Népszabadság, 2000. április (58. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Ismét éhínség fenyegeti Afrikát Van elég segélyfelajánlás, de az élelmiszer eljuttatása akadozhat Megismétlődhet a tizenöt évvel ezelőt­ti afrikai éhínség, ha nem érkezik sür­gősen százezer tonnányi élelem Etió­piába és legalább kétszer ennyi a szomszédos országokba. Az ENSZ azonnali segítséget sürget, mert az aszály közvetlenül fenyegeti 12 millió ember életét. A szakértők szerint ve­szélyeztetett három kelet-afrikai or­szág - Tanzánia, Ruanda és Burundi - is, így a külföldi élelmiszersegély­­szükséglet elérheti akár az egymillió tonnát is. Az EU központjában is tisz­tában vannak az afrikai élelmiszer­­hiánnyal, és készek hozzájárulni azok enyhítéséhez. MUNKATÁRSAINKTÓL Az ENSZ-főtitkár különmegbízottat küldött „Afrika szarvára”, hogy felmér­je, hogyan lehet megállítani a pusztító éhínséget - jelentette washingtoni tudó­sítónk. Az Egyesült Államok négyszáz­­ezer tonna élelmiszert ajánlott fel az érintett északkelet-afrikai országoknak, s az első szállítmányok állítólag repülő­gépen hamarosan meg is érkeznek, de enyhülést csak az áprilisban odaérő első 85 ezer tonnás hajószállítmány hozhat. Etiópiában nyolcmillió ember éhezik a három éve tartó aszály miatt. A világ­­szervezet és a nemzetközi segélyszerve­zetek képviselői arról számolnak be, hogy naponta tucatjával pusztulnak a gyermekek az éhségtől és az ezzel kap­csolatos betegségek következtében Etió­piában, valamint a szomszédos Szomá­liában is. Emellett öt másik ország — Eritrea, Szudán, Kenya, Uganda és Dzsibuti — lakossága is közvetlen ve­szélyben van a súlyos aszály következ­tében. Az ENSZ 190 millió dollárt akar ösz­­szegyűjteni egyedül Etiópia számára. Eddig az összeg felére sikerült ígéretet kapnia Kofi Annan főtitkárnak. Az Európai Unióban is tisztában van­nak a súlyos helyzettel. Amint egy brüsszeli szóvivő a Reuters jelentése sze­rint elmondta, készek hozzájárulni a ré­giót sújtó éhínség enyhítéséhez, a ka­tasztrófa elhárításához. Az EU tisztség­­viselői szerint az unió, az ENSZ, a nem­zetközi segélyszervezetek és az USA máris elegendő élelmiszersegélyt aján­lottak fel a térség számára, hogy elkerül­hető legyen a tizenöt évvel ezelőtti ka­tasztrófa megismétlődése. Akkor az éhínségnek egymillió áldozata volt. A veszély ma sem kisebb, de - állítják az EU-ban - ezúttal a nemzetközi közösség felkészült. Szakértők szerint a segélyfel­ajánlásokkal nincs gond, az élelmiszerek idejekorán való eljuttatása a rászorulók­hoz azonban gyakran nemcsak logiszti­kai, hanem a helyi háborúk (például az eritreai), a bürokrácia és a korrupció aka­dályaiba ütközik. AFRIKA: 16 MILLIÓ EMBERT FENYEGET A SZÁRAZSÁG Népszabadság-archím NÉPSZABADSÁG-grafika Katasztrófahelyzet Mongóliában Az idei tél megtizedelte a puszták állatállományát A Nemzetközi Vöröskereszt (IRCC) a héten újabb - idén már második - se­gélyakcióját hirdette meg a mongóliai puszták vészhelyzetbe került nomád pásztorainak a megmentésére. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az IRCC csütörtöki felhívása több mint négymillió svájci frank készpénz, illetve élelmiszer összeadásával számol, ebből 35-40 ezer, leginkább rászorult ember gondján szeretnének enyhíteni egy évig. A Mongol Vöröskereszt húszezer em­bernek juttatott már el élelmiszerse­gélyt, ám az ENSZ becslése szerint mintegy félmillió állattartót érintett a természeti katasztrófa, s az éhezés ve­szélye egy évig számos körzetben fenn­áll majd. Nomád állattartással foglalko­zó családok tízezrei váltak nincstelenné az idei hosszú és szokatlanul kemény té­len: közel kétmillió állat - ló és juh - pusztult el, mert nem jutott táplálékhoz a vastag és jéggé fagyott hóréteg miatt. A szakértők további állathullással számol­nak a késői tavasz beálltáig, amely rend­szerint száraz, és ezért nem várható, hogy enyhítene a tragikus helyzeten. A tavaly nyári szárazság már részben elő­revetítette a katasztrófát Mongóliában, ahol a korábbi években az állatállomány 33 millióra gyarapodott, megélhetést biztosítva a 2,5 milliós lakosság egyhar­­madát kitevő pásztoroknak. A havazás tavaly szokatlanul hamar érkezett, októberben már összefüggő hótakaró fedte az ország nagy részét. A hőmérő higanyszála hónapokon át mí­nusz húsz-harminc fok körül állt be. Az ulánbátori kormány 13 tartomány 171 járását nyilvánította katasztrófa sújtotta övezetnek, ahol a lakosság egyötöde él. Van olyan tartomány, ahol az állatállo­mány egynegyede elpusztult. A károkat közel egymilliárd dollárra becsülik. Ilyen súlyos természeti katasztrófa utoljára 1944-ben érte Mongóliát - nyi­latkozta Rincsinniamín Amardzsargal miniszterelnök a napokban a BBC-nek. Szerinte a nemzetgazdaság legalább négy-öt évig szenvedni fogja a követ­kezményeket. Miközben - hozzátehet­jük - a mongol gazdaság még mindig nincs túl a szocialista tervgazdálkodás­ból a piacgazdaságra való átmenet ne­hézségein. A nomád pásztorok a kom­munista érában részesültek a kormány központosított támogatásából, így oltó­anyagokból. „Még nem tanulták meg a saját erőből való fennmaradást a ma­gántulajdon alapján” — mondja a mi­niszterelnök, aki az idei téli katasztró­fával szemben a megoldást a nomád pásztorkodásról az intenzív, istállós, farmergazdaságokra való áttérésben látja. Idén általános választások lesznek Mongóliában, s nem kevesen véleked­nek úgy, hogy a drámai helyzet az exkommunisták esélyeit erősítik. Ortutay L. Gyula Tehéntetem a mongóliai pusztán fotó: reuters - írja halasz Visegrádiak hétvégéje Hertfordshire-ben LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Egyedülálló kezdeményezésként Keith Vaz, brit államminiszter informális két­napos találkozóra hívta meg négy kö­zép-európai kollégáját a hertfordshire-i Hanbury-kúriába. A téma az EU bőví­tése. A vendégek brit befektetőkkel és a londoni polgármesterrel is találkoztak. Keith Váz a sajtó előtt elmondta: or­szága kiemelt jelentőséget tulajdonít a bővítésnek, és minden erőfeszítést meg­tesz, hogy sikerüljön tartani az EU kor­mányközi konferencia befejezésének ez év végi határidejét. A szigetország elkö­telezettségének jele, hogy újabb 120 ezer fontot biztosít a visegrádi országok­ból érkezett diákok nagy-britanniai ok­tatásának támogatására, így 2000-ben az odaítélt állami ösztöndíjak összege eléri az egymillió fontot. Magyarország 38 millió fontban részesült 1989 óta a Know How Fundból, és tízezer font ster­­linges gyorssegélyt kapott a brit kor­mánytól a tiszai ciánszennyezés okozta környezeti károk elhárítására. A magyar külügyi államtitkár szerint a brit államminiszter meghívásával elis­merte, hogy ezek az országok jól halad­nak a csatlakozáshoz vezető úton. Né­meth Zsolt elmondta, a magyar kormány jól körülhatárolt saját stratégiáját követi és nem gondolja, hogy a visegrádi orszá­gok között az információáramlás jelen­legi keretét meg kellene haladni az in­tegráció során. Magyarország üdvözli a differenciálás Helsinkiben elfogadott el­vét. A visegrádi országok együttműkö­dése ettől függetlenül fontos tényező. A cseh és lengyel külügyi államtitkár is ar­ra utalt, hogy nem kell feltétlenül ra­gaszkodni a visegrádiak egyidejű felvé­teléhez, hiszen a kívül rekedtek belülről történő támogatása is hasznos lehet. R. Hahn Veronika Putyin: Nem lesz koalíció Oroszország új elrettentési stratégiát követ Moszkvában nem lesz koalíciós kor­mány - erősítette meg Vlagyimir Putyin államfő, aki a reformok és a piacgazdaság folytatását ígéri. Orosz­országban közben új elvek alapján ha­tározták meg az elrettentés feladatát. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Oroszországban kizárható a klasszikus értelemben vett koalíciós kormány meg­alakítása, de az új kabinetbe bekerülhet­nek különböző politikai erők képviselői is - jelentette ki tegnap Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő. Az orosz ka­binet az alkotmány előírásainak megfe­lelően Putyin május eleji beiktatásakor automatikusan benyújtja lemondását. Az orosz ügyvezető elnök, kormányfő Sznyezsinszkben, a Cseljabinszk-70 nukleáris kutatóközpontban lényegében megerősítette a Jelcin-korszak gyakorla­tának folytatását. Hangsúlyozta: a cél a piacgazdaság megszilárdítása. Putyin megerősítette: Oroszország stratégiai érdeke a nukleáris elrettentő erő „hatékonyságának növelése”, de szó nincs az atomarzenál bővítéséről. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter ugyanakkor olyan műszaki megoldásokat sürgetett, amelyek segítségével semlege­síteni lehet a hadászati egyensúly meg­bomlását, ha az Egyesült Államok „fel­mondja a rakétaelhárító védelmi rendsze­rek korlátozásáról kötött ABM- szerződést”. Az orosz nemzetbiztonság fenyegeté­sének veszélyeire hívta fel a figyelmet Szergej Ivanov is. Az orosz nemzetbiz­tonsági tanács titkára lapinterjújában is­mertette a közelmúltban elfogadott biz­tonságpolitikai koncepció új elemeit. Az új terv kulcsfontosságúnak tartja Orosz­ország gazdasági érdekeit, és kiemelt feladatként kezeli a katonai és hadiipari reformokat - jelentette az MTI. Ivanov utalt arra, hogy Oroszország fejlődésének jelenlegi szakaszában a bel­ső fenyegetések a meghatározóak, bár lé­tezik külső veszély is. A Nyezaviszimaja Gazetában a külső fenyegetések közül kiemelte, hogy a nemzetközi életben mind nagyobb szerephez jut az erő alkal­mazása. A problémák között említette, hogy Oroszország és az Egyesült Álla­mok leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési politikájában eltérések mutatkoznak, Moszkva más országok részéről nem ta­pasztal megfelelő lépéseket a hideghábo­rú lezárására, és példátlan módon meg­nőtt a nemzetközi terroristák aktivitása. Az új tendenciákat figyelembe véve határozták meg Oroszország helyét és szerepét a globális és regionális problé­mák megoldásában, valamint a FÁK- országokkal való együttműködést is. Teljesen új elvek alapján határozták meg az elrettentés feladatát a nukleáris és ha­gyományos eszközökkel vívott háborúk megakadályozása érdekében. A haderő­­reform részeként az orosz belügyi csa­patokat „szövetségi gárdává” alakítják át, amelyek regionális parancsnoksá­goknak lesznek alárendelve. Az orosz erők hajtóvadászatot folytatnak a dél-csecsenföldi he­gyekben az egyik orosz belügyi konvojt tőrbe csaló muszlim fegy­veresek után, de egyelőre nem ju­tottak az eltűnt orosz rendőrök nyomára. Az összetűzésben négy orosz rendőr meghalt, 39-en eltűn­tek — írja az MTI. Kivizsgálják az Echelon-botrányt Tovább gyűrűzik az Echelon műholdas megfigyelőrendszer körüli botrány: az Európai Parlament képviselői elérték, hogy az EU fő döntéshozó szerve, a Mi­niszterek Tanácsa is napirendre tűzze a lehallgatássorozatot. Ezzel végképp meghiúsultak az Echelon-ügy eltusso­­lására tett kísérletek. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által kiépített nemzetközi megfigyelő­hálózatra eleve az euroképviselők hívták fel a figyelmet, miután megvitatták egy brit újságíró, Duncan Campbell jelenté­sét. E szerint a műholdas rendszert ipari kémkedésre is felhasználták, s bár ezt a britek és az amerikaiak is tagadják, több EU-tagállam a felháborodását fejezte ki. Brüsszelben az Európai Bizottság mindig is vonakodott attól, hogy az EU- intézmények szerepét és felelősségét fe­szegessék az Echelon-ügyben, ám ezt végül nem lehet kikerülni. A portugál soros elnökség nevében Fernando Gomes belügyminiszter - az Európai Parlament képviselői előtt - bejelentette, hogy a meglehetősen kényes esetet má­jusban a Miniszterek Tanácsa is megvi­tatja. Gomes „elvben elítélte” az Echelont, ha azt valóban kereskedelmi kémkedésre használták. A 626 euroképviselő közül 171-en parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kérték, de erről csak az Európai Parla­ment áprilisi plenáris ülésén szavaznak. A képviselőket különösen feldühítette, hogy a lehallgatásokban az egyik EU- tagállam, Nagy-Britannia is közreműkö­dött. Egy brit munkáspárti honatya „őrült képzelgésnek” nevezte a vádakat, és egyetértett a londoni kormány érvelé­sével, miszerint biztonsági okokból semmit sem lehet mondani az Echelon által elfogott információkról. Az Európai Bizottság információs tár­sadalomért és vállalatokért felelős tagja, Erkki Liikanen mindenesetre arra biztat­ta az európai cégeket, hogy a kódolási technikák bevetésével védjék magukat. Ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy európai vál­lalatok érdekeit is sértette az Echelon­­rendszer. Pócs Balázs Svájc újabb „kallódó” bankszámlák adatait teszi közzé HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Svájc újabb több ezer olyan bankszámla adatait hozza nyilvánosságra hamaro­san, amelyek összefüggésbe hozhatók a holokauszttal, miután a Svájci Bankbi­zottság hozzájárult azok közzétételéhez. Ezzel eleget tesznek a számlák felkuta­tására alakult úgynevezett Vek­ker­­bizottság ajánlásainak. Mintegy 5000 olyan számláról van szó, amelyek még léteznek, most talál­tak rájuk, és sok-sok éve nem érdeklő­dött irántuk senki. Ezenkívül olyan kon­tók adatait teszik most közzé, amelyeket valamilyen okból a bankok zártak le, vagy átutaltak a náci hatóságoknak. Kurt Hauri, a Bankbizottság elnöke szerint a döntésük lehetővé teszi, hogy a bankok által részben már átutalt 1,25 milliárd dolláros összegből a New Yorkban kötött megállapodás alapján mielőbb megkezdődhessenek a kifizeté­sek a jogosultak számára. A Bankbizottság ahhoz is hozzájárult - jelentette az MTI -, hogy központi ar­chívumban őrizzék mind a 46 ezer olyan számla adatait is, amelyek a Volcker­­bizottság szerint összefüggésbe hozha­tók a holokauszttal. Ennek az archívumnak az adataihoz a Svájcban létrehozandó, a holokauszt áldozatai igényeinek tisztázásával foglalkozó testület férhet majd hozzá. Távirati Stílusban LEMONDOTT a cseh belügyminisz­ter. Václav Grulich tegnap bejelentette, hogy április 4-én válik meg hivatalából. Indoklása szerint politikai játszma áldo­zatává vált, s ezért távozik tisztségéből. (MTI) ÚJABB FELDERÍTŐCSAPATOKAT küld az Egyesült Álamok Koszovóba, a szomszédos Macedóniába pedig további harckocsikat és lövegeket szállít. Wa­shington a lépést az indokolja, hogy Szer­bia déli részén fokozódott az albán ellen­állók tevékenysége, és ennek nyomán az egész térségben növekszik a feszültség. Koszovóban közben az egyik francia katona agyonlőtte felettesét. (MTI) MEGKÉTSZEREZTE az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa azt az összeget, amelyet Bagdad az iraki olajipar újjáépítésére fordíthat. Az amerikai kezdeményezésre született határozat lehetővé teszi, hogy Irak ezentúl évente 1,2 milliárd dollárt költsön megrongálódott kőolajipari léte­sítményeinek helyreállítására. (AP) BELEHALT SÉRÜLÉSEIBE az a pa­lesztin férfi, akit civil ruhás izraeli határ­őrök sebesítettek meg a Jeruzsálemtől északra fekvő, ciszjordániai Anata tele­pülésnél A lövöldözést azt váltotta ki, hogy a palesztinokat szállító gépkocsi megpróbált keresztülhajtani egy bizton­sági úttorlaszon. (AP)

Next