Népszabadság, 1970. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: KO fillér 1970. június 30. kedd­­I. MSZMP KÖZPO­NTI LAPJA A­VIII. évfolyam, lel. szám Melegben Arról olvashatunk ebben a melegben, hogy a júniusi tartós forróság alaposan megzavarná a természet rendjét, mert bizonyos fák második tavaszukat élik, bár egyszer már virágoztak, most is­mét azt teszik. Így például a Me­csek alján terméstől roskadozó almafák hoznak másodvirágokat. Ez is figyelemre méltó, de még inkább az, hogy a tartós meleg mennyire megzavarja az emberi természet rendjét. Akármerre jár az ember, azt tapasztalja, hogy a szokásosnál több a veszekedés, az ingerült szóváltás, apró ügyekből a kánikula hatására elmérgese­dett összetűzés válik. Vasárnap kora este például a Római-part­ról hazaindulók kifogásolták, hogy a buszvezető kiszállt né­hány percre levegőzni a végállo­máson, ahelyett, hogy nyomban tovább indult volna. Ugyan ki gondolt arra, hogy a túsz vezető­fülkéjében esetleg ötvenfokos a meleg és a sofőr nem egyszer, hanem sokszor kénytelen végig­járni a két végállomás közti utat ? Nem mindenki tudja beleélni magát mások helyzetébe, de nem árt az ilyen kánikulai idegesség közepette is azokra gondolni, akikre sokkalta nagyobb megpró­báltatást ró a hőség. Kissé súly­talannak tűnik erre a helytállás kifejezés, hiszen a legutóbbi he­tekben annyiszor olvasta-hallotta az ember árvízi tudósításokban, mégsem lehet másképpen fogal­mazni. A martinüzemekben nem ritka a hatvanfokos meleg, az égetőkemencék mellett, a péksé­­■ gekben, a kórházi műtőkben, az üzemi konyhákon, a szedőgépek­­nél, az arató-cséplő gépeken ez­úttal kivételes helytállásra volt és van szükség, ha nem is a víz, de a hőség támadása ellen. Min­denütt, ahol a kivételes meleg kivételesen nehézzé teszi a mun­kát, az együttérzés mellett elma­radhatatlan a segítség is: védő­italokban, a szellőzés javításában, a munkafeltételek lehetséges könnyítésében. Ilyenkor látni csak igazán, hogy mennyi helyen kellene légkondicionáló beren­dezés, amelyről hűvösebb idők­ben oly könnyen mondják ki: túl drága, nem engedhetjük meg magunknak. S ugyancsak ilyen­kor derül ki, hogy a melegüze­mekben nem volna szabad spó­rolni például hűtőszekrényeken: egy-egy pohár hideg tejtől vagy hideg ásványvíztől új erőre kap­hatnak a munkások. A mentőszolgálat a megmond­hatója, hogy a különösen meleg munkahelyeken kívül, az utcá­kon is fokozottabb veszélyt je­lent a kánikula. A fővárosban, amióta a nappali hőmérséklet harminc fok körül mozog, ismét felszökött a kivonulások száma, eléri a napi 250-et. Leginkább a szív­betegségek­ben és a magas vérnyomásban szenvedők szo­rulnak ápolásra, de megszapo­rodtak az utcai balesetek is. A hőség a gépjárművezetők és a gyalogosok idegeit egyaránt pró­bára teszi, ezért jogos a hatósá­gok kérése: a rendkívüli időjá­rásban legyünk rendkívül óvato­sak a közlekedésben. Többször jártunk már úgy, hogy mire megjelent az újságban a kánikuláról szóló szokásos cikk, már éppen lehűlt az idő. Ez most is megtörténhet, mert a meteoro­lógusok előrejelzése hűvösebb időt ígér. A nyár, a kánikula azonban még jórészt előttünk áll, s vele a tennivalók is: elviselhe­tőbb munkafeltételeket teremte­ni mindenütt, ahol lehet, továbbá több önfegyelmet, megértést egy­más iránt, még ha harminc fok fölé kerül is a hőmérő higany­­szála. Árkus József Losonczi Pál Mongóliában Huniti fttffinkttiius — Af«i­ls«»s*lu*mnvk­ii hiraium­* itrf/p­ uliitink (Kiküldött munkatársunk tele­fonjelentése.) Zsamszrangij­ Szambunak, a Mongol Népköztársaság Nagy Né­pi Muraija Elnöksége elnökének meghívására hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra Mongóliába érke­zett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége, va­lamint a hivatalos kíséret tag­jai, dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter és Gyenes András külügyminiszter-helyettes. A ma­gyar államfőt és kíséretét szállí­tó repülőgép pontosan 10 órakor ereszkedett le Ulánbátor repülő­terére, ahol a vendégeket Zsamsz­rangij­ Szambu, a Nagy Népi Murál Elnökségének elnöke és Jumzsagij­ Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, valamint a párt és az állami élet vezetői fogadták. A Mongóliában akkreditált diplomáciai testületek vezetői között ott láthattuk Kraj­­csik Mihály nagykövetünket, aki állomáshelyén csatlakozott a hivat­­talos tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttséghez, továb­bá a Mongóliában dolgozó ma­gyar szakemberek, munkások egy csoportját, a mongol főváros dolgozóinak népes üdvözlő sere­gét. A fogadtatás bensőséges per­ceiről közvetítést adott az alig egy éve működő televízió. A nemzeti himnuszok elhangzá­sa után Losonczi Pál ellépett a gárdisták díszszázada előtt, majd a Magyar Népköztársaság elnökét Zsamszrangij­ Szambu köszön­tötte. — Losonczi Pál elvtársban a mongol nép kiemelkedő állam­férfit, a magyar dolgozók jólété­nek állhatatos harcosát, a mongol nép őszinte barátját tiszteli — mondotta a többi között. Szólt a két nép hagyományos barátságá­ról, azonos céljairól és kellemes mongóliai tartózkodást kívánt a küldöttségnek. Válaszbeszédében Losonczi Pál megköszönte a meleg, baráti fo­gadtatást. — A megérkezés első pillana­tait örömmel használom fel arra — mondotta —, hogy átadjam önöknek, a testvéri Mongol Nép­­köztársaság lakóinak és vezetői­nek a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar kormány és az­­ egész magyar nép forró köszönté­sét. Reményteli várakozással te­kintünk látogatásunk elé, amely­­kedvező alkalmat nyújt arra is, hogy elvtársi eszmecserét folytas­­­­sunk az országainkat és népein­ket kölcsönösen érintő legfonto­sabb kérdésekről. A fogadtatás után a gépkocsi­karaván motorosok kíséretében elhajtott a városba. Az útról jól látható volt az alacsony hegyek koszorújában növekvő, iparosodó­­ főváros, az új televíziótorony, a­­ magyar segítséggel épült húskom­­­­binát, az új hőerőmű és bent a­­ városban a magyar vendégeket új lakóházak sorának, nemrég elké­szült magasépületeknek a látvá­nya fogadta. Végig az útvonalat magyar és mongol zászlókat lo­bogtató ulánbátoriak lepték el. A szívélyességet, testvéri rokonsz­en­­vet árasztó sorfal elhagyása után Losonczi Pált és kíséretét szállá­sára kísérték. Nem sokkal 12 óra után Lo­sonczi Pál megkoszorúzta Szuhe Bátor és Csojbalszan síremlékét­­ a város főterén levő mauzóleum­ban. Innen a vendégek a mauz­ó­­ó­leum mellvédjére mentek, ahon­nan megtekintették a város neve­zetes közintézményeinek épüle­teit, a többi között az épülő új­­ könyvtárat is. Ezután Losonczi Pál és kísérete a mongol parla­ment épületében felkereste Zs. Szambut és J. Cedenbalt. Ezzel egy időben Losonczi Pál felesége Szambu elnök feleségét kereste­­ fel. A rövid baráti látogatás után a Mongol Népi Forradalmi Párt­­ Központi Bizottsága, a Mongol­­ Népköztársaság Nagy Népi Hu­­­­rálja Elnöksége és a miniszteria- t­a­nács díszebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. Az ebéden Jumzsagim­ Ceden­bal mondott pohárköszöntőt. Szí­vélyesen üdvözölte a magyar ven­dégeket, méltatta a két nép törté­nelmi együttműködését a szocia­lista építésben, s hangsúlyozta, hogy a mongol és a magyar nép egységes törekvését nagyszerűen példázza a két ország barátsági és együttműködési szerződése. (Folytatás a 3. oldalon.) MAI SZÁMUNKBAN: Ga­bon­a bet­a­k­a­rí­tás Óvjuk, ami megtermett! (3. oldal.) Munkaszervezés Jobbért több bért (3. oldal.) Budapesti beszélgetés a svéd Baloldali Párt—Kommunis­ták küldöttségével (1. oldal.) Hajdúböszörmény a fejlődés sodrában Munkatársunk riportsorozata. (6. oldal.) A lottó tárgynyeremények jegyzése (8. oldal.) A II. Békekölcsön gyorslistája (10. oldal.) Nasszer Moszkvába érkezett (Moszkvai tudósítónktól) Az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a szovjet kormány­nak a meghívására hétfőn baráti látogatásra Moszkvába érkezett Cárnál Abdel Nasszer, az­ EAK el­nöke és miniszterelnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke. A vnu­­kovói repülőtéren Nyikolaj Pod­­gornijjal, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nökével, Alek­szej Koszigin mi­niszterelnökkel, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagjaival az élen a párt és a kormány vezető személyiségei üdvözölték. Nasszer kíséretében ott lát­hatók legközvetlenebb munkatár­sai, az EAK politikai, diplomá­ciai, katonai, gazdasági tevékeny­ségének vezető egyéniségei, az Arab Szocialista Unió felelős munkatársai, Ali Szabri, az ASZÚ végrehajtó bizottságának tagja, Mahmud Riad külügyminiszter, Mohamed Favzi tábornok, honvé­delmi miniszter, Mohamed Heikal, a nemrég kinevezett tájékoztatás­­ügyi miniszter. Nasszer látogatásának jelen pillanatban, az arab egység érde­kében tett újabb erőfeszítéseit és a katonai front megszilárdítása idején különösen nagy jelentősé­ge van. Emellett az amerikaiak nemrég nagy propaganda-dob­­szóval bejelentett, de alapjában nagyon réginek ható javaslatai is indokolttá teszik, hogy az EAK elnöke a Szovjetunió vezetőivel megvitassa a kialakult helyzetet, és újra egyeztesse a lépéseket a követendő taktikát illetően. Ami a Szovjetuniót illeti, állás­pontja a közel-keleti válság ren­dezését illetőleg ismeretes és ez a következetes politikai tetteiben és állásfoglalásaiban mindenütt kifejezésre jutott és jut. Most, Nasszer elnöknek Moszkvába ér­kezése alkalmából az Izvesztyija hangsúlyozta, hogy „a Szovjet­unió támogatja az EAK-ot mind az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért folyó harcban, mind pedig a nemzeti építés munkájában". „A szovjet—■ egyiptomi barátság — fűzte hoz­zá — különösen tartóssá vált azoknak a megpróbáltatásoknak az éveiben, amelyek az egyiptomi népet sújtották.” Nemes János MEGNYÍLTAK­­ KISZ ÉPÍTŐTÁBORAI AZ ÁRVÍZ SÚJTOTTA TERÜ­LETEKEN Tizenegyezer fiatal segíti az újjáépítést Apadnak a folyók • Még mindig 16 ezren dolgoznak a gátakon A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség is segíti az árvíz sújtotta te­rületeken az újjáépítést: június 28—augusztus 23 között hét tá­borban kéthetes váltással 11000 szakmunkástanuló, technikumi, szakiskolai és gimnáziumi diák dolgozik majd, s mintegy 10 ezer családi ház felépítéséhez nyújta­nak segítséget. Vasárnap délelőtt a Nyugati pá­lyaudvaron gyülekeztek a fiata­lok, akiket Szilágyi Lajos építés­ügyi és városfejlesztési miniszter­­helyettes, az országos helyreállí­tási albizottság elnöke és dr. Vájó Péter, a KISZ központi bizottsá­gának titkára búcsúztatta. Ezután 1400 fiatallal elindult egy vonat Fehérgyarmatra, majd ezren Csengerbe indultak­. A szabolcsi gimnáziumok és szakközépiskolák, illetve a szak­munkásképző intézetek tanulói­nak 400—400 fős csoportja vasár­nap már a délutáni órákban meg­érkezett a tivadari és kishódosi táborba. Az esti órákban befutott a fehérgyarmati és csengeti állo­másra a budapesti különvonat is. Fehérgyarmatról autóbuszokkal szállították tovább a tivadari és jánkmajtisi táborokba a fiatalo­kat. Hétfőn Kishódoson dr. Horváth István, a KISZ központi bizottsá­gának első titkára, ünnepélyesen megnyitotta az önkéntes árvízi építőtáborokat, ahol a magyar fiatalokkal együtt 150 vietnami fiú és leány is dolgozik. A meg­nyitó ünnepségen elnevezték a tá­borokat: a Tivadarban működő négy építőtábor Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szamuely Tibor, Váci Mi­hály és Mező Imre nevét viseli, a csengenek Vasvári Pál, a kishó­­dosiak Zalk­a Máté, a jánkmajti­­siak dr. Münnich Ferenc nevét választották. Ugyanakkor, amikor a fiatalok építőtáborba vonulásáról adtunk hírt, kedvező tájékoztatót kap­tunk az Országos Vízügyi Hiva­taltól is. E szerint a Duna, a Ti­sza és valamennyi mellékfolyónk is apad. Egyedül a Duna felső szakaszán észleltek húsz-harminc centiméternyi áradást. A Tisza­­völgy folyóin — amelyeket még árvédelmi készültség őriz — az apadás üteme az utóbbi napokhoz képest meggyorsult. Hétfő délután a Tisza vízállása Szegednél 850 centiméter, az el­múlt 24 órában e szakaszon 15 centiméter volt az apadás. A vé­delmi készültség teljes megszün­tetéséhez. Szolnoknál további 120, Szegednél 200 centiméter apadás szükséges, a veszélyes árvízi je­lenségek azonban a Tisza Csong­­rád feletti szakaszán már meg­szűntek. Csongrád alatt a magas vízállás miatt lassúbb a veszély mértékének csökkenése. A kört­­vélyesi szivattyútelepnél az erő­sen átázott töltést és altalajt meg kellett erősíteni. Itt dolgozik az NDK árvízvédelmi osztaga is. Az apadással egyidőben folya­­matosan visszavonják a védeke­zésben részt vevő dolgozókat, az anyagokat és munkaeszközöket pedig begyűjtik. Hétfőn mintegy 16 ezer ember dolgozott a gáta­kon. Segítség az árvízkárosultaknak Összefogott az ország az árvízkárok helyreállításáért és az árvíz­­károsultak megsegítésére. Érkezik a segítség külföldről is. Máté­szalkára, a Tüzép ideiglenes telepére idáig 700 vagon építőanyag jutott. Az előtérben levő hullámpalát a Szovjetunió küldte.

Next