Kalauz, 1866. október - 1867. szeptember (3. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-16 / 50. szám

Pécs, szept. 16-án 1867. 50. szám. Harmadik Évfolyam. s»s­--*щ$ Tulajdonos kiadó és felelős szerkesztő: Szauter Antal, képezdei tanár, a pécsi reál- és elemi fötanodák s tanító­ik képezde igazgatója. ^ e*a-----------------------c6® KALAUZ. Szakközlöny az elemi tanügy és népnevelés barátai számára. Szerkesztői lakás: Pécsett a püspöki joglyceumban. - ----------------------­Megjelen­ő lap minden hétfőn. Előfizetési föltételek: Egész évre: 8 fr.; félévre: 1 fr. 60 kr. 1 5 g› -----------------------S4® R. Eötvös József és a népnevelési egyletek. (Folytatás ée vége.) A pécsi püspöki megyének 75 tagból álló felső és alsó papsága Pécsett hold, nagykéri Scitovszky kér. János, püspök elnöklete alatt 1848-­ május 23-án azon kérdés fölött, me­lyet a vallás- és közoktatási minister ugyana­zon évi május hó 5-éről kelt levelében, a katho­­likus iskolák ügyének elintézése érdekében ki­tűzött, tanácskozván, határozott véleményét kö­vetkezőkben fejté ki: I. A katholikus iskolák. A.) Elemi iskolák. 1. §. A tökélyetes egyenlőség- és viszonos­ságban , mely a hazánkban törvényesen bevett minden vallásfelekezetre nézve az 1848 évi XX-ik t. ez. 2-ik §. által megállapíttatott, a katoli­kusoknak azon igazságos követelése alapszik, hogy iskoláikra nézve nem kevésbbé függetlenek legye­nek, mint az evangelika vallást követők, — a be­tekintési jog (ius inspectionis) felsőbb helynek maradván; és azért 2. §. A katolikus iskolák katolikusokéi maradjanak, független katholikus igazgatás alatt, mely egyházi és világi egyénekből álljon. Egy­háziakból azért, mivel egyházi hivatásuk egyik legfőbb s elidegeníthetlen joga s kötelessége a vallásos nevelésre ügyelni, azt mindenkép elő­mozdítani ; — úgy is a nevelés mit sem ér, ha mindenek előtt nem vallásos, és erkölcsös; — és csak akkor adhat ez a státusnak a polgári élet különféle helyezeteire, a társadalom minden foko­zataira erényes, kötelességeihez hiv és a csá­bítás veszedelmétől ment polgárokat, ha a tár­sadalmi ember vallás és keresztény morál által ezekre képeztetik. — Világiakból, mivel ezek, mint szülők és honpolgárok azon természeti s hazafiui kötelességgel tartoznak, miszerént gon­doskodjanak, hogy gyermekeik hasznos polgá­rokká neveltessenek. 3. §. a) Minden püspöki megyében a me­gyés püspök legyen a Fő­felügyelő egy világival, egy más egyházi személy szintén világival Al­­felügyelő. b) Minden egyházi kerületben legyen egy kerületi felügyelő. c) A helybeli plébános legyen az iskolai igazgató. d) Minden plébániában egy több tagból álló bizottmány legyen, melynek joga s köteles­sége leend az iskolai ügyekre nézve, valahány­szor szükséges, az igazgatóval tanácskozni — és jegyzőkönyvet vinni. 4. §. a) A megyés püspök sz. hivatásánál és főpásztori állásának természeténél fogva, a fő­felügyelői tisztet viselendvén, nevezés, vagy választás alá nem eshetik, kinek távolléte, vagy egyéb hátráltatása esetében a püspöki helyettes, — a püspöki szék megürülése alkalmával pedig a káptalani helyettnek a fő-felügyelői tisztet vi­selni fogja. — A világi fő-felügyelő legyen az, ki a bizottmányok szótöbbségével azzá válasz­tatni fog. b) Az egyházi s világi alfelügyelő szin­te úgy, mint a világi főfelügyelő pécsiekből vá­lasztandó leszen. c) Kerületi felügyelő , a kerületi plébá­nosok közöl az legyen, kiben a kerületi bizott­mányok többsége összpontosulni fog. d) A minden iskolával ellátott helység­ben létesítendő iskolai bizottmány mintegy 13 vagy 15 egyénből álljon, melyek közöl a tanács­kozásban legalább 5-en jelen legyenek. A helybeli plébános mint igazgató e bizottmánynak elnöke leend. — A bizottmányi tagok azok által válasz­tassanak, kik politikai választási képességgel felruházva vannak. 6. §. Minden püspöki megyében legyen egy központi nevelési igazgatótanács, ugyanannyi egy­házi s világi egyénekből álló, kik a kerületi bi­zottmányok által választatni fognak, minden ke­

Next