Nemzeti Ujság, 1931. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

­­ oly fondoskodási mélypontot nem mutat fel, mint a nő ée a gyermek értékelésé­­ben. Sehol az elszabadult emberi önzés, a követsceam­enyek­ket nem törődő logi­kátl­anság, a züllés et­nikájának polera­­emelese és szemérmetleni fitogtatása olyan rombolást nem végzett, mint a polgári házasságra és válásra esküvő erkölcsi eaarbadosságban. A 90-es éveikben mélyeb­ben látó protestánsok és zsidók együtt küzdöttek a katolikusokkal a destruktív házassági törvényjavaslatok ellen, de a szabadkőműves frazeológia kapatosai s a vallásellenes sajtó üvöltő dervisei előtt a róma belátásának, családi erkölcsnek , hazafius aggodalomnak el kellett némul­­nia. Azóta­­keservesen tapasztaltuk a nagy nyugati vívmány romboló hatásait s a becsületes magyar nép ma is idegen­nek, szégyenletesnek, testétől-lelkétől ide­gennek érzi a feleségeik szabad csereberé­lését, a nő lealacsonyítását s a gyerme­kek u­tcára­­kerül­ésé­t, a házasság s a csa­lád moráljának a salak­társadalom ked­véért történt lezülesztését. A pápa szó­zata, jókor jön­ ideje, hogy komolyan foglalkozzunk a liberális terror hatása alatt eddig nőbáozsvirágként kezelt kér­déssel. • Újév a­lapel­őfizetései, pillanata. He­lyénvaló, ha itt a mi sajtónkról is esik szó. A mi közönségünk a sajtókérdés te­rén még mindig csodálatosan és fájdal­masan rövidlátó. Ezen a ponton, valljuk meg, az értelmességünk színvonala mé­lyen alatta áll pl. a zsidókénak. A zsidó­ság világszerte észrevette, mekkora hata­lom a sajtó s majd minden országban a kezébe kaparintotta az ujs­ágkiadást, ö ír és mi olvassuk. Ö zenél s mi az ő tak­tusa szerint táncolunk, ö dönti el, mi iránt szabad érdeklődnünk, mit hogyan kel felfognunk s megitélnünk. Ö a mes­ter- mi a tanítványok vagyunk, ő dik­tálja a 3. iramot, ő szabja, meg a napi be­­szélg­ésünk tárgyát, ő szuggerálja a gondos term inkat, ítéleteinket, ízlésünket, tervétjeinket, életstílusunkat. Ö tudja, mit céklál­, mi nem tudjuk. Szépen figye­lünk a csengő-bongó szavakra s dehogy vesszük és­zre, hogy rabjaivá leszünk, ki­ejtjük saját sorsiunk, nemzetünk sorsá­nak fonnást a kezül^-'-tl, saját érdekeink i3» 'aJXSJto&iék' lé ~ **4 kHreak, morálnak, nemzeti öncél­­ellenében gondolkozunik, beszél ni Mgassink. Csak azért, lelkesedün' £ mellett ők lelkesítenek; meggy * telünk, ami nekik az nitjundban áll. Ennek a rabságnak üzen hadr -t a ím. sajtónk. Azt akarja, hogy a keresztény társadalom a saját fejével " fejjel gondolkozzék. Azt ak^13- b°8T az értékek vásárán el ne r-’”-K*adoanak a leg­szentebb értékek; ----ánék, emberek, ese­mények megitélé*eseben _ne idegen fokmé­rők és g.u«.-vUSok szerint igazodjunk. Ne lehessen m igazságot elhallgatni, csak szépi -s mert ez a túloldalnak kellemes. Ne tervtesen a valótlanságot oltárra emelni, történelmet ferdíteni, logikát kerékbe­fo­rni, ízlést rontani, magyart összeve­­szejteni, csak azért, hogy a harmadik ne­vethessen. A keresztény közönség önmagának tar­tozik vele, hogy lerázza a szellemi kisko­rúság bilincseit, amellyel eddig vajmi gyakran önön­ romlásába rángatták. Az önérzetének és saját boldogulásának tar­­■•; ik vele, hogy azt a sajtót vallja ma­­káénak, amely az ő hitét, morálját s nem­ijeii ideáljait hordja a zászlaján. Mese, így az ellenfél sajtója „jobb“. Ugyan / ■•ben jobb? A romlott ízlésnek, igaz, a­­­zz jobb, mint az ósdi Beethoven s a gymaillat is kellemesebb lehet az akác­ánál. Akinek szemében a körúti szelle­­­­n­eskedés, a kávéházi ötletesség és tro­­ls , miság“ jobb, akinek kedvesebb a léha*­t­ikkal bélelt, eszmétlen és világnézet­űi szócsilingelés, mint a mi sajtónk gyár és keresztény hangja, az maga is szomorú bizonyítéka a mi tételünknek; a túl parti sajtó sorvasztó, öntudatölő, bal­­felé asszimiláló hatásának. Panaszkodunk, hogy nagy számunk el­lenére gyengék vagyunk? Íme, itt a ma­gyarázat Ha nincs annyi intelligenciánk, mint az utolsó falusi korcsmároslánynak, aki véletlenségből sem vesz a kezébe más lapot mint az „övétől, s ha nincs bennünk annyi erő és akarat hogy a magunk zászlója köré sorakozzunk, ahelyett hogy az ellenség s az elvtelenek táborát gazda­gítanék, akkor nem is érdemeljük meg, hogy éljünk s bárki is ügyet vessen a jaj..-­okra, panaszainkra, jogainkra. Ak­kor csak­ pusztuljunk s bomoljunk tovább. Nem kár értünk.­­ • Boldog újévet kívánunk? Igen, azaz kí­vánunk nektek, keresztény magyarok, több öntudatosságot, több felelősségérze­tet több keresztény hithűséget, több ko­moly hazaszeretetet, több összetartást és több céltudatos, n­agystílusú, boldogság­­termő cselekvést! 2 BOLDOG ÚJÉVET kíván ügyfeleinek BLOCKNER J. hirdetőiroda. KÖZPONTI IV» VÁrosbox-utca 10. TelefojD : int. 889—1». FIÓKOKI VI» Andrássy-út 7. Telefon : int. SS*--l6. VI» "Vilmos esántk­-nt II. Telefon : int. 144-19 VI í., Erzsébct-körní 18. Tel.: 4. ihO—U. NEMZETI ÚJSÁG Osizzfirtok, MM január 1. A világ aranytermelése és aranykészletének megoszlása­ ­—­ A világ gazdasági válságának egyik tényezője az aranykészletnek — mint fizetési eszköznek — a megfogyat­kozása, ami szerves összefüggésben áll az aranytermelés csökkenő irányzatával. A Népszövetség pénzügyi bizottsága az arany vásárlóértékének kutatásával kap­csolatban egy emlékiratot dolgozott ki és hozott nyilvánosságra, am­ely az arany­­termelés várható mennyiségével és az aranyszükséglet nagyságával foglalkozik. Ez a „Rapport provisoire de la déléga­­tion de l‘or du comité financier“ (Génévé, Septembre) több irányban és több szem­pontból nyit érdekes perspektívát a jö­vendő gazdasági életének alakulására. A bizottságban, amely a kutatásokat és a megállapításokat végezte, többek között a következő szakemberek neveit találjuk: Bonn és Cassel tanárokét; az Angol Nem­zeti Bank részéről D. .Sprague tanárét és Sir Henry Strakosch n­e­vét A_ jelentés két becslést közöl a következő tiz esz­tendő várható arany­termeléséről. _Az egyik magának a bizottságnak a becslése, a másik Joseph Kitchin-nek, az ismert nemesfém szakértőnek a becslése. Ha 33/2-es aranyfedezetet veszünk ala­pul és a valutáris aranyszükséglet évi emelkedését 2%-al számítjuk, mint a fenti táblázat mutatja, már 1937-ben 6 millió dollár hiányzó rész mutatkozik, ami 1910-ig 31 millió dollárra emelkedik. Ha 40%-os aranyfedezetből indulunk ki, akkor már 1933-ban jelentkezik a hiányzó rész. Ennél a számításnál csak pár év múlva jelentkező hiány azonban nyom­ban mutatkozik, ha az arany termelés nagyságával és az ipari célokat szolgáló szükséglettel egy 3%-os valutáris szük­ségletet állítunk szembe. Ezek a becslések és számítások azt mu­tatják, hogy a pénzhiány veszedelme fe­nyegeti a­ világ gazdasági életét, ami ért­hetően nyugtalanítólag hatna a világ­gazdasági helyzetre, ha semerre nem mutatkoznék egy kivezető út. A bizott­ság jelentése minden nyugtalanságot, ami a pénzszűke következtében állhatna elő, teljesen megokulatlannak tart, mi­vel a valutáris célokat szolgáló arany­­szükségletet a rendelkezésre álló arany­­mennyiséggel a legkülönbözőbb módokon összhangba lehet hozni. A belső árucsereforgalomból ki kell kapcsolni az arany­fizetési eszközt A bizottság a jelentésében az arany­­termelés csökkenésével kapcsolatban s ennek következtében beálló pénzszűkévé­ rámutat arra, hogy egy-egy ország a sa­ját határain belül kikapcsolhatja úgy az árucsereforgalom­ból, mint más egyéb fizetési műveleteiből a aranyfizetési esz­közt.­­A hitel emiatt még sehol sem rom­lott és a jövőben sem fog romlani. Azaz: az aranyprobléma egyáltalán nem­ függ össze a javak termelésének és az áru­cser­e-­forgalomnak a problémájával egy normális gazdasági életf­oly­amat­ban. Newyorkban és Parisban 1914 óta óriási aranymennyiség halmozódott fe­­l a háború befejezése ót­a­m a rossz béke­­diktátumok és hadisarcok következtében, ezt a jelentés ugyan nem mondja, de le­sv Millió dollár A két becslés között alig van némi el­térés , ami­ közös a bizottság, valamint Kitchin becslésében: a világ évi arany­­­termelésének sülyedő irányzata. A valutáris arany és az iparilag feldolgozott arany egymáshoz való viszonya Ha az iparilag feldolgozott — luxus­cikkek, fogászatban felhasznált stb. — aranymennyiség értékét 1930-ban 180 mil­lió dollárra becsüljük, ehhez évenként 1%-os emelkedést számítunk, úgy 1940- ben ez az aranymennyiség 200 millió dol­lár értékre emelkedik. Ami azt jelenti, hogy az egyre sülyedő aranyterm­elés mellett a valutáris célokat szolgáló arany 221 millió dollár értékről 170 millióra fog leesni. A valutáris célokat szolgáló arany­mennyiség grafikai vonalának az esése természetesen nem esik össze a tényleges szükségletét mutató grafikai ábrázolás vonalával, sőt éppen ellenkezőleg: éppen ii­xitva futnak a grafikon vonalak A val­utáris szükséglet vonala egy lassú emelkedést mutat úgy, hogy egy bizo­­m­os időpontban — deficit áll elő, tagadhatatlan tény —, az egyes országok között az aranykészlet megoszlása arány­talan egyenlőtlenséget mutat­. Az Egye­sült­ Államokban és Franciaországban sokkal több az arany, mint amire a két államnak tényleg szüksége van, ami más om­igoknan viszont aranyhiányt idézett el, így támadt az egyik oldalon nagy hitelszükség, míg a másik oldal­on ezzel ellentétben hitelinfláció keletkezett. Franciaország nagy aranytezaurálá­sá­nn­ak az utóbbi időben részben külpoliti­kai, részben pedig belső, gazdaságpoliti­kai okai vannak: az aktív fizetési mér­leg megteremtésére való törekvés. Az Angol Bank (Bank of England) külföldi hitelek folyósításában mindegyre szűk­markúbb lett, tekintettel arra, hogy a franciák nála igyekeztek aranyvásárlá­­saikat lebonyolítani, anélkül, hogy Fran­ciaország közben maga alakult volna át az arany" piacává, ehhez majd a mai na­pig hiányzik ugyanis a megfelelő nemzet­közi pénzpiaci szervezete. Egy aranyinfláció lehetősége a mai pénzszűke ellenére is megvan, ha ugyan­is Franciaország egy pillanatban arra határozná el magát, hogy a felhalmozott aranykészletét a pénzpiac rendelkezésére bocsátja. Ez azonban a m­ai viszonyok mellett Németország számára valóságos veszedelmet jelentene Egy aranyinfláció Franciaország felől a vásárlóerőnek óriási eltolódását idézné elő a világgaz­daságban, amely Németországot azért érintené elsősorban veszedelmesen, mivel Young-tervből származó kötelességei sok tekintetben megkötik gazdasági életének mozgási irányát, mivel a régebbi önwes­­ternel ellentétben a fizetési kötelezettsé­gei változatlan­ok maradnak a Vásárló­erőnek esetleg később beálló Változás* el­lenére is. Franciaország aranytezaurálássa —­an elvnek Németország kifosztása az alapja, ismét egyik bizonyítéka annak hogy a mai világgazdasági viszonyok mellett egyik ország nem lehet beséző időn át kizsákmányolója kifosztója —■ egy másik ország gazdasági életének anélkül, hogy visszás és tarthatatlan helyzetet ne teremtene az egész világ gaz­dasági életében. 1936 . 5 .... 356 397 1937 ® 392 1938 ...... 357 384 1939 ................... 323 370 1940 ...... 314 370 A két becslés egymás mellé állítva: Ev Millió dollár 1930 . . . . . tor. 404 1932 ...... 401 402 1032 .................... 407 410 1933 ...... 399 407 1934 .................... 390 403 1935 . 381 398 , k­SP/j-os aranyfedezet fO*/,-oe aranyfedezet . Aranytermelée I „ Ijf M szükséglete évi szükséglete Ev Kit­okin szerte: ~ fr J 11A ** »V0* ?•/.-‚* 4* «•/.-‚*‚ - « r 8 " S ra növekedés mellett növekedés mellett 1930 le 4 ' 300 1931 V 182 W m 260 204 313 1932 -1R 184 26 174 369 209 3© 1933 407 186 21 178 276 213 332 1934 408 188 Sió ISO 285 217 340 1935 398 190 21* 184 294 221 352 1936 397 192 205 188 302 226 363 1937 192 194 198 192 30 230 1938 384 196­­ 188 196 321 335 385 1939 640 198 172 200 330 240 396 1940 370 200 170 204 340 244 408 ICL INTSE BE eladó ingatlanai iroddnxnak V., Honvéd­ utca 10. - Telefon: 127 47. Ügybélelyü részére keresőnk felkel,villái, bérh­ázai ín (Hl lIUMlSi amidőn kedves vendégei­­nek, ismerőseinek és jó ba­rátainak eddigi ragasz­kodását megköszöni: az új esztendő alkalmából boldog újévet kíván Országos Inségenyhítő Mozgalom Társadalmi mozgalmait Ráday Gedeon gróf ny. minister, Nagyi E Erde országgyűlési képviselője az infgakció céljaira 500 pengőt adományozott Nagykörösön a nyomorenyhltés sorén meg­indított építési munkák közül a Kalocsa Bbtszos alapítványi építések befejeződtek, a királyi adóhivatal épülete pedig sokrésta-ünnepéig jutott Az építkezések 110.000 tengőbe kerültek és hatvannyolc épi­teman­ikusnak adtak kenyeret. . . Pesterzsébet -város képvisel­őtestülete tegnap Nagy­györy István polgárm­­esterhelyzetes el­nöklete alatt közgyűlést­artott, amolyan a képviselőtestület, m­egsza­zta a csat­ornaépítés megkezdését, amely túlnyomó részben földmun­kákból áll­, százezer pengő költségelőirány­zat­tal. Január alsó napjaiban megkezdik a csa­­tornaépítést A munkálatok­nál csakis ipart­­erzsébeti műn karalkul t­ehet a halmazna.lv Horthy Miklósné gyűjtésére Horthy Miklósné segélyakciójára december hó 29-én a következő adományok érkeztek: A Nemzeti Újság szerkesztőségéhez beérkezett adományok 399 pengő 20 fillér, Alexander Imre alispán gyűjtése 120 pengő, Demény József postafőigazgató és Józan Miklós unitárius püs­pök 50—50 pengő, ötven pengőnél kisebb adományokat adtak. Az igali járás főszolgabirájának gyűjtése, Si­ketnémák Intézetének tanári testülete Szeged, bécsi magyar követség, magyar tisztjei. Természetbeni adományokat adtak az alább felsorolt fővárosi gyűjtőhelyeken: Váli-uti gyűjtőhelyen: Fabinyi Tiborné, Szegényb­án­­utcai gyűjtőhelyen: Magi Imre, dr. Szabó Lász­­lóné, Mangl Józsefné, M. S. Hemel Emil dr. és Bzv. Berlin Ágostonná, ' Bökk Szilárd­ utca’ gyűjtőhelyen: Petényi­ Péterné bárónő hagya­tékából, Az Est szerkesztősége és G­einer Szig­frid. A január 17-én a királyi várpalotában meg­tartandó hangversenyre megváltott jegyükre felülfizettek: Scitovszky Béla dr. bel­ügymin­­ss­ter 100 pengő, vitéz Sehörner Odilo altábor­­­nagy, vitéz Kozma Ferenc tábornok, Pap József dr., az Ü­gyvédi Kamara elnöke 20 20 pengő, Tradvánszky Albert báró 10 pengő. Hangverseny a Horthy Miklósné nyomor• enyhítő akció javára A kormányzó felségének védnöksége alatt a Zeneművészeti Főiskola január 17-én este fél 9­ órai kezdettel a Horthy Miklósné nyomor enyhítő akció javára a királyi palota fehér márvány termében fényes külsőségek mellet hangversenyt rendez. A hangversenyen közre­működnek Báthy Anna, a Magyar Királd Operaház tagja, Stefániai Imre és Zathurecsky Ede, a Zeneművészeti Főiskola, tanárai , a főiskola zenekara Zsolt Nándor vezényletével. Jegyek 36, 36, 10 és 50 pengős árban a­ kor­mányzóság kabinetirodájának szertartási osz­tályában (Telefon- 666—08.) délelőtt 9-től dél­után 1 óráig válthatók. A jótékony célra a köszönettel fogadott felülfizetéseket k­rlapniak nyugtázzák. A hangverseny napján jegyáru­sítás nem lesz, ezért a korlátolt számban ren­rende­lke­zésre álló jegyeket ajánlatod legké­sőbb január 16-ig megvá­rni. Bútort légionban ** Írt h­ídek pfin ss II -t -síi VI.. Vulmo­­étikőcUnev DUD’lillL d­ászár­ni 48. si. uácárnlhaf fl-s'ér uuétéiev' I VaSarOHidL vimuui.inek VW.ZIBI

Next