Népszabadság, 1995. augusztus (53. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-30 / 203. szám
1995. augusztus 30.,szerda. KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT_ NÉPSZABADSÁG 3 ■1 AZ IMF lassúbb növekedést jósol WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A fél évvel korábbinál borúlátóbb előrejelzést tesz közzé a Nemzetközi Valutaalap szeptember elején. A világgazdaság növekedése idén folytatódik, de az áprilisban reméltnél kisebb, körülbelül 2,5 százalékos ütemben, jövőre pedig még lassabban. Elsősorban Japán marad el a várakozástól, az IMF sürgeti is a tokiói alapkamatlábak csökkentését. Az egyelőre nem hivatalos összegzés szerint hazánk és környéke is gyengébben teljesít, és kilátásai sem olyan jók, amilyennek korábban látszottak. Az IMF szerint túlságosan lelassult a privatizáció, és nem elég erős a pénzügyi szigor. A Népszabadságnak nyilatkozó egyik valutaalapi szakértő kitért a konkrét kérdések elől, de megismételte: Magyarország nem számíthat a valutaalapi feltételek enyhítésére - és az IMF szerint ez nem is szolgálná az ország igazi érdekeit. Kifejtette: nem csupán az IMF és világbanki hitelek, hanem a magánbefektetések is meghatározó szempont az adott ország készsége és képessége a szigorú költségvetési és pénzpolitikára. Konzuli védelem a Malév-irodának MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar és a szlovák miniszterelnöki találkozók az eddigi tapasztalatok szerint sikeresek voltak, s annak ígérkezik Horn és Meciar mostani, szerdán véget érő megbeszélése is - mondta szokásos keddi sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Emlékeztetett, hogy a két kormányfő januári találkozóját követően írták alá az ET keretegyezményét, s hozták tető alá a magyar-szlovák alapszerződést, még ha ez utóbbit Pozsony mind a mai napig nem is ratifikálta. Az említett megbeszélés eredményeként újabb határátkelők nyíltak, s megoldódott a Szigetköz vízellátása. A mostani, nem hivatalos tárgyalásoknak még csak napirendje sincs, a témákat, s a vita mélységét a felek a helyszínen határozzák meg. A szóvivő reagált a moszkvai Malév-iroda botrányos körülmények között történt elfoglalására és leszögezte: az ügy polgári jogvitának tekinthető, amögött nem kell politikai szándékot keresni. Mindemellett a magyar Külügyminisztérium eltökélte, hogy a moszkvai Malév kirendeltségnek teljes körű konzuli védelmet biztosít. A diplomáciai lépések eredményeként az orosz külügyminisztérium vizsgálatot és felelősségre vonást ígért. A továbbiakban Szentiványi bejelentette, hogy Magyarországot - Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt - meghívták az új multilaterális export-ellenőrzési rendszer létrehozásáról folyó tárgyalásokra. Eszerint alapító tagjai leszünk a hónapokon belül megalakuló, 28 országot tömörítő fórumnak, amely a COCOM megszűnését követően szabályozni fogja a fegyverek, valamint a kettős rendeltetésű áruk nemzetközi kereskedelmét. Szentiványi Gábor emlékeztetett egy magyar fiatalember augusztus 17-i, egyiptomi balesetére, aki aknára lépett. Ezzel kapcsolatban óvta a magyar turistákat, hogy a Sínai-félszigeten elhagyott partszakaszokon bóklásszanak. Moszkva nem akar politikai ügyet MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Továbbra sincs megoldás a Malév törvénytelenül elfoglalt és szétvert moszkvai irodájának ügyében. Az orosz külügyminisztérium azt szeretné, ha az incidens nem befolyásolná hátrányosan a kétoldalú kapcsolatokat. Az orosz hatóságok és az Aeroflot illetékesei segítséget ígértek a magyar légitársaság képviselete ügyében, de ez idáig nem sikerült érvényt szerezni a Malév-irodát birtokába visszahelyező ügyészi döntésnek. Dr. Horváth István, a nagykövetség ideiglenes ügyvivője a magyar tudósítókkal beszélve elmondta, hogy az orosz külügyminisztérium illetékesei jelezték: Moszkva nem szeretné, ha bárki a Magyar Köztársaság elleni politikai lépésnek tekintené a történteket. A magyar fél „szóbeli” jegyzékére adott válaszában az orosz diplomácia reményét fejezte ki, hogy a hatóságok közbelépése nyomán az ügy hamarosan lezárul, és nem érinti hátrányosan az egyébként jónak ítélt kétoldalú kapcsolatokat. Magyar források ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a sajátos oroszországi helyzetben nem könnyű érvényt szerezni a hatóságok a Malév számára kedvező határozatainak. A magyar külképviselet továbbra is minden támogatást megad a részben állami tulajdonban lévő nemzeti légitársaságnak. Az ügyben Moszkvában tárgyal Borsos György, a Malév illetékes osztályvezetője, aki kedden elmondta: a cég mindenekelőtt alkalmazottainak biztonságát tartja szem előtt, ugyanakkor szeretné minimalizálni a várható kereskedelmi veszteséget. □ A Népszabadság birtokába jutott annak a július 7-én kelt levélnek a másolata, amelyet a moszkvai önkormányzat közigazgatási bizottságának elnöke, Sz. M. Tolkacsev intézett Nanovszky György magyar nagykövethez a Malév-iroda ügyében. Ebben a bizottság elnöke a testület nevében egyetért azzal, hogy az iroda, amelyben a szerződéseket szigorúan betartó Malév már 27 éve működik, maradjon továbbra is ebben a státusban. Kovács: Kalandor vállalkozás a határok megkérdőjelezése Kalandor vállalkozás lenne a határok megkérdőjelezése, a magyar kormánynak nincsenek ilyen szándékai - nyilatkozta lapunknak Kovács László külügyminiszter, reagálván a MIÉP minapi debreceni állásfoglalására. A miniszter szerint a MIÉP- éhez hasonló megnyilvánulásokat a határokon túl magyarellenes hangulatkeltésre, s - úgymond - a magyar határrevíziós törekvések bizonyítására használhatják fel. A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöksége „a délszláv válság magyar vonatkozásainak megoldására” kidolgozott debreceni állásfoglalásában egyebek közt hangsúlyozza: „A legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás az volna - amennyiben a magyar önrendelkezés nem valósítható meg, és a magyarok Szerbia kebelén belül nem tudják megvédeni ősi lakóhelyüket -, ha a magyar fél is részt vehetne a területek felosztásában, és a Vajdaság magyarlakta része, néhány város és néhány falu, ahol egy tömbben a legtöbb magyar él, magyar területté válna.” A MIÉP azt szeretné, ha a most folyó határmeghúzások tételei közé „ezt a magyar határkérdést és a 350 ezer magyar sorsát” is felvenné az ENSZ. Kovács László külügyminiszter a Népszabadság érdeklődésére leszögezte: nem folynak tárgyalások Szerbia, Horvátország vagy Szlovénia határairól. Bosznia megosztására valóban léteznek tervek, ennek előzménye azonban egy évek óta folyó véres konfliktus. A Vajdaságban nincs ilyen helyzet, és bízom benne, hogy nem is lesz - jegyezte meg Kovács. - Jugoszlávia példája éppen azt mutatja, milyen tragikus következményekkel jár a fennálló határok megkérdőjelezése - tette hozzá. A miniszter egyetért azzal, hogy elfogadhatatlan a krajinai szerbek erőszakos betelepítése a Vajdaságba, a magyar kormány a tömeges betelepítést egyébként békés formában sem tartja elfogadhatónak. Ezt jelezte is Belgrádnak. A határok megkérdőjelezése azonban kalandor vállalkozás lenne, a magyar kormánynak nincsenek ilyen szándékai - emelte ki Kovács László. Megkérdeztük a külügyminisztert arról a brüsszeli üzenetről is, amelyben - értesüléseink szerint - az EU elzárkózik a délszláv válságról rendezendő budapesti konferenciára vonatkozó Horn-kezdeményezéstől. Kovács László elmondta: szerda reggel fogadja az EU-trojka képviselőit, akik átadják a brüsszeli üzenetet. Ez lehet levél, de elképzelhető a szóbeli válasz is. Tartalmát csak az átadáskor ismeri meg a miniszter. Ritecz Miklós Horn és Meciar szűk körben ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mindkét oldalról elhangzott előzetesen, hogy a megbeszélést rendkívül szűk körűre tervezik. Emlékeztetőül: a miniszterelnökök legutóbbi, az ausztriai Rusztban július elején rendezett találkozóján magyar részről Göbölyös Gábor, a kormányfő külpolitikai tanácsadója és Boros Jenő pozsonyi nagykövet vett részt, a szlovák vezető mellett pedig Anna Nagyová kabinetfőnök és Eva Mitrová budapesti nagykövet foglalt helyet. Nevezettek feltételezhetően most is részt vesznek a kormányfői véleménycserén, amely várhatóan ma ér véget. Ami a tartalmi kérdéseket illeti, a kétoldalú kapcsolatok ügyei között nyilván kiemelt helyen szerepel a szlovák részről mindmáig nem ratifikált alapszerződés, s emellett a nemzeti kisebbségeket foglalkoztató témacsoport. Horn már korábban jelezte, hogy a szlovákiai nyelvtörvénytervezettel kapcsolatban lesznek kérdései, Meciar pedig egy pénteki rádiónyilatkozatában azt húzta alá, hogy bármiről hajlandó tárgyalni. A bilaterális gondok mellett a mindkét ország számára egyaránt fontos nemzetközi kérdések áttekintése is valószínű. Itt az euroatlanti szervezetekhez történő felzárkózáson túl a szőkébb környezet, elsősorban a visegrádi országok közötti kapcsolattartás aktualitásai kerülhetnek terítékre. A magyar és a szlovák miniszterelnök ugyanis szeptember 11-én ismét látja egymást: a visegrádiak gazdasági szerveződése, a CEFTA csúcstalálkozóján vesznek részt a csehországi Brnóban. F. J. Gy. A román oktatási törvény tesztje BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL A román-magyar alapszerződés véglegesítésében tapasztalható huzavonáért nem a román fél a felelős - jelentette ki tegnap Bukarestben Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke, aki egy személyben a fő román kormánypártnak is ügyvezető elnöke. Nastase az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, Max van der Stoellal találkozott. A román politikus szerint az új román oktatási törvény elfogadásának és a nyomában támadt nézeteltéréseknek nem lehet semmilyen hatása az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra, hiszen „a román fél elfogadta a magyar fél kéréseit, beleértve az 1201-es ajánlásra való utalást is azzal a feltétellel, hogy annak olyan értelmezést adjanak, ami megfelel az európai normáknak”. Hozzáfűzte: ha a alapszerződés véglegesítése és aláírása halasztódik, ez nem a román fél hibájából történik. Van der Stoelt tegnap fogadta a román kormány főtitkára is, aki a Vacaroiu-kabinet mellett létrehívott nemzeti kisebbségi tanács koordinátora. A Viorel Hrebenciuckal folytatott megbeszélés után az EBESZ- főbiztos úgy nyilatkozott, hogy az új román oktatási törvény „teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek”, de egyszersmind hangoztatta: tovább kell fejleszteni a román politikai intézmények és a nemzeti kisebbségek közötti párbeszédet. Az EBESZ-főbiztos egyébként hétfői megérkezését követően már hosszas megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. Funar fogdával fenyeget Mindazon magyarokat, akik Kolozsváron az elkövetkező napokban tüntetni merészelnek a román tanügyi törvény ellen, rabszállító kocsikkal visszük a szamosújvári börtönbe - jelentette ki a bukaresti Mediafax hírügynökség szerint Gheorghe Funar, Kolozsvár ultranacionalista polgármestere, a Románok Nemzeti Egységpártja elnöke. A polgármester hangsúlyozta: Kolozsváron nem engedélyez semmiféle tüntetést vagy egyéb megmozdulást a tanügyi törvénnyel szemben. Egyben utasította a kolozsvári tanfelügyelőséget, hogy a város magyar iskoláiban tiltsa be a feliratkozásokat azok részéről, akik a hét végi, szeptember 2-ra tervezett székelyudvarhelyi polgári fórumra kívánnak utazni, amikor a romániai magyar lakosság képviselői fejezik ki elégedetlenségüket a román oktatási törvény diszkriminatív előírásaival szemben. Funar személyesen meghívta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, aki romániai látogatáson tartózkodik Bukarestben, hogy vegyen részt a bécsi döntés 55. évfordulója alkalmából Kolozsváron tervezett szerdai megemlékező rendezvényeken, mert akkor „közvetlenül szerezhetne tudomást” arról, hogy „az RMDSZ-tagok szülei és nagyszülei” milyen gaztetteket követtek el a románság és a zsidóság százezrei ellen. Amerikai milicisták félelmei A louisianai békepartnerségi hadgyakorlat kézzelfogható bizonyítékát adta az egykori vasfüggöny végleges leomlásának, ám a The Washington Post szerint miközben a „régi félelmek elhaltak, helyükbe újak léptek”. A lap keddi számában azt írta, hogy az idegen csapatok látványa riadalmat ébresztett a helyi jobboldali milíciákban, amelyek paranoiás félelemmel hirdetik, hogy nemzetközi összeesküvés készül az Egyesült Államok ellen a washingtoni kormány megbuktatására. A milíciák arra intik híveiket, hogy legyenek éberek, mert az új világrend „kormánya” külföldi csapatokat fog amerikai földre vezényelni, elképzelhetően az ENSZ zászlaja alatt. Leltár A koalíciós feszültség az utóbbi napokban egy korábban nehezen elképzelhető stádiumba jutott. Erről szólnak a formális és informális csatornákon érkező hírek. A jelenlegi helyzet kialakulását nem azért volt nehéz elképzelni, mert eleve ki lehetett vagy ki kellett egy ilyen fordulat lehetőségét zárni. A koalíció a kezdetektől tehertételekkel működik. Sokféle tehertétellel, de talán a személyi konstelláció jelölhető a legmarkánsabbnak. Azt pedig aránytalannak kellett és kell minősíteni, hogy éppen ennek okán dőljenek el olyan méretű ügyek, mint a kormánykoalíció sorsa. Márpedig most ez látszik lehetségesnek. Ha netán így lenne, úgy a rendszerváltozás óta a magyar politikai elit második nagy bukása következne be, szinte függetlenül attól, hogy pártállás, hovatartozás szerint kit milyen oldalról, kit milyen fokon érintenek a változások, és kinek milyen szerepe volt benne. A felelősség a jelen megközelítésben egyetemleges, mert a politika eredménycentrikus. Ha bekövetkezne az, amit korábban valószínűtlennek lehetett, most azonban valószínűnek kell minősíteni, úgy a politikai elit ma hatalmon lévő felének a következőkkel kell egyetemlegesen elszámolnia: 1. El kell számolnia az 1990-es rendszerváltozást követő második újrakezdési reménnyel, az országot (legalábbis annak nagyobbik részét) eluraló bizalommal, és az ebben testet öltő felhajtóerőkkel. Bármi következzék, lehet jobb vagy rosszabb, ez a bizalom már rajta van a számlán. 2. El kell számolnia egy húsz év késedelemmel elhatározott drasztikus fordulat elszenvedésében mutatott nagy népi türelemmel. Konkrétabban az 1995. március 12-i intézkedések (Bokros-csomag) társadalomra gyakorolt összes negatív és megígért pozitív hatásával. Bármi következzék, legyen jobb vagy rosszabb, a társadalom lelki tartalékainak ezzel kapcsolatos vesztesége ugyancsak rajta van a számlán. 3. Ahogy a politikai elit 1994-ben alámerült részének el kellett számolnia a maga részéről a konzervatív-nemzetikeresztény ideákat ért kiábrándultsággal, ugyanúgy el kell számolnia a politikai elit jelenleg hatalmon lévő részének a baloldali, illetve a liberális értékek most bekövetkező súlyos sérülésével. Bármi következzék, a szocialista-liberális eszmeiség adott párosítása rajta van a számlán. Ez lenne a leltár. Fásultság Nem tudom, mi lesz a koalícióval, de momentán nem is nagyon érdekel. Belefáradtam a politikába. Elfásultam attól, hogy nálunk folyton ki kell találni mindazt, amit egy tiszta tekintetű és tiszta kezű hatalom őszintén megmond a társadalomnak. Bizonyára nagyon sokan vagyunk, akik nem értjük, miért éppen most robbant ki ez a legújabb koalíciós perpatvar. Olvastam, Orbán Viktor azt mondta a minap: azért, mert nyilvánvalóvá vált, hogy megbukott a Bokrosprogram. Ez azonban szerintem nem igaz. Igenis jól halad az a folyamat, amelyet tőkefelhalmozásként emlegetnek, és amelynek során a magukat vállalkozónak nevező, privatizációt meglovagoló gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek. Mivel a csomagnak eredetileg is ez volt a célja, nem érdemes a bukásáról beszélni. Az persze előfordulhat, hogy a miniszterelnök mást várt, mint ami végül történt. Őt talán meglepte, hogy amikor igyekezett következetesen képviselni a nehéz szívvel fölvállalt sokkterápiát, akkor nemcsak a jobboldali pártok, hanem még koalíciós partnere is elkezdte őt balról bírálni. Amikor azonban mindezek a dolgok történtek, nem lett kormányválság. Az csak akkor kezdődött el újra, amikor a pénzügyminiszter hozzá mert nyúlni a főváros számára előnyös önkormányzati támogatási rendszerhez, illetve, amikor a belügyminiszter a miniszterelnök hozzájárulása nélkül beengedett egy csomó civilt a belügyi iratok közé. Ezek után szivárgott ki, hogy Nagy Sándor lenne a gazdasági stratéga, Kiss Elemér a „koordinációs” miniszter, és Jánosi György médiaügyi államtitkár. Csupa fontos ügy, az SZDSZ számára nem szeretem emberekkel. Vagyis, a miniszterelnök ki akarja próbálni, amit az ellenzéki pártok már régóta pedzegettek: kinek az akarata érvényesül a koalícióban. Ezt a belügyminisztériumi ügyet, amely ismét megrontotta a két kormánypárt közti bizalmat, különösen kiábrándítónak találom. Ugyan, mi lehet ott, amit annyira keresni kell, illetve ami miatt annyira ideges lett Horn Gyula? Hat évvel a pártállam megroggyanása után még mindig a titkosügynöki akták körül forog a hatalom belső köreinek az érdeklődése? Mi köze ennek az ország jövőjéhez? Az elmúlt hetekben dőltek a bálványaim szaporán. Elszomorított, amikor Torgyán József bejelentette, hogy Göncz Árpád 1996-ban le fog mondani, mert az év végéig át kell világítani. A sajtó mérvadó része rögtön védelmébe vette a köztársasági elnököt, de mennyivel hatásosabb lett volna, ha maga az elnök vagy az őt megválasztó kormánypártok azt mondják: vegyék őt előre az eljárásnál, világítsák át már a jövő héten, nehogy még valaki gyanakodni kezdjen. Nem hangzott el ilyen javaslat. Bródy János meg Koncz Zsuzsa tulajdonos lett a Hungarotonban. Féláron kapták meg egy nemzetközi cég sokkal pénzesebb ajánlatával szemben mint nemzeti tőkések. Ilyenkor az ember először a Ha én rózsa volnék kezdetű legendára gondol, aztán a „négyigenes” népszavazás reklámkampányára, aztán arra, mi lett Szörényi Leventéből, és nagyon-nagyon szomorú lesz. Az eszmények elfogynak, alig van már olyan ember, akire föl lehetne nézni. Szeptembertől viszont megy föl a gáz ára, hogy legyen profitja a majdani külföldi tulajdonosnak. Év végére kétszáz forint felett lesz az élő sertés kilója. Megszüntetik az aktív ágyak nagyobb részét a deszki tüdőkórházban, miközben ismét terjed a tbc. A kisvárosi rendőrkapitány szeme előtt vernek össze valakit a lánya diszkójában. Ezek is fontos ügyek volnának, de változtat-e rajtuk a miniszterelnök legújabb kompromisszumos javaslata? Tanács István 1.% -a . Merénylet Sevardnadze ellen Nagy erejű robbanás rázta meg kedd délután a grúz parlament épületét - jelentette az AFP és a Reuter. A robbanásban öt ember könnyebben megsérült, köztük Eduard Sevardnadze államfő. A gépkocsiba rejtett pokolgép robbant az épület mögött. Ramaz Sakvarelidze elnöki szóvivő közölte, hogy a detonáció következtében szétrepülő üvegszilánkok sebesítették meg Sevardnadzét. Sakvarelidze szerint a robbantásos merénylet célpontja az elnök volt. A detonáció húsz perccel azelőtt történt, hogy az elnök ünnepélyesen aláírta volna azország új alkotmányát a parlamentben, amelyet múlt csütörtökön fogadtak el a törvényhozók.