Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

illa,­ip. Szombat, 1921 február 26. 2 NEMZETI ÚJSÁG teni fog, hogy kié legyen Szmirna és Trácia vitás területe. Ez a határozat egyenértékű a sértés­i szerződés megváltoztatásával. A törökök bizonyára tetszéssel fogadják, a görögök kényesének lesznek belenyu­­godni. A török delegátusok „hadikárpótlást“ is követelnek. London,­­február 3 16. (A Nemzeti Újság tudósító­jánál: Vilefoniale­ntése. A keleti konferencián nagy zavar mutatkozik, amennyiben a török követelé­sekkel nem tudnak leszámolni. Általános megütkö­zést keltek, hogy a török delegátusok eddig han­goz­a tód kivánságaikon kívül most azzal a köve­teléssel állottak elő, hogy a szövetségesek hadikár­pótlást fizessenek nekik azokért a károkért, ame­lyeket a háború alatt Törökországnak okoztak. A bécsi magyar bizottság hazajött. A nyugatmagyarországi kérdés tárgyalását folytatják. Mint régtől jelentik, a nyugatmagyarországi kérdés tárgyalására kiküldött magyar bizottság Csák­i Imre gróf volt külügyminiszter vezetésével ma Budapestre visszautazott. A bizottság a kor­­mányztak a tárgyalások eddigi eredményéről je­lentést tesz és újabb instrukciókat szerez arra nézve, hogy a további tárgyalást milyen alapon folytassa. Minthogy kilátás van arra, hogy mind­két bizottság konkrét eredménnyel és gyakorlati értékű javaslatokkal állhat kormányai elé, elhatá­rozták a tárgyalás folytatását, ki osztrák bizott­ság tagjai Davy dr. osztályfőnökkel az élükön a jövő hét második felében utaznak Budapestre. Befejezik a kormányprogram vitáját. Nem lesz új liberális alakulás. — Erősödik a keresztény egyesülés pártja. — A középpárt elítéli a Rakovszky elleni támadást. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kormány­program feletti vita a legrövidebb időn belül előre­láthatólag véget ér, ugyanis a pártszövetség meg­állapodása értelmében a szónokok törlik nevüket és elállónak a szólás jogától Ezzel a nemzetgyű­lés nyomban áttérhet a pénzügyi javaslatok tár­gyalására, ami egyben a legsürgősebb elintézésre váró feladatot jelenti. A kormányprogram feletti vita befejezése megnyugtatók­ hat a politikai hely­zetre és a kormány munkaprogramjának megvaló­sítását lehetővé teszi. Az alkotó munka ídegindu- lásával ilyenformán mindazok a kombinációi,­ amelyek legutóbb válsághírekkel állottak össze­függésben, tárgytalanokká válnak. Legutóbb krre járt, hogy részben parlamenti, részben parlamenten kívül álló körökben új libe­rális alakulás készül. Ebbe az új állítólagos alaku­lásba a legkülönbözőbb konzervatív és liberális politikusokat vették számításba, azonban rövide­sen kiderült, hogy e híreknek komoly alapjuk nincs. Hadik János gróf, üléit ugyancsak kombináltuk, ma a következő nyilatkozatot tette: — Egyes lapokban olvasom, hogy én Zichy János gróffal, Kürtn­g Lajos báróval, Vázsonyi Vilmossal és másokkal egy új párt, megteremté­,­én fáradozom. Nem tudom, van-e­lyon szervez­kedés, de én részemről semmiféle pártvakitási ■ inosikában részt nem vettem és tanácskozást sen­­kivel nem folytattam. Amint beavatott forrásból értesülünk, meg be­­­­szélések tényleg folytak egyes politikusok között az akcióba lépésre és együttműködésre vonatko­zólag. A megbeszélések azonban tárgytalanokká váltak azzal, hogy Andrássy csatlakozott a keresz­tény egyesülés pártjához. A kombinációba vett po­­litikats­k ugyanis semmi körülmények között nem akarnák úgy feltüntetni szándékaikat, mintha az esetleges tömörülés Andrássy elhatározása ellen irányulna, mert­ hiszen a mai körülmények között egy ilyen új tömörülés sem lehetne más, mint egy középúton haladó, de feltétlenül keresztény ala­pon álló alakulat. Egy ilyen jellegű új párt alakí­tásával pedig nem kívánjam­ nehezítem Andrássy eredményesnek ígérkező munkálkodását, sőt ellen­kezőleg, nincs kizárva, hogy Andrássy eddig szá­mításba nem vett oldalról is erőteljes támogatásra talált. A híreszteléseknek mindössze annyi alap­juk volt, hogy megegyezésre irányuló tárgyalá­sok folytak, de a különböző faktorok több kérdés­ben, így elsősorban a választójog kérdésé­ben nem tudtak megegyezésre jutni, természetsze­­rűnek látszik tehát, hogy — amint annak ideje elérkezik — egyesek politikai felfogásuknak meg­felelően csatlakoznak a Keresztény Egyesülés Párt­jához. Isak­ovszky István legutóbbi elnöki ténykedésével kapcsolatban a nemzeti középpárt pénzügyi bi­zottságának ülése előtt Lévay Lajos báró napirend előtti felszólalásban Rakovszky személyét éles tá­madásban részesítette. A támadás nemcsak az el­fogulatlan aktív politikai körökben, hanem magá­­ban a nemzeti középpártban is erős visszatetszésre talált. A párt vezetősége ugyanis, amikor Lévaynak megadta a napirend előtti felszólalásra az enge­délyt, nem lirt tudomással arról, hogy Lévay Ra­­kovszkijj­an brutálisan és erőszakosan akarja megtámadni. Az ülés után Kü­rthy Lajos báró rang is kérte a lapok jelen volt tudósítóit, hogy az eset­ről ne emlékezzenek meg. A dolog mindamellett nyilvánosságra került és a középpárt az indiszkré­ciót most ugyancsak sajnálja, mert az egész üggyel a párt, mm­it olyan egyáltalán nem­­dear foglal­kozni. Sem időszerűnek, sem alkalomszerűnek nem tartották a támadást és Lévay személyét sem tekintik ilyen nyilatkozat megtételére alkalmasnál vagy jogosultnak. Természetesnek tartjuk a közép­­párt ilyen állásfoglalását, amellyel a néha talán fájó politikai ellentéteket nem akarja végleg el­­­­mérgesíteni. A nemzetgyűlés holnapi ülésén értesülésünk sze­rint személyes megtámadtatás rímén felszólal Fer­din­an­dy Gyula volt belügyminiszter, aki reflek­tálni fog a Pallavicha György őrgróf részéről őt ért támadásra.­­ A pártezövetség elnöki ülése, A­­jáuzt&Zsetteéregi elnöki tanácsa ma délután 5 órakor a miniszterelnökségen Teleki Pál gróf elnökletével ülést tartott, amelyen a­ kormány tagjai közül Hegyeshalmi­ Lajos, Fass József, Temerinyi Vilmos Pál és nagyatádi Szabó István vettek részt. A Keresztény N­emzeti Egyesülés Pártja képviseletében Andrási­­ Gyula gróf, Ernszt Sándor, Haller István és Túri Béla, a Kisgazdapárt képviseletében pe­dig Mayer János, Szijj Bálint és Meskó Zoltán jelentek meg. A miniszterelnök közölte az el­nöki tanáccsal, hogy a sajtócentra tekinteté­ben a tervezett reformokat sürgősen életbe lépteti s e reformokat már a minisztertanács elé is terjesztette. Eszerint a­ cenzúra hatáskö­rébe utalnák továbbra is a külügyi és hadügyi kérdéseket, valamint az izgató tartalmú cikkek felülbírálását, amivel körülbelül a­ háború alatti állapotot állítják helyre az érvényben lévő törvény alapján. Ezután tárgyalták a bel­ügyi tárca betöltését, majd Vasa József köz­­élelmezési miniszter adott felvilágosításokat a gabonagyű­jtési akcióra vonatkozólag és kije­lentette, hogy e tekintetben kizáróan az 1920 decemberben megállapított program kerül vég­rehajtásra. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából, A szociálpolitikai bizottság ülése. A Keresztény Ne­mzeti Egyesülés Pártjának a szpi­e­iái politikai bizottsága m­a este 11 órakor tartotta alakuló ülését. Bernolák Nándor elnök javaslatot terjesztett elő, hogy a bizottság vonja munkakörébe a szorosan vett munkást­érdésen kívül a köztiszt­viselők megfelelő ellátásának kérdését, foglalkozzék a rokkant­üggyel, a gyermekvédelemmel és a jö­­vvédelemmel is. Frühr­irth Mátyás különös súlyt fektet arra, hogy a nemzetgyűlés még hátralevő ide­jén teljes energiával juttassa érvényre a párt a maga szociális programját és különösen hajtja ke­resztül a munkásbiztosgás reformját, az ipari üze­mek munkásainak a vállalat hasznában való része­­sítését, a munkáskamarák felállítását, panaszbizott­ságok létesítését. Nem szabad megfeledkezni a párt­nak "arról se, hogy a mezőgazdasági munkások szo­ciális ügyeinek rendezése szintén olyan fontosság­gal bír, mint az ipari munkásoké. Szabó József (budapesti) kívánatosnak tartja, hogy a párt szoros érintkezést tartson fent a keresztény munkásszerve­zetekkel és gondoskodjék arról, hogy a bizottságnak a munkásság képviselőinek bevonásával hozott ha­tározatai a pártban és a párton keresztül a törvény­­hozásban is feltétlenül­ érvényesüljenek. Sürgeti a­ panaszbizottság szervezését. Bonárd Ágost népjóléti miniszter azt az óhaját fejezte ki, hogy a bizottság mindenekelőtt a mun­kásbiztosí­tásról szóló, m­ár a nemzetgyűlés előtt levő javaslattal foglalkozzék, m majd a kereskedelem­ügyi minisztérium törvényelőkészítő­ bizottságában már előkészített egyéb javaslatokkal. Elnök beszüntette még a közszolgálati alkalma­zottak nemzeti szövetségének a kormányhoz intézett két memorandumát. Javaslatára elhatározta a bi­zottság, hogy a legközelebbi szerdán a köztisztvise­lők súlyos anyagi helyzetének kérdését veszi tár­gyalás alá, pénteken pedig foglalkozni fog a mun­­­kásbiztosításról szóló javaslattal.­­ Tárgyalások a munkásbiztosítási törvényről. •A készülő u.1.,írt munkásbiztosítási törvényjavaslat előírójául Bot­kolák Nándor nemzetgyűlési kép­viselőt kíverték fel, aki meg akarta ismerni a m­un­­káebásHosszos rétegeinek álláspontját és ezért ma délelőtt tárgyalásokat folytatott a szociáldemokrata munkásság képviselőivel is, Farkas Istvánnal és Propper Sándorral. A szociáldemokrata párt képviselői kifejtették elvi álláspontjukat és szövögették azokat a sérel­meket, amelyek megszüntetésére különösebb súlyt fektetnek. Hogy a munkásbiztosítási törvényjavas­latot részletesen tárgyalni fogják-e, ebben a kérdése­­­ben a pártvezetőség elhatározását kérik ki. A mun­­kásbiztosító államosítása ügyében egyébként a ke­­resztényszocialista munkásság képviselői és a mun­­kásbiztosító pénztár tisztviselői holnap, szombaton, déli 12 órakor Bernolák Nándor nemzetgyűlési kép­viselő vezetésével küldöttségileg tisztelegnek a kor­mányzó előtt. A Vietegőbizosság megalakulása. Ma­ alaisfil­r még a nemzetárt­l és véderő­éreHulgá. Armj­» elnökének Karafi Vith Jenőt, jegyzővé pedig Detính Vidart választotta meg. M­osonm­­egye­s szabadkőművesek és Giesswein ellen Ma tartott közgyűlést Moson vármegye törvény­­hatóségi bizottsága, amelyen a következő határo­zatot hozta: — Moson vármegye közönsége megnyitó­dással fogadta a magyar királyi kormánynak azt az intéz­kedését­, amellyel a szabadkőműves páholyokat fel­oszlatja és a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy a kormány bárki közbenjárására a páholyok működését újból megengedje. Ezt a határozatot fel­irat alakjában a kormányzóhoz és a kormányhoz felterjesztik és közlik a társtörvényhatóságokkal, továbbá Burány Imre, Brnder János, Nits Mátyás és Greeswein Sándor dr. megyebeli nemzetgyűlési kép­viselőkkel, utóbbival ama hozzáadással, hogy újabb politikai irányváltoztatását­­aggodalommal szemléli a törvényhatósági bizottság és hogy a kifejezett ke­resztény és magyar nemzeti, minden internacionális vonatkozástól mentes politikát tartja egyedül célra­vezetőnek és követendőnek. A kisgazdák értekezlete. A Kisgazdapárt intézőbizottsága ma este ülést tartott, amely után Mayer János elnökletével párt­­értekezlet volt. A pártértekezlet elé nagy érdeklő­déssel tekintettek, itt akarták ugyanis tisztázni nagyatádi Szabó Istvánnak a liberális blokkhoz való viszonyát. Nagyatádi Szabó az értekezleten ki­jelen­tette, hogy sem a pánból kilopott képviselők­kel, sem a liberális blokkal nincs közössége. A párt indítványt fogadott el, amely szerint bizalommal van nagyatádi Szabó iránt és megállapítja, hogy a­ kulpörgető liberális­­okkal és a titkos köztársasá­giakkal nincs kapcsolatban. A kisgazdapártnak ez­zel az állásfoglalásával a liberális blokkot a demo­kratákkal ismételten eredménytelenül folytatott tár­gyalás után újabb kudarc érte. A pártértekezletem egyébként Tomcsányi V­ilmos Pál igazságügyminiszter referált a pártszövetség el­nöki tanácsának mai üléséről a cenzúrára és a gabonagyűjtési­­ akcióra vonatkozólag.­­ Tomcsányi kijelentette, hogy sajtószabadság kezeléséről tör­vényjavaslat készül, amely különös ügyeimet fordít az egyes cikkeknél megállapítandó ,szerzői felelős­ségre. A rekvirálásokra vonatkozólag közölte, hogy a közélelmezési miniszter megtorol minden vissza­élést, akár a G. O. K., akár a katonaság részéről követték el, de a katonai segéderővel való gabona elszámoltatást a mai körülmények között it somom szükségszerű dolognak tartja. A párt erre vonatko­zólag elhatározta, hogy a közélelmezési minisztert a legközelebbi értekesítésére meghívja, hogy az ügyek­ közvetlenül megbeszélhessék. Végül S­ajj Bálint in­dítványt terjesztett be a földreformra, a kishaszon­­­bérletek és házhelyekről szóló törvényj­av­aslat, és a kisüstük ügyére vonatkozólag, s kérte, hogy egy hattagú bizottság a testvérpárt­tal együtt dolgozza, ki­ a szabadforgalom visszaállítására vonatkozó ren­delkezéseket. Az indítványt, amely a belügyi tárca betöltését is szorgalmazza, elfogadták. A hadiváltság a pénzügyi bizottságban. A nemzet­gyűlére egyesített Pénzügyi és véderő­­bizottsága Kraensberg Kunó gróf elnöklésével ma ülést tartott,.• amelyen általánosságban letárgyalta a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot­­általánosságban elfogadták. Iklódi-Szabó János előadó ismertette a­ javaslatot, Kráter István megállapíttatni kívánja a harcvonalon teljesített szolgálat kritériumait. fiaál Gaszton a világháború tartama alatt ,a kül­földön távollevőkre is kiterjesztené a hadivártságot, és különbséget óhajt tenni sorkatona és népfelkelő között. Nagy János (egri), bár maga is pap, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a hadiváltságot­­, papokra és papjelöltekre is terjesszék ki. Gyömörey György szerint a vasúti alkalmazottakat tie int lehet hadiváltság alá vonni. Szabóky Jenő és Huszár Károly azt kívánta, hogy a harboeregezállításból eredő nyereséget vonják a legerősebb megadóztatás alá. Ezután Beli­ska Sándor honvédelmi miniszter, majd Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter reflektált a felszólalásokra. Az általános vita befejeztével az egyes felszólalókból bizottságot alakítottak, amely­nek az lesz a feladata, hogy a javaslaton az egyes felszólalások értelmében a kívánt módosításokat megejtse. Az­ a szűkebb bizottság hétfőn fog össze­ülni. - ------------------------------- ---------------------- r1. A keresztény munkásvezérkar nagygyűlése. Hatszáz szakmai kiküldött értekezlete a régi országház­ban. — A bérmozgalom nem szolgálhat politikai célt. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A keresztény­­szocialista szakszervezetek összes országos választ­mányai, mintegy hétszáz taggal tegnap délután egész a késő esti órákig közös értekezletet tartottak a régi országházban Szabó József nemzetgyűlési munkásképviselő elnöklésével. Székely János új ál­lamtitkár szövetségi elnök ismertette a munkásság gazdasági helyzetét. A kétségbeejtő nyomorúságon végre nagyobb lendülettel kell segíteni, mert a vas­­gépek után táplálék híjján az embergépek is tönkre­mennek. A keresztényszocialista szakszervezetek az­ egész vonalon 50 százalék átlagos béremelési mozgal­mat indítanak, illetőleg részben vittek már eddig is keresztül. Emellett szakmunkásoknál 100, segédmun­kásoknál 80 koronás bérminimumot kívánnak meg­állapítani. A szociáldemokraták lelkiismeretlen agi­táció­ja ellen, amely pártpolitikai célok érdekében lehetetlen követelésekkel ámítja a munkásságot, ép­pen az elérhető eredmények miatt a legélesebben el­ítélik. Az államtitkár beszéde után a 38 szakma ki- 1 küldöttig ismertette gazdasági helyzetét.

Next