Népművelés, 1956 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1956-01-01 / 1. szám

A­riza János úttörő népköltési gyűjteményét, a Vadrózsákat először nem '' tudta megjelentetni, mert nem volt iránta érdeklődés. Egy pár lelkes kutatón kívül ugyan ki is törődött az utakon vándorló mesterlegényeik, szántó-vető parasztok dalaival, meséivel, skát is érdekeltek a táncok, a vi­selet, a tárgyaik és az élet megszépítésének művészete, a szokások? Sőt, miikor a néprajz iránt érdeklődők társulatba tömörültek, mikor az egye­temeken neves professzorok oktatták már a magyar nép művészetének jellegzetességeit, ki törődött azzal, hogy a műkedvelők milyen darabot ját­szanak, mit énekelnek a kórusok, mit járnak a táncra összeállott csopor­tok? Legfeljebb az ügyes kereskedők szimatolták meg benne az üzletet.. . Ahhoz azonban, hogy a népi művészetek fejlesztésére, a művészeti tö­megmozgalom céltudatos irányítására az állam gondoljon, méghozzá úgy, hogy az a gondoskodás a kultúra­teremtő nép javára essen, ahhoz az kel­lett, hogy a magyar munkások és dolgozó parasztok hazája legyen, hogy a szocializmus építésébe kezdjünk. Így született meg a Népművészeti In­tézet, öt esztendeje, 1951 január 6-án jelent meg a szűkszavú, ám az intézet helyét és feladatát markánsan megfogalmazó rendelet s ennek az öt esz­tendőnek a termése akkor látszik meg igazi mivoltában, mikor összevetjük azzal, ami azelőtt volt. Akik a fordulat éve előttről ismerik a dolgozók művészeti törekvéseit, életét, sokat tudnának beszélni a múltról. Jóllehet, akkor már a dalosok, táncosok és bábjátékosok szövetségei működtek, az in­tézet megalakulása, mun­kába állása azonban rövid idő alatt lehetővé tette a valamennyi művészeti ág szinte minden szereplőjének, csoportosulásá­nak eszmei és szervezeti segítségét, támogatását. Lassan megszokottá válik, mikor ünneplünk, akkor mindjárt számo­kat emlegetünk. Hadd említsünk meg ez alkalommal pár valóban jelen­tős adatot, mintegy mértékegységül, hogy lássuk, mire jutott a művészeti tömegmozgalom. Ma már a Színházi Élet mellékletei és a Kákái cég szín­darabfüzetei után olyan kiadványsorozataikkal büszkélkedhetnek a művé­szeti együttesek, mint a Színjátszók Könyvtára, a Népszerű Drámák, a Bábszínpad, a Néptáncosok Kiskönyvtára című sorozatok. S tegyük hozzá: a kétszáz műsorkiadvány csaknem egymillió példányt jelent. A 64 módszer­tani kiadványt pedig nem is tudjuk mihez hasonlítani. Kiállításokhoz ju­tottak a műkedvelő festők is: az országos képzőművészköri kiállításokon 1500 képzőművészköri tag mutatkozhatott be alkotásaival. A hadművelet valamely szakaszának végén a hadsereg nem szokott visszafordulni és nem tétlenkedik, a múlt csata részletein mélázva. Ha­nem fáradságot leküzdve, egyre lelkesebben gyűrkőzik az újabb, nagyobb győzelmet jelentő új ütközetre. A jubiláló Népművészeti Intézet munka­társainak, a belsőknek és a társadalmi munkásoknak is ehhez az előre­töréshez kívánunk erőt, kedvet, lelkesedést. S annak a gondolatnak minden pillanatunkban jelenlétét, hogy munkálkodások minden mozzanata a közös ügyünk, a szocializmus építésének diadalát segítse elő. T­A­R T­A LOM A Központ) Vezetőség határozata az irodalmi­­életben mutatkozó jobb­oldali jelenségekről —- — - - 1 VARGA IMRE: Zárszámadás után — 1 MARÓTI GYULA: Az ifjúság iskolán­­kívüli zenei nevelése — — 0 XAKTUS GYULA: A képzőművészeti vitához — — — — — 11 SZILÁGYI DEZSŐ: A gyermekbáb­játszás és műsorproblémái — — 10 KÓNYA LÁSZLÓ: A­­zöbb kenyérért 12 FEHÉR JÓZSEFNÉL Nehéz feladat — sikeres folytatás — — — — 12 KULCSÁR ÖDÖN: Első számú jelen­tés az Ikarus Gyár műszaki köré­ből — — — — — — — 18 LÁSZLÓ GYULA: A magunk erejéből 18 PESOLDT FERENC: Jászberényben egyedül — — — — — — 2 0 BALÁZS ISTVÁN: Néhány szó a községi kultúrotthonok gazdál­kodásáról — - — — 22 ÉSZREVÉTELEK — — -- — —2*1 FILM — — — — — — — 27 FÁBIAN PÁL: Helyesírási szabály­zatunk — — — — — — 28 HEGEDŐS GÉZA: Mi a ponyva? — 29 VÁRKONYI TIBOR: Megtépázott nyu­gati politika — — — — — 20 POGÁNY G. GÁBOR: Képzőművé­szeti kultúránk helyzete — — 22 RZÜTS LÁSZLÓ: Művelődési élet a­­falu szocialista szektoraiban — 20 BORKA JÓZSEF: A hazai szlovák kulturális életről — — — — 28­ ESZTERAG ALBERT: Szolnok megye példát mutat — — — — — 10 KAPOSI EDIT: A nemzetiségi művé­szeti est — — — — — 12 KATKÓ ISTVÁN: A krakói megyei szakszervezeti kultúrotthon mun­kájáról -- — —- — -- — I1 TURÁNI DEZSŐ: Halló, halló — — dü RÁDIÓ — — — — — — -17 CSUKÁS SÁNDOR: Munkásdalkör Erzsébetfül vön — — — 18 ZSADÁNYI EDE: Nagy napok — nagy emberek 19 KÖNYVEKRŐL — - — 20 JÁTÉKSZÍN K. SZABÓ JÓZSEF: Az első diadal (Jelenet) - •-- — — - - 2 MŰSORVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ március 15-re — — **9 HORVÁTH KISS LÁSZLÓ JU­HÁSZ FERENC: Hazám, te drága táj! (kórismü) — - — :'9 A Címoldalon: 190% teljesítménnyel kezdte 1956-os tervét Nagyfügedi József, a Ganz Vagon- és Gépgyár szerszámkészítője. Kiváló munkájáért ebédidőben a Szer­­számgyártás kis zenekara jutalom­­idűsorral köszönti. (Székely László felv.)

Next