Nemzeti Ujság, 1920. november (2. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-25 / 278. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1920 november­­25. SC©zép»Iurépa szállítsa le életszínvonalát S Heim dr. nyilatkozata magyarországi tapasztalatairól. De? A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése. — Bécs, nov. 21. Ma alkalmam volt hosszabb beszélgetést folytatni Heim György dr-ral, a bajor paraszt­párt vezérével, aki tegnap este érkezett meg Budapestről, iletin dr. a következő nyilatko­zatokat tette: — Mielőtt Magyarországgal való kereske­delmi összeköttetésünk kilátásairól nyilatkozz n­ám, tisztába kell jönnünk ennek az országnak a jövőjével, önmagában véve. Nézetem szerint Magyarország abban, a helyzetben van, s ezt nem zavarja semmi — hogy nagyon­ humug teljesen ■helyreállilhatja belső életét. Ez első­sorban annak a következménye, hogy agrár­politikai alapra helyezkedett. Hozzáteszem, azt tapasztaltam, hogy a mai magyar kor­mány komolyan és becsületesen azon fáradóko­zik­, hogy, minden irányban pozitív munkát fejtsen ki. Ennek a törekvésnek legfőbb jelet is fö kibírtok­refo­rm­-t­ö­r­vényben láthatjuk. Gya­korlatilag nem lehet máról-holnapra megvaló­sítani a­­földbirtokreformot és aki ezt megkísé­relné, igen súlyos bajokat zúdíthat az or­szágra. A magyar kormány is nyilván ebben a meggyőződésben cselekedett, amikor elkészí­tette tervezetét a földbirtok helyesebb meg­oszlása kérdésének megoldására. Ez a megol­dás a legközvetlenebbül érinti Németországot i­s Ausztriát egyaránt, mivel Magyarország­­Ausztriával és így közvetve Németországnak is szomszédja. Ausztriának nagy szerep jut e kapcsolatban és pedig akár sikerül Németor­szághoz csatlakoznia, akár nem. Ausztria itt vagy természetalkotta korridor, vagy pedig korlát is lehet. Ez utóbbi akkor lenne belőle, ha Ausztria és Magyarország között egyenet­lenségek támadnának. Persze sohasem szabad elfelejtkezni arról, hogy manapság a gazda­ságpolitikai­ momentumok a legmélyebb politi­kai következtetéseket is a fejük tetejére állít­hatják. Éhező népek mindig beszámohatatla­­nok és a legszebb politikai rendszernek is csak akkor van értéke, ha ezeket az egyszerű köve­telményeket kielégíti. — Ma általános európai válságban élünk, amelyet a háború kísérő jelenségének kell te­kintenünk és­ amelyet egyaránt megéreznek a győztes és a legyőzött államok. Ez a válság előreláthatóan hosszú ideig fog tartani és az egész régi kontinens és különösen Közép- Európa kénytelen lesz életszínvonalát leszállí­tani, mivel a tengerentúli élelmiszer- és a nyers­­anyagszállítmányok a minimumra csökkennek. Európa a háború előtt a tengerentúli nyers­anyagokat kivitelének ellenértékéből és — ami igen fontos — követeléseinek kamatjaiból szerezte be. A háború ezeket a követeléseket tartozásokká változtatta át és ennélfogva nincs semmink, amin a tengeren túl valamit vásá­rolhatnánk. Ezért természetes, hogy Közép- Európa a jövőben nem táplálkozhatik és r­e­­házkodhatik olyan jól, mint a háború előtt. Németország 1914 előtt terményszükségletének egyötöd részét, textil-nyersanyagszükségleté­nek 97 százalékát külföldön szerezte be. Ausz­triában a helyzet semmivel sem kedvezőbb, sőt egyes gazdasági ágakban talán még rosszabb.­­ Ennélfogva kénytelenek vagyunk pótlás­ról gondoskodni. Ez két után lehetséges; egy­részt úgy, hogy saját országunkban a lehetőség határáig fokozzuk a termelést, másrészt úgy, hogy gazdasági kapcsolatainkat a szomszéd or­szágokkal a lehető legtökéletesebben kiépítjük Ausztriában saját termelésről alig lehet szó. Csehország csak mint cukor- és szénszállító jöhet számításba, de élelmezési szempontból nem segíthet Ausztrián. Ausztriának élelme­zése érdekében Kelet felé kell néznie és pedig elsősorban Magyarország felé, amelynek mező­­gazdasági termelése, bár földje igen kitűnő minőségű, ma még mindig nem áll a művelés­nek oly magas fokán, mint Németországban megszoktuk. Ezért Magyarországnak a jövőben állandóan növekvő terményfeleslegei lesznek. Ennek következtében Ausztria és Németország saját érdekei ellen követne el igen nagy bűnt, ha Magyarországgal nem volna jó viszonyban és megengedné, hogy Bécs és Budapest között egyenetlenségek legyenek, mivel ez az élelmi­szer- és nyersanyag-ellátás­­terén súlyos kö­vetkezményekkel járhatna. Budget vita a főváros közgyűlésén. 94 millió a főváros depertje. — Wolff Károly nagy beszéde. Budapest, no­v. 24.­­A pénzügyi bizottság háromnapos vitája után ma kezdte el­ a közgyűlés a költségvetés tárgyalá­sái. A mai ülés gerince Wolff Károly nagy beszéde volt, aki erős keresztény és nemzeti érzülettel kri­tizálta a főváros adópolitikáját és rámutatott azok­ra az­ utakra,­ amelyben­ ennek az adópolitikának, a jövőben haladnia kell. A beszéd után a párt­ lelkesen tüntetett vezére mellett. Interpellációk és indítványok töltötték még ki a mai ülés napirend­jét, amelynek egyik érdekes része a társalgóban­­játszódott le, ahol a demokrata, és liberális párt­frakciók kabarészerű játékot rögtönöztek, szá­molván a kabátgombokat, bemen­jek-e vagy­ ne a közgyűlési terembe. Végezetül is úgy határoztak, hogy nem mennek be és csupán néhány józanabb ellenzéki városatya helyezkedett, el a baloldali pad­sorokban. Az a kormányozható lelkiismeret, mely egyszer szükségesnek, máskor meg szükségtelen­nek tartja abban a munkában való részvételt, amelyre a demokratákat és liberálisokat megvál­­asztották, legalább is visszatetsző. Az ellenzéki bizottsági tagokat senki sem hívja a közgyűlési terembe, de viszont senki sem akadályozza meg őket a tanácskozásokon való részvételben. A ke­resztény községi párt minden objektív kritikát meghallgat akkor is, ha az az ellenzéki padsorokból jön",noha máskülönben teljesen közömbös előtte, hogy a demokratáknak a keresztény párt munká­járól mi a véleményük. Az elnöklő Sipócz polgármester Kanter Károly prelátusi páron látja el, aki hosszú ideig buzgó tagja volt a­ törvényhatósági bizottságnak. Majd betöltötték a 8. tisztiügyészi, 9 városbírói és egy tisztiorvosi állást. Tisztiügyészek Klimm Róbert­, Steid­l Károly, Tóth Péter, Vár­adi Jenő, Szemethy Károly,­­Kirekknopf Ferenc, Feigler Károly és Kis­faludy László lettek, tisztiorvos Csordás Elemér, akik azonnal le is tették az esküt. Szigethy János azt indítványozza, hogy­­a tanács nyújtson módot a bizottsági tagoknak az üzemek megtekintésére. P­álfi József ped­ig azt kéri, hogy a közélelmezési bizottság múltkori határozatát, amely szerint a kukoricalisztet kevertem hozzák forgalomba, helyez­zék hatályon kívül. Törökné­ Kovács­ Hónain a cukorellátás, Pálfi­ József a késedelmes szemétfuva­rozás, Seemann Mihály a kőbányai Máv­-keresztező­­désnél a kocsi tolatások ügyében jegyzett be inter­pellációt. A költségvetést Sipőcz Jenő dr. polgármester ter­jesztette be, javasolván egy bizottság kiküldését, amely a kormánynál a főváros nagyösszegű követe­léseinek megtérítését szorgalmazza. Ismerteti a pénz-,­ügyi bizottságban elhangzott kritikai megjegyzése­ket. A keresztény kisipar támogatása, a tanonc­­ok tiltás fejlesztése, keresztény szellemű szociális intézmények létesítése. — ezek a legfontosabb fel­adatok. Csupor József dr.­tanácsnok ismertette a pénzügyi bizottság jelentését. Wolff Károly dr. emelkedett ezután szólásra. A költségvetés tárgyalásánál, úgymond, sokkal fon­to­­­sabb lesz a­ zárószámadás, mely az 52 millió korona költségvetési hiánynál 42 millióval több hiányt fog a valóságban feltüntetni. Ezért a költségvetésért a Keresztény Községi Párt felelősséget nem vállal, mert nem áll módjában megszüntetni azokat az oko­kat amelyek okozata ez a­ költségvetés. A hiányt a vízdíjak és a pótadók fölemelésével fedezik, az eme­lések felelősségét azonban a párt elhárítja magától, hangsúlyozván, hogy az adóalanyok megsemmisíté­sének politikáin, nem lehet maradandó. A keresztény etikának korlátlan érvényesü­lését követeli társadalmi és gazdasági téren egyaránt. Az összes gazdasági t­é­nyezőknek keresztény és nemzeti alapra kell helyez­kedniük. A közgazdasági életben nem érvényesül a krisztusi morál, holott itt béke csak akkor lesz, ha minden tényező a keresztény és nemzeti alapra he­lyezkedik. Rámutatott ezután a mai helyzetre, amely­­ nagyon súlyos: a múltak beruházásait most kell ki­fizetni. Adózási rendszerünk régi és elavult, nem le­het minden terhet az ingatlanra hárítani, az elrejtő­zött vagyonokat kell megadóztatni. Ha ezek az elrej­tőzött vagyonok tudnak kiabálni a jogrendért, akkor tudjanak a jogrendért áldozni is. Beszéde végén han­g­­­­súlyozta, hogy semmi sem menthet meg bennünket, csak az­ egész magyarság egybeforrása. Ezek azok a szempontok, amelyek ha érvényesülnek, akkor a jövő évi költségvetésnél nem állnak olyan csüggedten mint meet. _ Percekig éljenezte és tapsolta a keresztény párt Wolff Károlyt. Ezután az interpellációkra tértek át. Bieder Jenő az Elektromos Műveknél a keresztény munkások üldö­zését tette szóvá, egész sereg súlyos vádat emelve a mai vezetőség ellen. A közgyűlés egyhangúlag úgy határozott, hogy az interpellációs­ vádakat az Elek­tromos Művek igazgatósága fogja megvizsgálni, melyben a törvényhatósági bizottság is képviselve van. Szőke Gyula a városházi hivatalok munkájáról, Pálfi József pedig a szemétfuvarozásról interpellált. A többi interpelláló a legközelebbi közgyűlésre ha­lasztotta el felszólalását. Ezen a közgyűlésen, amely pénteken­­délután lesz, a költségvetés vitáját foly­tatják. Magyar-német szodaritás a ČSwift parlamentben. Prága, nov. 24. A Bohémia című lap Szent-Iványi József cseh­­nemzetgyűlési képviselőnek a prágai­­parlamentben te­lt ama nyilatkozatát közli, amely­ben a magyar képviselőknek a németekkel való teljes szolid­aritását jelentette be. Szent-Iványi a következőket mondotta: Amidőn mi Cseh-Szlová­­kia politikai életébe, mint aktív szereplők belép­tünk, ezt abban a friszemben tettük, hogy önök valamennyi itt élő és ez államba belekényszerített népnek teljes nemzeti szabadságot, fognak adni E helyett önök az összes nem cseh nemzetek leg­szentebb érzelmeivel csak játékot űznek, üldözik azokat és agresszíven lépnek fel ellenük. Útdíjára­­kísérlem meg­­felhívni önöket a maagyar nép nevé­­ben -­az állam fentartása érdekében, a parlamentá­ris eszközök megadására. Megállapítom, hogy ennek a mostani parlamentáriallásnak alapján nem lehet megmaradni. Épp most értesültem ama támadásról, mely a német népet érte. Egy táma­dásról, amelyet, a kormány intézett akkor, amikor a históriai értékű és művészi teplici József császár­szobor lehordását elrendelte. Összes képvselőtár­­saim­ nevében, kik a valódi magyarságot képvise­lik, kijelentem a németekkel való szolidaritásun­­kat. Simrecsány­ György mMHoM fog az EHB ügyében. Az ÉME tegnapi választmányi ülésén a miniszter biztos törvényellenes magatartása következtében tudvalevőleg a választmány tagjai Szmrecsányi György országos elnökkel az élén elhagyták a helyiséget és tiltakozásu­kat fejezték ki a kormány előtt a miniszteri biztos eljárása ellen. Ferdinandy Gyula belügyminiszter nyilat­kozatára Szmrecsányi György a következőket jelentette ki munkatársunknak: — Hétfőn interpellálni, fogok és nagyon kiváncsi , vagyok azokra az érvekre, amelyeket a belügyim­­i­niszter a maga igazának bizonyítására fel­­ fog hozni. Eltekintve azonban bármiféle miniszteri érveléstől, kétséget kizárólag megállapítom, hogy az ÉME áll a törvényes állásponton. A belügymi­i­­niszter legfőbb rendőri hatóságát elismeri és res­­pektálja •­•Az Egyesület reorganizációját, alapszabályai­­nak módosítását a választmány ■ már régen, hó,­napokkal ezelőtt, elhatározta. "Semmi szükség te­­­hát arra, hogy erőszakos rendszabályokkal kellene az Egyesületet erre kényszeríteni. Az Egyesület a vizsgálatot nem diffikultálja, sőt abban készség­gel segédkezet nyújt. ■ — A vizsgálat teljesen negatív eredménnyel vég­­ző­dött . — Különben, mint már említettem, eljárást az összkorm­ányhoz inté­zendő interpellációmban a nyilvánosság előtt fo­gom szóvá tenni. Az Ébredők tegnapi központi választmányi ülése kapcsán a Magyar Távirati Iroda illetékes helyről nyert információ alapján a következőket közli: A minisztertanács november 19-én hozott határozatával az­ Egyesület önkormányzatának felfüggesztését nem helyezte még teljesen hatályon kívül, hanem módot akart nyújtani az Egyesület konszolidációja és a tagok vagyoni érdekének védelme szempontjából szükséges alapszabály-módosítások előkészítésére és arra, hogy a­ központi választmány garanciát nyújt­h­­asson a tekintetben, hogy ha az önkorm­át­zat visz­­szaadatnék, önkényes intézkedések és rendzavarások nem fognak előfordulni többé. Ezt a*. gyűlést nem hív­hatta össze — a felfüggesztés hatálya miatt — más, mint a miniszteri biztos és csak­­ elnökölhetett Hogy az Egyesület autonóm működésének fölvétele ismét késedelmet szenved, az tisztán annak tudható be, hogy a gyűlésen megjelentek közül többen — félre­magyarázva a kormány inteációit — passzív rezisz­­teáciájukkkal és nyugtalan hangon megnyilvánult alaptalan tiltakozásukkal nemcsak a tanácskozást ha azt is lehetetlenné tették, hogy a miniszteri biztos bevezető szavait elmondhassa, így tehát az Egyesület maga hiúsította meg azt, hogy önkormányzati műkö­dése mielőbb megindulhasson, amit pedig a kormány fenti intézkedésével tulajdonképpen elérni kívánt. A görög királyfísérdás ieen népsza­vazás fog dönteni. Aten, nov. 21. Konstantin király mielőbbi vissza­­térése érdekében a kormány elhatározta, hogy a népszavazást a választói lajstromok alapján visszavonhatatlanul végrehajtja. A kormányhoz kö­zel álló­ sajtóorgánumok jelentése szerint­ Ballisz miniszterelnök az antantállamok fővárosaiba uta­zik közvetlen megbeszélések megindítása céljából A kamara összehívását december 5-ére elhalasz­tották. Az olasz»­tó§j­szlán egyezmény ratifiikációja. Róma. nov. 24. A kormány hivatalos értesítést kapott, hogy a szerb regens ratifikálta a rapalloi egyezményt. A szerződést ma terjesztik az­ olasz kamara elé.

Next