Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2003. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Athén rendkívüli EU-csúcsot javasol A nyolcak levelét követő megosztottság nyomán Brüsszel a közös külpolitika csődjéről beszél Többrétegű diplomáciai csatározás kezdődött Európában a nyolcak „iraki levele” után. Brüsszeli elemzők szerint a viták tétje nem annyira a háború, hanem a kibővülő és belső reformokra készülő új Európai Unión belüli erővi­szonyok alakítása. A levél okozta uni­ós belválság miatt a soros elnök, Gö­rögország külügyminiszteri, majd csúcstalálkozót javasol a tizenöt jelen­legi, valamint a tíz belépő és a három tagjelölt államnak. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az immár kilenc ország vezetője által aláírt levél tartalmát senki nem kifogásol­ja, de az írás közzétételének tényét és módját sokan bírálják. Az EU soros elnö­ke, Kosztasz Szimitisz görög kormányfő csak a levél megjelenése előtt, Medgyes­­sy Pétertől értesült az egészről, a tizen­ötök biztonságpolitikai főképviselője, Jarier Solana pedig a rádióból. Mindket­ten sértve érzik magukat. Sokak szerint azok az aláírók, akik mostani EU-tagál­­lamot képviselnek, látványosan kiléptek a hétfőn nagy kínnal összehozott, közös uniós álláspontból. Az Európai Bizottság (EB) egyik biztosa úgy véli, hogy az alá­írók, köztük az új tagállamok vezetői is kinyilvánították: nem veszik komolyan a közös külpolitikát, és nem is akarnak ilyet kialakítani. - Ez nagy csalódás, so­kat árt Európának - fakadt ki. Egy másik biztos viszont úgy véli: az első hiba az volt, hogy a görög soros elnökség egyál­talán kierőszakolta a hétfői közös állás­­foglalást, mert ez a trükk csak ideig-óráig tudta leplezni, hogy az európaiak nagyon is megosztottak. E megosztottság oka azonban nem annyira Irak, sokkal inkább az, hogy megkezdődött a kibővülő és reformokra készülő Európai Unió belső erőviszo­nyait átalakító hatalmi harc. A levél csak a brit-spanyol válasz volt arra a „kezdő­lövésre”, amit a német-francia tengely adott le az Irakról múlt héten kiadott kö­zös nyilatkozatával. E nézet hívei szerint a leendő tagállamokból való aláírók (így hazánk is) akarva-akaratlan elkötelezték magukat a brit vezetésű tábor mellett, a francia-német tengellyel szemben. - És ezt mindenki megjegyezte magának - te­szik hozzá, azt sem tartva kizártnak, hogy a csatlakozási szerződés ratifikálási vitái­ban francia, német, belga, holland, svéd és luxemburgi képviselők felhánytorgat­­ják majd az ügyet. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő „rendkívül felhá­borítónak, sajnálatosnak és az európai szolidaritás nyílt megsértésének” minősí­tette a levelet. Finomabban fogalmazva ugyanezt mondták svéd és holland rész­ről (ők nem is voltak hajlandóak aláírni). A holland kormányfő tegnap azt is fel­ajánlotta, hogy közvetíteni fog az európai belső szakadás megelőzésére, vagy leg­alább a tartós károk enyhítésére. Egy bel­ga forrás lapunknak elmondta: az aláírók­nak abban igazuk van, hogy el kell kerül­ni a szakadást Amerikával - de abban nincs igazuk, hogy ezért megéri megosz­tani Európát. A levél fölösleges demonst­ráció volt, Amerika ezzel bizonyítani tud­ja, hogy képes kedve szerint megosztani és befolyásolni az öreg kontinenst. Nagy-Britannia mindenesetre annyira megerősödve érzi magát, hogy eddigi, el­utasító álláspontját feladva beleegyezni látszik, hogy az EU-nak majd legyen kül­ügyminisztere, aki képviseli a közös kül­politikát. Ám nem egy folyamatos felha­talmazás alapján (mint a francia-német terv gondolja), hanem „esetről esetre adott mandátummal". Ez már jó London­nak, hiszen - ahogy egy brüsszeli brit for­rás lapunknak mondta - „a levél megmu­tatta, hogy komoly helyzetekben nekünk több szövetségesünk lesz a kibővült unió­ban, mint a franciáknak és a németek­nek”. Az újoncok egyébként is angol­­szászpártibbak az európai önállóskodásra törekvő Párizs-Berlinnel szemben. A németek lehetnek az ügy legna­gyobb vesztesei - vélik Brüsszelben -, ahol sokan Gerhard Schrödert hibáztat­ják mindenért. A kancellár ugyanis vá­lasztási kampánya hevében túl messzire ment az iraki háború bírálatában, és ki­hívta maga ellen Amerika, valamint az atlantibb európaiak ellenlépéseit. Berlin ráadásul hamarosan magára is maradhat, mert Párizs szükség esetén habozás nél­kül átáll a másik táborba, méghozzá ve­zetőnek - vélekednek. Az uniós belválság láttán az EU soros elnöke, Görögország mérlegeli, hogy két héten belül összehívja a tizenöt mostani, a tíz 2004-ben belépő, valamint a három további tagjelölt (Románia, Bulgária és Törökország) külügyminisztereit. Felme­rült az is, hogy március elején (az Irak el­leni hadműveletek körülbelül ekkor kez­dődhetnek) a huszonnyolcak rendkívüli csúcsértekezletet tartanak. Brüsszelben nagy figyelmet kapott az a tegnapi hír is, hogy felmerült: Németor­szágból áttelepítik Lengyelországba az amerikai támaszpontokat. Ez is igazolná Donald Rumsfeld amerikai védelmi mi­nisztert, aki szerint „Európa súlypontja keletre tolódott”. A lépés azonban ellen­tétes volna a NATO 1999-es bővítésekor Moszkvának tett ígéretével, hogy a szö­vetség nem telepít át bázisokat az új tag­államokba. Füzes Oszkár Cseh vegyifegyver-szakértők indultak tegnap Kuvaitba fotó: reuters - petr josek Tizenkettőre bővült a támogatók köre HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A nyugat- és észak-európai országok többsége bírálta a nyolcakat az Irakkal kapcsolatos közös állásfoglalás közzété­tele miatt, miközben több kelet-európai állam támogatásáról biztosította a nyilat­kozatot. Elsőként, még csütörtök este Mi­kulás Dzurinda szlovák kormányfő csat­lakozott az aláírókhoz, majd tegnap a Vaira Vike-Freiberga lett és Janez Drnovsek szlovén elnök is támogatásáról biztosította a felhívást. Később Ion Ilies­cu román elnök küldött levelet Bush el­nöknek, megerősítve: hazája támogatja az Irak lefegyverzésére vonatkozó ENSZ-határozatot, és szolidáris az Egye­sült Államokkal. Iliescu hangsúlyozta, hogy Románia az Egyesült Államok szö­vetségese a nemzetközi terrorizmus elle­ni küzdelemben. Goran Persson svéd miniszterelnök viszont rossz és veszélyes fejleménynek nevezte a nyolcak levelét. A svéd kor­mány állásfoglalásában ellenezte, hogy Amerika ENSZ-felhatalmazás nélkül megtámadja Irakot, és Anna Lindh kül­ügyminiszter csalódottságát fejezte ki a néhány európai vezető által aláírt felhí­vás miatt. Bírálta az állásfoglalást Jan Peter Balkenende ügyvezető holland kormányfő is, aki szerint a felhívás fel­nagyítja az egység hiányát az európai országok között. A New York Times úgy vélte, hogy az Amerikát támogató levelet aláíró nyolc európai vezető nagy kockázatot vállalt: ha a háború balul üt ki, a mostani ellen­zők kerülnek előnybe. Az amerikai sajtó­ban általános az aggodalom, miszerint Blair - és esetleg az aláírók közül más is - elveszítheti a kormánytöbbséget, amiért felvállalta a népszerűtlen döntést. A Washington Post publicistája, Robert Kagan viszont a másik oldalról közelít: szerinte ha a háború a várt gyors győzel­met hozza, a most bátorságot tanúsító po­litikusok arathatják majd le a babért. Holnap a Vasárnapi Blikkben A titokzatos Antarktiszt magyar expedíció vallatja Jégkorszakul tartanak a kutatók Reklámzenében is Fenyő a király Vegyi fegyverek Európa ellen? DiCaprio menekül Tom Hanks elöl VASÁRNAPI iJfinn «* Németország: válság és elszigetelődés ____________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK____________ A lehető legrosszabbkor jött a nyolcak közös állásfoglalása Gerhard Schröder német kancellárnak. A kormányzó szo­ciáldemokratákra vasárnap két tartomá­nyi választás vár Hessenben és Alsó- Szászországban, és mindkét helyen ellen­zéki győzelem várható. A gazdasági vál­ság miatt egyre nehezebb helyzetben levő szocdem-zöld koalíció a tartományi vá­lasztási kampányban továbbra is a néme­tek háborúellenességére épített, miköz­ben az ellenzék és a sajtó nagy része is ar­ról beszél, hogy Németország egyre in­kább elszigetelődik Európában. A kelet-európaiak viselkedését a dpa azzal magyarázza, hogy 1999-ben ezek az országok nem annyira európai, mint inkább amerikai támogatással lettek NA­­TO-tagok. A Die Welt Paul Lendvai kom­mentárját közli, amely szerint az európai identitásról szóló német-francia fecse­gésnek alig van visszhangja Közép- és Kelet-Európában. A Süddeutsche Zei­tung vezércikke arra a következtetésre jut, hogy a bővítéssel az unió nem euró­paibb, hanem amerikaibb lesz. A német szociáldemokrata politikusok igyekeznek cáfolni az elszigetelődés vád­ját, de még a kormánytagok között sincs egység. Peter Struck védelmi miniszter a Bundestag jogértelmezésének ellent­mondva azt állítja, Berlin nem gördít aka­dályt a németországi támaszpontok, a légtér használata, a csapatszállítások elé, ha Washington az Irak elleni katonai csa­pás mellett döntene. Wolfgang Thierse, a Bundestag elnöke viszont ragaszkodik hozzá, hogy BT-felhatalmazás nélkül nem indítható támadás Irak ellen. Az EOS-Gallup felmérése szerint ez a véle­ménye az EU-ban élők 82 százalékának. Al-Kaida Nápolybanf Nápolyban csütörtökön letartóztattak 28 pakisztáni állampolgárt, akiknél egy tíz­emeletes ház levegőbe röpítéséhez ele­gendő robbanóanyagot, detonátorokat, potenciális célpontokat megjelölő részle­tes térképeket, mintegy száz mobiltele­font és hamis iratokat találtak - közölte tegnap a város ügyészsége. A hatóságok gyanúja szerint az elfogott személyek NATO- és amerikai érdekeltségek elleni merényletekre készültek. Nápolyban ta­lálható az atlanti szövetség déli szárnyá­nak főparancsnoksága. A pakisztániakat a nemzetközi terrorizmussal való együtt­működéssel vádolják. Ezt alátámasztani látszik, hogy az őrizetbe vetteknél talál­tak egy gyanús listát, amely több ezer személy címét tartalmazza a világ külön­böző országaiból. 2001. szeptember 11-e óta több mint száz terroristagyanús sze­mélyt vettek őrizetbe Olaszországban, ám többségüket bizonyíték híján elen­gedték. Legutóbb a múlt héten öt marok­kóit tartóztattak le Velencében. Pogár Demeter Nukleáris csapás az amerikai opciók között A 17-es számú elnöki nemzetbiztonsági direktíva szerint az amerikai csapatok atomfegyverrel válaszolhatnak egy vegyi vagy biológiai támadásra. A dokumentu­mot George W. Bush elnök még szeptem­berben írta alá, ám ezt eddig titokban tar­tották. Most azért tették lehetővé, hogy a Washington Times riportere egy pillantást vessen rá, mert felröppent: Bush engedé­lyezné föld alatt robbanó atomtöltetek bevetését az iraki bunkerek ellen. Az eljá­rás arra utal, hogy Washington - bár nem zárja ki - továbbra is óvatosan kezeli a nukleáris fegyver alkalmazását. A doku­mentum arra is utal, hogy a hidegháború idején alkalmazott „tisztán nukleáris” el­rettentés ma nem elégséges, hagyomá­nyos erőre is szükség van. Bush pénteken többórás tárgyalást folytatott a Fehér Házban Tony Blair brit miniszterelnökkel. Nyilvánvalóan az ira­ki menetrendet egyeztették. Brit források szerint Blair megpróbált még egy kis időt nyerni a hazai és az európai közvélemény meggyőzésére, illetve az ENSZ BT új ha­tározata érdekében. Bush korábban azt mondta, már csak hetek maradtak a dön­tésig. Az amerikai külügyi szóvivő sze­rint a sorsdöntő pillanat február 14-én ér­kezik el, amikor a fegyverzetellenőrök is­mét jelentést tesznek a BT-nek. Az ira­kiak ismét meghívták Hans Blixet és Mo­hamed el-Baradeit, ám ők addig nem haj­landók utazni, amíg Bagdad nem teljesít minden követelést. Ezeket Blair foglalta össze a CNN-nek nyilatkozva: elvárják Iraktól, hogy engedélyezze a fegyver­programokban részt vevő tudósok „felvi­gyázók” nélküli kihallgatását, az ameri­kai felderítőgépek repüléseit, és számol­janak el tételesen az 1998-as leltárban szereplő tömegpusztító fegyverekkel. Az Egyesült Álamok mintegy nyolc­vanezer iraki kurdot fegyverzett fel, hogy felhasználja őket Szaddám Huszein diktá­tor rendszerének megdöntésére. A kur­­dok felfegyverzéséről a Pentagon hivata­losan tájékoztatta a török katonai vezetést is. Az amerikai hadsereg katonái eköz­ben egy bajorországi támaszponton szá­mítógépes szimulációval készülnek fel egy Irak elleni esetleges invázióra. A Pentagon jelentése szerint jelenleg 90 ezer amerikai katona tartózkodik az öböl térségében, számuk két héten belül megduplázódik. A külügyi tárca adatai szerint eddig 23 ország adott át támasz­pontokat az amerikai csapatoknak, 22 en­gedélyezte az átrepülést, és kilenc küldött vagy ígért katonákat. Horváth Gábor WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Több országos tévéhálózat, a CNN, az NBC és a Fox is megtagadta egy háborúellenes hirdetés sugárzását. Ebben az a metodista lelkész szor­galmazza a békés megoldást, akinek gyülekezetéhez Bush is tartozik. Az üzenet így is eljuthat a közönség­hez, mert a szervezők megállapod­tak a helyi adókkal és a kábelcsator­nákkal. Laura Bush, az elnök felesé­ge lemondott egy a Fehér Házba ter­vezett irodalmi felolvasóestet, mert kiderült: a résztvevők háborúellenes versek előadását tervezték.

Next