Nemzeti Ujság, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG .Július 1.­kányságra tartozik és­ órákig, félnapo­kig lehetett tárgyalni a valódi­ célokat, ápolni a szabadkőműves összeköttetést. Nem lesz ürügy arra, hogy összedugják a fejüket és folytassák azt a ju­tvány országgyilkos, keresztényellenes­ tevé­kenységet, amely egyszer már rom­lásba vitte a nemzetet, a­ely ebben az életben itt soha többé szóhoz nem jut­hat. Nem lehet besurranni a politikai pártokba, fülbe, súgni, ijesztgetni, bom­lasztani, hamis hírekkel manipulálni, mert vegyék tudomásul: ez bűn, ame­lyet a törvény­­ tilalmaz,­­ amely­­ellen fokozott ' védelmet' biztosítunk ma­gunknak és rendszabályokat alkottunk, amelyek alapján irgalmatlanul el le­het járni mindenféle szabadkőműves politikai mesterkedés ellen. Nincs ki­búvó, nincsenek mellékutak, bele kell nyugodni abba, hogy ez az ország meg­menekült a szabadkőművesség hármai­ból és nem hajlandó semmi szín alatt sem újra szabad prédává válni. Nem érdemelnénk meg,­­ ránk süssön a nap, ha nem tanultunk volna a múltból és hagynánk, hogy megint elterebélyesed­­jék a nemzeti életnek ez­ a legveszélye­sebb­ élősdije. .A cégér-intézmények megszüntetése a figy­és komoly, lépés volt a kormány részéről, de­ ezzel még nem tartjuk végleg elintézettnek a sza­badkőművesség problémáját. További fokozott figyelmet, éber résenállást követelünk és a megtorlásban, megelő­zésben olyan gyorsaságot és energiát, amelyre a keresztény Magyarország törvényei nemcsak­­ lehetőséget­ adnak, hanem köteleznek is. Négy szónoka lesz székesfehérvári ország­­gyűlésnek Tizenkét percig" tartott Csütörtökön a képviselőház... utolsó érdemleges ülése, amelyet tizenké éppkor ágit#»'m‡»-‹ A. tnwsifrig égé­i?»wim ,­ létében az ülésen Szem­ényi-Schneller La­jos pénzügyminiszter jelent meg. Az elnök bemutatta a felsőhöz átiratát-az ott megszavazott törvényjavaslatokról,­ majd harmadszori ,olvasásban is elfo­gadta a Képviselőház a legu­tolsó ülése­ken letárgyalt törvényjavaslatokat,­­ köz­tük a Nemzeti Bank reformjáról szóló javaslatot. Pintér László előadó tett ezután jelen­tést a Szent István jubileumi hét alkal­mából Székesfehérvárott tartandó • or­szággyűlés előkészítésére a mindkét Ház elfehéredve. — Jól vigyázzon, ha megüt, úgy üssön, hogy menten itt maradjak, mert ha nem, hát nem állok jót maga­­mért. Aztán úgy­ elmegyek, hogy a hire­met sem hallják többet! Az Öreg megtorpan, a karja leesik és megsemmisülten néz maga elé. — Az Isten... az Isten keze... — mo­tyogja reszkető szájjal­ — Mert csak egy köllött... csak egy... az Isten keze... mert lett volna rá mód ... Lassan felemeli a fejét és idegenül bá­mul az előtte állóra. Ez az ő fia volna? Ez a keményszájú, konoknézésű ember az ő fia? Az egyet­len fia? Nem, ez nem lehet! Itt nincs va­lami rendjén. Valami rettenetes nyomást érez a szive táján. Botjára görnyedtem tántorgó lép­tekkel botorkál le a szérűből. Semerre nem néz. Kilép a kiskapun és a Csernyés felé veszi az útját. A legény meg áll ott konok-keményen. — Hadd menjen — gondolja. — Bizto­san valamelyik kómájához, megy panasz­kodni. Majd ha megbékül­,­úgyis vissza­jön. Lenn, a Csernyés végén ült már a nap, amikor az öreg Istenes kihagyó szívvel, elakadó lélegzettel kiért. Az arca holtfehér, a lábai inognak. Alig vonszolja már magát. Amikor az első táblához ér, amelyik az övé, minden erejét összeszedve kiegyenesedik és elbo­ruló tekintetét bucsúzkodva hordozza vé­gig a határon. Aztán megindul befelé a táblába. Ro­gyadozó léptekkel gázol a búzában és a fejekbe kapaszkodik segítségért. Nem messze jut. Alig pár lépés után meginog és halk sóhajjal beledől a bú­zába. Fel sem kel többet.­ Mire az utolsó bíborvörös sugár is el­fogy az ég alján, az arcán elsimulnak a ráncok és megbékélt mosoly marad rajt. Talán valamelyik itthonmaradott szá­mára. És az­ első vágást az Úr tette meg. által kiküldött bizottság munkájáról és határozatairól. Eszerint a székesfehér­vári együttes ülés egyetlen tárgya a ke­resztény magyar államot megalapító Szent István emlékét megörökítő tör­vény lesz. Az országgyűlés megtartásá­nak közelebbi helyét a két Ház elnöke állapítja majd meg. Az ülésen felváltva elnökölnek a képviselőhöz és a felsőház elnökei vagy akadályoztatásuk miatt az alelnökök. Ugyancsak az elnökök intéz­kednek a jegyzői teendők felváltásáról. A miniszterelnök által előterjesztett ja­vaslatot az együttes ülés bizottsági­ elő­készítés nélkül nyomban tárgyalja. A két Ház szónokai felváltva beszélhetnek. Mindkét Ház ítészéről legfeljebb két-két szónok lehet. Az együttes ülés egyszerű szavazással dönt. A tárgyalás módja te­kintetében a képviselőházi házszabályok lesznek az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a törvényjavaslat harmadszori ol­­vasása elmarad. Egyébként ez a tárgya­lási mód csak ebben az egy esetben alkal­mazható s a jövőben precedensül nem szolgálhat. A Ház Pintér László jelenté­sét tudomásul vette. Kornis Gyula elnök napirendi indít­ványa alapján kimondották, hogy a Ház üléseit bizonytalan időre elnapolta. A nyári szünet előtt a Ház még egy formá­lis ülést tart a felsőház üzenetének átvé­tele céljából. Ennek az ülésnek az idejé­ről megfelelő időben értesíteni fogják a képviselőket. A megjelent képviselők lelkesen meg­éljenezték Kornis elnököt, aki 12 óra 12 perckor berekesztette az ülést. Politikai vihar Angliában a katonai titkok körül Egyre nő a botrány Sandys képviselő mentelmi ügyében London, június 30. Sandys képviselő mentelmi ügyében az alsóház mentelmi bizottsága kimon­dotta, hogy a mentelmi jogot meg­sértették, de további eljá­rást nem javasol, mert az interpellációban foglalt katonai titkokra való tekintettel, az egész ügy kivizsgálására parlamenti bizottságot kell kiküldeni. Chamberlain miniszterelnök javaslatára a parlamenti bizottságot kiküldötték. A rendkívüli jelentőségű precedens kérdését az egész alsóház és a sajtó pártok fölötti elvi magaslatból í­téli meg. Katonai titkoknak interpellációban való nyilvánosságra hozatala körül, az angol alsóházban rendkívül érdekes ese­mények és viták sorozata zajlik már há­rom nap óta. A kérdés többé-kevésbé túlnövekedik Anglia határain, mert a parlamentarizmus egyik alapvető elvé­nek, a mentelmi jognak területén a vi­lág majdnem valamennyi parlamentje az angol példákhoz igazodik. Különösen áll ez Magyarországra, mert válunk pél­dául a XIX. század utolsó évtizedében s e század elején is, a mentelmi jog körül felmerült, vitákban mindig az angol par­­lame­niqrizmus adta a döntő érveket s int® eV' 'koil'V. , hogy^e^lfli tzintet­ Gyula angol példákkal argumentáltak. Az angol parlamentarizmus a hagyo­mányokon, a szokásjogon, néhány törvé­nyen és igen jelentékeny részben a pre­cedenseken épült fel. A most szóban forgó esetre nincs precedens s az egész kérdés­nek rendkívül kényes természete mellett éppen az ad jelentőséget, hogy új prece­dens merült fel, amely irányadó lesz a képviselői, titoktartás, a képviselőnek a katonai hatóságok által való megidézése s a képviselő­­interpellációi, jogának a ka­tonai titok által való korlátozása tekin­tetében. Magát az esetet ismertettük a Nemzeti Újság szerdai számában. Az történt, hogy Sandys konzervatív képviselő,­­ egyébként Winston Churchillnak, Cham­berlain miniszterelnök politikai ellen­felének veje — bejelentette mentelmi jo­gának megsértését, mert az igazságügyi miniszter súlyos büntető­jogi felelősség­gel fenyegette meg, ha interpellációját előadja s ezzel annak már írásban beter­jesztett katonai titkokat tartalmazó ada­tait nyilvánosságra hozza. Rövidesen ki­derült, hogy a hadbíróság eljárást indi- I tütt­era.m,8g£sr|injjjo­ ikatonatiszt. jollem, Iahití!]azzál,^-ánifiitahák,'.' hogy­ Kan­dys képviselőnek adatokat szolgáltatott. Ez a katonatiszt ugyanabban az ezredben szolgál, amelynek hadnagya volt Sandys képviselő is. Winston Churchill és az el­lenzék vezére Attlée őrnagy éles támadá­sokat intéztek Chamberlain ellen. A Ház az ügyet a mentelmi bizottság elé utasí­totta s egyben megállapították, hogy Sandys képviselőt katonai minőségében megidézte a hadbíróság azzal, hogy egyenruhában jelenjen meg és úgy tegyen vallomást.. Megsértették a mentelmi joget, de nincs további eljárás Az angol közszellemnek rendkívül ér­dekes és tanulságos jellemvonásait tárta fel a vita: sem a kormány, sem az ellen­zék nem csinált pártkérdést az ügyből, a szó igaz értelmében a parlamentarizmus elvi magaslatára helyezkedett mindenki s maga Chamberlain is alsóházi előter­jesztésében pártok fölé helyezkedve nyi­latkozott az eseményekről. Londonból jelentik, hogy az alsóház csütörtöki ülésén Chamberlain minisz­terelnök Ab­bee őrnagy kérdésére ismer­tette a Sandys képviselő mentelmi pa­nasza folytán, a mentelmi bizottság eljá­rásáról felvett jegyzőkönyv kivonatát, amely többek között ezeket mondja: „Landys képviselő panaszt emelt,­ hogy katonai vizsgálóbizottság idézte meg, felszólítva őt,­­ hogy pénteken je­lenjék meg tanúságtétel végett katonai egyenruhában. A panaszt a mentelmi bizottság elé utalták, amelynek jelen­tése a következő: A képviselői mentelmi jog nem téte­les törvény, hanem jórészt szokásjogon alapul. A jelen eset körülményeire nincs precedens. A Ház Sandys képvi­selő meghallgatása után megállapí­totta, hogy fontos kérdések forognak kockán, amelyek megvizsgálására kü­lön szervezetet kell felállítani, de mi­előtt még ez a pártközi bizottság meg­alakulhatott volna, Sandys képviselőt territoriális hadseregbeli tiszti minősé­gében katonai vizsgálóbizottság elé idéztek meg, amely bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia Sandys képvi­selő nyilatkozata alapján a képviselői titoksértés ügyét. Ilyen körülmények között anélkül, hogy ítéletet monda­nánk a katonai vizsgálóbíróság eljárása felett, úgy találtuk, hogy Sandys képviselő megidézése olyan kísérletnek tekint­hető, amelynek célja az alsóházi tag­jának arra bírása, hogy bizonyos fel­világosítást adjon olyan időben, ami­dőn a Ház pártközi bizottságot szán­dékozott kiküldeni, többek közt annak megállapítására, lehetn e Sandys kép­viselőtől, mint képviselőtől felvilágo­sítást kérni. A bizottság az összes értesülések mérlegelésével megállapí­totta, hogy a mentelmi jogot tényleg megsérthették, de nem javasol most további eljárást.“ Ez a határozat rendkívüli jelentőségű, mert amíg egy részről megállapítja a mentelmi jog sérelmét, további eljárást nem javasol, láthatólag azért, mert kato­nai titokról van szó. A parlament kiváltságai az államot szolgálják Chamberlain miniszterelnök ezután ja­vasolta, hogy a Ház pártközi bizottságot küldjön ki Sandys képviselő június 27-iki nyilatkozatának és az érintett miniszte­rek ezzel kapcsolatos eljárásának, vala­mint annak megvizsgálására, alkalmaz­ható-e a titoktartásról szóló törvény par­lamenti kötelességüket teljesítő képvise­lőkre. A javaslat nagy alkotmányjogi hord­­erejének hangsúlyozása után Chamber­lain miniszterelnök még a következőket mondotta: — El tudok képzelni olyan esetet. amint egy képviselő által a titoktartás­ról szóló törvény megsértéséről szóló ér­­tesülés a nemzet nagy előnyére használ­ható fel, de lehet olyan eset is, amidőn az ilyen értesülés felhasználása súlyosan árt az ország honvédelmi érdekeinek. Két érdek forog kockán: Egyrészt az alsóház jogait és kiváltságait biztosító közjog, másrészt az ország katonai biz­tonságának érdeke. A lordok házának naplója 1641-ben leszögezte azt az elvet, hogy a parlament kiváltságai az állam szolgálatának céljaira adattak meg és azok nem használhatók fel az államot veszélyeztető módon. A Speaker ezután kijelentette, hogy pártközi bizottság kiküldése esetén nem engedhető meg, hogy a ház a szóban­­forgó üggyel érdemben foglalkozzék vagy az érintett személyek eljárását bí­rálja, mert ez a bizottság munkájának előzetes befolyásolását jelentené. Ezután Here Belisha hadügyminiszter ismertette az ügy előzményeit az alsó­ház előtt. Időközben Ironside tábornok elnökleté­vel összeült a katonai vizsgálóbíróság annak megállapítására, hogy juthatott Duncan Sandys kon­zervatív képviselő a légvédelmi üte­gek szigorúan őrzött titkának birto­kába. A bíróság összeülte után rögtön elna­polta ülését és megvárja az alsóház kü­lönbizottságának döntését. A bíróság az­után Duncan Sandys kihallgatása nélkül megkezdi munkáját. A tárgyaláson, hír szerint, jelen volt a territoriális hadseregnek az a tisztje, akit azzal vádolnak, hogy ő közölte Duncan Sandys-sal a­­ légvédelmi ütegek adatait. Az Evening Standard szerint a vádlott tiszt Hogan százados, a londoni légvé­delmi dandár adjutánsa. Sandys ugyan­ennek a dandárnak hadnagya. A Daily Telegraph szerint a hadügy­minisztert fenyegető levelekkel áraszt­ják el s ezért titkosrendőrök kisérik ál­landóan és házát is a Scotland Yard politikai osztályának rendőrei őrzik. Sajtókörök céloznak arra, hogy Cham­berlain a parlamenti vihar lecsillapí­tására esetleg feláldozza a Here Belisha hadügyminisztert, aki ebben az ügyben játszott szerepével elvesztette a parla-­ menti többség bizalmát s okat adott arra, hogy a kérdés igen súlyos belpo­litikai problémává növekedjék. *»' 4» «fr ♦» 4» «»♦» 4.» 4» 4» 4» 4». Hanunda finn miniszter magyar beszéddel üdvö­zölte a magyar újságírókat Helsinki, június 30. A magyar újságírók, akik a finn újság­­írószövetség meghívására hosszabb finn­országi tanulmányúton vesznek részt, Helsinkiből több kirándulást tettek a finn főváros környékére, így Porvooba, Tuusulába és Järvenpääba. Porvooban meglátogatták Runeberg János Lajos költő lakóházát, amelyet múzeummá alakítottak át s ugyanolyan állapotban tartanak fenn, mint amikor a költő benne lakott. Tuusulában Kivi Elek finn költő sírját és egyszerű falusi lakóházát tekin­tették meg. A magyar újságírókat megkülönbözte­tett szeretettel és barátsággal fogadják Finnországban. A meghívások egymást követik; minden délben és este más és más előkelőség, egyesület vagy intéz­mény látja vendégül. A finn ipari szö­vetség vacsoráján Viljanen elnök üdvö­zölte a magyar hírlapírókat, akiknek nevében Hivatal József kormány­főtaná­csos köszönte meg az üdvözlést. Hamiula finn közoktatásügyi miniszter vacsorá­ján a miniszter maga üdvözölte finn és magyar nyelven vendégeit. Beszédében többek között a következőket mondta magyarul: — A múlt esztendőben testvérnemze­tünknek, Magyarországnak vendége vol­tam. Az a példátlan vendégszeretet, szí­vélyesség, melyben akkor részem volt, felejthetetlen emlékeim közé tartozik. Ezért örömömre szolgál vendégül látnom az estén a nemes magyar nemzet kép­viselőit, kik hozzá hírlapíróként nekem is kollegáim. Természetesen mi finnek a vendéglátásban nem tudunk versenyezni a magyarokkal, de azért biztosíthatom Önöket, hogy az önök iránt érzett barát­ságunk és érzelmünk teljes, őszinte s maradandó. Kívánjuk, hogy magyar ven­dégeink itteni tartózkodásának eredmé­­nyekép a két nemzet közötti kapcsolatok mind erősebbé váljanak. Remélem, hogy Önök otthonosan fogják érezni magukat országunkban. Isten hozta Önöket. Eme­lem poharam magyar vendégeink egész­ségére. Magyar részről Tóth László kormány­főtanácsos, főszerkesztő és Harsányi Zsolt válaszolt a felköszöntőre. A finn tanulmányút további program­ján a kirándulások és körutak egész sora szerepel.

Next