Szabad Nép, 1949. augusztus (7. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-03 / 178. szám
l . SZOVJET LAPOK PETŐFIRŐL és a pártos irodalom elleni reakciós érvtámadásokról Petőfi Sándor halálának százéves évfordulója alkalmából hosszú cikkeket közöltek a szovjet lapok a nagy magyar forradalmár költőről. Tanulmányok ismertetik Petőfi életét, költészetét és jelentőségét. Anyiszimov a Pravdában, Tihonov az Izvesztijában emlékezett meg az évfordulóról. A lenini Komszomol központi lapjában, a Komszomolszkaja Pravdában Ivanszkij foglalkozik Petőfivel. — Petőfi alapvető jellemvonása, életének és alkotásainak csodálatos egybeforrottsága. A kötészet a nép szolgája, az igazi költészet a népi költészet. Petőfi egész életén át hű maradt ehhez az elvhez. Minden erejét a forradalom védelmének szentelte. A harcos versek egész sorát alkotta. Felhívta a dolgozó tömegeket, hogy ingadozás nélkül védjék meg a forradalom ügyét és küzdjenek a dolgozó nép ellenségei ellen. A Literaturnaja Gazeta Petőfi-verseket közöl Tihonov és Levik fordításában és két cikkben foglalkozik a költővel. Az egyikben Malisko szovjetukrán író, aki most Magyarország vendége, így ír: — Minden népnek megvan a maga nagy költője, aki életével és tevékenységével kifejezi népének hatalmas lelki erejét, legőszintébb gondolatait és vágyait. Ha a magyar népre gondolunk, előttünk áll Magyarország legnagyobb költője, Petőfi Sándor, a költő, a forradalmár és a katona. Ugyancsak a Literaturnaja Gazeta hasábjain foglalkozik Hidas Antal a Petőfi értékelése körül zajló vitákkal s érinti irodalmunk legidőszerűbb kérdéseit is: — Száz éven át folyt Petőfi költészete körül a harc. Magyarország dolgozó tömegei s a forradalmár írók követték Petőfi hagyományait s elhárították a költő ellen intézett elkeseredett támadásokat.A forradalmár költő elvei ellen intézett hadjárattal függenek össze azok a támadások, amelyeket polgári esztéták és hamis „teoretikusok" folytattak még nemrégiben is az úgynevezett „agitációs és plakátköltészet“ ellen. Ezek az esztéták és hamis teoretikusok marxista frazeológia mögé bújtak. Igyekeztek orvul csapást mérni a költészet pártosságának elvére. Cselszövéseik azonban nem sikerültek. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetői s elméleti fronton harcoló munkásai elhárították a költészet pártosságának elve ellen intézett érvtámadásaikat. S megcáfolják ezeknek a „teoretikusoknak" az állításait az új Magyarország haladó íróinak alkotásai is. Ezek az írók katonák a szocialista Magyarországot építő hadseregben, s a reakciósok minden nyílt és burkolt támadása ellenére harcosan védelmezik az irodalmi pártosság elvét. A legnagyobb szovjet képes folyóirat az Ogonyok Petőfi verseket közöl Tihonov és Martinov fordításában. És ismerteti Hidas Antal „Petőfi győzedelmeskedik” című tanulmányát. Anna Krasznova, Petőfi orosznyelvű válogatott verseinek szerkesztője, a következőket írja: — Petőfi a szabadság igazi hírnöke volt a magyar forradalom napjaiban. A magyar történelemnek ezekben a dicső napjaiban ő képviselte legtisztábban a forradalmi szenvedélyt s haragván leplezte le a gyáva megalkuvókat. Költészetét a forradalom szolgálatába állította. szabad nép SZERDA, 1949 AUGUSZTUS 3 o. Orosz-magyar kétverziós színesfilm készült Világifjúsági Tínszínesóról Népi filmgyártásunk nagy eseménye volt a nagysikerű „Új Magyarország“ című film. Ez volt az első közös magyar-szovjet produkció, míg a másodikat augusztus második hetében kezdjük forgatni. A hét végén Avaneszova filmrendezőnő vezetésével héttagú szovjet filmes csoport érkezik Budapestre. Az augusztus 14-én kezdődő Világifjúsági Találkozóra, — amelyen a világ szabad és elnyomott népeinek ifjúsága egyaránt hitet tesz a béke, a Szovjetunióés annak nagy vezére, Sztálin mellett — készül a kétverziós közös produkció, amely egész estét betöltő színes, művészi dokumentfilm lesz. A szovjet filmexpedíció NV számos színesfilmgyártáshoz szükséges lámpát, fény- és színszűrőt és egyéb filmtechnikai berendezést is hoz magával. A forgatás alatt magyar munkatársaik, a Filmgyártó N. V. Dokument- és Híradófilm műtermének technikai és művészeti dolgozói lesznek. A filmprodukcióval a Szovjetunió ismét tanújelét adja, hogy méltányolja népi demokráciák eredményeit. Koszta József halála Koszta József, a Kossuth-díjas magyar festőművész meghalt. Nemcsak hozzátartozói, barátai gyászolják, gyászolja az egész magyar nép, az a nép, amelynek életét pompázatos színeivel, mély realitással ábrázolta. Milyen is volt valójában Koszta József művészete? Alkotásai — mint a polgári művészetek többi képviselőjének alkotásai — magukon hordják a francia, nyugati hatást, de míg a magyar képzőművészet mindinkább a formalizmus, a polgári dekadencia zsákutcájába torkolt, addig Koszta művészete élő, eleven kapcsolatban maradt a valósággal. Kis tanyájára húzódva festette legszeb képeit. Ezek a magyar dolgozó paraszt életét tükrözték. Annak ellenére, hogy csak a paraszti életet ábrázolta s így művészete eléggé korlátok közé szorított volt, mégis, éppen azért, mert szoros kapcsolatban volt az élettel és a valósággal, alkotásai maradandóak. Művészi hagyatéka értékes öröksége a magyar népnek, megbecsüljük, éppen úgy, mint ahogy megbecsültük alkotóját is, amikor a magyar nép demokráciája a Kossuth-díjjal tüntette ki. A magyar művésztársadalom kedden délután a Kerepesi úti temetőben mély gyásszal kísérte utolsó útjára a 89 éves korában elhúnyt Koszta Józsefet. A kultuszkormány nevébenBóka László elvtárs államtitkár, az MDP képviseletében Ék Sándor elvtárs festőművész, pályatársai nevében Vedres Márk elvtárs, a Kossuth-díjas szobrászművész búcsúztatta. Kultúr-autóbuszok az üdülő dolgozók szórakoztatására A Szaktanács két „kultúr-autobuszszal“ járja az országot, hogy szolgálja a munkásüdülőkben pihenő dolgozók szórakoztatását. Az autóbuszok egyenként 16—16 főnyi csoportot: színészeket, artistákat, zenészeket, táncosokat, bábjátékosokat és filmkezelőket visznek magukkal. Az 1-es számú gépkocsi augusztus 1-től 19-ig a következő helységek üdülőit keresi fel: Balatonalmádi, Balatonvilágos, Balatonszéplak, Fonyód, Pécs (Mecsek), Vajta, Nagymágocs, Siófok, Balatonzamárdi, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonboglár, Hévíz, Keszthely. A II-es számú kultúrautó július 26-án indult és új műsorát augusztus 14-ig Hajdúszoboszlón, Görömbölyt. polcán, Szilvásváradon, Galyatetőn, Mátraházán Mátrafüreden, Nógrádperőcén, Visegrádon, Tormason, Siófokon és Balatonzamárdi üdülőjében mutatja be. Augusztus 6-án nyílik az újjáépített Margitszigeti Szabadtéri Színpad Gyors ütemben folyik a Margitszigeti Szabadtéri Színpad újjáépítése. Az ünnepélyes megnyitás augusztus 6-án lesz a Rádió nyilvános hangversenyével. „Két hangverseny egy műsorban“ címmel a Rádió két népszerűműsorszáma, a „Zenopotámia“ és a „Szív küldi szívnek" kerül a rádióhallgatóság, s a nyilvános adás közönsége elé, kiváló művészek és a Budapest-zenekar közreműködésével. NIKOLAJ TIHONOV: PETŐFI SÁNDOR Megjelent az Izvesztija július 30-i számában 1848 március 15.De napfényes sor Icat ígérő nap volt Pesten. A népfelkelés dicsőséges napja, a magyar szabadság nagy napja volt ez. Petőfi látta, mint örül, milyen boldog a nép, amely kész volt a szabadság ügyéért harcba vonulni. Először jelenhetett meg a Nemzeti dal —, amelyet már kívülről ismertek — a cenzúra beavatkozása nélkül. „Üdvöz légy születésed napján, magyar szabadság! először is én üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvezöllek olyan magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet" — írta a napról Petőfi. Senki más az akkori európai költők közül nem mondhatta magáról. Petőfi hitt a költő hivatásában, szerette földjét, népét és ifjú korától kezdve gyűlölte azokat, akik kérkedtek a nép feletti hatalmukkal, akik nevettek a nép baján, gyűlölte a nép ellenségeit. Alkotásaiban egyesítette ezt a nép ellenségei iránti gyűlöletet, a nagy jövőbe vetett álmaival: „Véres napokról álmodom, Mik a világot rombadöntik, S az óvilágnak romjain, Az új világot megteremtik." A harc embere volt, született a harcos. Visszaadta a magyar költészetnek nemzeti eredetiségét. Belevitte a költészetbe a nép sorsa iránti aggódását, a hitet a nép magas hivatásában, szunnyadó erejében; a népnyelvet, az eleven életet vitte bele műveibe, amelyek frissek voltak, mint a szél. „Hiába — írta — a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század feladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint mártizkodnak milliók, hogy egypár ezren henyélhessenek és élvezhessenek." Petőfi a költészetet olyan templomnak nevezte, amelybe bocskorban, sőt mezítláb is be lehet menni. Azt követelte, hogy a versek őszinték legyenek és ehhez a követeléshez egész életében Ilii maradt. „A dicsőséges nagyurakhoz" is őszinte volt: „Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Viszket-e úgy egy kicsit a Nyakatok? Újdivatú nyakravaló készül most Számotokra... nem cifra, de Jó szoros." Verseiről a következőket mondja: „Én máma már kifaragtam egy verset ...” Ez a kedvenc kifejezése. És valóban verseit kemény kőből faragta, amelynek vékony, finom erei vannak. Ebben a században, amikor a zsarnokság tajtékzott a dühtől, Petőfi egész művészete át volt hatva emberi méltósággal, át volt hatva az eljövendő győzelembe vetett hittel. 1348 Párisban, Berlinben, Bécsben barrikádok. Vihar Olaszország felett Vihar Európában. Meginognak a trónok. Úgy tűnik, hogy eljött az az óra, amelyről Petőfi álmodozott, mint a zsarnokok feletti ítélet napjáról. De az ellenforradalom győz Olaszországban, Párisban és közeledik Magyarország felé. Berlinben már hallani az utcai harcok utóhangjait. Pesten megölték Lamberget, Bécsben lámpavasra akasztották Latour hadügyminisztert, de az ellenforradalom gyűjti erejét. Windischgraetz benyomul Bécsbe, Haynau tábornok Bécshez közeledik. A helyzet kilátástalan, mert a magyar kormány liberális saját belső ellenforradalmával szemben és fél a széles forradalmi megmozdulástól. Mit érezhetett Petőfi, amikor látta, hogy szervezkednek az ellenség erői, amikor látta, hogy a néptől rettegő arisztokraták és katolikus papok egyesülni próbálnak a földjét és juhait féltő nemességgel? A tisztek a hadseregen belül kezdenek árulókat verbuválni, akik készek az arisztokraták mellé állni. A forradalomtól való rettegés egyesíti az ellenséges erőket a nép ellen. Azt írta Petőfi: „Felszabadultunk a Metternich-kompánia alól, s kaptuk a Batthyány-minisztériumot. Erre ugyan elmondhatni, hogy: „eben gubát!" „Mikor Magyarország fellázadt — írta Herzen —, Ausztria már alig lihegett és egészen megszűnt volna lélekzeni, ha Miklós nem nyújtaná bűnös kezét. Ausztriának segítve Miklós ugyanúgy elárulta Oroszországot, mint Görgey elárulta Magyarországot, segítve Miklósnak." Görgey, aki a magyar hadsereg parancsnoka volt, sikertelen harcok után kapitulált. Az ellenállás vége könyörtelenül közeledett. Petőfi elindul abba a hadseregbe, amelynek parancsnoka a bátor, tehetséges lengyel tábornok, Bem volt. ★ A nagy forradalmár költő neve száz évig élt a népben, mint a teljesületlen remények ígérete, mint a nép győzelmeibe vetett hit záloga. És amikor a 48-as magyar forradalom százéves évfordulóját ünnepelték, a magyar nép hű fia, Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára a következőket mondta beszédében: MI UTAZUNK KÜLFÖLDRE, mi fogadunk vendégeket... Idegenforgalom.. Mit jelentett ez a szó nekünk — azelőtt? Pontosan azt, amit kifejez: idegenek forgalmát. Tőlünk idegenek, ellenségeink, elnyomóink forgalma volt. . . Idegenforgalom ... Mit jelent ez a szó nekünk — ma? Már nem azt, amit szó szerint jelent. A külföldiek, akik hozzánk jönnek, nem idegenek már! Barátaink, munkástársaink, elvtársaink látogatnak meg minket. Madarako* — olvasta a gyárá már a gyorsvonatban. Reggel volt, ban kifüggesztett plakáton egy cseh munkás. Magyarország ... Elmosolyodott. Már a zsebében volt az értesítés: jó munkája jutalmául Magyarországra küldi a szakszervezet nyaralni. Letette a szerszámot, hazament. Este volt, mikor mind a százan bent ültek, amikor megérkeztek Budapestre. Irány: Balatonlelle. Csehszlovákiából idén nyáron 200 munkás érkezik Balatonlellére. Romániából ötvenen, Bulgáriából harmincan, Lengyelországból háromszázan fonnak. Mit keresnek nálunk,mire kiváncsiak külföldi vendégeink? Azt keresik talán, amivel a régi idegenforgalmi prospektusok csábították Magyarországra az idegeneket? Gulasch... tschardasch ... tschikosch ... ezt tudták rólunk világszerte. A „művelt nyugat” szemében mi a „barbár kelet” voltunk. Balkán, egzotikum: ezt keresték nálunk. (Hogyne keresték volna ezt, amikor a prospektusok is csak ezt tudták mondani rólunk! Mi , Magyarország, a magyar dolgozó nép — a magyar urak szemében sem voltunk egyebek, mint egzotikum, „sötét Balkán”.) És ha eljöttek a nyugatiak, jól érezték magukat nálunk. ízlett a borunk, ízlett a lágy kenyerünk, amiből jutott az idegeneknek, — de nem jutott a magyar dolgozóknak. új Magyarországot új prospektusok hirdetik külföldön. Új prospektusok, új plakátok. Nézzünk meg például egy Csehszlovákia számára készült plakátot. Pirosan izzik a vas a daru horgán — a munkánkat akarjuk megmutatni! A daru mögött a parlament, látjátok elvtársak, az is a miénk már! Orosz, bolgár, román, cseh, lengyel nyelvű prospektusok: olvassátok, mit csináltunk, hogyan épültünk fel, hogyan hajtjuk végre hároméves térdünket, aztán gyertek el, nézzétek meg, hogyan élünk. Hatszáz külföldi mundés jön Magyarországra, hatszáz magyar munkás utazik külföldre. Hatszáz magyar munkás megismeri a lengyel havasokat, a cseh fenyveseket, a román, a bolgár tengert. Háromszázan utaznak Lengyelországba, kétszázan Zakopanéba, százan a Jura-félszigetre. Kétszázan nyaralnak majd a cseh Spindlerova Mlynben. Ötvenen Konstanzába utaznak, harmincan Várnába. Megismerik, hogyan fejlődnek, erősödnek a népi demokráciák országai, hogyan fejlődünk, hogyan erősödünk... Idegenforgalom.. Nem azt jelenti már, hogy vastagpénzű külföldiek lepik el országunkat, hogy elherdálják saját országuk munkásainak verejtékét. A külföldi vendégekkel többé nem ellenségeink jönnek hazánkba, hanem barátaink. Mi utazunk külföldre és Mi fogadunk vendégeket. Ha végignézzük az IBUSZ-nál, hogy az utóbbi hónapokban kik utaztak külföldre, mit látunk? Sportolók, szakszervezeti küldöttségek, művészcsoportok, munkáscsoportok, diákok és legutóbb parasztok váltottak külföldre jegyet. Nyolcvan paraszt, akik elutaztak és már haza is tértek a Szovjetunióból, abból az országból, amelynek megváltozott idegenforgalmunkat is köszönhetjük. Az Anyag- és Adatszolgáltatás legújabb száma első oldalán a bolgár nép, a nemzetközi munkásosztály nagy halottjáról, Dimitrov elvtársról emlékezik meg. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának felhívását teljes egészében közli. D. Sepilov cikke Sztálin műveinek tizedik kötetét ismerteti. A cikk megmutatja, hogy Sztálin elvtársnak 1927 augusztusa és decembere között írt művei Megjelent az Anyag- és Adatszolgáltatás legújabb száma mennyire utat mutatóak a mai helyzetben is. Különös jelentőségűek ezek a sztálini művek a népi demokráciák szocializmus felé haladó országai számára. A mezőgazdaság kollektivizálása, az aljas banditák, az áruló trockisták elleni kíméletlen harc, a tőkés rendszer általános válságának kérdéseit fejti ki bennük Sztálin elvtárs. „Sztálin elvtárs műveinek minden egyes kötete felbecsülhetetlen értékű kincsként vonul be a Kommunista Párt eszmei kincsestárába. Sztálin elvtárs munkái építő népünknek világos perspektívát és magabiztosságot adnak a kommunizmus diadala felé való előrehaladásban. Ezek a művek megvilágítják a kapitalista országok kommunista pártjainak útját, az elnyomott emberiség útját a népek békéjéért és biztonságáért, a demokrácia és a szocializmus erőinek győzelméért vívott harcban" — fejezi be cikkét.D. Sepilov. Közli Molotov elvtárs beszámolóját a japán-német trockista ügynökök kártevésének és kémkedésének tanulságairól, ebből kitűnik, hogyan használják fel a trockisták imperialista megbízóik parancsszavára a banditizmus és a szabotázs legundorítóbb, legelvetemültebb eszközeit a szocializmust építő dolgozó nép elleni harcukban. „Amiért hiába küzdöttek Rákóczi kurucai, Kossuth honvédei, az 1919-es forradalom vörös katonái, azoknak a céloknak elérését most a történelem lehetővé tette. Ez teszi lehetővé, hogy végre egy frontba tömörüljön minden magyar hazafi, aki a hazáját valóban szereti és szabaddá, boldoggá, függetlenné akarta tenni." Ma a dicső Petőfi halála centenáriumán, itt fővárosunkban orosz nyelven és a magyar népi demokratikus köztársaság fővárosában magyarul csendülnek fel Petőfi halhatalan szavai. Az új magyar költők pedig új dalokat alkotnak arról az időről, amikor minden út a kommunizmus felé vezet. A békés munka hőseiről, a minden nép békéjéért vívott harc hőseiről ad kezünkbe az ellenük vívott küzdelemre. „ Az.Anya£- és Adatszolgáltatás több cikke, B. Polevojé: ,,A munkásosztály egységéért" vívott harcról. Szalim dzsanove: „Az angol-amerikai versengés a Közel- és Középkelet országaiban címmel, a Nova Borba egy cikke amely adatszerűen bizonyítja, miivel nyomorba taszította Titóék árulása Jugoszlávia munkásosztályát — a nemzetközi helyzet döntő kérdéseire adnak feleletet. Fontos cikkek számolnak be a lengyel Hatéves Tervről, az albár dolgozók építő munkájának sikereiről A szocializmus politikai gazdaságtanénak egyik döntő kérdését tárgyalja Ljupin cikke. ..A munkaszerinti elosztás szocialista elvé’-r-il. A folyóirat „Párt — Pártmunka” rovata szokottnál is gazdagabb anyagot tartalmaz, a bolsevik népnevelőkről, a vállalatoknál gyakorolt pártellenőrzésről, az egyéni tanulóknak nyújtandó segítségről.