Népiskolai Tanügy, 1879 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1879-09-16 / 18. szám

Eger, szeptember 16. 1879. 18. szám Kilenczedik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY. Emlénzetéal feltétele* : MEGJELENIK MINDEN HO­L­ ÉN ÉS 16-ÁN. Egész ...................................................á frt. 1 A szerkesztő lakása és kiadóhivatal: Pelevre..............................................­­ - Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény Negyedévre......................................... 1 . intézendő. KAT. N­ÉPNEVE­LÉS-TAN­ITÁSI LAP. fi EGRI, K­ALOCSAI, ERDÉLYI EGYHÁZI. R. K. J.TANITÓ-EGYLETEK K­ÖZLÖNYE Pályázati hirdetésen , tiz sorig . első v.Un­­ 1 frt, másod vagy harmad ízben­­ • 1 tíz soron túl először 2 frt, a­.ui, fizetendő, előlegesen bekindve. A tanév elején. Az t­sz a néptanító tavasza. Mint a pásztor májusban tereli a kikelet virányaira. Isten szabad ege alá a nyájat, hogy őrizze, legeltesse, vele együtt hideget, meleget, zivatart és enyhe időjárást átél­­­jen , úgy a tanító ős­szel veszi őrző gondjai alá a zsenge nyájat. Csakhogy ő nem megy vele virító mezőkre, csevegő patakok mellé és szellős hal­mokra, de beszorul az akolba, büzhödt levegőre, rideg falak közé. Ám azért nem panaszkodhatok. Hiszen elég tágas tere nyílik e szűk helyen, a tu­dományok tarka mezején, fürge bankáival mulatni.­ őket a tudatlanság toportyán férgétől védelmezni s a tilostól érteni. Van módja abban is, hogy hideget, meleget, sőt éhséget is szenvedjen. Vagy ha tán jobban tetszik a hasonlat, legyen az iskola műterem. A tanító benne szobrász. Mi az ő teendője? Hogy a képzés eszközeivel újjáalakítsa, csi­szolja a nyers­anyagot ; hogy példájával, tanmód­jával és modorával mintaképeket idomítson a kü­lönféle elemekből ; hogy türelmének és buzgalmá­nak vésőjével harmonikus egészszé cizelirozza s ki­tatarozza a szív és elme romjait, melyeket az ere­deti bűn halomra hányt, helyükből kiforgatott, meggyöngitett, beszennyezett. Nagy feladat, melynek végbevitelére, Isten malasztja nélkül , semmiféle paedagog nem lehet képes. A keresztény nevelő érzi ezt. Ugyanazért a tanév elején kétszeres áhítattal hívja segítségül Is­tent, hogy e nagy feladatot megoldhassa. És a liberális tanító, ki a nevelés munkájá­­­­ból Istent kizárja, hol veszi a nagysándori zsenit e gordiusi csomó megoldására? Sehol. De nincs is rá szüksége. Hiszen ő nem törekszik a szó teljes értelme szerint nevelni. Csak tanít. Mit érdeklik őt a szív, a kedély, a lélek dolgai ? Ő csak a tanít­vány fejére szorítkozik, hogy bele észtet l­tí­rozza az „átalános ismeretek“ és a „népfelvilágosodás“ feszítő czövekeit. A modern paedagogia betölti sze­repét, mihelyt jól tartá a gyermeket a jó és go­nosz tudás fájának gyümölcseivel. Azért monda valaki, hogy a modern paedagogiának a kígyó vete meg alapját az édenkertben. Számtalanszor hangoztattuk már, hogy az is­kolának nem ezen egyoldalú idomitás, de a benső kedélyképzés, a szív- és léleknemesités az első és legszentebb czélja. Ezt kell ismételnünk még szom latiul*, r, főleg igy a tanév elején. Nunquam satis dicitur, quod nunquam satis dici potest. Ekkor van helyén leginkább afelett elmélkedni, hogy az a nagyhangú modern képzés, a tudomá­nyos ismeretek átalános kiterjesztése mindenkire — alapjában nem egyéb, mint következménye a ke­­reszténységellenes, naturalisticus világfelfogásnak. Benne foglaltatik az emberi értelem bizonyos iste­­nítése, a tudomány dicsőítése, ellentétben a hittel és keresztény alázatossággal. Az „átalános“ képzés követői ebben vélik föltalálni a faltörő kost a kat. egyház szirtje ellen. Az egyház az ő ideális törekvésével az igaz­ság, jog és szabadság után, mereven utjokba áll e nagyszájú világaitoknak. 8 ők nagyon jól tudják, hogy önérdekeik czéljaira a világuralmat mindad­dig körmeik közé nem kaparithatják, m­ig a keresz­ténységnek a nép lelkében és szívében egyetlen gyökere él. Ez magyarázza meg a liberális paeda­gogia és a politikai socialismus benső barátságát. Ez a két áramlat véd- és daczszövetséget kötött : küzdeni a kereszténység alapjai ellen, hogy azok felforgatásával világuralomra jussanak. Hanem ezt most csak futólag említjük föl. Az átalános és túlhajtott emberképzés bogarával nem annyira egyházi, mint nevelési okok miatt kell itt bíbelődnünk.

Next