Népszabadság, 1968. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1968. október 18. péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 215. szám MAI SZÁMUNKBAN: „Gazdasági csata" az olasz törvényhozásban (4. oldal.) Folytatódott az ENSZ közgyűlésén az általános politikai vita (4. oldal.) Újabb izraeli—jordániai tüzérségi párbaj (5. oldal.) A rádió és a tv jövő heti műsora (9. oldal.) Munkások munkásügyről Pártunk mindenkor­ megkülön­böztetett gondossággal tanulmá­nyozza a munkásosztály vélemé­nyét, javaslatait, igényeit. Ebben a szellemben fogant a VI. kerü­leti Pártbizottság kezdeménye­zése, hogy éppen pártunk Köz­ponti Bizottságának a munkásosz­tály helyzetéről szóló határozatá­nak tizedik évfordulója alkalmá­ból pártaktívaülést rendezett, amelyen megtárgyalta, hogyan hajtották végre a kerületben ezt a határozatot. Gondos felmérő munka előzte meg a pártaktívát. Tizenöt nagy­üzemben, ahol több mint 20 ezer munkás dolgozik, kétszáznál több alkalommal szerveztek beszélge­tést a munkások egy-egy csoport­jával. A kerületi pártbizottság tagjai, munkatársai több mint 10 ezer munkás véleményét hall­gatták meg, hogy tiszta és meg­bízható képet kapjanak tíz év változásairól, s ami attól elvá­laszthatatlan, e változásokat se­gítő politikáról alkotott vélemé­nyekről, a mai gondokról, a jövő tennivalóiról is. Önmagában az is elismerésre méltó, hogy a pártbizottság szá­mot adott arról, miként valósí­tottuk meg azt, amit tíz évvel ko­rábban terveztünk. E jelző azon­ban még inkább illik arra a mód­szerre, hogy közvetlenül a mun­kások nagy tömegének vélemé­nyét kérték ki egy évtized mun­kájáról, tetteiről, eredményeiről. A statisztikák is számottevő vál­tozásokat tükröznek a kerületben. A vizsgált üzemekben csaknem 30 százalékkal nőtt a munkások, és ennél is nagyobb mértékben a kvalifikált szakmunkások száma. Az idén másfélszer annyit fordí­tanak a kerület üzemei szociális, kulturális célokra, mint 1958-ban. Átlagosan négy, négy és fél ezer­rel nőtt a munkások évi keresete a tíz év előttihez képest. A párt­­bizottság azonban többet meg akart tudni, mint amit a statiszti­kák elárulnak. Miként alakult a munkások és vezetőik viszonya, meghallgatják és megszívlelik-e a munkások véleményét, meg­valósítják-e a közügyet és mun­kásügyet szolgáló javaslataikat? — erre és sok más fontos kérdés­re csak a munkásokkal s a gyári vezetőkkel folytatott beszélgeté­sek adtak választ. Az őszinte érdeklődésbe a mun­kások őszinte válasza felelt. Mindenütt látható a munkások kényelmét szolgáló új és kultu­ráltabbá alakított munkásszállá­sok, új szociális és kulturális léte­sítmények. Állandóan ható ténye­zőkké formálódtak évek során a termelési tanácskozások, s az üze­mi demokrácia kiszélesedésének más fórumai. A tízezer munkással folytatott beszélgetés arra is jó volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a munká­sok mai gondjaira. Elhangzottak a beszélgetések során jogos mun­kásigények. Sok helyütt bírálták például a bérgazdálkodás egyes merevségeit, amelyeknek gondos felülvizsgálatát javasolták. Több üzemben helytelenítették, hogy a szociális, kulturális jellegű beru­házások rendszerint nagy késés­sel valósulnak meg, s van még jogos panasz az üzemi demokrá­ciára, a munkások és vezetők nem mindenütt kielégítő viszonyára is. E kritikai megjegyzések ugyan­úgy serkentői a jövő munkásérde­két szolgáló jó munkájának, mint a tízezer munkásnak azok a sza­vai, amelyekkel eddigi tetteinket helyeselték.Tóth Pál A­z országgyűlés elfogadta a kormány beszámolóját Dr. Csanádi György miniszteri expozéja a közlekedéspolitikai elvekről és a vasúttörvény tervezetéről Vita a törvényjavaslat felett Az országgyűlés csütörtök délelőtt folytatta mun­káját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, s bejelentette, hogy napirend szerint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszol a kormánybeszámolóval kapcsolatban szerdán el­hangzott felszólalásokra. Uruguayi parlamenti küldöttség érkezett Budapestre A magyar országgyűlés meghí­vására csütörtökön hattagú uru­guayi parlamenti küldöttség ér­kezett Budapestre, Luis B­inon Perretnek, a képviselőház elnö­kének vezetésével. A küldöttség fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Kál­lai Gyula, az országgyűlés elnöke, Beresztóczy Miklós, az országgyű­lés alelnöke, az országgyűlés több tisztségviselője és a Külügy­minisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. Ott volt Ernesto Benavides, Uruguay budapesti nagykövete. Fock Jenő elvtá a felszólalásokra A Minisztertanács elnöke beve­zetőben köszönetet mondott a vi­tában felszólalt képviselőknek, akik hozzászólásukkal sok segítsé­get s jó néhány új feladatot is adtak a kormánynak. Ugyancsak köszönettel emlékezett meg arról a bizalomról, amely a kormány te­vékenységét illetően kiérezhető volt a képviselők szavaiból. Ezután a szerdán aláírt cseh­szlovák—szovjet egyezményről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság kormánya üd­vözli az egyezményt, amely min­den bizonnyal meg fogja gyorsí­tani a kibontakozást, megerősíti a testvérpártok, a szocialista orszá­gok egyetértését. A béke őszinte hívei szerte a világon pozitívan fogják megítélni a megállapodást, amely tulajdonképpen egy ko­rábban megnyitott szakasz foly­tatását jelenti, a Karlovy Varyban, Bukarestben meghirdetett politi­kánk az európai béke és bizton­ság megszilárdítását célzó kezde­ményezésünk folytatását. Bejelen­tette: a kormány — teljes össz­hangban a másik négy testvéri or­szággal — intézkedik a Csehszlo­vákiában levő magyar csapatok hazatéréséről. A gazdasági kérdésekkel foglal­kozó felszólalásokra válaszolva, kijelentette: helyes az a vélemény, hogy az üzemek vezetői a gazda­sági reform új körülményei között általában jól megállják a helyü­ket. Az első időszakban azonban a legtöbb üzemben meglevő több­kevesebb tartalékot hasznosították leginkább, így viszonylag könnyen érhették el jó eredményeiket. A tartalékokból adódó lehetőségek viszont előbb-utóbb kimerülnek, s a gazdasági szabályozók sem lesz­nek mindig olyan nagyvonalúak, mint a reform kezdetén. A kor­mány kissé módosítani kívánja a szabályozókat, hogy jobban ösztö­nözze az üzemeket az eredményes gazdálkodásra, közte a munkaerő­gazdálkodásra, az ésszerűbb ter­melési tevékenységre, a jobb piaci munkára. Utalt Fock Jenő azokra a ko­rábbi aggodalmakra, amelyek sze­rint a reform bevezetésének mun­kanélküliség lesz a következmé­nye. Elmondotta: a foglalkozta­tottság alakulásával a kormány megkülönböztetett gonddal foglal­kozott. A munkanélküliség ellen alkalmazott „fékek” azonban kis­sé túlságosan is jól működtek, s szerepük volt abban, hogy a ter­melékenység nem az elképzelések szerint alakult. A továbbiakban — már a jövő évi terv jóváhagyá­sakor — a kormány úgy kíván módosítani a szabályozókon, hogy munkanélküliség ezután se le­gyen, de kialakuljon egy erőtelje­sebb, okos irányú munkaerőmoz­gás. El kell érni, hogy a vállala­toknak ne legyen érdemes meg­tartani vagy felvenni a dolgozókat például gazdaságtalan gyártmá­nyaik további termeléséhez. (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozik az országgyűlési Túljutott az út felén az Apollo 7. Szerda éjjel, magyar idő sze­rint 2.08 órakor az Apollo 7. amerikai űrhajó Föld körüli re­pülésének pontosan a feléhez ér­kezett, miután 130 órát és 6 per­cet töltött a világűrben. Szerdai repülésük során az űr­hajósok 144 kilométer magasság­­­ból szemlélhették meg a Gladys nevű hurrikánt, amely Kuba fe­lett tombolva, Miami felé tart. Magyar idő szerint 13:17 óra­kor ismét közvetlen televíziós adást sugároztak az Apollo 7. fedélzetéről Földünkre. Rövid adás keretében az űrhajósok be­mutatták a kabin belső berende­zéseit és Schirra a földi nézőknek röviden elmagyarázta, hogyan irányítják az űrhajót. A MÁSODIK ARANYÉREM Olimpiai bajnok a magyar öttusacsapat Ba­czó András az egyéniben második Újabb olimpiai bajnokságot nyertek a magyar sportolók. Csü­törtökön befejeződött a négy nap óta tartó izgalmas öttusa-vetél­kedő: a csapatok versengésében a magyar csapat megszerezte az el­sőséget. Az egyéni versenyben Balczó András a svéd Ferm mö­gött ezüstérmet nyert. (Részletes tudósításaink az olimpiáról a 11—12. oldalon.)

Next