Népszabadság, 1973. február (31. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
A forradalom új szakaszába lépett A Vietnami Hazafias Front központi bizottsága az ország békés jövőjéről tárgyalt A Vietnami Hazafias Front központi bizottságának rendkívüli plénuma megvitatta a háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodással összefüggő kérdéseket és megfelelő határozatot hozott. A plénum határozata kimondja: a vietnami nép győzelmes felszabadító harcra lelkesít minden elnyomott népet, jelentősen hozzájárul a szocialista rendszer és a világbéke védelméhez. A Vietnami Hazafias Front központi bizottsága az egész vietnami nép nevében őszinte háláját fejezi ki a Szovjetuniónak és más testvéri szocialista országoknak, az egész világ békeszerető embereinek és a haladó gondolkodású amerikaiaknak a segítségért és a támogatásért. A plénum megállapította, hogy az ellenállási háborúban aratott győzelem megváltoztatta a vietnami helyzetet. Véget ért a több mint 18 esztendős amerikai agresszió. A vietnami forradalom új szakaszába lépett, az új helyzet pedig új, nagy feladatokat állít az ország népe elé. A plénum kifejezte azt a meg-s győződését, hogy a Vietnam déli részében élő honfitársak együtt harcolnak majd a békéért, az igazi függetlenségért és a demokratikus szabadságjogok megvalósításáért. A központi bizottság felhívta Észak lakosságát, hogy minden erejét a nemzeti függetlenség megszilárdításának és az alkotómunkának szentelje. A plénum határozata megjelöli a Vietnami Hazafias Front legközelebbi konkrét feladatait. A frontnak tudatosítania kell a győzelem jelentőségét a vietnami népben; ismertetnie kell a lakossággal a forradalom új szakaszának harci feladatait; mozgósítania kell a lakosság minden rétegét az egység megszilárdítására; magasra kell emelnie a béke és a nemzeti egyetértés zászlaját; fokoznia kell az éberséget; erélyes harcot kell vívnia a reakciónak a megállapodás megsértésére irányuló kísérletei ellen. A határozat sürgeti, hogy bontakoztassák ki a hazafias versenyt, mozgósítsák az egész népet a szocializmus építésére, a háború ütötte sebek gyors behegesztésére, a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika fejlesztésére, a szocialista rend biztosította előnyök maradéktalan kiaknázására. Mint a hazafias front hangoztatja, különös gondoskodást kell tanúsítani a sebesültek, az elesettek családja iránt, segíteni kell azokat, akiket veszteségek értek a háború alatt. Meg kell teremteni a nemzeti egyetértést és ki kell építeni a normális kapcsolatokat Észak- és Dél-Vietnam között, elő kell segíteni a haza szakaszonként való békés egyesítését, vissza kell utasítani a reakció mesterkedéseit, amelyeknek célja: viszályt szítani a nép körében, hosszú időre elkülöníteni egymástól Vietnam két részét. A határozat végezetül kiemeli: az amerikai agresszió fölött aratott győzelemmel kivívták a függetlenséget és a szabadságot. A forradalmi harcot azonban folytatni kell, hogy megszilárduljon a kivívott győzelem és létrejöjjenek az új sikerek. (TASZSZ) NÉPSZABADIÁC 1973. február 1. csütörtök A saigoni csapatok Dél-Vietnam több pontján szabotálják a tűzszünetet A tűzszünet életbe lépésének negyedik napján Dél-Vietnamban még mindig nem hallgattak el teljesen a fegyverek, de némileg csökkent a harci tevékenység. A hanoi rádió szerdán ismét figyelmeztetett arra, hogy a saigoni csapatok Dél-Vietnam számos pontján szabotálják a tűzszünetet. A VDK külügyminisztériuma a tűzszünet megsértése miatt erélyesen tiltakozott. Hanoiba hazautazóban Pekingbe érkezett szerdán Le Duc Tho, a VDP Politikai Bizottságának tagja. A kínai fővárosban fogadta őt Csou En-laj, a KIvP Politikai Bizottságának tagja, az államtanács elnöke. Indokínai jelentések szerint Dél-Vietnamban a legsúlyosabb összecsapások a fegyvermentes övezet közelében, továbbá a Központi Fennsíkon, Pleiku és Hué térségében, Binh Dinh tartományban és a Saigontól 100 kilométerre levő Tay Ninh város közelében zajlottak le. Amerikai B—52-es légi erődök folytatták a szomszédos Laosz bombázását. A VDK kormánya hivatalosan meghívta Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárt, hogy vegyen részt a Vietnamról tartandó nemzetközi konferencián — jelentette be szerdán New Yorkban az ENSZ szóvivője. Washingtonból jelenti tudósítónk, hogy Sullivan államtitkárhelyettes, aki Kissinger mellett vezető szerepet játszott a párizsi tárgyalásokon, a közelmúltban utalt arra, hogy az amerikai diplomácia és katonapolitika a tűzszüneti egyezmény kidolgozásakor nagymértékben számításba vett két tényt: 1. Kína újabban „Indokína balkanizálásában”, nem pedig a vietnami nép egységküzdelmében érdekelt; 2. Kína a haiphongi kikötő elaknásítása után nem volt hajlandó feltétel nélkül kikötőit a Szovjetunióból és más országokból érkező segélyszállítmányok rendelkezésére bocsátani. Szovjet vezetők találkozója a VDK külügyminiszterével Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Konsztantyin Kalusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és Andrej Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán Moszkvában találkozott Nguyen Duy Trinhhel, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjával, a VDK miniszterelnök-helyettesével és külügyminiszterével. A beszélgetésen megvitatták a Szovjetunió és a VDK közötti testvéri barátság és együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit, a háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás fényében a vietnami helyzetet, és több más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémát. Nguyen Duy Trinh szerdán hazautazott Moszkvából. (MTI) nixon sajtóértekezlete Kissinger Hanoiba, Thiea Amerikába utazik (Washingtoni tudósítónktól.) Nixon elnök szerda délben rögtönzött sajtókonferenciát tartott a Fehér Házban. Sajtókonferenciája elején bejelentette: az amerikai fővárosban tartózkodó saigoni külügyminiszterrel megállapodott abban, hogy valószínűleg még az idén tavasszal — a pontos időpontot később tisztázzák — a kaliforniai Fehér Házban találkozik Thieuval. Ezt követően az amerikai elnök Kissinger küszöbönálló hanoi útjával foglalkozott. (A Fehér Ház egy órával előbb jelentette be, hogy dr. Henry Kissinger, nemzetbiztonsági főtanácsadó közös megegyezés alapján február 10. és 13. között Hanoiban tárgyal „a két ország háború utáni viszonyáról”. Húsz év óta Kissinger lesz az Egyesült Államok első magas rangú Hanoiba látogató képviselője. Az elnök azt mondta, hogy rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy Kissingernek módja lesz a VDK legmagasabb rangú vezetőivel találkoznia. Hangoztatta: az amerikai elképzelés az, hogy áttekintsék a tűzszünet alakulásának helyzetét, amely, ha a pontjait megtartják, az egész indokínai térség békéjéhez vezethet. Kissinger — jelentette ki Nixon — közölni fogja a VDK vezetőivel, hogy az Egyesült Államok kész részt venni az Indokína újjáépítésére irányuló konkrét tervekben. összegekről természetesen nem lesz szó, csupán előzetes tapogatózó jellegű megbeszélésekről. (A Fehér Ház következetesen az „újjáépítési program” és a „nemzetközi segítség” terminológiáját használja a politikailag kényelmetlenebb „kártérítés” helyett, mint ismeretes, a barbár eszkaláció, amelynek csúcspontja volt a Hanoi—Haiphong térsége ellen decemberben, januárban intézett pusztító légitámadás-sorozat, s amely az életek és értékek, a városok, falvak és a természeti környezet példátlan pusztítását okozta, amelyért a VDK-t, a nemzetközi jog szerint, kártérítés illeti meg.) Kijelentette, hogy a vietnami háború végével lehetővé válik Amerika megbomlott nemzeti egységének helyreállítása, egyúttal azonban ismételten elutasította azt, hogy amnesztiát adjon azoknak, akik nem voltak hajlandók Indokínában harcolni. „Meg kell fizetniük az árat tetteikért” — jelentette ki az elnök. Nixon elnök azt mondotta, hogy ebben az esztendőben Európa problémái állnak előtérben, de ő maga ennek ellenére sem tervez az év első hat hónapjában európai utazást. (Mint ismeretes, a Fehér Ház régebbi tervei európai útiprogramot valószínűsítettek — azonban ezeket a terveket a terrorbombázások elleni nyugateurópai tiltakozások időszakában kénytelenek voltak módosítani: voltak olyan nyugat-európai kormányok, amelyek kijelentették, nem tudják Nixon személyes biztonságát garantálni.) Az Egyesült Államok Európapolitikájával kapcsolatban fő feladatként azt emelte ki, hogy elkerüljék a gazdasági konfrontációt az USA és NATO-szövetségesei között, továbbá, hogy együttes álláspontot alakítsanak ki Nyugat- Európával az európai biztonsági konferencia, valamint az úgynevezett csapatlétszám-csökkentési tárgyalások ügyében. Vajda Péter Előkészítő megbeszélés Bécsben (Folytatás az 1. oldalról.) A szovjet küldöttség vezetőjének, Oleg Hlesztovnak Bécsbe érkezésekor tett nyilatkozata világosan kifejezi a Szovjetunió törekvéseit, tárgyalási irányvonalát és láthatóan egyetértésre talált olyan kormányoknál is, amelyek egyébként az amerikai nézetekkel szoktak szimpatizálni. Kijelentette: — A Szovjetunió küldöttsége a legteljesebb mértékben kész építő légkörben együttműködni minden állam küldöttségével és kifejezi reményét, hogy a delegációk közös munkája gyümölcsöző lesz. Némelyik nyugati ország küldöttségének az összetétele is mutatja, hogy még a tárgyalásoknak ebben a nagyon kezdeti és egyelőre csakis szervezési és ügyrendi kérdésekre korlátozódó szakaszában sem tudnak megszabadulni „blokkpolitikai” beidegzettségüktől. Az angol küldöttség élére például Thompsont, az ország NATO-nál képviselt részlegének helyettes vezetőjét nevezték ki. A magyar küldöttség dr. Ustor Endre nagykövettel, a Külügyminisztérium jogi osztályának a vezetőjével az élen ebben a korai szakaszban is azt tartja legfontosabb feladatának, hogy a haderők és a fegyverzet csökkentésében az egyedül célravezető és igazságos megoldás, az egyenlő biztonság elve érvényesüljön. Ez a törekvés vezérli a Szovjetuniót és más szocialista barátainkat is. Az amerikaiak és szövetségeseik viszont — legalábbis a bécsi nyitáskor sok minden erre vall — valahogy nem tudják eldönteni, hogy mihez is kezdjenek ezzel a konzultációval. Ilyen bonyolult és kuszált a helyzet a bécsi indításkor és ez arra mutat: nemigen lesz könnyű a folytatás sem. Nemes János Heath megérkezett Washingtonba Edward Heath brit miniszterelnök Douglas Hume külügyminiszter társaságában kedd este Washingtonba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Nixon elnökkel. Az elnök második beiktatása óta Heath az amerikai főváros első magas rangú vendége. Angol és amerikai hivatalos körökben arra számítanak, hogy a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozó fő témái a kibővült Közös Piac és az Egyesült Államok kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai, valamint az európai biztonság megerősítésére irányuló két értekezlet lesz. A kétnapos tárgyalást bizonyos fokig az év folyamán sorrakerülő világkereskedelmi és pénzügyi konferenciák nyitányának tekintik. Nixon kitüntető szívélyességgel fogadta Heatht, mint annak a szövetséges országnak a kormányfőjét, amely szinte egyedül nem mondott egyetlen bíráló szót sem az elnök legutóbbi vietnami terrorbombázása idején. (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Rhodesia provokációjáról tárgyal Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden folytatta a rhodesiai s zambiai határon, Salisbury gazdasági blokádja és katonai provokációi nyomán kialakult aggasztó helyzet megvitatását. Algéria, Egyiptom, Szenegál, India, Chile, Kenya, a Zaire Köztársaság és más államok képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy az afrikai kontinens déli részén a rhodesiai és dél-afrikai fajgyűlölők összeesküvést szőttek a portugál gyarmatosítókkal a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. A felszólalók szolidaritásukról biztosították Zambiát és elítélték Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat és a többi imperialista országot, amiért a fajgyűlölők támogatásával megakadályozzák a gyarmati uralom felszámolását az afrikai kontinensen. A chilei delegátus támogatta Zambiának azt a javaslatát, hogy a BT küldjön különleges bizottságot Zambiába, és javasolta, hogy a Namíbiával foglalkozó bizottsághoz hasonló ENSZ-bizottságot hozzanak létre a zimbabwei nép (Rhodesia afrikai lakossága) helyzetének kivizsgálására. (MTI) Waldheim viágkörüli útra indult Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szerdán New Yorkból 18 napos világkörüli útra indult. Ellátogat Indiába, Pakisztánba és a Bengáli Népi Köztársaságba, továbbá Thaiföldre és Japánba. Waldheim körútjának első állomása London, ahol találkozik a külügyminisztérium vezetőivel. Rövid párizsi és frankfurti látogatás után, február 3-án érkezik Új- Delhibe. New Yorkba február 17-én tér vissza. (DPA) Külföldi események — néhány sorban Pompidou francia köztársasági elnök Tung Pi-vunak, a Kínai Népköztársaság ügyvivő elnökének és Csou En-lajnak, a KNK Államtanácsa elnökének meghívására 1973. szeptember 11-től hivatalos látogatást tesz a népi Kínában — közölték szerdán az Élysée-palotában. (MTI) Etiópia kormánya és az NDK között létrejött a megállapodás arra vonatkozólag, hogy nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatokat létesítenek a két ország között. (MTI) Terrorper kezdődött szerdán Ankarában. Harmincnégy személyt állítottak bíróság elé azzal a váddal, hogy forradalmi tevékenységet folytattak. Az államügyész hsz vádlottra húszévi, 13 vádlottra pedig 15 évi szabadságvesztést kérhet. (AP) Schumann francia külügyminiszter a Román Szocialista Köztársaságban tett kétnapos hivatalos látogatása után kedd este visszaérkezett Párizsba. Bukarestben szerdán közleményt adtak ki Schumann látogatásáról. (MTI) Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter, illetve Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter vezetésével Bécsben kedden megkezdte munkáját a szovjet—osztrák gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 5. ülésszaka. (TASZSZ) David Rockefeller, a Chase Manhattan bank elnöke szerdán a lengyel fővárosba érkezett. (MTI) Az amerikai elnök gazdasági jelentése antiszociális intézkedéseket helyez kilátásba (Washingtoni tudósítónktól.) Szerdán Washingtonban közzétették Nixon elnöknek az amerikai kongresszushoz intézett gazdasági jelentését és ezzel együtt a Fehér Ház gazdasági tanácsadó testületének évi jelentését. Az okmány szerint elérkezett az ideje az amerikai gazdasági „expanzió” fékezésének, különben az infláció „kiszabadulhat az ellenőrzés alól”. Ennek a betervezett fékezésnek egyenes következménye, hogy a kormányzat — mint kitűnik — nem kívánja, hogy a munkanélküliek arányszáma 4 százalékra vagy az alá süllyedjen. (A munkanélküliek arányszáma a múlt hónapban még mindig „kozmetikázott” statisztikák szerint is jóval 5 százalék felett volt, emelkedő tendenciát mutatott és némely rétegek, például a négerek, portorikóiak, a fiatalok, a leszerelt katonák között ennél lényegesen magasabb. A gazdasági üzenet e kategóriák számára nem ígér lényeges változásokat, új munkaalkalmat 1973-ra.) Nixon és tanácsadói a gazdasági jelentésben is aláhúzzák — éppúgy, mint a néhány nappal ezelőtt közzétett költségvetési üzenetben —, hogy a szociális programokat radikálisan csökkenteni kell. A leplezetlenül nagytőkés érdekeket képviselő program „önmegtartóztatást” követel az idén küszöbönálló bérügyi tárgyalásokon a szakszervezetektől.