Népszabadság, 1970. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 20 fallér NÉPSZABADSÁG 1970. január 13. csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 12. szám MAI SZÁMUNKBAN: Gazdasági vezetés Az önállóság határa (3. oldal.) Spanyolország Szociális láz (3. oldal.) Egy asszony, aki együtt nőtt a gyárral (4. oldal.) Japán: aggodalmak és remények Munkatársunk útijegyzetei (6. oldal.) Washingtoni levél Az ügyvédpiramis csúcsán (6. oldal.) Szót kér az olvasó: Levelek a lakosság ellátásáról (10. oldal.) A törzsgárda Az egyik budapesti nagyvállalatnál a kollektív szerződés értelmében november 7-én ünnepélyes keretek között kellett volna szétosztani a 20—25 éves törzsgárdatagságot elismerő jelvényeket. Az ünnepélyes keretek azonban elmaradtak, az igazgató átadta a kitüntetéseket a főosztályvezetőknek, azok mindjárt továbbadták a gyáregységvezetőknek, azok pedig az üzemvezetőknek, s végül a művezetők osztották szét az érintetteknek, anélkül, hogy legalább két jó szóval megemlékeztek volna több évtizedes tevékenységükről. Ez a formális, lélektelen bánásmód aztán olyan nagy felháborodást váltott ki az egész vállalatnál, hogy össze kellett szedni a már szétosztott jelvényeket, s másodízben, most már az ügyhöz méltóbb módon, az üzemrészek kollektívája előtt adták át az elismerést a gyár leghűségesebbjeinek. Sajnos nem kevés hasonló, vagy még kirívóbb példát lehetne idézni annak bizonyságául, hogy a vállalatok vezetői nem becsülik eléggé a gyárhoz való hűséget, ragaszkodást. Hiszen még olyasmi is előfordul, hogy egyszerűen kézbesítőkönyvvel küldik el a törzsgárdajelvényt a kitüntetettnek, többet törődve az átvételt igazoló aláírással, mint az illető megbecsülésével. S van, ahol a kiadásra szánt jelvények évről évre a gazdasági vezető fiókjában halmozódnak fel, mert az illetőnek ,,a nagy horderejű termelési problémák miatt nem jut ideje olyan bagatell dolgokra, hogy jelvényeket osztogasson”. Magyarázzuk talán az így vélekedőknek, hogy a sokat panaszolt munkaerőhiány és munkásvándorlás milyen nagy horderejű termelési problémává avatja a törzsgárda méltó elismerését? Ehhez a mindennapi élet elég meggyőző érvet szolgáltat. De a törzsgárda megbecsülése munkaerőhiánytól, munkásvándorlástól függetlenül is nagyon nagy horderejű, hiszen benne az emberi munkát, a tevékeny, alkotó életet tiszteljük. A különböző kormányintézkedések, a Munka Törvénykönyve szabályai módot adnak rá hogy anyagilag is méltón elismerjék a törzsgárda hűségét, helytállását, s a megkülönböztetett megbecsülés a bérezésben, az év végi részesedésben is kifejezésre jusson. Vannak azonban, akik ezt nem helyeslik, mert ellentmondást látnak a törzsgárda megbecsülése és a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése közt. Azzal érvelnek, hogy a munkahelyen töltött hosszú idő önmagában még nem feltétlenül jelent jó munkát, kiváló teljesítményt, s ezért nem nagyobb bérrel vagy év végi részesedéssel, hanem más módon kell a törzsgárdatagságot elismerni. Mesterkélt, a gyakorlattól erősen elvonatkoztatott érvelés ez. Mert az esetek túlnyomó többségében éppen a legjobb, a legszorgalmasabb dolgozók a leghűségesebbek is, s kivétel az olyan törzsgárdatag, akinek a munkája kifogásolható. Az ilyen kivétel miatt azonban nem érdemes a törzsgárda elismerését a munka szerinti elosztás elvével szembeállítani. A törzsgárda erkölcsi és anyagi elismerése az egész kollektíva igénye és érdeke Az idősebbekben erősíti azt a tudatot, hogy értelme, eredménye volt munkás életüknek, a fiatalok pedig távlatot, jövőjüket látják benne. Sőtér Edit AZ ÉPÍTŐANYAG-IPAR 1970. ÉVI TERVE Huszonhat százalékkal több cement Nő a tetőfedő és burkolóanyagok importja — Több vasbeton terméket kínál az ipar (Tudósítónktól.) Tavaly az építőanyag-ipar a korábbi évek 6—10 százalékos fejlődési üteme helyett az előző, 1963-as színvonalat sem érte el, termelése mintegy 2 százalékkal alacsonyabb volt annál. A tervben szereplő kiemelt termékek közül például cementből mintegy 240 000 tonnával, téglából körülbelül 200 millió darabbal, zúzott kőből hozzávetőleg 600 000 tonnával volt kevesebb a termelés az előző évinél. A termelés kedvezőtlen alakulását az építőanyag-import mintegy 30 százalékos növekedése ellensúlyozta, de a vállalati építkezéseit s a magánépítők anyagellátása így sem volt zavartalan. Az építőipar 1970. évi 7,3 százalékos termelésnövekedésének megalapozására, s a magán építkezők igényeinek jobb kielégítésére az idei terv az 1909. évinél körülbelül 10 százalékkal nagyobb termelést irányoz elő az építőanyag-iparban. A belföldi termelést kiegészítő import az idén is körülbelül 30 százalékkal növekszik, de a tervezett növekedés néhány fontos anyagnál ennél jóval több. Cementből, húzott síküvegből és tetőfedő anyagokból az ellátás — részben az import-előirányzatok tervszerű teljesítésétől függően — javul, de a kereslet teljes és zavartalan kielégítésére nem lehet számítani. A cementtermelés 13 százalékkal emelkedik, s a termelést kiegészítő cementimport a terv szerint hozzávetőlegesen 50 százalékkal haladja meg az 1969. évi behozatalt. A lakosság jobb ellátására, a népgazdasági terv a belkereskedelemnek a tavalyinál 26 százalékkal nagyobb központi cementellátmányt állapít meg, a falazóanyagok 1970. évi belkereskedelmi kontingensét pedig 23 százalékkal növeli. Az égetett mész termelése több mint 16 százalékkal, az égetett cserépé megközelítően 5 százalékkal nő. Mivel az azbesztcement tetőfedő anyagok termelése nem növelhető, az import tetőfedő palából 33, 1 azbesztcement hullámlemezből pedig mintegy 75 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél. Vasbeton födémszerkezetekből a meglevő termelőkapacitás biztosítja a felhasználói igények kielégítését. Ipari és univerzális vasbeton épületszerkezetet gyártó kapacitások kihasználását a várható igények csak részben teszik lehetővé, ezért az ágazat 1970. évi terve azt a követelményt támasztja, hogy az épületelemgyárak rugalmasabban alkalmazkodjanak a területileg eltérő piaci igényekhez. Előre gyártott vasbetonváz-szerkezetből az ipar termelőkapacitása több mint 50 százalékkal bővül. Falburkoló csempéből a hazai termelés 8, a behozatal pedig több mint 60 százalékkal növekszik. A kerámia padlóburkoló importja a terv szerint többszöröse lesz az 1959. évi behozatalnak, s növekszik a hazai termelés is. Mozaiklapból a kínálat 25—30 százalékkal nő. Falburkoló csempéből a terv a belkereskedelem ellátását több mint kétszeresére, kerámia padlóburkoló lapból pedig csaknem négyszeresére növeli. Az ágazat 1970. évi terve a termelés jelentős növekedését elsősorban a kapacitások jobb kihasználására és néhány új üzem, üzemrész elkészültére alapozza, közülük a jelentősebbek: a DCM új gyártósora és mészüzeme, az Alföldi Porcelángyár edénygyára, a Szolnoki Betonelemgyár. Építőanyag-ipari állóeszköz-fejlesztésre 1970-ben 2,7 milliárd forint használható fel, s ennek az összegnek több mint 30 százaléka vállalati beruházás. Szerdán , a Külügyminisztériumban folytatódtak a magyar— jugoszláv tárgyalások. Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere és kísérete délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, Bartos István, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese, Koltai Vilmos vezérőrnagy, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. A jugoszláv külügyminiszter és kísérete szerda délután látogatást tett Sarlós Istvánnál, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökénél. A találkozón részt vett Bartos István és Marjai József is. A szívélyes, baráti beszélgetésen Budapest és Belgrád életével kapcsolatos kérdésekről, a tanácsi munka egyes tapasztalatairól, a két főváros kapcsolatairól, fejlesztési lehetőségeiről esett szó. Ezt követően Mirko Tepavac a főváros több új létesítményével ismerkedett, Bartos István kalauzolásával. Megtekintette a kelenföldi lakótelepet, a Vahót utcában több, átadás előtt álló lakást is, majd a földalatti gyorsvasút Népstadion és Baross téri állomását, valamint a csatlakozó aluljárórendszert látogatta meg. Folytatójnak a magyariugoszláv tárgyalások Mirko Trpavac látogatása Sarlós Istvánnál Nigéria visszautasítja az imperialista beavatkozási kísérleteket A központi kormány megállította csapatai előnyomulását és a rend fenntartásait a rendőrség vette át Szerdán a keleti országrészben előrenyomuló nigériai szövetségi csapategységek előtt mind több lázadó alakulat tette le a fegyvert. A kormánycsapatok elfoglalták a biafrai rádióadót is. A Niger folyó mentén kilenc központi tábort létesítettek a szakadár fennhatóság alatt álló területekről érkező menekültek befogadására. A nigériai központi kormány szerdán az ibó lakosság megnyugtatása érdekében parancsot adott csapatainak, hogy szüntessék meg az előrenyomulást a szakadár Biafra még el nem foglalt, sűrűn lakott területein. Nigéria keleti tartományában ettől kezdve a nigériai rendőrség gondoskodik a törvényes rend fenntartásáról. A nigériai katonaságot kaszárnyákban helyezik el, és azokat további intézkedésig nem hagyhatják el. A nigériai katonai parancsnok felhívta a még az őserdőben tartózkodó biafrai katonákat és polgári személyeket, jöjjenek elő rejtekükből, mivel a keleti államban lakó minden törvénytisztelő állampolgár biztonságát szavatolják. Cowan tábornok, a szövetségi kormány elnöke bejelentette, hogy Nigériában esetleg már hamarosan átállnak a polgári kormányzásra, össze fogja hívni — mondotta — azoknak a személyiségeknek tanácskozását, akiknek joga lesz dönteni ezekről az alkotmányjogi kérdésekről. A katonai vezetés alatt álló kormány azonban egyelőre Biafra talpraállítására és újjáépítésére összpontosítja erőfeszítéseit. Gowon tábornok rádióbeszédében foglalkozott a különböző külföldi segélyegyletek akcióival, amelyek hangoztatott célja, az (Folytatás a 2. oldalon.) A metró két alagútárnak találkozása kelet-nyugati metróvonal budai legtávolabbi pontját, a Déli pályaudvarnál épülő végállomás kihúzó alagútját ábrázolja a fenti kép. Itt végződik a két alagút és itt állnak majd át a szerelvények a másik vágányra. (Mikó László felvétele.) A Az utóbbi 24 órában csak kevés eső esett az országban, általában 1,3 milliméter csapadékot mértek. Ezért szinte kizárólag az olvadás arányában változik a belvízhelyzet. Az Alsó-Tisza térségében a hó jelentős része elolvadt, s így szivattyúzással csökkentik a belvízzel borított területeket. A Duna—Tisza közén, főleg Kalocsa, Kiskunhalas, Baja és a magyar—jugoszláv határ térségében még sok a hó, s így az olvadással tovább terjedt a belvíz a mélyebb területeken. Ebben a Duna—Tisza közi térségben egy nap alatt újabb ötezer holdon gyűlt össze a víz, s most már kereken 15 000 hold áll víz alatt. A földeket azonban még mindig 30—40 centiméteres hóréteg fedi, s miután továbbra is az évszakhoz képest enyhe maradt az idő, a belvízveszély fokozódása várható ebben a térségben. A vízügyi igazgatóságok szerdán 100 nagy szivattyúteleppel és 33 hordozható szivattyúval, másodpercenként 133 köbméter vizet vezettek le a belvízzel borított területekről. Fohos állik a holtvíz esély a Duna—Tisza kalén •