Népiskolai Tanügy, 1880 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1880-09-16 / 18. szám
Eger, szeptember 16. 1880. 18. szám. ____________Tizedik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY. KAT. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI LAP. ß EGRI, KALOCSAI, ERDÉLYI EGYHÁZM. R. K. NÉPTANITÓ-EGYLETEK KÖZLÖNYE. ^Előfizetési feltételese í Egész évre.......................................... í Félévre............................................... R 1 ijlEGJELEN MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 16-ÁN. 1 4 frt. A szerkesztő lakása és kiadóhivatal : 2 „ j Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény j \ Negyedévre......................................... 1 r intézendő. Pályázati közlésért , tiz sorig , első ízben 1 frt, másod vagy harmad Ízben 50—50 kr., s tiz soron túl először 2 frt, azután 1—1 frt j fizetendő, előlegesen beküldve. Az „úri” nevelésről. (Egy kis elmefuttatás a tanév kezdetén.) Veréb is csipogja, inasgyerek is fütyöli, hogy valamint vagyon ez árnyékvilágon úri mód, úri gusztus, úri betegség stb. , úgy vagyon úri nevelés is. De azt már aligha tudják sokan még a nagyobb fejű madarak közt is, hogy mi közöm nekem az úri neveléshez, mikor csak „szerény paedagogus“ vagyok és a népnevelést írtam zászlómra? Tisztelem őket, hanem azért csak elmondom szerény észrevételeimet, melyekből talán az is ki fog tűnni, hogy jogom van e „kontárkodáshoz.“ Az úri nevelésnek, mint neve is jelzi, az a fő czélja, hogy úrfiakat és kisasszonyokat neveljen — még a falusi nép gyermekeiből is. E szerint ő is belekontárkodik a népnevelésbe. Tudományosan szólva azt mondhatnám, hogy a kettő közt oksági viszony, lényeges hasonlatosság, vagy inkább különbség van. Amennyiben ha a népnevelés olyan mint egy természetes, élő, mozgó, gondolkozó lény , akkor az úri nevelés olyan mint egy mesterséges, felcziczomázott viaszbábu. Vagy ha amaz egyszerű női arcz, emez festett, kipúderozott női arcz. Ez okozza, hogy valamint akad tudákos polgártárs (városon, falun egyaránt), ki a viaszbábu előtt illedelmesen kalapot emel (főleg ha ez a viaszbábu valami nagyságos urat ábrázol, aztán a fejét is szépen mozgatni tudja, sőt szivarozni és újságot olvasni is tud, minőt egyszer nálunk is mutogattak) : épen igy akad tisztelője és védelmezője az úri nevelésnek is. Hát a festett arcznak hogyne volna magasztalója, akármennyi! Ha már elkezdem, folytatom az összehasonlítást. Valamint a közműveltség papjai és papnői (talán ismered őket) manapság immár nemcsak népesebb városokban játszanak színházat, mutogatnak majmot és viaszbábut, hanem a félreeső parasztfalukat is fölkeresik, hogy valamely csűrben vagy szekérszínben „tehénfejés után“ műveljék a tudatlan népet , úgy az úri nevelésnek is vannak buzgó követői nemcsak a műveltebb városokban, hanem az utolsó rongyos faluban is. Mert hát a korszellem és a czivilizáczió áramlatának tőzegfallal, tüske sövénnyel nem lehet gátat emelni ! Eredj csak egyszer pl. Csicsó-Hidvégre, hol ezelőtt 15—20 évvel jártál. Alig ismersz a régi egyszerű népre, úgy megreformálta az úri nevelés. Azelőtt a szülők Pistának, Jóskának, Jánosnak, Mihálynak kereszteltették figyelmekeiket ; most majd minden második-harmadik fiú Béla, Gyula, Géza; — a Borcsák, Zsuzsik, Katók helyett Iűakat, Emerencziákat, Hajnalkákat lelsz. A „paraszt“ neveket lomtárba, sutba veré a pórnép. — Rutyafalván azelőtt „Dicsértessék“-kel köszöntött az iskolás gyermek; most „jó napot kíván“ vagy „a házszolgájával“ tisztel meg. — Görhe-Berken azelőtt egyszerű vászonruhákban, fekete csizmában járt a felnőtt fiatalság: most a legények nyalka csirapot, tollas pörge kalapot, sarkantyús csizmát hordanak és virginiaszivart füstölnek; a lányok selyem-viganóban, magas sarkú czipőben és tarka harisnyában parádéznak. „Uram! mit beszél ön? Hiszen ez inkább dicsérendő tünemény. Egy felvilágosult paedagogus csak nem kívánhatja, hogy a nép maradjon meg örökké a maga bigott helyzetében. Hogyan ? Az erkölcsök, szokások, beszédmód, ruházat, háztartás finomodása önnek botrányul szolgál ? Micsoda tanférfiú lehet ön?“ Jó, jó, csak pirongass, megérdemlem; nem vagyok modern paedagogus. Hanem aztán hallgass meg engem is. Tudok én örülni, ha látom pl. hogy a burgonyából georgina-virág lesz ; megdicsérem a kertészt, ki nemesítés által remek külsejű gyümölcsöket tud termelni; megbámulom a szabót, ki az elkopott ka-