Népnevelők Lapja, 1874 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-23 / 21. szám

NÉPNEVELŐK LAPJA. Előfizetési pénzek postai utalván­nyal küldendők. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK“ KÖZLÖNYE. Nevelés -oktatásügyi j­ f­e­t­i­l­a­p. Felelős szerkesztő : Graillai Béla. .M­u­n­k­­i­t­á­r­s­a­k : J­r. Ballagh M., V. Balogh L., Barabás ffy., Bója G., Bálint M., Dobján L. Do­linár Gy., Faluvégi A., Falvay A., Fillinger K., Fuchs F. Garami R., Goldberg J., Goll J., Gyertyánffy J., György Al., Halász Gy., Hönigsfeld A., Hübner J. Iványi A., Jablonszky N., Kapi Gy., Kálnay N., Kárpáti E., Keraencky K., Kerékgyártó E., Király K., Kiss Á., Kohn Gy., Kriesch­ J., J­akits V., Lederer A., dr. Márky J., Mayer M., Molnár Al., Molnár K., Molnár L. Morvay K., Neumann S., Németh G., Pédery Gy., Péterfy S., Prárner Ág., Rohr F. Roller M., Roth Y., Ságh J., Schuch J., Schwarcz Gy , Szélig J., Stern M., Szervizer L., Stojanovics I., Szarvas G., Szász L. Szénié .1., Tam­os I, dr. Toldy L , Túry .1., Ujházy F., Ullerich Gy., Wittinger, Vajdafy R. és G., Vass M., Volf Gy. Weber S., Vizer E., Závodszky K„ Zirzen J., Zsengeri S. Megjelenik minden szombaton. Ára : Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 írt. Pályázatok és egyéb hirdetések petit soron­ként 10 krral számíttatnak. A lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőhöz Budapestre, nagy-diófa-utca 13. sz. , előfizető­i pénzek, reclamatiók stb. a kiadóhoz inté­­zendők. Kiadó : Aigner Lajos könyvárus Budapes­ten, váci-utca 18. szám ,, Nemzeti szálloda, 21. szám. Budapest, 1874. Május 23. IX. évfolyam. A tanterv részletes megállapítása s a tananyag cso­portosítása. (Az egyet. tanítógyülés szervező bizottsága által kijelölt 4. vitatárgy.) II. (Folytatás és vége.) A kormány megtette a magáét, a mennyiben minden szakbeli iskola száz­ár­a külön tant­ervet adott ki , de mi nem tettünk eleget kötelessé­günknek, jó paedagogiai és napi­lapokban már többször megrótták a kor­­mány által kiadott tantervet, de megróni könnyű, jóvátenni már sokka nehezebb, saját kötelességét teljesíteni pedig legnehezebb. Oly tantervet, mely minden iskola számára elég célszerű volna, a kormány a legjobb akarattal sem adhat ki; e tekintetben, mint­ már első cikkünkben említettük, minden iskolának magának kellene külön tantervet kidolgoznia , mert minden iskolának más szükségletei, más tanerői, más követelményei vannak. Szükséges tehát, h­ogy a tanító és az egész tanító testület a külön tanterv készítésénél tisztában legyen a következőkkel: 1) Hány évet töltenek a gyermekek az iskolában? Hány osztályú az illető iskola? Mily mérvű képzettség kívántatik tanulóinktól az iskolából való kiléptükkor ? 2) a tantervben arról is legyen gondoskodva, hog­y a tanulók fo­­konkint megismerkedjenek a föld, hazájuk, szülőföldjük és szülőházuk természete­ és történetével, úgy azonban, hogy az alsóbb osztályokban in­kább szülőházuk és szülőhelyük, a közép­osztályokban a föld és a világ megismertetésére fordíttassék a főfigyelem. Tehát fokonkint minden osz­tályban adatnak elő a természet- és az ideális tudományok a kornak megfelelő módon és mindinkább táguló körökben. 3) A tantervnél tekintetbe vétessék a felveendő gyermekek képzett­sége, a szülők foglalkozása, és a gyermekek jövő hivatása. 4) A tanterv oly tárgyakat vegyen fel, melyek ismerete az illető ke­­rletbeli ifjúságnak fölötte szükséges. Minden tantárgy számára kellő óra­számot szabjon, és a tananyagot úgy os­sza be és rendezze, hogy vala­

Next