Népszabadság, 1970. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

2 Kedvezőek a feltételek az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítéséhez A Varsói Szerződés budapesti memorandumának visszhangja A Varsói Szerződés tagállamainak budapesti külügyminiszteri tanácskozásán elfogadott memorandum első külföldi visszhangját kommentálva a Pravda hírmagyarázója, Majevszkij hangsúlyozza: „Minden előfeltétel adott ahhoz, hogy mielőbb összehívják az összeurópai értekezletet és az hozzájáruljon az európai biztonság égető problémáinak megoldásához. Az emlékirat csapást mér az értekezlet ellenzőinek érveléseire, mert figyelembe veszi az érdekelt államok által kifejtett véleményeket és megmutatja, hogy számos fontos kérdésben közelednek az álláspontok. A külügyminiszterek budapesti értekezlete megállapította: kedvező feltételek alakultak ki az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítéséhez. Az értekezlet gondolatát széles rétegek támogatják, a javaslat támogatásra talál az európai országok többségének kormányköreiben is, és ezzel a NATO-nak számolnia kell. Most sok minden függ attól, milyen álláspontot foglal el néhány NATO-ország kormánya — írja Majevszkij. A budapesti külügyminiszteri értekezlet további visszhangjából figyelmet érdemel Brandtnak, az NSZK kancellárjának a szociáldemokrata párt országos vezetőségének ülésén mondott beszéde, amelyben egyéb kérdések mellett erre a témára is kitért. Mint mondotta, az a tény, hogy a szocialista államok nem utasították el a kölcsönös csapatcsökkentésre és leszerelésre irányuló javaslatot, igen nagy jelentőségű. Ezen az alapon az érdekeltek számára Keleten és Nyugaton könnyebb lesz, hogy egyetértésre jussanak egy konferencia összehívásáról, amely Európa biztonságát és az európai együttműködést szolgálhatja. Finnországban megalakult az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezletet előkészítő országos bizottság, amelynek elnökévé P. Kuusit, az ismert közéleti személyiséget választották. A bizottság tagjai: politikusok és különböző társadalmi szervezetek képviselői. A CSKP vezetése nem ingadozik végletek között Gustáv Husák beszéde a brnói nagygyűlésen (Prágai tudósítónktól) Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára a párt- és állami élet más vezetőinek társaságában a Brno melletti Gottwald-völgyben vasárnap délután részt vett és beszédet mondott a környék mezőgazdasági és bányaipari dolgozóinak hagyományos nagygyűlésén. Legelőször Klement Gottwald 1938-ban szólott erről a helyről a vidék lakosságához, s a háború utáni években a CSKP képviselői felújították a hagyományt. Husák beszédében a már több mint egy esztendeje folyó társadalmi konszolidáció legfontosabb eredményei közé sorolta, hogy a néptömegekben a gazdasági és politikai fejlődés láttán ismét megszilárdult a biztonságérzet, megszűnt a jövőért érzett aggodalom. A helyes irányú fejlődést a rendszer ellenséges perek előkészületeiről és terror alkalmazásáról szóló állításokkal igyekszenek megzavarni. Már több ízben hangsúlyoztuk — mondotta Husák —, hogy nem folyamodunk a konstruált perek módszeréhez, nem élünk vissza a törvényekkel, és senkit sem sújtunk, aki tiszteletben tartja alkotmányos előírásainkat. Hozzáfűzhetjük, hogy sokszor még azok iránt is nagylelkűséget tanúsítottunk, akik ezt nem érdemelték meg. Nem kívánunk visszatérni az ötvenes évek gyakorlatához, az 1968-as január előtti viszonyokhoz, de útját álljuk az anarchiának is. — Népünk meggyőződhet arról — folytatta —, hogy a CSKP jelenleg szilárd vezetéssel rendelkezik, amely nem fog ingadozni a végletek között, s nem játszik a jobboldali és szocialistaellenes erők kezére. Nem rendezünk — némelyek állításával ellentétben — pogromot az értelmiség körében, s megbecsüljük munkáját. Nem tűrjük azokat a módszereket, amelyekkel az elmúlt két évben különféle művészeti szövetségek szószólói, újságírók és mások az „elitelmélet” alapján rá akarták kényszeríteni véleményüket és akaratukat a népre. — Tudjuk — mondotta befejezésül Husák —, hogy az emberek egy része még várakozó álláspontra helyezkedik. De hisszük, hogy eredményeink őket is meggyőzik, s a továbbiakban csatlakoznak hozzánk a szocialista társadalom felvirágoztatásáért végzett munkánkban. A Rudé Právo Dubcek kizárásáról Miroslav Moc, a Rudé Právo főszerkesztője, a CSKP Központi Bizottsága titkárságának tagja hétfői vezércikkében megállapította, hogy a központi bizottság a széles körű pártvizsgálat és az előterjesztett anyagok alapján tárgyilagosan ítélte meg és hagyta jóvá az elnökségnek Alexander Dubcek kizárásáról szóló javaslatát. Objektív értékelés után — írta — mindez logikusan következett abból, hogy Dubcek megsértette a párt szervezeti szabályzatát, felelősség terheli az eszmei és szervezeti bomlasztásért, a kétkulacsos politikáért, az ideológiai kapitulációért, elvtelenségért, ingadozásért. Dubceket felelősség terheli ezenkívül az SZKP-val, valamint más szocialista országok testvérpártjaival való internacionalista és szövetségi kapcsolatok megsértéséért, azért, hogy letette a fegyvert az ellenforradalmi erők előtt. Sem 1963 augusztusa, sem pedig 1969 áprilisa után nem járult hozzá a fejlődés okainak és saját szerepének tisztázásához. (MTI) Az új jordániai kormány programja Arab vélemények az amerikaiak közel-keleti tervéről A hét végén a Rifai vezetésével megalakult új jordániai kormány letette az esküt Husszein király előtt. A király négypontos utasításba foglalta Rifainak az új kormány feladatait: — gazdaságilag, politikailag és pénzügyileg készítse fel az országot az Izrael elleni háborúra; — minden lehetséges forrást kihasználva, gondoskodjék a jordániai hadsereg megfelelő felfegyverzéséről; — valósítsa meg a hadsereg és a partizánok teljes megértését azzal a céllal, hogy vállvetve vehessenek részt a közös harcban, a mindkét szárnyhoz tartozó palesztinaiak és baloldali aktivisták kormányzásba való bevonásával biztosítsa, hogy a hadsereg és a partizáncsoportok közötti villongások ne ismétlődhessenek meg. Ammani politikai források szerint az új kormány alapvetően a Palesztinat partizánmozgalommal rokonszenvező politikusokból tevődik össze. Az új jordániai miniszterelnök egyébként hétfőn az új amerikai közel-keleti tervet kísérletnek minősítette arra, hogy lehetővé tegyék Jarring ENSZ-megbízott közvetítési szerepének felújítását. Az új javaslatokban semmi olyan sincs, ami arra késztethetne bennünket, hogy komolyan tanulmányozzuk — hangoztatta a miniszterelnök. Negatívan nyilatkozott az amerikai elképzelésekről Szíria, Irak és Szudán is. (MTI) NÉPSZABADSÁG AZ INVÁZIÓS CSAPATOK VISSZAVONÁSA KÖZBEN Washington fokozná a légierő beavatkozását Kambodzsában Ma szavaz az amerikai szenátus a Cooper—Church-javaslatról (Washingtoni tudósítónktól.) Az amerikai szenátus kedden szavaz Cooper és Church szenátorok törvényjavaslatáról, amely július után — az anyagi alapok megvonásával — lehetetlenné tenné, hogy az elnök csapatokat vezényeljen Kambodzsába. Ez a javaslat hetek óta az amerikai belpolitikai küzdelem előterében állt. A Nixon-kormányzat politikai ellenoffenzívát indított és bizonyos sikereket ért el. Byrd szenátor javaslatára határozatot fogadtak el arról, hogy nem lehet korlátozni az elnök jogát az ázsiai háború irányításában. A keddi szenátusi szavazás előestéjén azonban a nixoni politika ellen-zői „egyenlítettek”: a törvényho zás egyhangú határozatot fogadott el arról, hogy csakis a szenátusnak van joga határoznia a háború és béke ügyében. Ugyancsak kedden Nixon elnök tv-beszédet mond a kam-bodzsai offenzíva eredményeiről. Washingtoni politikai körök szerint az elnök — teljesen függetle-nül attól, milyen eredménnyel, végződik a szavazás a szenátus-, bány rendkívül kényes helyzet-be került. A legutóbbi három- négy nap eseményei ugyanis tarthatatlanná tették az adminisztráció érvelését, hogy a kambodzsai akció olyan „nagy katonai sikert” hozott, amely ellensúlyozza a negatív diplomáciai kihatásokat. A Pentagonban most már vonakodva elismerik, amit még néhány napja tagadtak: hogy arra az időpontra, amikorra az elnök az amerikai csapatok kivonását rögzítette, az intervenciós alakulatok és a Lon Nol-kormány katonai helyzete sokkal rosszabbra fordult, mint amilyen a kambodzsai akció előtt volt. A Lon Nol-kor-mányt — amelynek hadseregét a legutóbbi két hónapban 7,9 millió dollár értékű amerikai fegyverrel és hadianyaggal látták el — az amerikai katonai szakértők a múlt héten megpróbálták rábe-szelni arra, hogy tartsa az ország észak-keleti részét. A Phnom Penh-i kormány azonban „ellen- , állhatatlan nyomásra” hivatkozva elrendelte a kiürítést, amelyet végül amerikai gépek segítségével hajtottak végre. Washingtonban hétfőn folytatódtak a diplomáciai és katonai tanácskozások a Phnom Penh-i kormánynak nyújtandó segély-ről. Lan Nol eljuttatta ezzel kapcsolatos újabb kérelmét Washingtonba. Amerikai hivatalos körök szerint az új költségvetési évben legalább 25 millió dolláros segélyt nyújtanak a Phnom Penh-i i rezsimnek. Ami a közvetlen katonai segélyt illeti, hadügyminisztériumi körök nyilatkozatai azt tükrözik, hogy a szárazföldi alakulatok visszavonásával egyidejűleg az amerikai légierő közvetlen részvétele ugrásszerűen fokozódik: direkt légitámogatást nyújtanak a kambodzsai rezsim szárazföldi alakulatainak. Mint ismeretes, Nixon elnök a kambodzsai akció elrendelése után röviddel még úgy nyilatkozott, hogy június 30 után az amerikai légierő sem vesz részt a kambodzsai harcokban. A hivatalos álláspont lényeges módosulását az amerikai kormányhoz közelálló körökben nem hivatalosan azzal magyarázzák, hogy e légitámogatás, valamint a thaiföldi és a dél-vietnami rendszer csapatainak támogatása nélkül a kambodzsai rezsim egy hétig sem tudná tartani magát. Rogers külügyminiszter hétfőn elindult kéthetes ázsiai körútjára. A SEATO manilai tanácskozása után a miniszter Saigonban jelen lesz majd a vietnami háborúban részt vevő államok külügyminisztereinek tanácskozásán. Washingtonban e megbeszélések egyik központi feladatának azt tekintik, hogy az ázsiai szövetségesek az eddiginél nagyobb mértékben segítsék a Lon Nol-kormány katonai erőfeszítéseit. Vajda Péter a Lon Nol tábornok hétfőn sajtóértekezleten közölte, rendszere számít rá, hogy ha a helyzet romlik, az amerikai csapatok viszszatérnek az országba, folyamatosan fenntartják a saigoni és a kambodzsai kormánycsapatoknak biztosított amerikai légitámogatást, stratégiai és taktikai szinten, s további fegyverszállítmányokat küldenek. (MTI) Jobboldali kampány Indira Gandhi ellen Jobboldali indiai körök, amelyek alá akarják aknázni Indira Gandhi kormányának haladó irányvonalát, az utóbbi időben fokozták támadásaikat az ország demokratikus erői ellen. Erről tanúskodik a kormánypártból, az India Nemzeti Kongresszus Pártból kivált jobboldali csoport Új- Delhiben most folyó ülésszaka. A jobboldali erők kampányt indítottak India kormányának programja és személy szerint Indira Gandhi miniszterelnök ellen. Az Indiai Nemzeti Kongreszszusból kivált jobboldali csoport ülésszakának már az első napja megmutatta, hogy a vezetők miközben hamis jelszavakat hangoztatnak a „demokráciáról és egységről”, a nemzeti érdekekkel ellentétes programot kívánnak megvalósítani. A csoport vezetői — Nidzsa-Lingappa, Patil és Deszai — felszólalásaikban lényegében tömörülésre hívták fel az indiai reakciós erőket. Nyilvánvaló céljuk: frontális támadást indítani Indira Gandhi miniszterelnök és kormánya ellen. 1970. június 30, kedd Belfastban elszabadult a pokol: hat halott, kétszázötven sebesült (Londoni tudósítónktól) Belfastban szombat délután ismét elszabadult a pokol, amit fegyverropogás, könnygáz és felgyújtott járművek, az épületek lángjai, benzinpalackok fellobanó tüze, a kőzáporral támadó fiatalok csatakiáltása és a sebesültek jajveszékelése jelzett. A katolikus írek és a szélsőséges protestánsok közötti, csak a tavaly augusztusihoz hasonlítható hét végi összecsapásokat ezúttal két speciális körülmény robbantotta ki és közvetve mind a kettő a Londonban bekövetkezett őrségváltásra vezethető vissza. Az észak-írországi unionista hatóságok ugyanis, miután páratlanul kihívó módon börtönbe vetették Bernadette Devlint, feltüzelve vele az ír lakosság haragját, szombaton mintha csak olajat akartak volna önteni a tűzre, hagyták, hogy a protestáns orániaiak „hazafias” menete elhaladjon a katolikus negyedek határán fekvő utcákon, holott az, hogy ezek a fülsiketítő dobszóval és zászlóerdővel vonuló proceszsziók mindenkor provokációként hatnak, az már közismert az északír zavargások történetéből. Új és veszélyes eleme volt szombaton a 17 órán keresztül tartó utcai harcoknak, hogy mind a két szemben álló fél lőfegyvert, sőt, egy-két helyen géppuskát használt. Hat ember meghalt. A 250 főnyi sebesült közül mintegy 60-at lőtt sebbel szállítottak kórházba. Legtöbbjüket orvlövészek találták el. A brit katonák, akiket az írek egy idő óta már nem békefenntartó, hanem megszálló erőként tartanak számon, szintén lőfegyvert használtak. A Heath-kormány első intézkedése a katonai erősítések Északírországba szállításának meggyorsítása volt. A belfasti kormány rögtönítélő bíróságokat állít fel, mozgósították az új katonai segédezredet. A Heath-kabinet hétfői ülésén foglalkozott az ulsteri helyzettel, a csapaterősítések meggyorsításán kívül azonban nem tartott szükségesnek más intézkedést. Maudling belügyminiszter kétnapos látogatásra kedden érkezik a polgárháború küszöbéhez közeledő Észak-Írországba. . Bebrits Anna Peru párbeszédet javasolt Kubával az AÁSZ miniszteri értekezletén Washingtonban ezekben a napokban ülésezik az Amerikai Államok Szervezetének rendkívüli közgyűlése külügyminiszteri szinten. Az ülésszak összehívásának formális oka: az AÁSZ tagállamainak többsége által ratifikált új alapokmány jóváhagyása és ennek megfelelően az AÁSZ különböző szerveinek megalakítása. A latin-amerikai országok olyan reményeket fűznek e szervezetek megalakításához, hogy ezek révén az AÁSZ nagyobb figyelmet fordít majd a rendkívül éles társadalmi-gazdasági és kereskedelmipénzügyi problémáknak. Galo Plaza Lasso, az AÁSZ főtitkára felhívta a figyelmet, hogy „az utóbbi években mind súlyosabb feltételek mellett nyújtanak hitelt a fejlődő országoknak”, ami „komolyan akadályozza a kontinens fejlődését”. Figyelemre méltó, hogy az ülésszakon egyesek előtérbe kívánják helyezni „a politikai terror és az emberrablások” problémáját, Kuba-ellenes jelleget adva e kérdésnek. Carrillo Flores mexikói külügyminiszter élesen visszautasította azt a tervet, amely szerint a latin-amerikai országokban, ahol népellenes rezsimek vannak hatalmon, „együttesen” nyomnák el az ellenzéki megmozdulásokat. Mercado Jarrin perui külügyminiszter, felszólalásában bírálta az Egyesült Államoknak a déli szomszédok irányában tanúsított politikáját. Véget kell vetni a Washington által gyakorolt politikai és katonai nyomásnak — mondotta. Állást foglalt a nemzeti szuverenitás védelmében és elítélte a Kuba elleni bojkott politikáját, amelyet az Egyesült Államok kényszerít más országokra. Mercado Jarrin javasolta, hogy az AÁSZ újítsa fel Kubával a konstruktív párbeszédet. (TASZSZ) Perújrafelvétel egy bebörtönzött spanyol kommunista vezető ügyében Az 1964-ben húszévi börtönre ítélt Horacio Fernandez Inguanso, a Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja ügyében a madridi legfelsőbb bíróság perújrafelvételt rendelt el, mert bebizonyosodott, hogy a pert a bírósági eljárások legelemibb normáinak megsértésével folytatták le. A hírrel kapcsolatban az Humanité Dimanche hangsúlyozza, hogy a legfelsőbb bíróság döntése egyrészt annak az eredménye, hogy Horacio Fernandez Inguanso megingathatatlan bátorságot tanúsított, másrészt annak a szolidaritási mozgalomnak a sikere, amely Spanyolországban és külföldön folyik. Az FKP lapja felhívja a közvéleményt, hogy folytassa a harcot azért, hogy Fernandez Inguanso, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége kiszabaduljon a börtönből. (MTI)