Népiskolai Tanügy, 1880 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1880-09-16 / 18. szám

Eger, szeptember 16. 1880. 18. szám. ____________Tizedik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY.­­ KAT. NÉPNEVE­LÉS-TAN­ITÁSI LAP. ß EGRI, K­ALOCSAI, ERDÉLYI EGYHÁZM. R. K. N­ÉPTANITÓ-EGYLETEK KÖZLÖNYE. ^Előfizetési feltételese­ í Egész évre.......................................... í Félévre............................................... R 1 ijlEGJELEN MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 16-ÁN. 1 4 frt. A szerkesztő lakása és kiadóhivatal : 2 „ j Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény j \ Negyedévre......................................... 1 r­­ intézendő. Pályázati közlésért , tiz sorig , első ízben­­ 1 frt, másod vagy harmad Ízben 50—50 kr., s tiz soron túl először 2 frt, azután 1—1 frt j fizetendő, előlegesen beküldve. Az „úri” nevelésről. (Egy kis elmefuttatás a tanév kezdetén.) Veréb is csipogja, inasgyerek is fütyöli, hogy valamint vagyon ez árnyékvilágon úri mód, úri gusztus, úri betegség stb. , úgy vagyon úri nevelés is. De azt már aligha tudják sokan még a nagyobb fejű madarak közt is, hogy mi közöm nekem az úri neveléshez, mikor csak „szerény paedagogus“ vagyok és a népnevelést írtam zászlómra? Tisztelem őket, ha­nem azért csak elmondom szerény észrevételeimet, melyekből talán az is ki fog tűnni, hogy jogom van e „kontárkodáshoz.“ Az úri nevelésnek, mint neve is jelzi, az a fő czélja, hogy úrfiakat és kisasszonyokat neveljen — még a falusi nép gyermekeiből is. E szerint ő is belekontárkodik a népnevelésbe. Tudományosan szólva azt mondhatnám, hogy a kettő közt oksági viszony, lényeges hasonlatosság, vagy inkább k­ü­­l­ö­n­b­s­é­g van. Amennyiben ha a népnevelés olyan mint egy természetes, élő, mozgó, gondolkozó lény , akkor az úri nevelés olyan mint egy mesterséges, felcziczomázott viaszbábu. Vagy ha amaz egyszerű női arcz, emez festett, kipúderozott női arcz. Ez okozza, hogy valamint akad tudákos pol­gártárs (városon, falun egyaránt), ki a viaszbábu előtt illedelmesen kalapot emel (főleg ha ez a vi­aszbábu valami nagyságos urat ábrázol, aztán a fe­jét is szépen mozgatni tudja, sőt szivarozni és új­ságot olvasni is tud, minőt egyszer nálunk is mu­togattak) : épen igy akad tisztelője és védelmezője az úri nevelésnek is. Hát a festett arcznak hogyne volna magasztalója, akármennyi! Ha már elkezdem, folytatom az összehasonlítást. Valamint a közműveltség papjai és papnői (talán ismered őket) manapság immár nemcsak né­pesebb városokban játszanak színházat, mutogatnak majmot és viaszbábut, hanem a félreeső paraszt­fa­lukat is fölkeresik, hogy valamely csűrben vagy szekérszínben „tehénfejés után“ műveljék a tudat­lan népet , úgy az úri nevelésnek is vannak buzgó követői nemcsak a műveltebb városokban, hanem az utolsó rongyos faluban is. Mert hát a korszellem és a czivilizáczió áramlatának tőzegfallal, tüske­ sö­­vén­nyel nem lehet gátat emelni ! Eredj csak egyszer pl. Csicsó-Hidvégre, hol ezelőtt 15—20 évvel jártál. Alig ismersz a régi egyszerű népre, úgy megreformálta az úri nevelés. Azelőtt a szülők Pistának, Jóskának, Jánosnak, Mi­hálynak kereszteltették figyelmekeiket ; most majd minden második-harmadik fiú Béla, Gyula, Géza; — a Borcsák, Zsuzsik, Katók helyett Iűakat, Eme­­rencziákat, Hajnalkákat lelsz. A „paraszt“ neveket lomtárba, sutba veré a pórnép. — Rutyafalván az­előtt „Dicsértessék“-kel köszöntött az iskolás gyer­mek; most „jó napot kíván“ vagy „a házszolgájával“ tisztel meg. — Görhe-Berken azelőtt egyszerű vá­szonruhákban, fekete csizmában járt a felnőtt fiatal­ság: most a legények nyalka csirapot, tollas pörge kalapot, sarkantyús csizmát hordanak és virginia­­szivart füstölnek; a lányok selyem-viganóban, ma­gas sarkú czipőben és tarka harisnyában parádéznak. „Uram! mit beszél ön? Hiszen ez inkább di­csérendő tünemény. Egy felvilágosult paedagogus csak nem kívánhatja, hogy a nép maradjon meg örökké a maga bigott helyzetében. Hogyan ? Az er­kölcsök, szokások, beszédmód, ruházat, háztartás finomodása önnek botrányul szolgál ? Micsoda tan­férfiú lehet ön?“ Jó, jó, csak pirongass, megérdemlem; nem vagyok modern paedagogus. Hanem aztán hallgass meg engem is. Tudok én örülni, ha látom pl. hogy a burgo­nyából georgina-virág lesz ; megdicsérem a kertészt, ki nemesítés által remek külsejű gyümölcsöket tud termelni; megbámulom a szabót, ki az elkopott ka-

Next