazgatósági tagja, egyik sincs az állammal semminemű összeköttetés­ben. Az előadás alapján a zsűri kimondotta, hogy össze­férhetetlenség esete nem forog fenn. * -H 71, , ...^ •OOO<SÍ>-C><[>-C> <><><>•<><>-<[>*l><i>'C>0-<[> A politika és a házfeloszlatási jog. Az egyesült pártkörben ma este a holnapi pártérte­kezlet anyagáról volt élénk eszmecsere a képviselők között. Miután a házfeloszlatás kérdésének rendezésé­vel együtt szabályozni kell az azután előálló helyzetet is, többen felvetették egy államtanács eszméjét. Ez a házfeloszlatás esetén automatikus módon ke­rülne a kormányzó köré, mintegy a megszűnt par­lament helyettesítésére. Az államtanács tagjai lenné­nek : a Ház elnöke, a közigazgatási bíróság­ elnöke, a Kúria elnöke és az alkotmányvédő bizottság elnöke. Néhány képviselő azt kívánja, hogy a kormányzó a Ház feloszlatása előtt 30 nappal közölje ezt a szándé­kát a parlamenttel, mások azt szeretnék, ha legfel­jebb 30 napra, tehát a választási előkészületek idejére volna elnapolható a Ház. Ilyen feltételek mellett biz­tosítva látnák a kormányzói jogkiterjesztésnek egy-­ hangú megszavazását is.­­­­ Mindezeket az eszméket a holnapi pártértekezlet veszi fontolóra és az dönt majd felette. Nagy érdeklődést keltett még annak a kilenc kép­viselőnek az ügye is, akik nem voltak jelen a Házban az összeférhetetlenségi zsűri kisorsolásánál, a nevüket kihúzta Rakovszky István elnök az urnából és konsta­tálva jelen nem létüket, az összeférhetetlenségi köz­ponti bizottsághoz utasította őket. Ez annyit jelent, hogy a házszabályok szerint negyedévi képviselői fizetésük elvesztésével büntetik őket, hacsak igazolni nem tudják a távollétüket. Minisztertanács. M. T.­­. jelenti: A kormány tagjai ma délután S órakor gróf Teleki Pál miniszterelnök elnöklésével­ minisztertanácsra gyűltek össze. A minisztertanács folyó ügyeket intézett el. Az ülés éjjel egy órakor ért véget. Kiegészítik az összeférhetetlenségi törvényt? őrgróf Pallavicini György a nemzetgyűlésen a követ­­kező törvényjavaslatot fogja benyújtani: Törvényjavaslat a nemzetgyűlési tagok összeférhetetlenségének szabályo­­­­zásáról. 1. S. A .nemzetgyűlés tagjai képviselői megbiza-

Next