Népiskolai Tanügy, 1879 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1879-09-16 / 18. szám
Eger, szeptember 16. 1879. 18. szám Kilenczedik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY. Emlénzetéal feltétele* : MEGJELENIK MINDEN HOL ÉN ÉS 16-ÁN. Egész ...................................................á frt. 1 A szerkesztő lakása és kiadóhivatal: Pelevre.............................................. - Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény Negyedévre......................................... 1 . intézendő. KAT. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI LAP. fi EGRI, KALOCSAI, ERDÉLYI EGYHÁZI. R. K. J.TANITÓ-EGYLETEK KÖZLÖNYE Pályázati hirdetésen , tiz sorig . első v.Un 1 frt, másod vagy harmad ízben • 1 tíz soron túl először 2 frt, a.ui, fizetendő, előlegesen bekindve. A tanév elején. Az tsz a néptanító tavasza. Mint a pásztor májusban tereli a kikelet virányaira. Isten szabad ege alá a nyájat, hogy őrizze, legeltesse, vele együtt hideget, meleget, zivatart és enyhe időjárást átéljen , úgy a tanító ősszel veszi őrző gondjai alá a zsenge nyájat. Csakhogy ő nem megy vele virító mezőkre, csevegő patakok mellé és szellős halmokra, de beszorul az akolba, büzhödt levegőre, rideg falak közé. Ám azért nem panaszkodhatok. Hiszen elég tágas tere nyílik e szűk helyen, a tudományok tarka mezején, fürge bankáival mulatni. őket a tudatlanság toportyán férgétől védelmezni s a tilostól érteni. Van módja abban is, hogy hideget, meleget, sőt éhséget is szenvedjen. Vagy ha tán jobban tetszik a hasonlat, legyen az iskola műterem. A tanító benne szobrász. Mi az ő teendője? Hogy a képzés eszközeivel újjáalakítsa, csiszolja a nyersanyagot ; hogy példájával, tanmódjával és modorával mintaképeket idomítson a különféle elemekből ; hogy türelmének és buzgalmának vésőjével harmonikus egészszé cizelirozza s kitatarozza a szív és elme romjait, melyeket az eredeti bűn halomra hányt, helyükből kiforgatott, meggyöngitett, beszennyezett. Nagy feladat, melynek végbevitelére, Isten malasztja nélkül , semmiféle paedagog nem lehet képes. A keresztény nevelő érzi ezt. Ugyanazért a tanév elején kétszeres áhítattal hívja segítségül Istent, hogy e nagy feladatot megoldhassa. És a liberális tanító, ki a nevelés munkájából Istent kizárja, hol veszi a nagysándori zsenit e gordiusi csomó megoldására? Sehol. De nincs is rá szüksége. Hiszen ő nem törekszik a szó teljes értelme szerint nevelni. Csak tanít. Mit érdeklik őt a szív, a kedély, a lélek dolgai ? Ő csak a tanítvány fejére szorítkozik, hogy bele észtet ltírozza az „átalános ismeretek“ és a „népfelvilágosodás“ feszítő czövekeit. A modern paedagogia betölti szerepét, mihelyt jól tartá a gyermeket a jó és gonosz tudás fájának gyümölcseivel. Azért monda valaki, hogy a modern paedagogiának a kígyó vete meg alapját az édenkertben. Számtalanszor hangoztattuk már, hogy az iskolának nem ezen egyoldalú idomitás, de a benső kedélyképzés, a szív- és léleknemesités az első és legszentebb czélja. Ezt kell ismételnünk még szom latiul*, r, főleg igy a tanév elején. Nunquam satis dicitur, quod nunquam satis dici potest. Ekkor van helyén leginkább afelett elmélkedni, hogy az a nagyhangú modern képzés, a tudományos ismeretek átalános kiterjesztése mindenkire — alapjában nem egyéb, mint következménye a kereszténységellenes, naturalisticus világfelfogásnak. Benne foglaltatik az emberi értelem bizonyos istenítése, a tudomány dicsőítése, ellentétben a hittel és keresztény alázatossággal. Az „átalános“ képzés követői ebben vélik föltalálni a faltörő kost a kat. egyház szirtje ellen. Az egyház az ő ideális törekvésével az igazság, jog és szabadság után, mereven utjokba áll e nagyszájú világaitoknak. 8 ők nagyon jól tudják, hogy önérdekeik czéljaira a világuralmat mindaddig körmeik közé nem kaparithatják, mig a kereszténységnek a nép lelkében és szívében egyetlen gyökere él. Ez magyarázza meg a liberális paedagogia és a politikai socialismus benső barátságát. Ez a két áramlat véd- és daczszövetséget kötött : küzdeni a kereszténység alapjai ellen, hogy azok felforgatásával világuralomra jussanak. Hanem ezt most csak futólag említjük föl. Az átalános és túlhajtott emberképzés bogarával nem annyira egyházi, mint nevelési okok miatt kell itt bíbelődnünk.