Népszabadság, 2000. április (58. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

32 oldal Ma: Hétvége , 2000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT ORSZÁGOS NAPILAP LVIII., 77. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái közel a hét százalék Tavaly 4,5 százalékkal nőtt a bruttó ha­zai termék. A magyar GDP bővülési tempója 1999 utolsó negyedévében az eddigi leggyorsabb volt: 5,9 százalék. A gépipar és az export mellett a lakossági fogyasztás növekedése is húzóerő. Szakértők szerint az első negyedévben a hét százalékot is elérheti a gazdasági nö­vekedés üteme. 11. oldal Márciusi történelem: kiválasztások Putyin minden bizonytalanság, eljöven­dő hatalmának tisztázatlan, szándékosan homályos és részben aggasztó lehetősé­gei ellenére megkapta ez előlegezett bi­zalmat. 6. oldal Mészá­roskutyá­k, kutyamészárosok A rotweilereket „feltalálóik”, a németek mészároskutyának nevezték. Ellenük és általában a kutyák ellen fordult a köz­hangulat. Ügyesen pacsizó kutya nem kap munkát. 25. oldal Kitört Helyi idő szerint péntek délután Hokkai­do szigetén kitört az Uszu vulkán. A tűz­hányó már napok óta füstölt, csütörtö­kön és tegnap 11 ezer embert evakuáltak körzetéből. 18. oldal Rijekában ölték meg a Margit-kert vezetőjét A magyar hatóságok ma már biztosak abban, hogy az 1993-ban nyomtalanul eltűnt Bökönyi Tibornak, a Rózsa­domb lábánál lévő Margit-kert étte­rem egykori vezetőjének a holttestét találták meg négy évvel ezelőtt Hor­vátországban. A vállalkozót a horvát rendőrség közlése szerint Rijeka kö­zelében meggyilkolták. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népszabadság értesülése szerint je­lenleg sem a magyar, sem a horvát ható­ságok nem nyomoznak Bökönyi Tibor­nak, a Margit-kert étterem hét évvel ez­előtt rejtélyes körülmények között eltűnt vezetőjének ügyében. Annak ellenére, hogy a hatóságok ma már biztosak ab­ban: az ő holttestét találták meg hét év­vel ezelőtt Rijeka mellett egy erdőben. Bökönyi Tibort családja és munkatár­sai 1993. szeptember 30-án látták utoljá­ra. Az előző nap pénzt vitt a Gugger-he­­gyen épülő új házán dolgozó munkások­nak, majd 30-án egész nap az étterem­ben dolgozott. Senkinek sem említette, hogy utazni készül. Amikor utoljára lát­ták, sportosan volt öltözve, és nem tűnt idegesnek. Igaz, eltűnése után többen el­mondták a nyomozóknak: „az utóbbi időben Bökönyi több barátjának is elpa­naszolta, hogy megfenyegették, és fél”. Rijekában... folytatás a 19. oldalon Ismét éhínség fenyegeti Afrikát Mongóliában pásztorok tízezreinek létalapja semmisült meg a télen HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Megismétlődhet a tizenöt évvel ezelőtti afrikai éhínség, ha nem érkezik sürgősen több százezer tonna élelmiszersegély a fekete kontinens északkeleti „szarvára” - figyelmeztetnek az ENSZ és a nemzetkö­zi segélyszervezetek illetékes vezetői. A világszervezet élelmezési programjának (WFP) igazgatója szerint az idei aszály súlyosabb, mint az 1980-as években volt. Akkor egymillió ember veszítette életét, s a fejlett országok az „Észak szégyene­ként” aposztrofált katasztrófa nyomán ünnepélyesen megfogadták: nem enge­dik, hogy megismétlődjön a tömeges éhezés Afrikában vagy a világ bármely más pontján. Most az ENSZ szerint több mint 12 millió embert fenyeget a száraz­ság a legkritikusabbnak ítélt hét északke­let-afrikai országban, és további négymil­liót Tanzániában, Burundiban és Ruandá­ban. Kofi Annan, a világszervezet főtitká­ra csütörtökön különleges követi meg­bízatással ruházta fel Catherine Bertinit, a program igazgatóját, akinek a helyszín­re kell utaznia, hogy ott mérje fel, milyen segítségre van szükség. Az Egyesült Ál­lamok és az Európai Unió kész nagy mennyiségű élelmiszert juttatni az éhség­övezetekbe, de óriási erőfeszítésekre lesz szükség, hogy megoldják a logisztikai feladatokat. Ráadásul a legkritikusabb helyzetben lévő Etiópia és Eritrea hadban állnak, ami megakadályozhatja, hogy időben eljusson a segítség a lakossághoz. Katasztrófa fenyeget eközben az ázsiai Mongóliában is. Ott a nomád pásztorok tömegei kerültek vészhelyzetbe annak nyomán, hogy a rendkívül kemény tél kö­zel kétmillió állatot pusztított el. A Nem­zetközi Vöröskereszt a héten ezért idén már a második segélyakcióját hirdette meg a pásztorok megmentésére. Több mint négymillió svájci frank készpénz, il­letve élelmiszer összeadásával számol­nak. Ebből 35-40 ezer leginkább rászo­rult emberen szeretnének segíteni egy éven át. Ilyen súlyos természeti kataszt­rófa utoljára 1944-ben érte Mongóliát — nyilatkozta Amardzsargal mongol mi­niszterelnök a minap a BBC-nek. Részletek a 2. oldalon Archív kép egy Kenyába menekült etióp családról fotó: mti/epa - Alexander Joe Szegényebb helyen magasabb lakbér Attól függ, hol van: lehet lakást bérelni havonta és négyzetméterenként 60-70 forintért, és lehet 125-ért is. Az önkor­mányzatok vagy túl vannak a draszti­kus lakbéremelésen, vagy készülnek arra, hogy megtegyék. A lakásbérlők egyesülete 150 forint körüli havi négy­zetméter bérletet tart elfogadhatónak. A helyhatóságok több helyütt perben­­haragban állnak bérlőikkel. TUDÓSÍTÓNKTÓL A Lakásbérlők és Lakók Egyesülete (Labe) azt szorgalmazza, hogy az önkor­mányzatok az épület állapotával és a rá­fordításokkal arányosan állapítsák meg a lakbéreket. A gyakorlatban az történik ugyanis - mondta Battha Pál, az egyesü­let elnöke -, hogy például Budapesten a helyhatóságok anyagi helyzete dönt: a gazdagabb kerületek kevésbé, a szegé­nyebbek magasabbra emelik a lakbére­ket. Ezzel éppen a szegényebb családok­ra hárítanak nagyobb terhet. Azoknak, akik méltánytalannak érzik az emelés mértékét, az érdekképviselet azt tanácsolja: a korábbi lakbért fizessék, és várják meg a bírói ítéleteket. A lakás­­törvény a felek megegyezésének hiányá­ban ugyanezt írja elő. A lakónak annyi „előnye” van az önkormányzattal szem­ben, hogy nem neki, hanem az önkor­mányzatnak kell a bírósághoz fordulnia. A Labe „polgári engedetlenséget” szor­galmaz például Szentendrén, ahol április 1-jétől közel négyszáz család esetében négy-ötszörös emelést szeretne az önkor­mányzat - tájékoztatott az elnök. A Labe a vitás esetekben a társasházi - víz- és csatornadíj nélküli - közös költség mértékét ajánlja támpontnak. Ebből kiin­dulva az összkomfortos lakások esetében jelenleg a négyzetméterenkénti száz fo­rint körüli lakbér volna elfogadható or­szágszerte - vélte Battha Pál, aki százöt­ven forintnál húzta meg azt a határt, amely felett már túlzott a lakbér. A Városkutatás Kft. munkatársa, Ge­­rőházi Éva úgy tapasztalta, hogy az ön­­kormányzatok igyekeznek differenciálni a lakbéreket. A megyeszékhelyeken ti­pikus megoldás a komfortfokozat és a piaci értéket tükröző zónák szerinti be­sorolás kombinálása. A nagyvárosokat általában három-négy zónára osztják fel. Az önkormányzati bérlakások többsége továbbra is szociális szempontok alap­ján kiutalt bérlemény. A havi lakbér négyzetméterenként 15-20 forinttól in­dul, és a minőségtől, a komfortfokozat­tól, valamint az elhelyezkedéstől függő­en 150-160 forintig terjed. Ezek az ösz­­szegek jó esetben is csak az ingatlan fenntartását fedezik, nem tartalmazzák a felújítás költségeit; ez lényegében azt je­lenti, hogy önköltségi áron lakhatnak benne a bérlők - fejtette ki a kutató. Tizenegy... folytatás az 5. oldalon ­ Újabb vizsgálat az egészségbiztosítónál Visszaélésekre gyanakodnak az alternatív betegszállítók elszámolásánál MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vizs­gálja az alternatív betegszállítók tevékenységét - erő­sítette meg az OEP egyik illetékese a lapunkhoz érke­zett névtelen bejelentésben foglaltakat. Az alternatív betegszállítóknak tavaly csaknem egymilliárd forintot fizetett ki a pénztár, és a lapunkhoz eljuttatott levél szerint az elszámolt teljesítmények növekedéséhez sem az egészségügyi miniszter, sem az OEP vezetője nem járult hozzá. Egyébként a pénztár vezetőinek az keltette fel a gyanakvását, hogy a szállítási teljesít­mény egyetlen esztendő alatt csaknem kétszeresére nőtt. A bejelentő szerint nem kizárt, hogy az egészség­­biztosító egyes munkatársainak vétkes mulasztása mi­att kerülhetett sor a túlzott kifizetésekre. Az OEP illetékese megerősítette a vizsgálat tényét, arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy a pénztár munkatársait terheli-e felelősség. Az viszont kétség­telen, hogy tavaly jelentősen nőtt a betegszállítók ál­tal elszámolt teljesítmény, így a nekik kifizetett ösz­­szeg is. Ennek az egyik oka az lehet, hogy sokan in­dokolatlanul veszik igénybe a biztosító által támoga­tott betegszállítást. Az sem zárható ki azonban, hogy a vállalkozók fiktív teljesítményt is elszámoltak. Éppen ezért kérdéses, hogy célszerű-e több száz be­tegszállításra szakosodott vállalkozással szerződést kötni. A vizsgálat során most valamennyi elszámolt tételt ellenőrzik, és igyekeznek tisztázni a személyes felelősség kérdését is. A parlament 1995-ben már folytatott vizsgálatot az alternatív betegszállítással kapcsolatban, akkor súlyos hiányosságokat tártak fel, és százmilliós jogosulatlan kifizetést sem tartottak kizártnak. Az egészségbiz­tosítási önkormányzat vezetői akkor elismerték a hiányosságokat, de azt hangoztatták, hogy kényszer­­helyzetben voltak, mert az Országos Mentőszolgálat nem jutott el mindenhová. A biztosító egyébként már 1992-ben kapott jelzéseket erről. M3-as: Polgár sem tud semmit TUDÓSÍTÓNKTÓL Semmit nem tud az M3-as autópálya Fü­zesabonytól Polgárig terjedő új szakaszá­nak megvalósításáról a két érintett tele­pülés önkormányzata. Oláh József, Pol­gár polgármestere azt mondta: a képvise­lő-testület megbízta, hogy keressen vala­kit, aki tájékoztatást tud adni a készülő beruházásról. A képviselők elsősorban arra volnának kíváncsiak, hogy pontosan hol valósul meg az autópályát és a várost összekötő út csatlakozása, mert azt sze­retnék, ha az ipari park mellett lenne. Most annyit tudnak: a város déli határától három kilométerre húzódik majd a sztrá­da, amelyről egy levezető út vezet a vá­rosba. Egy hónappal ezelőtt megtörténtek a kisajátítások, a földtulajdonosokkal tár­gyaltak az illetékesek, de ebbe nem von­ták be az önkormányzatot. Oláh József nem titkolta: az autópálya gazdasági fej­lődést hozhatna a városnak, a tervezett ipari park iránt máris nőtt az érdeklődés. Füzesabony jegyzője, Zelei József is azt mondta: a város önkormányzatát sen­ki sem kereste meg, és nem tájékoztatta az új autópálya-szakasz építéséről. Sze­retnék, ha minél hamarabb elkezdődne a beruházás, mert az M3-as füzesabonyi le­hajtója nagy terhet ró a városra. A cso­mópont - amely eredetileg nem erre a célra létesült - túlterhelt ugyanis, a nagy forgalom a város úthálózatát rongálja. A jegyző hozzátette: a füzesabonyiak remé­lik, hogy a munkálatok során nem a város útjait veszik majd igénybe a munkagépek és az építőanyagot szállító fuvarozók. Részletek a 11. oldalon A Mol megszerezte a szlovák olajcéget Lapunk értesülései szerint napokon be­lül hivatalosan is bejelentik, hogy a Mol megszerezte a szlovák nemzeti olajtár­saság, a Slovnaft többségi tulajdonré­szét. Tőzsdei információk szerint a ma­gyar cégnek 150 millió dollárjába kerül az adásvétel, s az adóssággal küzdő, korszerűsítésre szoruló olajvállalatba to­vábbi 300-350 millió dollárt kell befek­tetnie. Egyelőre nem tudni, miből fedezi mindezt a Mal. A Slovnaft tavaly csak­nem kétmilliárd koronás veszteséggel zárt. Mindez annak ellenére következett be, hogy a cég bevételei 7,5 milliárd ko­ronával nagyobbak voltak, mint 1998- ban. A hazai értékpapírpiac Slovnaft­­lázban ég, a Mol-papírok kereskedését a kibocsátó kérésére felfüggesztették. Részletek a 12. oldalon

Next