Népnevelők Lapja, 1875 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1875-10-09 / 41. szám
EflWWI // NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK1' KÖZLÖNYE. J^NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI j'HETILAP. Felelős szerkesztő: Glyxilai Béla. Keim Gy., Kunkei A., Kriesch J., Lederer A., dr. Márki J., Mayer M., Molnár Al., Molnár J., Morvay K., Neumann S., Németh G., Pál S. Péterfy S., Rohr P., Roller M., Roth V, Ságh J. Schön J., Sebesztlia K , Somlyai J., Schuch T., Schwarcz Gy., Szente J., Szélig J., Stern M., Szervizai L., Schmidt E., Schoher X., Stojanovics L, Szarvas G., Szász L. Szente J., Tanos I., dr. Toldy L., Túry I., Ujhizy F., Ullerich Gy. Wittinger J., Wolfshörndt J., Vajdafy E. és G. Vasa M., Wolf Gy. Weber 8., Vizar E., Závodszky K., Zirzen J., Zichy A., Zeengeri S. Ala: frt, ne-Egész évre 4 frt, félévre 2 gyedévre 1 frt. Pályázatok és egyéb hirdetések petit soronkint 10 krral számíttatnak. Kiadója: Tettey Nándor és társa Budapesten, váci utcában a „vas táskóhoz.11 A szerkesztő lakása Budapesten, VII. Király utca 46. sz. 41. szám. Budapesten, 1875. Október 9. X. évfolyam. Az iskolai örömökről: „üti ridentibus arrident, ita tientibus adfient humaní vultus.“ A mint az emberi arc a mosolygónak mosolyog, úgy sír a síróval. Demokritos. A külvilág és saját magunk kedélyállapota közt létezik kölcsönös viszony, így boros ég, ködös idők, nedves-hideg napok, kopár vidék méla kedélyállapotot Süninek , tiszta kék égboltozat, tiszta jég és napsugár pedig összhangzatos vidor érzetet keltenek. Ami a felnőttre nézve a fent mondott, az a gyermeknek iskolai életében a vidámság. Basedow, Kant és Jean Paul hangoztatták különösen a gyermek vidám kedélyének szükségességét és feltartását. Kant állította, hogy: , A gyermekeket, különösen leányokat, korán kell fesztelen nevetéshez szoktatni, mert az arcvonásoknak felvidulása lassankint az egész belső lényre hat, mi által megállapíttatik a mindenki iránti vidámság, barátságosság és jóakarat dispositiója." — Jean Paul kivánta, hogy : „A nevelő legyen az egész házban a legvidorabb ember, mert vidámsága gyermekeknek minden ismeretmezejét cukomezővé alakítja.11 Schiller pedig szentségnek nevezi ez isteni szikrát. Ha barátságosak és nyájasak vagyunk, ha szavaink vonzó hangzásúak, akkor örömest feltárul előttünk a gyermeki lény. Ez által érjük el a gyermeknél azon önbizalmat, tanulás- és munkakedvet, valamint vidor hangulatot, melyek nélkül vajmi csekély eredményhez jutunk, az iskolai életet kínossá tesszük, magunk és a gyermekek közt pedig mély hézagot idézünk elő. Tanulhatunk a természettől, ha tekintjük a fiatal növényt, mely midőn a meleg, veteményes ágyból a szabad mezőnek hús földjébe átültetik, egy ideig betegeskedik, és növésében gátolva van. Az élénk, víg, gond nélküli és ruganyos kedélyű gyermeknél is így van ez, ha a kedves fesztelen és víg családi életből a feszes, rendezett és komoly iskolai életbe