Népnevelők Lapja, 1874 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1874-11-21 / 47. szám
NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK“ KÖZLÖNYE. J'NEVELÉS"OKTATÁSÜGYLETILAP. Felelős szerkesztő : Gyulai Béla.. Munkatársak: Dr. Ballagi M., V. Balogh L., Barabás Gy., Bója G., Bálint M., Dobján L. Dolinár Gy., Faluvégi A., Falvay A., Fillinger K., Fuchs F. Garami i., Goldberg J., Goll J., Gyertyánffy J., György Al., Halász Gy., Hönigsfeld A., Hübner J. Iványi A., Jablonszky N., Kapi Gy., Kálnay N., Kárpáti E., Kemencky K., Kerékgyártó E., Király K., Kiss A., Kohn Gy., Kriesch J., Lakits Y., Lederer A., dr. Márky L., Mayer M., Molnár Al., Molnár K., Molnár L. Morvay K., Neumann S., Németh G., Pédery Gy., Péterfy S., Prárner Ag., Rohr F. Koller M., Roth V., Ságh J., Schuch J., Schwarcz Gy., Szélig J., Stern M., Szervizer J., Stojanovics I., Szarvas G., Szász L. Szente J., Tallos I, dr. Toldy L., Túry J., Ujházy F., Ullerich Gy., Wittinger J., Vajdafy E. és G., Vass M., Volf Gy. Weber S., Vizer E., Závodszky K., Zirzen J., Zsengeri S 47. szám. Budapest, 1874. November 21. IX. évfolyam. Miként tartassanak jövőben az iskolai vizsgálatok? (Folyt, és vége.) Eddig pl. ha az olvasást vizsgálták, olvasott a gyermek, míg az elnök másikat nem szólított, s nem egyszer megtörtént, hogy a tanuló ott folytatta az olvasást, hol vessző, vagy épen semmi írásjel sem volt. így keresztül mentek az olvasmányon, mi ha megtörtént, kezdtek másikat, azután a harmadikat anélkül, hogy egy gyermeket is kérdeztek volna : vajjon tudja-e, mit olvasott, vagy érti-e a darabban foglalt kifejezéseket, szólásmódokat ; vagy a tanulságot számon kérték volna ; olvastak tehát gépszerűleg, minden élet nélkül, melyből a gyermekek semmi, de épen semmi hasznot nem húztak ; minden figyelmet az anyagra, a testre fordítottak, a szellemre semmit. Jövőben ez így nem történhetik. Olvassanak a gyermekek igen ezután is, de kérjük tőlük számon, amit olvastak. Az alsóbb osztályú tanulóknál kérdezzünk ki minden egyes mondatot — ha szükséges — vagy legalább 4—5 sort külön; a felsőbb osztályokban a darab végén vagy nagyobb pontok, illetőleg olvasmányrészek befejezésével tegyük a kikérdezést. Legcélszerűbb ezt az illető osztálytanítóra bízni, kiismervén a gyermekek képességét, szorgalmát s egész természetét, legbiztosabban ki fogja belőlük aknázni az általuk összegyűjtött ismeretet. Igen sok helyen szokás volt eddig az olvasással összekapcsolni a nyelvgyakorlatot, illetőleg a nyelvtant is. És ez nem lett volna baj, mert e kettő valóban igen helyesen összekapcsolható, azonban miből állt ezen nyelvtani vizsgálat? Rendesen kikapott az elnök, vagy más valaki az olvasmányból egy szót s első kérdés is az volt, milyen beszédrész az, főnév, melléknév vagy ige stb. s ha esetleg ez utolsóhoz tartozott, rögtön utána kérdezek : melyik mód, idő, szám, személyes alakban van, s ha egy és más adott módot, időt stb. eltalált a gyermek, kész volt a diadal, kétségbevonhatlanul helyesen kezeltetett a nyelvgyakorlat s azt hitték, a tanuló mindazt tudja, mire neki az életben e tárgyat illetőleg szüksége lesz. Hogy ki tudják-e gondolatukat fejezni s tudnak-e helyesen írni, az mind mellékes dolog volt, fő, hogy ismerjék a beszédrészeket. Én tehát Megjelenik minden szombaton. Ára : Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Pályázatok és egyéb hirdetések petit soronként 10 krral számittatnak. Előfizetési pénzek postai utalvánnyal küldendők. A lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőhöz Budapestre, nagy-diófa-utca 13. sz. ; előfizetési pénzek, reclamatiók stb. a kiadóhoz intézendők. Kiadó : Aigner Lajos könyvárus Budapesten, váci-utca 18. szám ,,Nemzeti szálloda“