Népszabadság, 1967. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 16 oldal - Aran_ isiin AV 1967. szeptember 16, szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXV. évfolyam, 219. szám 1967. szeptember 16, szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXV. évfolyam, 219. szám ŐSZIBARACK-NAGYÜZEM BÁTASZÉKEN A bátaszéki Búzakalász Tsz dimbes-dombos lankái ideálisak az őszibarack-termesztésre. A szövetkezet 1959-től 130 holdon folyamatosan telepítette az értékes gyümölcsfákat. A koraitól a késő évekig 8 fajta őszibarackot telepítettek. A már termő, 20 holdas részről 14 vagon termést várnak. 1970-re, amikor az egész 130 holdas telepítés termőre fordul, 70—90 vagonnyi őszibarack kerül ki a tsz gyümölcsöséből. Képünkön: A községbeli diákok segítenek a gazdag termés leszedésében. (Bereth Ferenc felvétele / MTI Fotó.) A közel-keleti kérdés az érdeklődés középpontjában a kedden nyíló ENSZ-közgyűlésen A közel-keleti kérdéskomplexum foglalja el minden valószínűség szerint az első helyet a 96 pontból álló napirenden az ENSZ- közgyűlés jövő hét keddjén megnyíló háromhónapos rendes ülésszakán. A közgyűlésen részt vevő magyar küldöttséget Péter János külügyminiszter vezeti. A magyar delegációt szombaton a késő esti órákra várják New Yorkba. A szovjet küldöttség vezetője Gromiko külügyminiszter, aki vasárnap érkezik a világszervezet székhelyére. A legtöbb állam külügyminiszterével képviselteti magát, de több ország miniszterelnöke is részt vesz majd a tanácskozásokon. A rendes közgyűlés keddi megnyitóülésén választják meg a közgyűlés új elnökét. A nagy fontosságú tisztségre ebben az évben a tagállamok többsége Corneliu Manescu román külügyminisztert javasolja. A közgyűlés a többi között jelentést hallgat majd meg a genfi leszerelési értekezlet munkájáról és az atomstopegyezmény tervezetéről. V Thant ENSZ-főtitkár pénteken Kinshasából visszaérkezett New Yorkba. A főtitkár részt vett az AESZ csúcskonferenciáján. Mint ismeretes, a közel-keleti válság megvitatására rendkívüli ülésszakot hívtak össze, amelyet azonban július 21-én elnapoltak anélkül, hogy valamiféle megállapodás született volna. A rendkívüli ülésszak hétfőn a tervek szerint ügyrendi javaslatot fogad el, amelynek értelmében az egész probléma megvitatását a rendes közgyűlés elé viszik. A közgyűlés az általános vitával kezdődik, amelyben a 122 tagország többsége átfogóan ismerteti a legfontosabb világjelentőségű kérdésekben elfoglalt álláspontját. I elég nem született döntés arról, hogy a közel-keleti kérdés megtárgyalása az általános vitával párhuzamosan folyik-e majd, vagy csupán annak befejezése után térnek rá. Az AP elemzése szerint tekintetbe véve azt, hogy az ülésszak megnyitó hetére nagy számban érkeznek kormányfők, illetve külügyminiszterek, valószínű, hogy előbb az általános vitát fejezik be. Eddig több mint 90 nemzet iratkozott fel az általános vitában való részvételre, amely a tervek szerint szeptember 21-től október 13-ig tart. A közel-keleti helyzet általános megvitatása mellett a közgyűlés foglalkozik majd a térséggel öszszefüggő két másik kérdéssel is: a Palesztinai menekülteket segélyező ENSZ-szervezet, valamint az ENSZ-békefenntartó erők munkájának kérdésével. A közgyűlés napirendjén szereplő egyéb nagy fontosságú pontok: a közgyűlés elnökének megválasztása; a nukleáris fegyverek elterjedését betiltó szerződés kérdése; a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága; az ENSZ békefenntartó tevékenysége. Ez utóbbi kérdésben a 33 tagú különbizottság a jelek szerint semmiféle haladásról nem tud beszámolni. A bizottság csütörtökön ismét ülést tartott. Ezen Morozov szovjet küldött újból leszögezte országának ismert álláspontját, amely szerint csupán a Biztonsági Tanács az illetékes a békefenntartó műveletek irányításában és finanszírozásában. Franciaország küldötte hasonló nézetet fejtett ki. A szocialista országok javaslatára tárgyalnak arról, hogy szüntessék meg az ENSZ alapokmányellenes beavatkozását Korea ügyeibe, és haladéktalanul vonják ki Dél-Koreából a megszálló csapatokat. Az amerikaiak ismét óriás bombázókat vetettek be a VDK déli részén Amerikai repülőgépek pénteken folytatták támadásaikat a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Miként a UPI jelenti, a hajnali órákban B-52-es amerikai gépek több tonnányi bombát szórtak a demilitarizált övezettől körülbelül kilenc kilométernyire északra fekvő területekre. A B— 52-eseket sugárhajtású F—4 Phantom gépek követték alacsony repülésben. Saigoni amerikai források a demilitarizált övezettől északra fekvő területek koncentrált bombázását azzal indokolják, hogy az észak-vietnamiak az övezet közelében erős hadállásokat próbálnak kiépíteni. A „második" máris kilenc hónapot kapott Miként az AFP közli, a saigoni bíróság pénteken összesen kilenchavi börtönbüntetésre ítélte Dzu ügyvédet, a nemrég Dél-Vietnamban tartott „elnökválasztások” második helyezettjét. A bíróság az ügyvédet „sikkasztásban és hűtlen vagyonkezelésben” találta bűnösnek és a kilenchavi börtönbüntetésen kívül 130 000 frank lefizetésére is kötelezi. A Saigonban csütörtökön megalakult ellenzéki front vezetője az ellene felhozott vádakat „alaptalan politikai koholmányoknak” minősítette és közölte, hogy nem fog megjelenni a bírósági tárgyaláson. Dzu valóban nem jelent meg a bíróság előtt és ezért a tárgyaláson három ügyvédjétől is megvonták a szót. Dzu ügyvédjei bejelentették, a bíróság ítéletét megfellebbezik. Az újabb tárgyalásra valószínűleg hat hónap múlva kerül sor. Martin kanadai külügyminiszter csütörtökön Ottawában sajtóértekezletén bejelentette, hogy O. W. Dier, a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottság kanadai képviselője a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Hanoiban járt és ott megbeszéléseket folytatott Észak-Vietnam vezetőivel. A külü lügyminiszter szerint Dier látoga-ásának az volt a célja, hogy tájékozódjék a hanoi kormány véleményéről. Martin kifejtette, hogy véleménye szerint a vietnami háború a legfőbb veszély a világbéke szempontjából és a kelet—nyugati enyhülés legfőbb akadályozója. Az észak-vietnami területek bombázásának beszüntetése — folytatta — a helyzet egyik kulcsfontosságú tényezője. A külügyminiszter közölte: az ENSZ közgyűlésének ülésén felszólalását legnagyobbrészt a vietnami kérdésnek fogja szentelni. Michael Ramsey canterburyi érsek Chicagóban tartott sajtóértekezletén a vietnami háború gyors befejezését sürgette, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy tegye meg a kezdeményező lépéseket. Az angol egyház 62 éves feje sajtóértekezletén hangsúlyozta, a háború csak további mérhetetlen pusztulást hozhat, és a háborúnak valójában nem lehet nyertese. Róma nem engedte be a vietnami szakszervezetek küldöttségét A CGIL titkársága csütörtök este kiadott közleményében bejelentette, hogy az olasz kormány lehetetlenné tette a VDR szakszervezeti küldöttségének beutazását Olaszországba. A küldöttség, amelyet Hoang Quoc Viet, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség elnöke vezet, a CGIL meghívására Rómában, Firenzében, Bolognáig, valamint Milánóban tett volna látogatást. A küldöttség a napokban Párizsban járt. Az olasz kormány, amely eddig nem akadályozta vietnami szakszervezeti funkcionáriusok beutazását, most az Egyesült Államok nyomására több nehézséget tá-masztott. Az olasz hatóságok közölték, hogy csak szeptember 20 után adják ki a vízumokat. Mint ismeretes, Saragat olasz köztársasági elnök szeptember 20-án találkozik Washingtonban az Egyesült Államok elnökével. Olasz részről talán attól tartottak, hogy Johnson számon kérheti Saragattól az olasz néptömegeknek a vietnami küldöttek melletti rokonszenvtüntetéseit — hangoztatja a CGIL közleménye. A pénteki l’Unitá „botrányosnak” nevezi az olasz kormány magatartását. (MTI) Élénk diplomáciai tevékenység Kairóban a közgyűlés előtt Kairói tudósítónk, Rudnyánszky István jelenti: Kairóban élénk diplomáciai tevékenység folyik az ENSZ-közgyűlés előkészítése jegyében, hiszen a kedden nyíló ülésszakon a közel-keleti problémát újra megvitatják. Az EAK külügyminisztériumában Mahmud Favzi, Nasszer elnök külpolitikai tanácsadója, Mahmud Riad külügyminiszter és el-Feki külügyi államtitkár öszszesen 11 ország képviselőivel tanácskozott csütörtökön. Az elnök tanácsadója a maláj és thaiföldi, valamint a pakisztáni nagykövettel, a szovjet ügyvivővel, a külügyminiszter Irak, Jordánia és Algéria nagyköveteivel, a külügyi államtitkár a francia, a lengyel, a jugoszláv nagykövettel és a kolumbiai ügyvivővel folytatott megbeszélést. Ezek a sorozatos tanácskozások tovább folynak egészen a közgyűlés megnyitásáig a Kairóban akkreditált többi nagykövettel is. Mahmud Favzi hétfőn utazik Indiába és Pakisztánba. Magával viszi Nasszer elnöknek a pakisztáni államfőhöz és az indiai miniszterelnökhöz intézett személyes üzenetét. A napokban több külügyminiszter látogat Kairóba. Szombaton érkezik a jordán külügyminiszter, majd kairói megbeszélései után New Yorkba repül az ENSZ közgyűlésére. A marokkói külügyminisztert hétfőre várják, és úgy tudják, hogy Hasszán király üzenetét hozza az egyiptomi államfőnek. Az EAK reméli, hogy az ENSZ- ben több afrikai állam sorakozik fel majd az arabok ügye mellé, mint a legutóbbi rendkívüli köz(Folytatás a 2. oldalon.) Módosított röppályán a Venus 4. úton a Venus felé Az 1967. június 12-én felbocsátott Venus 4. szovjet automatikus űrállomás 1967. október 18-án fog találkozni a Venus bolygóval — írja a TASZSZ számára készített cikkében Szkorodumov mérnök. Földi parancsra július 29-én módosították a Venus 4. röppályáját és az űrállomásról ezután érkezett telemetrikus adatok, valamint a mérések arra mutatnak, hogy az űrállomás új röppályára került és a kitűzött programnakmegfelelően folytatja útját. Szeptember 15-én, moszkvai idő szerrint reggel 7 órakor a Venus 4, 39 638 000 kilométerre távolodott már el a Földtől. A felbocsátás óta eltelt három hónap alatt az űrállomás és a Föld között kilencvenegyszer létesült rádiókapcsolat. Az űrállomás berendezése és műszerei kifogástalanul működnek. A szükséges villanyáramot napfényelemektől kapják. Az űrállomás belsejében a hőmérséklet nem haladja meg a 20 fok Celsiust, jóllehet a Venus 4. jelentősen közelebb került a Naphoz. A légnyomás szintén megfelel az előirányzottnak. A cikkből kitűnik, hogy amikor az űrállomás találkozik majd a Venus bolygóval, a Föld és a bolygó között a távolság körülbelül 80 millió kilométer lesz. Az űrhajózás történetében az első űrállomást a Venus felé, a szovjet Venus 1-et 1961 februárjában lőtték fel. 1965 novemberében a Venus 2. és a Venus 3. felbocsátásával megkezdődött a hozzánk legközelebb eső bolygó rendszeres felderítése. A Venus 3. 1966. március 1-én elérte a Venus bolygó felszínét és eljuttatta oda a Szovjetunió címerét ábrázoló emblémát. A Venus 4. automatikus űrállomás, ugyanúgy, mint elődei is, egy szputnyik pályájáról indult célja felé. Az űrállomás az előre kiszámított pályához közel álló pályán indult el a Venus felé. Útja során a tudósok és mérnökök megállapították, hogy a röppályán eltérés keletkezett, ezért volt szükség a módosításra.