Népszabadság, 1967. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) gyűlésen. Ezzel kapcsolatban a kairói sajtó vezető helyen köz­li és méltatja a kinshasai afrikai csúcsértekezletnek azt a határoza­tát, amely támogatásáról biztosít­ja az EAK-ot és követeli, hogy Izrael ürítse ki a megszállt egyip­tomi területeket. Az afrikai ál­lamfők és képviselőik elhatároz­ták, hogy az ENSZ-ben lépéseket tesznek a megszállt egyiptomi te­rületek kiürítésének elősegítésére. Az EAK külügyminiszterének nyilatkozata Mahmud Riad, az EAK kül­ügyminisztere, csütörtök este be­szédet mondott a kairói televí­zióban. A többi között kijelen­tette: a Szuezi-csatorna lezárásá­nak oka az izraeli agresszióban keresendő. Az agresszió követ­kezményeinek elhárítása és az izraeli csapatok kivonása az el­foglalt arab területekről meg­gyorsítja a csatorna megnyitását, elősegíti a normális hajózást és a nemzetközi kereskedelmet. A közelmúltban lezajlott moszkvai és belgrádi tárgyalásai­ról szólva Mahmud Riad hang­súlyozta, hogy e megbeszélése­ken is az izraeli agresszió követ­kezményeinek a felszámolásáról volt szó. — Kétségtelen —mon­dotta —, hogy érdekeltek va­gyunk a Szuezi-csatorna megnyi­tásában, de az izraeli agresszió akadályozza ezt. A legutóbbi iz­raeli akciók azt bizonyítják, hogy ez az ország meg akarja semmi­síteni a csatorna berendezéseit és a csatornán tartózkodó kereske­delmi hajókat. Izrael akadályozza az arab menekültek visszatérését Jordánia hivatalos képviselője nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Izrael akadályozza az ag­resszió idején elmenekült jordá­­niaiak visszatérését. Több mint 3700 jordániai menekült, akik az izraeli hatóságoktól engedélyt kaptak a hazatérésre az Izrael által kijelölt határidő, augusztus 31-e után is, most mégsem tér­het vissza otthonába. Mint a Jor­dán képviselő rámutatott, e me­nekültek azért nem élhettek jo­gaikkal a kijelölt határidő előtt, mert a visszatérésre nem egész családoknak, hanem csak egyes személyeknek adtak engedélyt. Mivel a családok valamely tagja nem kapta meg ezt az engedélyt, ezzel lehetetlenné tették vala­­mennyiük visszatérését. Jordánia képviselője nyilatko­zatában újra hangsúlyozta, hogy Izrael durván megsérti a mene­kültek repatriálásáról hozott biz­tonsági tanácsi határozatot. Az ENSZ-közgyűlés előtt Izrael is élénk diplomáciai tevékenysé­get fejt ki. Abba Eban külügy­miniszter több nyilatkozatban szögezte le, hogy kormányának ál­láspontja változatlan. A külügyminiszter hangsúlyoz­ta: Izraelre hosszú politikai harc vár, hogy megőrizze a júniusi hatnapos háborúban kivívott eredményeket. A miniszter elve­tette Tito jugoszláv elnök közve­títő javaslatait. Izrael nem bíz­hatja magát nemzetközi garan­ciákra, sem a tengeri hatalmak nyilatkozataira — mondotta. — Nem számít az ENSZ-re és azok­ra sem, akik mérsékeltebb arab irányzatban bíznak. Abba Eban útját megszakítja Londonban, hogy találkozzék Brown brit külügyminiszterrel. További Tel Aviv-i hír, hogy zsákutcába jutott a három nagy izraeli munkáspárt: a Mapai, a Raji és az Abdul Haavoda hóna­pok óta tervezett fúziója. Alapve­tő ellentétek vetődtek fel a vá­lasztási törvények körül. Eskol miniszterelnök a Mapai párt kép­viseletében közvetlenül beavatko­zik most a vitákba. (AFP) Illetékes algériai körök hatá­rozottan cáfolták, „teljesen lég­ből kapottnak” minősítették egyes nyugati hírügynökségeknek azo­kat a jelentéseit, amelyek szerint Algéria újból megkezdi a kőolaj­­szállítást Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba. Szakszervezeti vezetőket ítéltek el Algériában — jelenti a l'Humanité A l’Humanité jelentése szerint­­ Algériában a közelmúltban bör-­­tönbünte­téssel sújtották az UGTA szakszervezeti központ és az algé­riai diákszövetség több aktivistá­ját. Mohammed Badra és Mo­ha­mm­ed Rezsin szakszervezeti vezetőket a constantine-i bíróság iránt ajtók mögött két-, illetve háromévi börtönbüntetéssel súj­totta ,, bű­nszö­vetkezés’ ’ vádja alapján. A két szakszervezeti vezető el­len még 1966-ban indult eljárás, ez év márciusában azonban az FLN végrehajtó titkárságától írá­sos biztosítékot kaptak, hogy sem­miféle büntető eljárást nem foly­tatnak ellenük. Ennek ellenére, most elítélték őket. Ugyanezzel a váddal három diákvezetőt is el­ítéltek. Abdelszadok, az algériai diákszövetség végrehajtó bizottsá­gának tagja két és fél évi, Dzsa­­balláh másfél évi és Buszuf öt­évi börtönbüntetést kapott. (MTI) Tojászápor a miniszterre A francia parasztság tiltakozása a fokozódó létbizonytalanság ellen Párizsi tudósítónk jelenti: Viharos napja volt tegnap Ed­gar Faure mezőgazdasági mi­niszternek, aki választási beszé­det készült mondani barátja, az egyik gaulleista képviselőjelölt javára, Franciaország legszegé­nyebb részén, Bretagne-ban. Amikor a nagy korteskíséret elfoglalta helyét a Plouc falu főterén felállított emelvényen, a mintegy ezer főnyi közönség, a falu és a környező vidék pa­rasztjai hangos tiltakozásba kezd­tek a kis- és középparasztokat sújtó kormánypolitika ellen. A gaulleista képviselőjelölt né­­h­ány mondatos bevezetője után a miniszter lépett a mikrofon elé. Beszédét azonban nem tudta el­kezdeni, mert paradicsom- és to­jászápor zúdult rá és az emel­vényen levőkre, így azután a kor­teskíséret a váratlan „áldástól” kissé nedvesen és elszíneződve annak tudatában távozott, hogy a falu paradicsom- és tojásbősége fordított arányban áll a képvise­lői próbaválasztásokra készülő gaulleista jelölt népszerűségével­­és reményeivel. A kis- és középparasztok azon­ban nemcsak Bretagne-ban, ha­nem egész Franciaországban til­takozó mozgalmat kezdenek az ellen a növekvő létbizonytalan­ság ellen, amelybe a kormány ál­tal is támogatott nagybirtokokkal folytatott egyenlőtlen verseny, a növekvő ipari és a rögzített me­zőgazdasági árak sodorják őket. A francia parasztok országos szö­vetsége október 2-re felvonulá­sokkal, utak elbari­kádozásával egybekötött tiltakozó napot szer­vez. NÉPSZABADSÁG 1067. szeptember 16. szombat KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK ■— néhány Sorian Antonín Novotny csehszlovák elnök, a Csehszlovák KP Köz­ponti Bizottságának első tikára pénteken visszaérkezett Jugoszlá­viából, ahol Tito elnök meghívá­sára nem hivatalos, baráti láto­gatást tett. (TASZSZ) A szovjet békebizottság nyilat­kozatban tiltakozott a görög fa­siszta junta terrorcselekményei miatt. A szovjet békemozgalom követeli Theodorakisz és a többi bebörtönzött demokrata szabadon bocsátását. A Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség Konstantin királyhoz és U Thanthoz intézett tiltakozó levelet. (TASZSZ) A román kormány tiltakozott amiatt, hogy a görög rendőrség az utcán brutálisan bántalmazta Ilie Stefant, az athéni román nagy­­követség másodtitkárát. A román kormány követeli a bűnösök fe­lelősségre vonását és a normális diplomáciai munkához szükséges feltételek biztosítását. (MTI) Malik indonéz külügyminiszter pénteken közölte az újságírókkal, hogy az indonéz kormány haza­rendelte pekingi nagykövetségé­nek valamennyi tagját. Végül megjegyezte, hogy a diplomaták visszahívása nem jelenti Indoné­zia és Kína diplomáciai kapcsola­tainak megszakítását. (AP) Kubitschek volt brazil elnök­­ csütörtök este az Egyesült Álla­mokba érkezett. (AP) De Gaulle Jugoszláviába látogat Matko Nikezics jugoszláv kül­ügyminiszter De Gaulle elnökkel történt pénteki találkozása után kijelentette, hogy átnyújtotta ne­ki Tito jugoszláv elnök meghívá­sát Jugoszláviába. Nikezics hoz­záfűzte, hogy De Gaulle elnök a meghívást elfogadta. A hivatalos látogatás időpontját később ál­lapítják meg. (Tanjug) Javul a pápa állapota Vatikáni jelentés szerint VI. Pál pápa egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy egyelőre nem adnak ki naponkénti orvosi jelentést. A UPI úgy értesült, hogy a pápa orvosai tanácsára hozzájá­rult az operációhoz, ha ez szük­ségesnek mutatkoznék. Az eset­leges sebészi beavatkozásról a különböző vizsgálatok kiértéke­lése után a jövő­ héten döntenek az orvosok. A gyilkos szabadlábon távozott Himmler első számú vegyésze­ti tanácsadója, Albert Widmann volt SS-őrnagy, pénteken szabad emberként hagyta el annak a stuttgarti bíróságnak tárgyaló­­termét, ahol a vád rábizonyítot­ta, hogy legalább 29 esetben mű­ködött közre ártatlan emberek meggyilkolásában oly módon, hogy légmentesen elzárt teher­autókba zsúfolt emberek közé ve­zette a kipufogócsőből kiáram­ló gázt. Widmann elsősorban el­mebetegeknek minősített embe­rek meggyilkolására specializál­ta magát. A bíróság hat és fél évi kény­szermunkára ítélte Widmannt, de beszámították azt a három és fél évet, amelyet hasonló vádak alap­ján már leült, és a jelenlegi per előtt eltöltött egyéves vizsgálati fogságot. A fennmaradó két évre ,,próbaidőre” szabadon engedték a tömeggyilkost. (MTI) Amerikai beismerés az áprilisi görög puccsról Az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottsága előtt Battle he­lyettes külügyi államtitkár a kö­zel-keleti és dél-ázsiai osztály ve­zetője, kérdésekre válaszolva el­ismerte, hogy Washingtonnak „közvetve jelentős szerepe volt az áprilisi athéni eseményekben”. Mint mondotta, a tábornokok ha­talomátvételéhez „bizonyosan hozzájárult” az amerikaiak által szállított hadianyag és az, hogy az amerikai támogatás lehetővé tette Görögországban „az erős és életképes katonai szervezet kiépí­tését”. Battle elmondotta továbbá, hogy Washingtonnak már április előtt voltak értesülései a készü­lő államcsínyről, de „nem gon­doltunk arra, hogy ez a csoport meg is­ kísérli a hatalomátvé­telt". (AP) TYE­RE­S­KOVA ROMÁBAN Valentyina Tyereskova, a világ első űrhajósnője péntek délelőtt visszatért Rómába, miután több napot töltött Milánóban, Velen­cében, Bolognában, Firenzében és Torinóban, ahol a tömegek lelkes fogadtatásban részesítettek. Képünkön: A római polgár­­mester átnyújtja Nyikolajeva Tyereskovának Róma szimbólumát, a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas szobrát. Demirel nyilatkozata az Izvesztyijának Demirel török miniszterelnök szeptember 13-án kezdi meg hi­vatalos moszkvai látogatását. Az Izvesztyija ankarai tudósítója nyilatkozatot kért a török mi­niszterelnöktől. Demirel kijelen­tette, hogy Törökország és a Szov­jetunió kapcsolatai az utóbbi években jelentősen fejlődtek, s re­mény van a szovjet—török kap­csolatok további fejlődésére. Megállapította, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban nagy a haladás. A közel-keleti helyzetről Demi­rel a következőket mondotta: Tö­rökországnál: az a véleménye, hogy manapság nem lehet erő­szakkal területeket szerezni és nem lehet hasonló módszerrel politikai előnyt élvezni a konflik­tusból. A török kormány több­ször kijelentette, hogy feltétlenül vissza kell adni azokat az arab területeket, amelyeket Izrael a legutóbbi háborúban hódított meg. A Közel-Keleten csak akkor érhető el a béke, ha az a jogren­den és az igazságon alapszik. (TASZSZ) ÉIES hangú, nyíltan revansista bonni válasz De Gaulle-nak Von Hase, a bonni kormány tá­jékoztatási államtitkára csak pénteken nyilatkozott a szerdai, késő esti órákban megtartott mi­nisztertanácsi ülésről, amelyen a francia államfő lengyelországi nyilatkozatait tanulmányozták. A szóvivő ki­jelentette: a­­A szö­vetségi kormány egyhangúlag és határozottan visszautasította De Gaulle tábornoknak az Odera— Neisse-határról tett kijelentéseit, és állást foglalt azokkal a tézi­sekkel szemben, amelyeket De Gaulle a jelenleg lengyel közigaz­gatás alatt álló keleti német te­rületek történelmét vázolva kifej­tett. — Von Hase hozzáfűzte: Az Odera—Neisse-határon túl fekvő területek „évszázadok óta törté­nelmileg német területek és né­met lakóikat jogtalanul száműz­ték”. A nyugatnémet kormány terü­leti követeléseit leplezetlenül le­szögező revansista nyilatkozat után a szóvivő meglepő fordulat­tal azt állította, hogy „a Kiesmister —Grandi-kormány a megbékélést kívánja Lengyelországgal”. Dél-arábiai békéltető tárgyalás Az Arab Liga csütörtökön el­küldte a meghívókat a dél-ará­biai nemzeti mozgalmak képvise­lőinek hétfőre összehívott kairói békéltető tárgyalásaira. A terve­zett megbeszélések az Arab Liga kairói székházában zajlanak majd le. Részt vesz rajtuk Hasz­­szuna, a liga főtitkára, dr. Szájed Nofál, a liga politikai főtitkár­helyettese és a liga dél-arábiai bizottságának valamennyi tagja.­­­­ A bizottság az EAK, Jemen, Szaúd-Arábia, Kuwait és Tuné­zia képviselőiből áll. A FLOSY hajlandó részt venni a liga által­ összehívott tanácsko­zásokon, de az NLF még nem adott választ. Angol-amerikai hadimegrendelési viszály Londont tudósítónk jelenti. Miután Londonba híre érkezett, hogy az Egyesült Államok kong­resszusa elfogadta azt a törvény­­módosítást, miszerint 1967—68- ban nem engedélyezik, hogy kül­földi cégek hadihajókat építsenek az amerikai flotta számára, hir­telen feszültség állt be az angol— amerikai viszonyban. A döntést a két ország hadügyminisztere kö­zötti megállapodás nyílt megsze­gésének tekintik, amely — Healey brit hadügyminiszter szavai sze­rint — alááshatja az egész brit— amerikai kapcsolatot, sőt „veszé­lyeztetheti” a NATO-együttműkö­­dés rendszerét is. A szóban forgó megállapodás szerint Anglia ötven F— 111 -es amerikai vadászbombázót vásárol azzal a feltétellel, hogy a repülőgépek árának fejében — amely csillagászati összeget, 335 millió fontot tesz ki — az Egye­sült Államok hozzájárul brit cé­gek részvételéhez a különböző hadifelszerelések gyártására ki­írt versenytárgyalásokon. (Az USÁ-ban ugyanis külföldi válla­latok csak akkor kaphatnak hadi­megrendeléseket, ha ötven száza­lékkal alacsonyabb az árajánla­tuk, mint a legolcsóbb hazai.) Nagy-Britannia krónikus dollár­­i hiánya miatt az effajta „kölcsö­­­­nösség” nélkül szó sem lehetett­­ volna az F—111-esek megrende-­­­léséről, márpedig a te hite halli­­ stratégák — mint állítják,— erre­­ a géptípusra építik jövőbeni kato­­­­nai és külpolitikai terveiket. A változtatható szárnyú F—111-es egyébként még csak prototípus­­­­ban létezik, s már eddig is számos tökéletlenségét fedezték fel. (A nemrég bemutatott szovjet vál­toztatható szárnyú gép általános vélemény szerint messze felül­múlja az F—111-est.) Az Anglia számára bizonytalan és rendkívül költséges vállalkozás már eddig is igen nagy ellenállásba ütközött a szigetországban. Az amerikai kongresszus dön­tése nyomán most kizárják az an­gol cégeket a 16 aknaszedő hajó gyártására vonatkozó versenytár­gyalásokról és visszavonják a már konkrétan lekötött 7 hajó meg­rendelését is. Bebrits Anna

Next