Népszabadság, 1987. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1987. március 26., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLV. évfolyam, 72. szám A Gelka (5. oldal) Itti hasánkba ér­kezik a bolgár m­iniszterelnök Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására ma hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atam­aszov, a Bol­gár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. (MTI) Szűrös Mátyás megbeszélése az ENSZ főtitkárával Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, az Or­szággyűlés külügyi bizottságának el­nöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága el­nökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, szerdán New Yorkban megbeszélést folyta­tott Javier Perez de Cuellarral, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtit­kárával. A megbeszélésen áttekintették a főbb nemzetközi kérdéseket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együttműködésének elősegíté­sére. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is tevékenyen részt vesz a világszervezet és annak szakosított szervei tevékenységében, hatékony támogatást kíván nyújta­ni az ENSZ céljainak megvalósításá­hoz. A találkozón részt vett Eszter­gályos Ferenc, hazánk állandó ENSZ- képviselője. Szűrös Mátyás látogatást tett New York polgármesterénél, Edwuard Kochnál. A szívélyes hangulatú esz­mecserén szó volt a magyar—ame­rikai kapcsolatokról, a városok kö­zötti együttműködésről. A találkozón jelen volt Házi Vencel, hazánk wa­shingtoni nagykövete és Bánlaki György, New York-i főkonzul. Kína tovább halad a gazdasági és politikai reformok útján Csao Ce-jang beszámolója a parlament ülésszakán A gazdasági reform folytatását, még nagyobb nyitást a külvilág felé, illetve a ragaszkodást a négy alapelv­hez és a burzsoá liberalizmus elleni hosszú távra szóló harcot hangsú­­yozta Csao Ce-jang miniszterelnök, a Kínai KP KB ügyvezető főtitkára szerdán Pekingben a kínai országos népi gyűlés tizenhat napos üléssza­kának megnyitóján. A kínai kormányfő beszámolójá­ban jónak és ígéretesnek minősítet­te az ország gazdasági és politikai helyzetét és a reform szempontjából eredményesnek a múlt esztendőt. Hangsúlyozta, hogy Kínának követ­kezetesen tovább kell haladnia a gazdasági és a politikai reformok, a szocialista demokrácia fejlesztésé­nek útján. Eredményként értékelte, hogy a múlt évben sikerült normá­lisra csökkenteni a gazdasági fejlő­dés túlzottan gyors ütemét, s refor­mokat végrehajtani a pénzügyi rendszerben, kiterjeszteni a piaci tevékenységet. A beszámoló prob­lémaként említette, hogy a társa­dalmi kereslet meghaladja a kínála­tot, s a termelés képtelen kielégíte­ni a gyorsan növekvő fogyasztói igényt. Ugyancsak kedvezőtlen té­nyezőként jelölte meg az állami költségvetés a külkereskedelmi mér­leg deficitjét, az árak túlzott mérté­kű emelkedését. Csao Ce-jang az idei év feladata­ként fogalmazta meg a mezőgazda­ság, mindenekelőtt a gabonaterme­lés fejlesztését, az állami bevételek növelését, a gazdasági reformok tö­retlen folytatását. Állást foglalt az ár- és a bérrendszer, valamint a pénzügyi rendszer reformjának meg­gyorsítása mellett. Hangsúlyozta, hogy — tekintettel Kína korlátozott anyagi lehetőségeire — országossá kell tenni a „fokozd a termelést és takarékoskodj” mozgalmat. Kína az eddiginél is szélesebbre kívánja tárni a kaput a külvilág fe­lé, és arra törekszik, hogy fejlődé­sének meggyorsítása érdekében még hatékonyabban használja fel a kül­földi technikát és tőkét. A szocialista építés döntő feltéte­leként jelölte meg a ragaszkodást a négy alapelvhez — amelyek szerint Kína kitart a szocialista út, a népi demokratikus diktatúra, a kommu­nista párt vezető szerepe, valamint a marxizmus—leninizmus—mao­ce-tungi gondolat mellett —, továb­bá a következetes és hosszú távra szóló harcot a burzsoá liberalizmus ellen. E kettős követelmény teljesí­­se nélkül — mondotta Csao Ce-jang — nem lehet biztosítani az ország politikai stabilitásának, egységének a megőrzését. Beszámolójának rövid külpolitikai részében a kormányfő a kínai kül­politika legfontosabb céljai között említette a béke megőrzését és a nemzetközi gazdasági együttműkö­dés ügyének támogatását. (MTI) F­­odom­ezőben Elképzelhető, hogy valaki különös jókedvében szeret pallón járni és árkot ugrani, de a legtöbben úgy vagyunk ezzel, hogy igyekszünk el­kerülni az ilyen akadályokat a fő­város utcáin. Nem mindig tehetjük, mert hol itt romlik el valami, hol ott, s a hiba kijavításához, a na­gyobb baj elkerüléséhez gyakran fel kell bontani a járdát vagy ép­pen az úttestet. S baj, kisebb-na­­gyobb, mind több akad. Sürgős hi­baelhárítás az öregecske belvárosi közműhálózaton. Legutóbb például a Nagykörút Duna felőli forgalmát kellett egy szakaszon a villamossí­nekre terelni, mert másképp nem tudták volna elvégezni az elenged­hetetlenül szükséges közműépítési munkákat. Az azonban egyáltalán nem mind­egy, hogy mennyi ideig vagyunk kénytelenek elviselni az út- és a járdafelbontásokkal óhatatlanul együtt járó kellemetlenségeket. Mert olykor a munka szervezetlensége, hanyagság, nemtörődömség miatt az indokoltnál hosszabb ideig mu­száj árkot ugrani, kerülőutat tenni a fővárosban. S ez különösen ott bosszantó, ahol amúgy is kevés a hely, ahol a közlekedés rendjére fittyet hányó gépkocsivezetők még azt a kicsi sávot is elfoglalják, ami a járdából megmaradt. Mindannyiunk érdeke, hogy ezen a területen is rend legyen Buda­pesten. Ezért a Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgató­ságának útfelügyelői, összefogva a közterület-felügyelőkkel, évente öt alkalommal egy-egy héten át foko­zott közterületi ellenőrzést tartanak. Ilyenkor a kerületi kollégák segít­ségével végigjárják a főváros ut­cáit, és ha visszásságot tapasztal­nak, indokolatlanul felbontott köz­területet, betemetetlen munkagöd­röt látnak, büntetnek is. Természe­tesen nem az az elsődleges céljuk, hogy egy-egy művezetőt, csoport­­vezetőt, brigádvezetőt „megvágja­nak", hanem ilyen módon is sze­retnék elérni, hogy közterületen csak ott bontsanak, ahol minden­képpen muszáj, és mielőbb helyre­álljon a rend az utcákon. Úgy látszik, a pénzben is kife­jezett szigor hatásos, mert néhány esztendeje még több százezer fo­rint „személyre szóló" bírságot kel­lett kiszabni egyetlen hét alatt, ad­dig a múlt évben tartott utolsó fokozott közterületi ellenőrzés al­kalmával összességében „csak" százezerre rúgott a számla. Hétfőn újból útnak indultak az ellenőrzésre kijelölt brigádok Buda­pest utcáin. Egy hétig tartó akció­juk elsősorban arra irányul, hogy a szokatlanul kemény idők után mielőbb magához térhessen a fő­város, eltűnjenek a tél nyomai, s a fagy felengedtével hozzákezdhes­senek a tavaszi mélyépítési mun­kákhoz ott, ahol erre szükség van. Szüntessék meg a — szaknyelven szólva — nyitott munkahelyeket - gödröket, árkokat -, foltozzák be a fagy okozta kátyúkat, mossák le a közlekedési táblákat. Eddig már sok-sok kilométernyi budapesti utcát jártak be az ellen­őrök. Mérleget ugyan csak a hét végén, az ellenőrzés befejeztével érdemes készíteni, az azonban már az eddigi tapasztalatokból is kide­rült, hogy nem volt hiábavaló a né­hány esztendeje folyamatosan vég­zett következetes munka. Bírságolni ugyan most is kellett, de megálla­pításuk szerint a közterületen kény­szerből ásók, bontók, építők fegyel­mezettebbek, mint korábban. Nem feltétlenül ide tartozik, de a Fővárosi Tanács most újraalkotott köztisztasági rendeletének szellemé­ben mindenképpen meg kell emlí­teni: sokkal szebb, tisztább lenne Budapest, ha nemcsak a vállalatok lennének fegyelmezettebbek. Kónya József Véget ért Moszkvában a VSZ külügyminiszteri tanácskozása Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fogadta a tanácskozás részvevőit . Dokumentumok az európai biztonságról, a leszerelésről, az együttműködésről ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL) Szerdán befejezte tanácskozását a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága. A minisztereket fogadta Mihail Gorbacsov. Az ülésről hiva­talos dokumentumokat adtak ki, amelyek az európai és a nemzetközi biztonságról, a vegyi fegyverek betil­tásáról, az összeurópai folyamat fej­lesztéséről és sikeres befejezéséről szólnak. Vagyim Loginov külügymi­niszter-helyettes sajtókonferencián számolt be az eseményről. Az SZKP KB főtitkára az elvtár­­siasság és a kölcsönös megértés lég­körében lezajlott találkozón elége­detten nyilatkozott a testület által végzett munkáról. Még dinamiku­sabb cselekvésre, a világpolitikai színtéren megnyílt lehetőségek tel­jesebb kiaknázására ösztönözte a részvevőket, a VSZ külügyminiszte­reit. A szovjet belső helyzetről szól­va hangsúlyozta, hogy a társadal­mi-gazdasági átalakítás bonyolult dolog. Nem megy harc, problémák nélkül. A szovjet emberek azt kí­vánják, hogy ne álljanak meg fél­úton, folytassák a minden oldalú megújulást. A külügyminiszterek pozitívnak értékelték a VSZ-bizottság munkájá­nak átalakítását, megújítását, amely­nek révén nő az egyes országok kez­deményezőkészsége a közösen kidol­gozott irányvonal megvalósításában. A találkozót követő sajtóértekez­letén Loginov külügyminiszter-he­lyettes elmondta, az ülésen őszinte véleménycsere folyt korunk fő kér­déseiről, az atomfegyver nélküli vi­lágról, az európai és a nemzetközi biztonságról. Tovább kell haladni a reykjavíki szovjet kezdeményezések által kijelölt úton. Küzdeni kell az atomleszerelésért, a nukleáris fegy­verek nélküli kozmoszért, a rakéta­elhárító rendszerekről 1972-ben kö­tött szerződés érvényben tartásáért, a nukleáris kísérletek teljes és vég­leges tilalmáért. Mint a vegyi fegy­verek betiltásáról kiadott közle­mény is jelzi, ez a témakör a Varsói Szerződés figyelmének középpontjá­ban áll. Hasonlóan nagy szerepet játszik a VSZ budapesti felhívása a hagyományos fegyveres erők csök­kentésére. Arra kell törekedni, hogy a javasolt létszámleépítés a 90-es évek elejére elérje a 20 százalékot, és az irányzat tovább érvényesüljön. Sok szó esett a bécsi utótalálkozóról, amelynek feladatát így fogalmazták meg: dinamikusabbá tenni az össz­európai folyamatot, annak valameny­­nyi vonatkozásában. Kérdésekre válaszolva a szovjet külügyminiszter-helyettes megerősí­tette: a bizottság támogatta azt a gondolatot, hogy a közepes­­hatótá­volságú rakéták csökkentéséről szóló megállapodást követően kezdjenek tárgyalásokat a harcászati-hadműve­leti rakéták csökkentéséről. Az érin­tett országok — az NDK és Cseh­szlovákia — üdvözölték a szóban forgó rakéták kivonását és leszerelé­sét. Ei nem örül annak, ha megszaba­dulhat ezektől az eszközöktől, ame­lyek nemcsak védelmet adnak, de egyszersmind az ellenfél célpontjai is — válaszolta az NDK-ban és a Csehszlovákiában telepített szovjet rakéták kivonásáról feltett kérdés­re a külügyminiszter-helyettes. A VSZ-tanácskozáson e körül nem folyt vita, egyöntetű vélemény ala­kult ki, hogy a közép-hatótávolsá­gú eurorakéta-megállapodás aláírása után ezeket a harcászati-hadműve­leti rakétákat (amelyek megnövelt hatósugarúak) kivonják az NDK-ból és Csehszlovákiából. További sorsu­kat a majdani rövidtávú­ rakéta­­tárgyalások kimenetele, az esetle­gesen létrejövő egyezmény határoz­za meg. Több kérdés hangzott el arról, mi­ként fogadták a szocialista orszá­gokban az SZKP januári plénumán elhangzottakat. Loginov utalt az el­térő megítélések kapcsán megjelent nyugati sajtóvéleményekre, majd kijelentette: a Szovjetunióban vég­bemenő folyamatok az érintett or­szágokban nem aggódást, hanem po­zitív visszhangot váltanak ki. En­nek a Szovjetunió örül, de senkit sem akar döntései, példája követé­sére rábírni. A kérdés eldöntése az egyes szocialista országok belügye, szuverén joga — húzta alá. Dunai Péter (A VSZ külügyminiszteri bizottsá­gának üléséről kiadott dokumentu­mokat a 3. oldalon közöljük.) Az SZKP főtitkára a tagállamok külügyminisztereivel. mt­ külföldi képszolgálat A diktatúra tilalma ellenére Almeyda visszatért Chilébe Visszatért Chilébe Clodomiro Al­meyda, az 1973-ban puccsal meg­döntött Népi Egység­kormány kül­ügyminisztere, a Chilei Szocialista Párt vezetője. Almeyda illegálisan lépte át a határt, s kedden jelent­kezett a chilei hatóságoknál. Al­­meydát őrizetbe vették, majd úgy döntöttek, hogy a fővárostól mint­egy kétezer kilométerre levő Chico községbe száműzik. A falut tilos elhagynia, és naponta kétszer kell jelentkeznie a rendőrségen. Pinochet tábornok, a katonai jun­ta feje ez év elején bejelentette, hogy a santiagói vezetés fokozato­san engedélyezni fogja 3500 emig­ráns hazatérését, de 1471 politikust továbbra is kifejezetten eltilt ettől. Utóbbiak közé tartozik Clodomiro Almeyda is. Mint érkezése után a sajtóval közölte, azért tért vissza, hogy bíróság előtt védelmezze ele­mi jogát, hogy chilei állampolgár­ként Chilében élhessen. A fasiszta puccs után Almeydát koholt vád alapján bebörtönözték. A nemzetközi közvélemény nyomá­sára a junta kénytelen volt szaba­don bocsátani. Miután Chiléből ki­utasították, Mexikóban, az NSZK- ban, Argentínában tartózkodott. Hosszabb ideje az NDK-ban élt. (DPA) Santiagóban a rendőrség feloszlatta a csaknem egy hónapja éhségsztráj­kot folytató, politikai foglyokkal rokonszenvező tüntetést.

Next