Népszabadság, 1995. augusztus (53. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-30 / 203. szám

1995. augusztus 30.,szerda. KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT_ NÉPSZABADSÁG 3 ■1 AZ IMF lassúbb növekedést jósol WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A fél évvel korábbinál borúlá­tóbb előrejelzést tesz közzé a Nemzetközi Valutaalap szep­tember elején. A világgazdaság növekedése idén folytatódik, de az áprilisban reméltnél kisebb, körülbelül 2,5 százalékos ütem­ben, jövőre pedig még lassab­ban. Elsősorban Japán marad el a várakozástól, az IMF sürgeti is a tokiói alapkamatlábak csök­kentését. Az egyelőre nem hivatalos összegzés szerint hazánk és kör­nyéke is gyengébben teljesít, és kilátásai sem olyan jók, ami­lyennek korábban látszottak. Az IMF szerint túlságosan lelassult a privatizáció, és nem elég erős a pénzügyi szigor. A Népszabad­ságnak nyilatkozó egyik valuta­alapi szakértő kitért a konkrét kérdések elől, de megismételte: Magyarország nem számíthat a valutaalapi feltételek enyhítésé­re - és az IMF szerint ez nem is szolgálná az ország igazi érde­keit. Kifejtette: nem csupán az IMF és világbanki hitelek, ha­nem a magánbefektetések is meghatározó szempont az adott ország készsége és képessége a szigorú költségvetési és pénzpo­litikára. Konzuli védelem a Malév-irodának MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar és a szlovák miniszter­­elnöki találkozók az eddigi ta­pasztalatok szerint sikeresek voltak, s annak ígérkezik Horn és Meciar mostani, szerdán vé­get érő megbeszélése is - mond­ta szokásos keddi sajtótájékoz­tatóján Szentiványi Gábor kül­ügyi szóvivő. Emlékeztetett, hogy a két kormányfő januári találkozóját követően írták alá az ET keretegyezményét, s hoz­ták tető alá a magyar-szlovák alapszerződést, még ha ez utób­bit Pozsony mind a mai napig nem is ratifikálta. Az említett megbeszélés ered­ményeként újabb határátkelők nyíltak, s megoldódott a Sziget­köz vízellátása. A mostani, nem hivatalos tárgyalásoknak még csak napirendje sincs, a témá­kat, s a vita mélységét a felek a helyszínen határozzák meg. A szóvivő reagált a moszkvai Malév-iroda botrányos körül­mények között történt elfogla­lására és leszögezte: az ügy pol­gári jogvitának tekinthető, amögött nem kell politikai szándékot keresni. Mindemellett a magyar Kül­ügyminisztérium eltökélte, hogy a moszkvai Malév kiren­deltségnek teljes körű konzuli védelmet biztosít. A diplomá­ciai lépések eredményeként az orosz külügyminisztérium vizs­gálatot és felelősségre vonást ígért. A továbbiakban Szentiványi bejelentette, hogy Magyaror­szágot - Csehországgal, Len­gyelországgal és Szlovákiával együtt - meghívták az új multi­laterális export-ellenőrzési rendszer létrehozásáról folyó tárgyalásokra. Eszerint alapító tagjai leszünk a hónapokon be­lül megalakuló, 28 országot tö­mörítő fórumnak, amely a COCOM megszűnését követően szabályozni fogja a fegyverek, valamint a kettős rendeltetésű áruk nemzetközi kereskedel­mét. Szentiványi Gábor emlékez­tetett egy magyar fiatalember augusztus 17-i, egyiptomi bal­esetére, aki aknára lépett. Ezzel kapcsolatban óvta a magyar tu­ristákat, hogy a Sínai-félszige­­ten elhagyott partszakaszokon bóklásszanak. Moszkva nem akar politikai ügyet MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Továbbra sincs megoldás a Malév törvénytelenül elfoglalt és szétvert moszkvai irodájának ügyében. Az orosz kül­ügyminisztérium azt szeretné, ha az incidens nem befolyásol­ná hátrányosan a kétoldalú kapcsolatokat. Az orosz hatóságok és az Aeroflot illetékesei segítséget ígértek a magyar légitársaság képviselete ügyében, de ez idáig nem sikerült érvényt szerezni a Malév-irodát birtokába vissza­helyező ügyészi döntésnek. Dr. Horváth István, a nagykövetség ideiglenes ügyvivője a magyar tudósítókkal beszélve elmond­ta, hogy az orosz külügyminisz­térium illetékesei jelezték: Moszkva nem szeretné, ha bárki a Magyar Köztársaság elleni politikai lépésnek tekintené a történteket. A magyar fél „szóbeli” jegy­zékére adott válaszában az orosz diplomácia reményét fe­jezte ki, hogy a hatóságok köz­belépése nyomán az ügy hama­rosan lezárul, és nem érinti hátrányosan az egyébként jó­nak ítélt kétoldalú kapcsolato­kat. Magyar források ugyanak­kor arra is rámutattak, hogy a sajátos oroszországi helyzetben nem könnyű érvényt szerezni a hatóságok a Malév számára kedvező határozatainak. A magyar külképviselet to­vábbra is minden támogatást megad a részben állami tulaj­donban lévő nemzeti légitársa­ságnak. Az ügyben Moszkvában tár­gyal Borsos György, a Malév il­letékes osztályvezetője, aki kedden elmondta: a cég minde­nekelőtt alkalmazottainak biz­tonságát tartja szem előtt, ugyanakkor szeretné minimali­zálni a várható kereskedelmi veszteséget. □ A Népszabadság birtokába jutott annak a július 7-én kelt levélnek a másolata, amelyet a moszkvai önkormányzat köz­­igazgatási bizottságának elnö­ke, Sz. M. Tolkacsev intézett Nanovszky György magyar nagykövethez a Malév-iroda ügyében. Ebben a bizottság el­nöke a testület nevében egyet­ért azzal, hogy az iroda, amely­ben a szerződéseket szigorúan betartó Malév már 27 éve mű­ködik, maradjon továbbra is ebben a státusban. Kovács: Kalandor vállalkozás a határok megkérdőjelezése Kalandor vállalkozás lenne a határok megkérdőjelezése, a magyar kormánynak nincsenek ilyen szándékai - nyilatkozta la­punknak Kovács László külügy­miniszter, reagálván a MIÉP mi­napi debreceni állásfoglalására. A miniszter szerint a MIÉP- éhez hasonló megnyilvánuláso­kat a határokon túl magyarelle­nes hangulatkeltésre, s - úgy­mond - a magyar határrevíziós törekvések bizonyítására hasz­nálhatják fel. A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöksége „a délszláv válság magyar vonatkozásainak megoldására” kidolgozott deb­receni állásfoglalásában egyebek közt hangsúlyozza: „A legegy­szerűbb és legigazságosabb megoldás az volna - amennyiben a magyar önrendelkezés nem va­lósítható meg, és a magyarok Szerbia kebelén belül nem tud­ják megvédeni ősi lakóhelyüket -, ha a magyar fél is részt vehet­ne a területek felosztásában, és a Vajdaság magyarlakta része, né­hány város és néhány falu, ahol egy tömbben a legtöbb magyar él, magyar területté válna.” A MIÉP azt szeretné, ha a most fo­lyó határmeghúzások tételei kö­zé „ezt a magyar határkérdést és a 350 ezer magyar sorsát” is fel­venné az ENSZ. Kovács László külügyminisz­ter a Népszabadság érdeklődésé­re leszögezte: nem folynak tár­gyalások Szerbia, Horvátország vagy Szlovénia határairól. Bosz­nia megosztására valóban létez­nek tervek, ennek előzménye azonban egy évek óta folyó véres konfliktus. A Vajdaságban nincs ilyen helyzet, és bízom benne, hogy nem is lesz - jegyezte meg Kovács. - Jugoszlávia példája éppen azt mutatja, milyen tragi­kus következményekkel jár a fennálló határok megkérdőjele­zése - tette hozzá. A miniszter egyetért azzal, hogy elfogadha­tatlan a krajinai szerbek erősza­kos betelepítése a Vajdaságba, a magyar kormány a tömeges be­telepítést egyébként békés for­mában sem tartja elfogadható­nak. Ezt jelezte is Belgrádnak. A határok megkérdőjelezése azon­ban kalandor vállalkozás lenne, a magyar kormánynak nincse­nek ilyen szándékai - emelte ki Kovács László. Megkérdeztük a külügymi­nisztert arról a brüsszeli üzenet­ről is, amelyben - értesüléseink szerint - az EU elzárkózik a délszláv válságról rendezendő budapesti konferenciára vonat­kozó Horn-kezdeményezéstől. Kovács László elmondta: szerda reggel fogadja az EU-trojka képviselőit, akik átadják a brüsszeli üzenetet. Ez lehet le­vél, de elképzelhető a szóbeli vá­lasz is. Tartalmát csak az át­adáskor ismeri meg a miniszter. Ritecz Miklós Horn és Meciar szűk körben ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mindkét oldalról elhangzott előzetesen, hogy a megbeszélést rendkívül szűk körűre tervezik. Emlékeztetőül: a miniszterelnö­kök legutóbbi, az ausztriai Rusztban július elején rendezett találkozóján magyar részről Göbölyös Gábor, a kormányfő külpolitikai tanácsadója és Bo­ros Jenő pozsonyi nagykövet vett részt, a szlovák vezető mel­lett pedig Anna Nagyová kabi­netfőnök és Eva Mitrová buda­pesti nagykövet foglalt helyet. Nevezettek feltételezhetően most is részt vesznek a kor­mányfői véleménycserén, amely várhatóan ma ér véget. Ami a tartalmi kérdéseket il­leti, a kétoldalú kapcsolatok ügyei között nyilván kiemelt helyen szerepel a szlovák rész­ről mindmáig nem ratifikált alapszerződés, s emellett a nem­zeti kisebbségeket foglalkozta­tó témacsoport. Horn már ko­rábban jelezte, hogy a szlová­kiai nyelvtörvénytervezettel kapcsolatban lesznek kérdései, Meciar pedig egy pénteki rádió­­nyilatkozatában azt húzta alá, hogy bármiről hajlandó tár­gyalni. A bilaterális gondok mellett a mindkét ország számára egy­aránt fontos nemzetközi kérdé­sek áttekintése is valószínű. Itt az euroatlanti szervezetekhez történő felzárkózáson túl a sző­kébb környezet, elsősorban a visegrádi országok közötti kap­csolattartás aktualitásai kerül­hetnek terítékre. A magyar és a szlovák miniszterelnök ugyanis szeptember 11-én ismét látja egymást: a visegrádiak gazda­sági szerveződése, a CEFTA csúcstalálkozóján vesznek részt a csehországi Brnóban. F. J. Gy. A román oktatási törvény tesztje BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL A román-magyar alapszerződés véglegesítésében tapasztalható huzavonáért nem a román fél a felelős - jelentette ki tegnap Bukarestben Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke, aki egy személyben a fő román kor­mánypártnak is ügyvezető elnö­ke. Nastase az EBESZ kisebbsé­gügyi főbiztosával, Max van der Stoellal találkozott. A román politikus szerint az új román oktatási törvény elfogadásának és a nyomában támadt nézetel­téréseknek nem lehet semmi­lyen hatása az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra, hi­szen „a román fél elfogadta a magyar fél kéréseit, beleértve az 1201-es ajánlásra való utalást is azzal a feltétellel, hogy annak olyan értelmezést adjanak, ami megfelel az európai normák­nak”. Hozzáfűzte: ha a alap­­szerződés véglegesítése és alá­írása halasztódik, ez nem a ro­mán fél hibájából történik. Van der Stoelt tegnap fogad­ta a román kormány főtitkára is, aki a Vacaroiu-kabinet mel­lett létrehívott nemzeti kisebb­ségi tanács koordinátora. A Vio­­rel Hrebenciuckal folytatott megbeszélés után az EBESZ- főbiztos úgy nyilatkozott, hogy az új román oktatási törvény „teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek”, de egyszersmind hangoztatta: to­vább kell fejleszteni a román politikai intézmények és a nem­zeti kisebbségek közötti párbe­szédet. Az EBESZ-főbiztos egyébként hétfői megérkezését követően már hosszas megbe­szélést folytatott az RMDSZ ve­zetőivel. Funar fogdával fenyeget Mindazon magyarokat, akik Kolozsváron az elkövetkező na­pokban tüntetni merészelnek a román tanügyi törvény ellen, rabszállító kocsikkal visszük a szamosújvári börtönbe - jelen­tette ki a bukaresti Mediafax hírügynökség szerint Gheorghe Funar, Kolozsvár ultranaciona­lista polgármestere, a Románok Nemzeti Egységpártja elnöke. A polgármester hangsúlyozta: Kolozsváron nem engedélyez semmiféle tüntetést vagy egyéb megmozdulást a tanügyi tör­vénnyel szemben. Egyben utasí­totta a kolozsvári tanfel­ügyelőséget, hogy a város ma­gyar iskoláiban tiltsa be a fel­iratkozásokat azok részéről, akik a hét végi, szeptember 2-ra ter­vezett székelyudvarhelyi polgári fórumra kívánnak utazni, ami­kor a romániai magyar lakosság képviselői fejezik ki elégedetlen­ségüket a román oktatási tör­vény diszkriminatív előírásaival szemben. Funar személyesen meghívta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, aki ro­mániai látogatáson tartózkodik Bukarestben, hogy vegyen részt a bécsi döntés 55. évfordulója al­kalmából Kolozsváron tervezett szerdai megemlékező rendezvé­nyeken, mert akkor „közvetle­nül szerezhetne tudomást” arról, hogy „az RMDSZ-tagok szülei és nagyszülei” milyen gaztette­ket követtek el a románság és a zsidóság százezrei ellen. Amerikai milicisták félelmei A louisianai békepartnerségi hadgyakorlat kézzelfogható bi­zonyítékát adta az egykori vas­függöny végleges leomlásának, ám a The Washington Post sze­rint miközben a „régi félelmek elhaltak, helyükbe újak lép­tek”. A lap keddi számában azt írta, hogy az idegen csapatok látványa riadalmat ébresztett a helyi jobboldali milíciákban, amelyek paranoiás félelemmel hirdetik, hogy nemzetközi összeesküvés készül az Egyesült Államok ellen a washingtoni kormány megbuktatására. A milíciák arra intik híveiket, hogy legyenek éberek, mert az új világrend „kormánya” kül­földi csapatokat fog amerikai földre vezényelni, elképzelhe­tően az ENSZ zászlaja alatt. Leltár A koalíciós feszültség az utóbbi napokban egy korábban nehezen elképzelhető stádiumba ju­tott. Erről szólnak a formális és informális csa­tornákon érkező hírek. A jelenlegi helyzet kialakulását nem azért volt nehéz el­képzelni, mert eleve ki lehetett vagy ki kellett egy ilyen for­dulat lehetőségét zárni. A koalíció a kezdetektől tehertéte­lekkel működik. Sokféle tehertétellel, de talán a személyi konstelláció jelölhető a legmarkánsabbnak. Azt pedig aránytalannak kellett és kell minősíteni, hogy éppen ennek okán dőljenek el olyan méretű ügyek, mint a kormánykoalí­ció sorsa. Márpedig most ez látszik lehetségesnek. Ha netán így lenne, úgy a rendszerváltozás óta a magyar politikai elit második nagy bukása következne be, szinte függetlenül attól, hogy pártállás, hovatartozás szerint kit milyen oldalról, kit milyen fokon érintenek a változások, és kinek milyen szerepe volt benne. A felelősség a jelen megkö­zelítésben egyetemleges, mert a politika eredménycentrikus. Ha bekövetkezne az, amit korábban valószínűtlennek le­hetett, most azonban valószínűnek kell minősíteni, úgy a politikai elit ma hatalmon lévő felének a következőkkel kell egyetemlegesen elszámolnia: 1. El kell számolnia az 1990-es rendszerváltozást követő második újrakezdési reménnyel, az országot (legalábbis an­nak nagyobbik részét) eluraló bizalommal, és az ebben tes­tet öltő felhajtóerőkkel. Bármi következzék, lehet jobb vagy rosszabb, ez a bizalom már rajta van a számlán. 2. El kell számolnia egy húsz év késedelemmel elhatáro­zott drasztikus fordulat elszenvedésében mutatott nagy né­pi türelemmel. Konkrétabban az 1995. március 12-i intéz­kedések (Bokros-csomag) társadalomra gyakorolt összes negatív és megígért pozitív hatásával. Bármi következzék, legyen jobb vagy rosszabb, a társadalom lelki tartalékainak ezzel kapcsolatos vesztesége ugyancsak rajta van a számlán. 3. Ahogy a politikai elit 1994-ben alámerült részének el kellett számolnia a maga részéről­ a konzervatív-nemzeti­­keresztény ideákat ért kiábrándultsággal, ugyanúgy el kell számolnia a politikai elit jelenleg hatalmon lévő részének a baloldali, illetve a liberális értékek most bekövetkező súlyos sérülésével. Bármi következzék, a szocialista-liberális esz­meiség adott párosítása rajta van a számlán. Ez lenne a leltár. Fásultság Nem tudom, mi lesz a koalícióval, de mo­mentán nem is nagyon érdekel. Belefárad­tam a politikába. Elfásultam attól, hogy nálunk folyton ki kell találni mindazt, amit egy tiszta te­kintetű és tiszta kezű hatalom őszintén megmond a társa­dalomnak. Bizonyára nagyon sokan vagyunk, akik nem értjük, miért éppen most robbant ki ez a legújabb koalíciós per­patvar. Olvastam, Orbán Viktor azt mondta a minap: azért, mert nyilvánvalóvá vált, hogy megbukott a Bokros­program. Ez azonban szerintem nem igaz. Igenis jól halad az a folyamat, amelyet tőkefelhalmozásként emlegetnek, és amelynek során a magukat vállalkozónak nevező, priva­tizációt meglovagoló gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek. Mivel a csomagnak eredetileg is ez volt a célja, nem érdemes a bukásáról be­szélni. Az persze előfordulhat, hogy a miniszterelnök mást várt, mint ami végül történt. Őt talán meglepte, hogy amikor igyekezett következetesen képviselni a nehéz szívvel fölvál­lalt sokkterápiát, akkor nemcsak a jobboldali pártok, ha­nem még koalíciós partnere is elkezdte őt balról bírálni. Amikor azonban mindezek a dolgok történtek, nem lett kormányválság. Az csak akkor kezdődött el újra, amikor a pénzügyminiszter hozzá mert nyúlni a főváros számára előnyös önkormányzati támogatási rendszerhez, illetve, amikor a belügyminiszter a miniszterelnök hozzájárulása nélkül beengedett egy csomó civilt a belügyi iratok közé. Ezek után szivárgott ki, hogy Nagy Sándor lenne a gazda­sági stratéga, Kiss Elemér a „koordinációs” miniszter, és Jánosi György médiaügyi államtitkár. Csupa fontos ügy, az SZDSZ számára nem szeretem emberekkel. Vagyis, a miniszterelnök ki akarja próbálni, amit az ellenzéki pár­tok már régóta pedzegettek: kinek az akarata érvényesül a koalícióban. Ezt a belügyminisztériumi ügyet, amely ismét megron­totta a két kormánypárt közti bizalmat, különösen kiáb­rándítónak találom. Ugyan, mi lehet ott, amit annyira ke­resni kell, illetve ami miatt annyira ideges lett Horn Gyula? Hat évvel a pártállam megroggyanása után még mindig a titkosügynöki akták körül forog a hatalom belső köreinek az érdeklődése? Mi köze ennek az ország jövőjé­­hez? Az elmúlt hetekben dőltek a bálványaim szaporán. El­szomorított, amikor Torgyán József bejelentette, hogy Göncz Árpád 1996-ban le fog mondani, mert az év végéig át kell világítani. A sajtó mérvadó része rögtön védelmébe vette a köztársasági elnököt, de mennyivel hatásosabb lett volna, ha maga az elnök vagy az őt megválasztó kormány­pártok azt mondják: vegyék őt előre az eljárásnál, világít­sák át már a jövő héten, nehogy még valaki gyanakodni kezdjen. Nem hangzott el ilyen javaslat. Bródy János meg Koncz Zsuzsa tulajdonos lett a Hunga­rotonban. Féláron kapták meg­­ egy nemzetközi cég sokkal pénzesebb ajánlatával szemben­­ mint nemzeti tőkések. Ilyenkor az ember először a Ha én rózsa volnék kezdetű le­gendára gondol, aztán a „négyigenes” népszavazás rek­lámkampányára, aztán arra, mi lett Szörényi Leventéből, és nagyon-nagyon szomorú lesz. Az­ eszmények elfogynak, alig van már olyan ember, aki­re föl lehetne nézni. Szeptembertől viszont megy föl a gáz ára, hogy legyen profitja a majdani külföldi tulajdonos­nak. Év végére kétszáz forint felett lesz az élő sertés kilója. Megszüntetik az aktív ágyak nagyobb részét a deszki tüdő­kórházban, miközben ismét terjed a tbc. A kisvárosi rend­őrkapitány szeme előtt vernek össze valakit a lánya disz­kójában. Ezek is fontos ügyek volnának, de változtat-e rajtuk a miniszterelnök legújabb kompromisszumos javaslata? Tanács István 1.% -a . Merénylet Sevardnadze ellen Nagy erejű robbanás rázta meg kedd délután a grúz parlament épületét - jelentette az AFP és a Reuter. A robbanásban öt ember könnyebben megsérült, köztük Eduard Sevardnadze államfő. A gépkocsiba rejtett pokolgép robbant az épület mögött. Ra­­maz Sakvarelidze elnöki szóvi­vő közölte, hogy a detonáció következtében szétrepülő üveg­szilánkok sebesítették meg Se­­vardnadzét. Sakvarelidze sze­rint a robbantásos merénylet célpontja az elnök volt. A detonáció húsz perccel az­előtt történt, hogy az elnök ün­nepélyesen aláírta volna az­­or­szág új alkotmányát a parla­mentben, amelyet múlt csütör­tökön fogadtak el a törvényho­zók.

Next