Népszabadság, 1962. április (20. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról (Folytatás az 1. oldalról.) nos alkalmazása, továbbá a tudomány és a technika legújabb vívmányainak elterjesztése. A mezőgazdasági üzemek törekedjenek a talajtermékenység állandó fokozására, vezessék be széles körben a nemesített vetőmagvakat, a nagyhozamú fajtákat. A feltételek megteremtésével fokozatosan térü ljenek rá a talajok mélyművelésé- re. Az állattenyésztésben fokozot tabban alkalmazzák a korszerű ta-karmányozási módszereket, a mesterséges megtermékenyítést, a borjak itatásos nevelését, a növendékmarhák szabadtartását, a baromfitenyésztésben pedig az egyszerű nagyüzemi tartási módokat. Mindezek megkövetelik, hogy javítsuk a szakpropagandát és tegyük rendszeressé a gyakorlati bemutatókat. A szakpropaganda egyik nagyon fontos feladata legyen a termelőszövetkezetek egymás közötti tapasztalatcseréjének szervezése, az élenjáró szövetkezetek és dolgozók jó tapasztalatainak, kezdeményezéseinek elterjesztése. A mezőgazdasági tudományok művelőinek fő feladata az ötéves, illetve a távlati fejlesztési tervek tudományos megalapozása. A tudományos kutató- és oktatómunkát közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Kutatóintézeteink tekintsék fontos feladatuknak saját eredményeik gyakorlati bevezetésén kívül a legjobb külföldi fajták és termelési tapasztalatok hazai kipróbálását és elterjesztését is. Nagy figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdasági szakoktatás erőteljes fejlesztésére; ez előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. Az egyetemi, főiskolai, kutatóintézeti szakembernevelés mellett tömegméretűvé kell tenni a most szervezés alatt álló mezőgazdasági felsőfokú technikumokban, technikumokban, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézményekben folyó szakoktatást. Cz Az állami gazdaságok az ország szántóterületének mintegy 14 százalékán gazdálkodnak. A mezőgazdasági termelőeszközök — különösen gépek — ennél nagyobb százalékával rendelkeznek, műszaki színvonaluk magasabb, sok jó szakemberük és nagy termelési tapasztalatuk van. Ennek megfelelően az átlagosnál lényegesen jobb eredményeket, magasabb termelékenységet és a termelési költségek lényeges csökkentését várja el tőlük az ország. Az állami gazdaságok és vállalatok munkáját oly mértékben kell fejleszteni, hogy 1965-ben már az ország mezőgazdasági áruszükségletének legalább 24 százalékát adják. Évről évre több jó minőségű vetőmagot, szaporítóanyagot és tenyészállatot kell adniuk az egész mezőgazdaság szükségleteinek kielégítésére. Növeljék a hozamokat úgy, hogy az ötéves terv végére előirányzott holdankénti 19 mázsás búza-, 27 mázsás kukorica-, 90 mázsás burgonya-, 12 mázsás napraforgó-átlagtermés, a tehenenkénti 3500 literes tej-, valamint tyúkonként 170 darabos tojáshozam mielőbb megvalósuljon. Az állami gazdaságoknak úttörő szerepük van a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében is. Tanítsák a kipróbált új módszerekre a környékükön levő termelőszövetkezeteket, a gyengébbeket pedig lássák el rendszeresen szaktanácsokkal. Neveljenek a szocialista mezőgazdaságnak jó gyakorlati szakembereket, mi Mezőgazdasági terveink "• végrehajtása elsősorban attól függ, hogy termelőszövetei esdeink tovább erősödjenek, s kozszocialista nagyüzemekké fejlődjenek. A gazdálkodás eredményességének javulása — a tagok szorgalmas, fegyelmezett munkája mellett — főként a közös vagyon saját erőforrásokból való állandó gyarapításától és védelmétől függ. A jövedelmező gazdálkodás a legfontosabb feltétele annak, hogy növekedjék a termelőszövetkezeti tagok jóléte, fejlődjék a szövetkezet belső élete és kikovácsolódjék a szövetkezeti parasztság egysége. Az egyszerűbb szövetkezetek is az alapszabály szerint gyarapítsák közös vagyonukat és a feltételek megteremtése útján fokozatosan haladjanak előre. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a tagság és az ország ellátása szempontjából is jelentős marad a háztáji gazdaságok szerepe. Jelentőségüket mutatja, hogy például a felvásárlásra kerülő tej mintegy negyed részét, a tojás mintegy felét és a hízott sertés egyhatodát az 1962-es évben is a háztáji gazdaságoknak kell adniuk.z Az ország szántóterilleteinek négy és fél százaléka a kisárutermelők, az iparban dolgozók, alkalmazottak, nyugdíjasok s más kisemberek birtokában van. Erre a területre is érvényes az az általános követelmény, hogy hazánkban egyetlen talpalatnyi föld sem maradhat műveletlenül. Tulajdonosaik tehát tartoznak az országnak azzal, hogy a birtokukban levő földet jól megművelve, családi szükségleteiket meghaladó termékeikkel járuljanak hozzá az ország lakosságának ellátásához. A tanácsok, a mezőgazdasági termeltető és felvásárló szervek kötelesek az ilyen szórványföldek tulajdonosait is támogatni termelő tevékenységükben, ugyanakkor fölös termékeikre szerződés kötésére kell törekedni. Szocialista nagyüzemeinkben, az állami gazdaságokban és elsősorban a területileg kialakult, megszilárdult termelőszövetkezetekben tovább kell folytatni a termelés célszerű területi kialakítására és fokozatos szakosítására irányuló munkát. Ennek során figyelembe kell venni a népgazdasági szükségleteket, valamint az egyes területek, járások, községek eddig kialakult termelési irányát, a már hagyományos, illetve kialakulóban levő termelési tájegységeket. Mindenekelőtt az eddig sok üzemben, elaprózottan termelt ipari növények és gazdasági magvak termesztését kell az arra alkalmas gazdaságokban nagyüzemi méretűvé fejleszteni. A gazdaságosabb állattenyésztés érdekében, ha az üzem vagy az üzemrész nagysága lehetővé teszi, a telepek egy-két állatfajra, állattartási ágra történő fokozatos szakosítására kell törekedni. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében mind nagyobb szerepe van az iparnak. A korszerű szocialista mezőgazdaság kialakítása, a termelési színvonal növelése az eddigieknél lényegesen több és többféle nagy teljesítőképességű mezőgazdasági gép és berendezés, valamint vegyi- és építőanyag felhasználását igényli. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság időben, hiánytalanul és kifogástalan minőségben kapja meg a műtrágyát, a növényvédő- és a gyomirtószereket, a fehérjepótlókat, az antibiotikumokat, a vitaminokat, a fóliát, a mezőgazdasági erő- és munkagépeket, az alkatrészeket, az öntözőberendezéseket, kapjon olcsó és könnyű épületvázakat és építőanyagokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a gyártó üzemek vezetői és dolgozói, tervük határidő előtti teljesítésével és a mezőgazdaság számára gyártott gépek, berendezések korszerűsítésének meggyorsításával, a gépek minőségének javításával is segítsék elő a mezőgazdasági feladatok végrehajtását. 1Q A mezőgazdaság dolgozói használják fel gazdaságosan a rendelkezésükre bocsátott műszaki és anyagi eszközöket. Jól szervezzék meg a gépek munkáját, karbantartását és javítását. Az építkezéseknél elsősorban a már meglevő és véglegesnek tekinthető állattenyésztő telepeket fejlesszék tovább, mégpedig úgy, hogy azok lehetőleg a távolabbi célkitűzéseknek is megfeleljenek, és hogy az üzem esetleges bővítése gazdaságosan megoldható legyen. A mezőgazdasági építkezések fő formája továbbra is az egyszerűbb, olcsóbb, nagyrészt szövetkezeti, illetőleg szövetkezetközi építőbrigádokkal kivitelezhető, úgynevezett szerfás vagy más olcsó megoldás legyen. A szövetkezeti gazdaságok korszerű termelőeszközökkel való ellátása a gyors fejlődés ellenére is hosszabb időt vesz igénybe. Ezért a nagyüzemekben továbbra is hasznosítani kell a paraszti gazdaságokból visszamaradt gépeket, fogatokat, berendezéseket és épületeket. "| ~| A szocialista mezőgazdaság fejlődésében, a termelés, a termelékenység fokozásában döntő szerepe van a munka gépesítésének, a mezőgazdasági géppark növelésének, a gépek jobb kihasználásának, a gépek karbantartásának, javításának, gazdaságos üzemeltetésének. Az ilyen jellegű feladatok megoldásában, az egész szocialista mezőgazdaság minden irányú fejlesztésében az állam egyik legfontosabb eszköze a gépállomások hálózata, amelyet a legközelebbi A termelőszövetkezeti tagság, valamint a párt- és tanácsi szervek közös munkájának eredményeként a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége politikailag és gazdaságilag megszilárdult, szervezetileg megerősödött. A termelőszövetkezeti parasztság nagy többsége magáénak tekinti a közös gazdaságot. Biztatóan fejlődik a termelőszövetkezetek belső közösségi élete, kialakulóban van a szilárd politikai és gazdasági vezetés, gyorsan kibontakoznak a további fejlődés előfeltételei. A falusi pártszervezetek az átszervezés és a megszilárdítás munkájának közepette politikailag és szervezetileg megerősödtek. 1961 végén a termelőszövetkezetek 97,5 százalékában működött pártszervezet. A szocializmusnak falun aratott győzelme után a párt- és tanácsi szervek, a tömegszervezetek politikai, gazdasági és kulturális tevékenységének mindenekelőtt a termelés tervszerű és gyors fejlesztésére, a nagyüzemi lehetőségek kihasználására kell irányulnia. A falun dolgozó kommunisták fordítsanak nagy figyelmet a fokozódó követelményeknek megfelelő vezetés kialakítására, a vezetés színvonalának állandó emelésére. Harcoljanak azért, hogy mindenütt a tagság megbecsülését, bizalmát élvező, irányításra alkalmas, hozzáértő emberek dolgozzanak a termelőszövetkezetek élén. Törekedjenek a megfelelő vezetők megerősítésére, tehetséges új erők nevelésére. Ne engedjék, hogy alkalmatlan emberek baráti, rokoni kapcsolatok révén a vezetésbe kerüljenek. A pártszervezetek és az években még tovább kell erősí- t teni. A termelőszövetkezeteknek máris 11 ezer traktor van saját tulajdonukban. Kívánatos, hogy tovább folytatódjék a termelőszövetkezetek saját gépparkjának növelése is. Ezért úgy kell az illetékes állami szerveknek intézkedniük, hogy a legközelebbi években az új beszerzésű traktorok és más mezőgazdasági gépek egy részét az állami gépállomások gépparkjának, nagyobb részét a termelőszövetkezetek saját gépparkjának növelésére kell felhasználni. 1 . A Központi Bizottság szükségesnek és lehetségesnek tartja, hogy az öntözés fejlesztését a második ötéves tervben előirányzott 460 ezer holdon túlmenően további 150—180 ezer holddal túlteljesítsük. E felemelt öntözési program sikeres megvalósítása szükségessé teszi a társadalmi erők nagyobb mértékű igénybevételét, elsősorban a termelőszövetkezetek közötti vállalkozások, vízgazdálkodási társulatok útján. Az öntözés erőteljes kiterjesztése céljából meg kell gyorsítani a belvízrendezés ütemét. Hasonlóképpen kívánatos a gyü-mölcsöstelepítésre előirányzott 110 ezer katasztrális hold túlteljesítése is mintegy 15—20 ezer katasztrális holddal. Gondoskodnunk kell e feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtéséről; továbbá a növényvédőszerek, a műtrágya és egyéb vegyianyagok gyártásának, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó, tároló és hűtőiparnak és a szállításnak a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztéséről. 1 . Egész mezőgazdaságunk belterjesítésében, a termelés gyorsabb fejlesztésében igen nagy jelentőségű már a legközelebbi években, különösen pedig a távlati időkben, a baráti szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás kiépítése. termelőszövetkezetek vezetőinek legyen szívügyük a termelőszövetkezeti tagok mindennapi problémáival való rendszeres foglalkozás. Párt- és tanácsi szerveink az eddigieknél is nagyobb figyelem-mel foglalkozzanak azokkal a termelőszövetkezetekkel, amelyekben a politikai és szakmai vezetés nem megfelelő, gazdálkodási színvonaluk alacsony. Segítsék elő, hogy az elmaradottak mielőbb az átlagosan gazdálkodó termelőszövetkezetek színvonalára emelkedjenek. Az állami gazdaságok és az erősebb termelőszövetkezetek segítsék hathatósabban a környékükön levő, gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezeti gazdaságokat. Párt-, tanácsi és egyéb állami szerveink őrködjenek a szövetkezeti demokrácia megtartása felett, akadályozzák meg a törvénysértéseket, tartsák szem előtt, hogy a termelőszövetkezetek irányításának fő módszere a helyes gazdaságpolitikai intézkedésekkel párosuló meggyőzés. A dolgozó parasztok politikai öntudata a termelőszövetkezetbe való belépéssel jelentősen emelkedett. Szocialista tudatuk kialakítása azonban még hosszú folyamat. A politikai munka feladata e folyamat meggyorsítása, az egységes szocialista, szövetkezeti parasztság kialakítása. Ennek elősegítésére a szövetkezés ügyéhez hű falusi dolgozók képviseljék következetesen azt az álláspontot, hogy a termelőszövetkezetben az embereket a közösség érdekeiért végzett munka, az emberi magatartás és nem a korábbi vagyoni helyzet alapján kell megítélni. A ‘ szocialista mezőgazda'*■ ság fejlődésében az erkölcsi ösztönzés mellett döntő szerepe van az anyagi érdekeltség érvényesítésének. A termelőszövetkezetekben úgy kell érvényesülnie az anyagi érdekeltség elvének, hogy az a közösségi vagyon gyarapítására, minőségi munkára ösztönözzön, megfeleljen a tag egyéni érdekeinek és elősegítse a családtagoknak a munkába való bevonását. Ezért alkalmazzák bátrabban a szocialista elveken alapuló, a munkaegységrendszert továbbfejlesztő és kiegészítő— az adott üzem fejlettségi fokához igazodó — munkadíjazási formákat. A párt-, tanácsi, társadalmi szervek a megnövekedett kulturális lehetőségek kihasználásával segítsék a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának, általános műveltségének és szakismeretének állandó növelését. Legyenek azon, hogy az értelmiség még tevékenyebben kapcsolódjék be a kulturális nevelőmunkába, a falu felemelkedéséért folytatott harcba. A mezőgazdasági termelés növelése azt is megkívánja, hogy a termelőszövetkezetekben is törekedjenek a munkaverseny kiszélesítésére. Nagy figyelmet kell szentelni a brigádok közötti versenynek és a szocialista brigádmozgalom kiterjesztésének.. A pártbizottságok javítsák " tovább vezető, irányító tevékenységüket, a helyszínen nyújtsanak minél több segítséget a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek. A kommunisták járjanak az élen a termelésben, legyenek fáradhatatlanok a közösségért végzett politikai nevelő- és szervező munkában. A KISZ-szervezetek a párt hathatós segítségével fokozzák tevékenységüket azért, hogy a parasztfiatalok elsősorban a termelőszövetkezetekben keressék és találják meg boldogulásukat. A fiatalok legyenek az élenjáró technika előharcosai és munkálkodjanak az új, fejlett termelési módszerek elterjesztéséért, a magas terméshozamok eléréséért, legyenek a termelőszövetkezetekben a kulturális élet fellendítésének szervezői, kezdeményezői. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása az egész társadalom ügye. Jelentős szerepük van ebben a falun működő tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Hazafias Népfront falusi szervezeteit, a földművesszövetkezeteket, a nőtanácsokat, a termelőszövetkezeti nőbizottságokat és a többi társadalmi szervet, hogy ezután is vegyék ki tevékenyen részüket a mezőgazdasági termelés fellendítésének nagy feladatainők. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy egész párttagságunk, az ifjúkommunisták, párton kívüli szövetségeseink és barátaink, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, az értelmiségiek és az alkalmazottak, a központi és helyi, állami és tanácsfunkcionáriusok, egész társadalmunk megérti és magáévá teszi szocialista mezőgazdaságunk fellendítésének nagy ügyét, s ez meghozza a sikert. Most mezőgazdaságunk fejlődésének új szakaszához értünk,, a helyzet sok tekintetben könnyebb, a munka feltételei jobbak, rajtunk, mindnyájunkon múlik, hogy az eredmények az eddig elérteknél is sokkal nagyobbak legyenek. IV.