Népszabadság, 1970. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 20 fallér NÉPSZABADSÁG 1970. január 13. csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 12. szám MAI SZÁMUNKBAN: G­azdasági vezetés Az önállóság határa (3. oldal.) Spanyolország Szociális láz (3. oldal.) Egy asszony, aki együtt nőtt a gyárral (4. oldal.) Japán: aggodalmak és remények M­unkatársunk útijegyzetei (6. oldal.) W­ashingtoni levél Az ügyvédpiramis csúcsán (6. oldal.) S­zót kér az olvasó: Levelek a lakosság ellátásáról (10. oldal.) A törzsgárda A­z egyik budapesti nagyválla­latnál a kollektív szerződés ér­telmében november 7-én ünne­pélyes keretek között kellett vol­na szétosztani a 20—25 éves törzsgárdatagságot elismerő jel­vényeket. Az ünnepélyes keretek azonban elmaradtak, az igazgató átadta a kitüntetéseket a főosz­tályvezetőknek, azok mindjárt továbbadták a gyáregy­ségveze­­tők­nek, azok pedig az üzemve­zetőknek, s végül a művezetők osztották szét az­­ érintetteknek, anélkül, hogy legalább két jó szó­val megemlékeztek volna több év­tizedes tevékenységükről. Ez a formális, lélektelen bánásmód az­tán olyan nagy felháborodást vál­tott ki az egész vállalatnál, hogy össze kellett szedni a már szét­osztott jelvényeket, s másodíz­ben, most már az ügyhöz mél­tóbb módon, az üzemrészek kol­lektívája előtt adták át az elis­merést a gyár leghűségesebbjei­nek. S­ajnos nem kevés hasonló, vagy még kirívóbb példát lehet­ne idézni annak bizonyságául, hogy a vállalatok vezetői nem becsülik eléggé a gyárhoz való hűséget, ragaszkodást. Hiszen még olyasmi is előfordul, hogy egy­szerűen kézbesítőkönyvvel küldik el a törzsgárdajelvényt a kitün­tetettnek, többet törődve az át­vételt igazoló aláírással, mint az illető megbecsülésével. S van, ahol a kiadásra szánt jelvények évről évre a gazdasági vezető fiókjában halmozódnak fel, mert az illetőnek ,,a nagy horderejű termelési problémák miatt nem jut ideje olyan bagatell dolgok­ra, hogy jelvényeket osztogas­son”. M­agyarázzuk talán az így vé­lekedőknek, hogy a sokat pana­szolt munkaerőhiány és munkás­vándorlás milyen nagy hordere­jű termelési problémává avatja a törzsgárda méltó elismerését? Ehhez a mindennapi élet elég meggyőző érvet szolgáltat. De a törzsgárda megbecsülése mun­kaerőhiánytól, munkásvándor­lástól függetlenül is nagyon nagy horderejű, hiszen benne az em­beri munkát, a tevékeny, alkotó életet tiszteljük. A különböző kormányintézke­dések, a Munka Törvénykönyve szabályai módot adnak rá hogy anyagilag is méltón elismerjék a törzsgárda hűségét, helytállását, s a megkülönböztetett megbecsülés a bérezésben, az év végi részese­désben is kifejezésre jusson. Van­nak azonban, akik ezt nem he­lyeslik, mert ellentmondást lát­nak a törzsgárda megbecsülése és a munka szerinti elosztás elvé­nek következetes érvényesítése közt. Azzal érvelnek, hogy a munkahelyen töltött hosszú idő önmagában még nem feltétlenül jelent jó munkát, kiváló teljesít­ményt, s ezért nem nagyobb bér­rel vagy év végi részesedéssel, hanem más módon kell a törzs­gárdatagságot elismerni. Mester­kélt, a gyakorlattól erősen elvo­natkoztatott érvelés ez. Mert az esetek túlnyomó többségében ép­pen a legjobb, a legszorgalma­sabb dolgozók a leghűségesebbek is, s kivétel az olyan törzsgárda­­tag, akinek a munkája kifogá­solható. Az ilyen kivétel miatt azonban nem érdemes a törzs­gárda elismerését a munka sze­rinti elosztás elvével szembeállí­tani. A törzsgárda erkölcsi és anyagi elismerése az egész kollektíva igénye és érdeke Az idősebbek­ben erősíti azt a tudatot, hogy ér­telme, eredménye volt munkás életüknek, a fiatalok pedig táv­latot, jövőjüket látják benne. Sőtér Edit AZ ÉPÍTŐANYAG-IPAR 1970. ÉVI TERVE Huszonhat százalékkal több cement Nő a tetőfedő és burkolóanyagok importja — Több vasbeton terméket kínál az ipar (Tudósítónktól.) T­avaly az építőanyag-ipar a ko­rábbi évek 6—10 százalékos fejlő­dési üteme helyett az előző, 1963-as színvonalat sem érte el, termelése mintegy 2 százalékk­al alacsonyabb volt annál. A terv­ben szereplő kiemelt termékek közül például cementből mintegy 240 000 tonnával, téglából körül­belül 200 millió darabbal, zúzott kőből hozzávetőleg 600 000 tonná­val volt kevesebb a termelés az előző évinél. A termelés ked­vezőtlen­­ alakulását az építő­anyag-import mintegy 30 száza­lékos növekedése ellensúlyozta, de a vállalati építkezéseit s a magánépítők anyagellátása így sem volt zavartalan. A­z építőipar 1970. évi 7,3 szá­zalékos termelésnövekedésének megalapozására, s a magán épít­kezők igényeinek jobb kielégíté­sére az idei terv az 1909. évinél­­ körülbelül 10 százalékkal na­gyobb termelést irányoz elő az építőanyag-iparban. A belföldi termelést kiegészítő import az idén is körülbelül 30 százalékkal növekszik, de a tervezett növeke­dés néhány fontos anyagnál en­nél jóval több. Cementből, húzott síküvegből és tetőfedő anyagokból az ellátás — részben az import-előirányzatok tervszerű teljesítésétől függően — javul, de a kereslet teljes és za­vartalan kielégítésére nem lehet számítani. A cementtermelés 13 százalék­kal emelkedik, s a termelést ki­egészítő cementimport a terv sze­rint hozzávetőlegesen 50 száza­lékkal haladja meg az 1969. évi behozatalt. A lakosság jobb ellá­tására, a népgazdasági terv a belkereskedelemnek a tavalyinál 26 százalékkal nagyobb központi cementellátmányt állapít meg, a falazóanyagok 1970. évi belkeres­kedelmi kontingensét pedig 23 százalékkal növeli. Az égetett mész termelése több mint 16 szá­zalékkal, az égetett cserépé meg­közelítően 5 százalékkal nő. Mi­­vel az azbesztcement tetőfedő anyagok termelése nem növelhe­tő, az import tetőfedő palából 33, 1 azbesztcement hullámlemezből­­ pedig mintegy 75 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél. V­asbeton födémszerkezetekből a meglevő termelőkapacitás bizto­sítja a felhasználói igények ki­­el­égí­tését. Ipari és univerzális vasbeton épületszerkezetet gyártó kapacitások kihasználását a vár­ható igények csak részben te­szik lehetővé, ezért az ágazat 1970. évi terve azt a követelményt támasztja, hogy az épületelemgyá­­rak rugalmasabban alkalmaz­kodjanak a területileg eltérő pia­ci igényekhez. Előre gyártott vas­­betonváz-szerkezetből az ipar ter­melőkapacitása több mint 50 szá­zalékkal bővül. Falburkoló csempéből a hazai termelés 8, a behozatal pedig több mint 60 százalékkal növek­szik. A kerámia padlóburkoló importja a terv szerint többszörö­se lesz az 1959. évi behozatalnak, s növekszik a hazai termelés is. Mozaiklapból a kínálat 25—30 százalékkal n­ő. Falburkoló csem­péből a terv a belkereskedelem ellátását több mint kétszeresére, kerámia padlóburkoló lapból pe­dig csaknem négyszeresére növeli. A­z ágazat 1970. évi terve a termelés jelentős növekedését el­sősorban a kapacitások jobb ki­használására és néhány új üzem, üzemrész elkészültére alapozza, közülük a jelentősebbek: a DCM új gyártósora és mészüzeme, az Alföldi Porcelángyár edénygyára, a Szolnoki Betonelemgyár. Építőanyag-ipari állóeszköz-fej­lesztésre 1970-ben 2,7 milliárd forint használható fel, s ennek az összegnek több mint 30 százaléka vállalati beruházás. S­zerdán , a Külügyminiszté­riumban folytatódtak a magyar— jugoszláv tárgyalások. Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság külügyminisztere és kísérete délelőtt a Hősök terén megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Er­délyi Károly külügyminiszter-he­lyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykö­vete, Bartos István, a fővárosi ta­nács vb-elnök­helyettese, Koltai Vilmos vezérőrnagy, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvé­delmi Minisztérium több vezető munkatársa. A jugoszláv külügyminiszter és kísérete szerda délután látoga­tást tett Sarlós Istvánnál, a fővá­rosi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökénél. A találkozón részt vett Bartos István és Mar­jai József is. A szívélyes, baráti beszélgetésen Budapest és Belg­­rád életével kapcsolatos kérdé­sekről, a tanácsi munka egyes tapasztalatairól, a két főváros kapcsolatairól, fejlesztési lehető­ségeiről esett szó. E­zt követően Mirko Tepavac a főváros több új létesítményével ismerkedett, Bartos István ka­lauzolásával. Megtekintette a ke­lenföldi lakótelepet, a Vahót ut­cában több, átadás előtt álló la­kást is, majd a földalatti gyors­vasút Népstadion és Baross téri állomását, valamint a csatlakozó aluljárórendszert látogatta meg. Fo­lytatój­nak a magyar­i­­ugoszláv tárgyalások Mirko Trpavac látogatása Sarlós Istvánnál Nigéria visszautasítja az imperialista beavatkozási kísérleteket A központi kormány megállította csapatai előnyomulását és a rend fenntartásait a rendőrség vette át S­zerdán a keleti országrészben előrenyomuló nigériai szövetségi­­ csapategységek előtt mind több lázadó alakulat tette le a fegyvert. A kormánycsapatok elfoglalták a biafrai rádióadót is. A Niger fo­lyó mentén kilenc központi tá­bort létesítettek a szakadár fenn­h­atóság alatt álló területekről ér­kező menekültek befogadására. A nigériai központi kormány szerdán az ibó lakosság megnyug­tatása érdekében parancsot adott csapatainak, hogy szüntessék meg az előrenyomulást a szakadár Biafra még el nem foglalt, sűrűn lakott területein. Nigéria keleti tartományában ettől kezdve a ni­gériai rendőrség gondoskodik a törvényes rend fenntartásáról. A nigériai katonaságot kaszárnyák­ban helyezik el, és azokat további intézkedésig nem hagyhatják el. A nigériai katonai parancsnok felhívta a még az őserdőben tar­tózkodó biafrai katonákat és pol­gári személyeket, jöjjenek elő rej­­tekükből, mivel a keleti államban lakó minden törvénytisztelő ál­lam­polgár biztonságát szavatol­ják. Cowan tábornok, a szövetségi kormány elnöke bejelentette, hogy Nigériában esetleg már ha­marosan átállnak a polgári kor­mányzásra, össze fogja hívni — mondotta — azoknak a személyi­ségeknek tanácskozását, akiknek joga lesz dönteni ezekről az al­kotmányjogi kérdésekről. A ka­tonai vezetés alatt álló kormány azonban egyelőre Biafra talpra­­állítására és újjáépítésére össz­pontosítja erőfeszítéseit. G­owon tábornok rádióbeszédé­ben foglalkozott a különböző kül­földi segélyegyletek akcióival, amelyek hangoztatott célja, az (Folytatás a­ 2. oldalon.) A metró két alagútárnak találkozása kelet-nyugati metróvonal budai legtávolabbi pontját, a Déli pályaudvarnál épülő végállomás kihúzó alagútját ábrázolja­­ a fenti kép. Itt végződik a két alagút és itt állnak majd át a szerel­vények a másik vágányra. (Mikó­ László felvétele.) A A­z utóbbi 24 órában csak kevés eső esett az országban, általában 1,3 milliméter csapadékot mér­tek. Ezért szinte kizárólag az ol­vadás arányában változik a bel­vízhelyzet. Az Alsó-Tisza térségé­ben a hó jelentős része elolvadt, s így szivattyúzással csökkentik a belvízzel borított területeket. A Duna—Tisza közén, főleg Ka­locsa, Kiskunhalas, Baja és a ma­gyar—jugoszláv határ térségében még sok a hó, s így az olvadással tovább terjedt a belvíz a mélyebb területeken. Ebben a Duna—Tisza közi térségben egy nap alatt újabb ötezer holdon gyűlt össze a víz, s most már kereken 15 000 hold áll víz alatt. A földeket azonban még mindig 30—40 centiméteres hóréteg fedi, s miután továbbra is az évszakhoz képest enyhe ma­radt az idő, a belvízveszély foko­zódása várható ebben a térségben. A vízügyi igazgatóságok szerdán 100 nagy szivattyúteleppel és 33 hordozható szivattyúval, másod­percenként 133 köbméter vizet vezettek le a belvízzel borított te­rületekről. Foh­os állik a holtvíz esély a Duna—Tisza kalén •

Next