Nemzeti Ujság, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
t.x ■ 2 NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1921 Januuar 5?. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Avarescut hazaárulással vádolják. Szenzációs leleplezések az oláh parlamentben. — Avarescu összejátszik a besszarábiai bolsevistákkal és támadást tervez Magyarország ellen. (.4. Nemzeti Újság tudósítójától.) Take Ionescu lengyelországi utazásával kapcsolatban közöltük azt a hírt, hogy az oláh külügyminiszter Magyarország teljes felosztásának tervével utazott Varsóba, de kudarcot vallott a lengyeleknél. Ezt a szenzációs hírt nagy igyekezettel cáfolják, de szinte megdöbbentő, hogy éppen most érkezik a Nemzeti Újság tudósítójától híradás Avarescu miniszterelnök ellen a bukaresti parlamentben tett ama vádról, hogy Magyarország megtámadását tervezi. Az oláh politikai élet tökéletes csődjét s a kormányzatnak még balkáni mérték szerint is páratlan korrupcióját jellemzi a kamarában elhangzott interpellációk, amelyek sorából újra ki kell emelnünk azt, hogy magyar katonákat visznek a besszarábiai frontra és magyar vérrel akarják megmenteni az analfabéta líceumi tanárok, panamáci miniszterek, sikkasztó hivatalnokok baksis rendszerre berendezett országát. Az érdekes interpellációkról tudósítónk ezt jelenti: A legutóbb elhangzott interpellációk közül legszenzációsabb volt Toma Gregu képviselő leleplezése, aki azt állította, hogy Avarescu tábornok, a kormány elnöke, titkos összeköttetést tart fenn a besszarábiai bolsevista mozgalmak vezetőjével és vele együtt haditervet dolgozott ki a román bojáruralom megdöntésére. Avarescu céljai között van a nagyromán köztársaság megalakítása és Magyarország megtámadása. A leleplezés hatása alatt Lupu képviselő követelte, hogy Avarescut vessék börtönre a kormány több más tagjával együtt, Mihalova képviselő földbirtokpanamával vádolta meg a földmivelésügyi minisztert. Stefanescu képviselő felelősségre vonta a közoktatásügyi minisztert azért, mert tanári és tanítói állásokba analfabéta, iskolázatlan embereket nevezett ki. (Erről a Nemzeti Újság már hírt adott.) Dobrescu képviselő sürgette az erdélyi képviselők még máig ki nem utalt decemberi és januári fizetését. Nagy izgalmat keltett a parlamentben az a hír, hogy maga a besszarábiai lakosság fölkelő légiókkal sietett a támadó oroszok segítségére. A hadügyminiszter ere vonatkozóan kijelentette, hogy eddig 15 ezer erdélyi katonát vittek a besszarábiai frontra. És a bánásmód természetesen nagy elégedetlenséget szült Erdélyben és ennek tulajdonítható, hogy Maniu,Vajda- Vojvoda és Goldis képviselők bejelentették, hogy ellenzékbe mennek. osgorodik konszoliációs politikai kell folytatani. A keleti veszedelem. — Az igazságtalan béke. — Nyugat-Ar Magyarország. Viszonyunk Németországhoz, Lengyelországhoz és a nagy-antanthoz. Grats Gusztáv külügyi expozéja a kormányzópártban. "A korfiiásfyzópártban szokatlanul nagy élénkség volt idei egy úr. Már 7 órakor nagy számban gyülekeztek a képviselők a pártklubban, ahol Gratz Gusztáv külügyminiszter bejelentett bemutatkozó látogatását és expozéját várták. Nagyatádi Szabó István és Hegedüs Lóránt után Teleki Pál gróf miniszterelnökis odaérkezett már, amikor negyed 9 órakor Gratz Gusztáv autója az Esterházy-palota elé érkezett. A társalgóban összegyűlt képviselők éljenzéssel fogadták a külügyminisztert, majd a tanácskozó terembe vonultak értekezletre, amelyen Mayer János elnökölt. Gratz Gusztáv nagy érdeklődés közben kezdte meg beszédét. — Magyarország ma — mondotta a külügyminiszter — minden téren, így külpolitikailag is nelhéz helyzetben van, amely abban leli magyarázatát, hogy a világháborúban a legyőzött államok oldalán álltunk. E helyzetből csak úgy tudunk szabadulni, ha nagy önmegtagadással és türelemmel igyekszünk fokról-fokra kedvező viszonyokat teremteni, így külpolitikai téren is csak olyan politikára lehet vállalkozni, amely nem teszi a bizonytalan siker reményében egyetlen kétes kártyára egész nemzeti létünket és jövőnket. Mindamellett nincsen okunk arra sem, hogy kétségbeesésnek adjuk át magunkat és be fogjuk bizonyítani életképességünket, mert az idők fejleményei jóvá fogják tenni a súlyos igazságtalanságokat, melyeket a békeszerződés ránk nézve magában foglal és amelyeket ma már sokan elismernek. A békeszerződések alapján kialakult helyzetben ma csak kétféle politika lehetséges. Egy a békeszerződéseknek a lehetőség határáig való teljesítésén alapuló, a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidációt Európaszerte előmozdító békés és konzervatív politika, vagy a békeszerződések azonnali felbontására törekvő, minden konszolidáció alapjait megingató forradalmi politika. Nem térhetünk ki ama kérdés elől, hogy az egyik, vagy a másik utat kövessük-e? Magyarország mai állapotában, exponált földrajzi helyzetében csakis a konszolidáció felé vezető és Európa társadalmi, gazdasági és pénzügyi helyreállását előmozdító politika alapjára helyezkedik. Egész civilizációnk, kulturális és gazdasági fejlődésünk gyümölcse veszélyben forogna, h ha mielőbb végképp megnyugvást nem lehetne teremteni. A forradalmi állapotokban vajúdó Kelet felől a tavasz folyamán egész Európára nézve veszedelmek támadhatnak. Minden egyenetlenség, amely nem a közös ellenség ellen fordítja a fenyegetett államokat, hanem egymás ellen uszítja, közelebb hozza e veszélyt. Magyarország a két lehetségesnek látszó politikai irány közül a konszolidációs politikát fogadta el, amikor aláírta a békeszerződést és amikor a bolsevizmus után következetesen az állam megerősödését célzó politikát folytatta. Magyarország Középeurópa legkonszolidáltabb államainak egyikévé vált, ezért a békés és konzervatív politikát kell követnünk, még ha ez érzelmi áldozatokba is kerül. Külpolitikánknak is — bármily nehezünkre esik ennek kimondása — nem lehet más alapja, mint hogy az igazságtalan, de mégis életbelépő trianoni békeszerződést a lehetőség határáig megtartsa. Meg kell állapítanunk majd annak állagát, amit a békeszerződés részünkre meghagyott és ezzel igyekezzünk újból erőre kapni. A trianoni békeszerződést azonban az antant által a béketárgyalások során hozzánk intézett kijelentések szerint értelmezzük. A békeszerződés kísérő levele koncedálja, hogy igazságtalanságok csúsztal be a békeszerződésbe és ezek reparálását az antant részben kilátásba is helyezte. Nincsen okunk feltételezni, hogy e szándékát nem fogja teljes lejalitással érvényre juttatni. A külföldi államok egyes csoportjaival szemben külügyi politikánk alapirányait a következőkben vázolta a külügyminiszter: — Elsősorban azokról az államokról kell megemlékeznünk, amelyekkel a háborúban fegyvertársi viszonyban állottunk. Ausztria egy elhibázott békeszerződés súlya alatt vergődik, amely katasztrófa felé vezethet és ez reánk, közvetlen szomszédjára nézve is visszahatással lehet. Sajnálatos, hogy Ausztria és Magyarország között a nyugatmagyarországi kérdés felvetésével újból ék vetődött és Ausztria a res judicata álláspontjára helyezkedett. Nem adom fel a reményt, hogy a jobb belátás felül fog kerekedni, mint ahogy ez az osztrák hazafiak egy részében máris megvan. Mi a hitelesen értelmezett trianoni békeszerződésre hivatkozunk, amely szerint az ily területi változások előtt az antant módját fogja ejteni az etnikai és gazdasági igazságtalanságok kiküszöbölésének. Nyugat- Magyarország esetében ilyen igazságtalanság konstatálható. Tiszta magyar községeket Ausztriának ítéltek, s a szóbanforgó terület közellátása teljesen Magyarországtól függ. E terület kiürítése tőlünk joggal nem követhető, mielőtt e kérdéseket elfogulatlanul el nem bírálták. Én az Ausztriával való belső politikai és gazdasági viszonynak mindig legmelegebb szószólója voltam, ezért remélem, hogy Ausztria merev álláspontjának fentartása következtében beállható szerencsétlenség nem fog bekövetkezni. Mi a kérdéseknek tárgyalások útján való elintézését felajánlottuk és a békés megegyezést keresni fogjuk továbbra is, de elvárjuk, hogy Ausztria is ugyanígy jár el. Ha reményem ellenére a kérdést Ausztriával barátságosan nem lehetne elintézni, úgy a határmegállapító bizottságok útján várhatjuk az etnikai és gazdasági igazságtalanságok kiküszöbölését. Második fegyvertársunknak, Németországnak belső konszolidálására irányuló törekvéseit őszinte és meleg rokonszenvvel kísérjük, mert ez Európa gazdasági regenerálásának és társadalmi megnyugvásának egyik legfőbb előfeltétele. Mi Németország mellett e legsúlyosabb napokban is hiven és becsületesen kitartottunk és lrra sincsen okunk ezt a szoros viszonyt szégyenkezve rejtegetnünk és azt a rokonszenvet, a közös küzdelemben éreztünk, akkor is becsesnek tartjuk, ha jelenlegi politikai életünk szempontjából nem is hasznosítható. Az államok második csoportjában azok az új államok vannak, amelyek ránk nézve politikai vagy gazdasági tekintetben fontossággal bírnak. A Lengyelországgal való jó viszony, amely nemcsak régi rokonérzésen és történelmi hagyományokon, hanem kölcsönösen felismert közös érdekeken is alapszik, tovább ápoljuk, de közvetlen szomszédabbal is, dacára a mély érzelmű ellenfeleknek, amelyek a közelmúlt eseményeiből kifolyólag közöttünk fennállanak, szorosabb összeköttetésbe kell kerülnünk. Az elzárkózás politikája ellentétben áll az állam gazdasági érdekeivel, ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy politikai tekintetben valami modus vivendit találjunk, gazdasági tekintetben pedig a kölcsönös forgalom és árucsere lebonyolítására szorosabb megállapodásokat is létesítsünk. Ami a harmadik csoportot, a nagy antanthatalmakat illeti, mindent elkövetünk, hogy velük őszine és bizalomteljes viszonyba jussunk. Hogy a nagy antantállamok közül elsősorban melyiknek irányában orientálódjunk, nézetem szerint tárgy-e tálán, mert mindig a szövetséges államok összességével állunk szemben. A külügyek vezetésében gyors és fényes eredményeket a mai helyzetben nem fogok felmutathatni, de fáradhatatlanul fogom szentelni magamat azoknak a szürke és kevéssé mutatós feladatoknak az elvégzésére, amelyek életbevágóan fontosak. Nyugat-Magyarországról származom, a Szepességben születtem és Erdélyben nőttem fel. Most magam negyedik hazámban, amelyhez szívem minden szála köt, teljesítem feladataimat. Elszakadt testvéreim minden fájdalmát lelkemben átérzem, de becsületesen csak az élet keserű valóságain felépült reális politikát javasolhatok. Ha a nemzetgyűlés többsége ezen az úton követni akar, a kezembe letett javaknak hűséges sáfárja leszek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Brühwirth Mátyás szólt az expozéhoz. Sürgette a külföldi hírszolgálat teljessé és megbízhatóvá tételét külpolitikánk érdekében, majd a bolsevizmus leszerelésének terveiről tett kérdést. Szerinte a bolsevizmus veszedelméről a külföldi sajtó nagyon eltérő véleményen van, a bolsevizmus elvesztette a virulenciáját és átalakulóban van Oroszországban is. Végül megkérdezte, tud-e a külügyminisztérium is tenni valamit a Nyugat-Magyarországban működő nagynémet propaganda ellen? Perlaky György Baranya, kérdésével foglalkozott, és figyelmébe ajánlotta a külügyminiszternek, minden módot ragadjon meg Pécs, Baja és Baranya fölszabadítására. Gratz Gusztáv megnyugtatólag válaszolt a fölvetett kérdésekre, ígérte a hírszolgálat ügyének gyors rendezését és közölte, hogy az ő véleménye szerint is sokat veszített a bolsevizmus fenyegető veszedelmességéből. A nyugatmagyarországi nagynémet propaganda ellensúlyozására megtették a szükséges intézkedéseket, végül Baranya felszabadítására szintén megtörténtek a lépések három illetékes fórumnál is. Az értekezlet 9 órakor ért véget. Andrássy akcióba lépés®. A keresztény politika kiszélesítése. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Keresztény Nemzeti Egyesülés képviselőinek tegnap tartott bizalmas megbeszéléséről olyan híradások jelentek meg a lapokban és főleg olyan beállításban láttak napvilágot egyes képviselők felszólalásai, hogy szükségesnek tartunk néhány megállapítást. Hiszen napok óta úgyis az homályosítja el az egész politikai akció természetét és céljait, hogy hallomás után jelennek meg olyan közlemények, melyek részben tendenciózusak, részben tájékozatlanságból származnak, amit fantáziával pótolnak. Mert miről van és volt a keresztény képviselők megbeszélésén is. Arról, hogy Andrássy Gyula gróf kilép az aktív politika terére s mivel a keresztény nemzeti politika alapján áll, tehát önmagától adódik a kérdés: nem lehetne-e megtalálni az együttműködést. Csak természetes, hogy Andrássyt egyéni súlyánál fogva vezető szerep illeti meg és hogyha Andrássy a keresztény nemzeti politika zászlaja alá áll, ez azt jelenti, hogy még olyan rétegek is bekapcsolódnak a keesztény nemzeti egyesülésbe,akik eddig legalább is passzíve viselkedtek. Más szóval éppen a keresztény nemzeti politika kiszélesítése, még átfogóbbá tétele a cél. Erről minden, a keresztény restaurációt kívánó politikusnak érdemes tárgyalni. Érdemes azt megfontolni, kivált mikor nyilvánvaló az ellentáborban való szervezkedés és mielőbbi akcióba lépés. De éppen ezért nem áll, mintha a keresztény programot akarnák megváltoztatni, vagy mintha a keresztényszociális párt megszüntetéséről volna szó. Ha egy párt kibővülhet, szélesebb területen vethet gyökeret, az nem megszűnése a pártnak. Azonban ezen cél elérésének lehetőségeit, feltételeit meg kell vizsgálnia annak, aki nem személyi, hanem komoly céltudatos politikát csinál. Ezen feltételeknek megbeszélése körül folyt éppen tegnap a keresztény képviselők tanácskozása. Semmi egyéb nem történt. Egyes lapok pedig már a maguk gusztusuk szerint egyenesen csoportokba szedik a képviselőket, hogy kik mennek Andrássyval, kik ezzel, meg azzal Mindez alapnélküli kombináció. Az a bizonyos malomjáték, melyet a politika ostábláján játszanak —a nagy, de gonosz gyerekek. Minisztertanács. A kormány tagjai ma minisztertanácsra ültek össze, amely délelőtt 10 órától este 6 óráig tartott. A minisztertanácson, amelyen adminisztratív ügyeket intéztek, először jelent meg Gratz Gusztáv úr, az új külügyminiszter és ismertette külpolitikai álláspontját.