Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-01 / 27. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2003. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Athén rendkívüli EU-csúcsot javasol A nyolcak levelét követő megosztottság nyomán Brüsszel a közös külpolitika csődjéről beszél Többrétegű diplomáciai csatározás kezdődött Európában a nyolcak „iraki levele” után. Brüsszeli elemzők szerint a viták tétje nem annyira a háború, hanem a kibővülő és belső reformokra készülő új Európai Unión belüli erőviszonyok alakítása. A levél okozta uniós belválság miatt a soros elnök, Görögország külügyminiszteri, majd csúcstalálkozót javasol a tizenöt jelenlegi, valamint a tíz belépő és a három tagjelölt államnak. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az immár kilenc ország vezetője által aláírt levél tartalmát senki nem kifogásolja, de az írás közzétételének tényét és módját sokan bírálják. Az EU soros elnöke, Kosztasz Szimitisz görög kormányfő csak a levél megjelenése előtt, Medgyessy Pétertől értesült az egészről, a tizenötök biztonságpolitikai főképviselője, Jarier Solana pedig a rádióból. Mindketten sértve érzik magukat. Sokak szerint azok az aláírók, akik mostani EU-tagállamot képviselnek, látványosan kiléptek a hétfőn nagy kínnal összehozott, közös uniós álláspontból. Az Európai Bizottság (EB) egyik biztosa úgy véli, hogy az aláírók, köztük az új tagállamok vezetői is kinyilvánították: nem veszik komolyan a közös külpolitikát, és nem is akarnak ilyet kialakítani. - Ez nagy csalódás, sokat árt Európának - fakadt ki. Egy másik biztos viszont úgy véli: az első hiba az volt, hogy a görög soros elnökség egyáltalán kierőszakolta a hétfői közös állásfoglalást, mert ez a trükk csak ideig-óráig tudta leplezni, hogy az európaiak nagyon is megosztottak. E megosztottság oka azonban nem annyira Irak, sokkal inkább az, hogy megkezdődött a kibővülő és reformokra készülő Európai Unió belső erőviszonyait átalakító hatalmi harc. A levél csak a brit-spanyol válasz volt arra a „kezdőlövésre”, amit a német-francia tengely adott le az Irakról múlt héten kiadott közös nyilatkozatával. E nézet hívei szerint a leendő tagállamokból való aláírók (így hazánk is) akarva-akaratlan elkötelezték magukat a brit vezetésű tábor mellett, a francia-német tengellyel szemben. - És ezt mindenki megjegyezte magának - teszik hozzá, azt sem tartva kizártnak, hogy a csatlakozási szerződés ratifikálási vitáiban francia, német, belga, holland, svéd és luxemburgi képviselők felhánytorgatják majd az ügyet. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő „rendkívül felháborítónak, sajnálatosnak és az európai szolidaritás nyílt megsértésének” minősítette a levelet. Finomabban fogalmazva ugyanezt mondták svéd és holland részről (ők nem is voltak hajlandóak aláírni). A holland kormányfő tegnap azt is felajánlotta, hogy közvetíteni fog az európai belső szakadás megelőzésére, vagy legalább a tartós károk enyhítésére. Egy belga forrás lapunknak elmondta: az aláíróknak abban igazuk van, hogy el kell kerülni a szakadást Amerikával - de abban nincs igazuk, hogy ezért megéri megosztani Európát. A levél fölösleges demonstráció volt, Amerika ezzel bizonyítani tudja, hogy képes kedve szerint megosztani és befolyásolni az öreg kontinenst. Nagy-Britannia mindenesetre annyira megerősödve érzi magát, hogy eddigi, elutasító álláspontját feladva beleegyezni látszik, hogy az EU-nak majd legyen külügyminisztere, aki képviseli a közös külpolitikát. Ám nem egy folyamatos felhatalmazás alapján (mint a francia-német terv gondolja), hanem „esetről esetre adott mandátummal". Ez már jó Londonnak, hiszen - ahogy egy brüsszeli brit forrás lapunknak mondta - „a levél megmutatta, hogy komoly helyzetekben nekünk több szövetségesünk lesz a kibővült unióban, mint a franciáknak és a németeknek”. Az újoncok egyébként is angolszászpártibbak az európai önállóskodásra törekvő Párizs-Berlinnel szemben. A németek lehetnek az ügy legnagyobb vesztesei - vélik Brüsszelben -, ahol sokan Gerhard Schrödert hibáztatják mindenért. A kancellár ugyanis választási kampánya hevében túl messzire ment az iraki háború bírálatában, és kihívta maga ellen Amerika, valamint az atlantibb európaiak ellenlépéseit. Berlin ráadásul hamarosan magára is maradhat, mert Párizs szükség esetén habozás nélkül átáll a másik táborba, méghozzá vezetőnek - vélekednek. Az uniós belválság láttán az EU soros elnöke, Görögország mérlegeli, hogy két héten belül összehívja a tizenöt mostani, a tíz 2004-ben belépő, valamint a három további tagjelölt (Románia, Bulgária és Törökország) külügyminisztereit. Felmerült az is, hogy március elején (az Irak elleni hadműveletek körülbelül ekkor kezdődhetnek) a huszonnyolcak rendkívüli csúcsértekezletet tartanak. Brüsszelben nagy figyelmet kapott az a tegnapi hír is, hogy felmerült: Németországból áttelepítik Lengyelországba az amerikai támaszpontokat. Ez is igazolná Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert, aki szerint „Európa súlypontja keletre tolódott”. A lépés azonban ellentétes volna a NATO 1999-es bővítésekor Moszkvának tett ígéretével, hogy a szövetség nem telepít át bázisokat az új tagállamokba. Füzes Oszkár Cseh vegyifegyver-szakértők indultak tegnap Kuvaitba fotó: reuters - petr josek Tizenkettőre bővült a támogatók köre HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A nyugat- és észak-európai országok többsége bírálta a nyolcakat az Irakkal kapcsolatos közös állásfoglalás közzététele miatt, miközben több kelet-európai állam támogatásáról biztosította a nyilatkozatot. Elsőként, még csütörtök este Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő csatlakozott az aláírókhoz, majd tegnap a Vaira Vike-Freiberga lett és Janez Drnovsek szlovén elnök is támogatásáról biztosította a felhívást. Később Ion Iliescu román elnök küldött levelet Bush elnöknek, megerősítve: hazája támogatja az Irak lefegyverzésére vonatkozó ENSZ-határozatot, és szolidáris az Egyesült Államokkal. Iliescu hangsúlyozta, hogy Románia az Egyesült Államok szövetségese a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Goran Persson svéd miniszterelnök viszont rossz és veszélyes fejleménynek nevezte a nyolcak levelét. A svéd kormány állásfoglalásában ellenezte, hogy Amerika ENSZ-felhatalmazás nélkül megtámadja Irakot, és Anna Lindh külügyminiszter csalódottságát fejezte ki a néhány európai vezető által aláírt felhívás miatt. Bírálta az állásfoglalást Jan Peter Balkenende ügyvezető holland kormányfő is, aki szerint a felhívás felnagyítja az egység hiányát az európai országok között. A New York Times úgy vélte, hogy az Amerikát támogató levelet aláíró nyolc európai vezető nagy kockázatot vállalt: ha a háború balul üt ki, a mostani ellenzők kerülnek előnybe. Az amerikai sajtóban általános az aggodalom, miszerint Blair - és esetleg az aláírók közül más is - elveszítheti a kormánytöbbséget, amiért felvállalta a népszerűtlen döntést. A Washington Post publicistája, Robert Kagan viszont a másik oldalról közelít: szerinte ha a háború a várt gyors győzelmet hozza, a most bátorságot tanúsító politikusok arathatják majd le a babért. Holnap a Vasárnapi Blikkben A titokzatos Antarktiszt magyar expedíció vallatja Jégkorszakul tartanak a kutatók Reklámzenében is Fenyő a király Vegyi fegyverek Európa ellen? DiCaprio menekül Tom Hanks elöl VASÁRNAPI iJfinn «* Németország: válság és elszigetelődés ____________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK____________ A lehető legrosszabbkor jött a nyolcak közös állásfoglalása Gerhard Schröder német kancellárnak. A kormányzó szociáldemokratákra vasárnap két tartományi választás vár Hessenben és Alsó- Szászországban, és mindkét helyen ellenzéki győzelem várható. A gazdasági válság miatt egyre nehezebb helyzetben levő szocdem-zöld koalíció a tartományi választási kampányban továbbra is a németek háborúellenességére épített, miközben az ellenzék és a sajtó nagy része is arról beszél, hogy Németország egyre inkább elszigetelődik Európában. A kelet-európaiak viselkedését a dpa azzal magyarázza, hogy 1999-ben ezek az országok nem annyira európai, mint inkább amerikai támogatással lettek NATO-tagok. A Die Welt Paul Lendvai kommentárját közli, amely szerint az európai identitásról szóló német-francia fecsegésnek alig van visszhangja Közép- és Kelet-Európában. A Süddeutsche Zeitung vezércikke arra a következtetésre jut, hogy a bővítéssel az unió nem európaibb, hanem amerikaibb lesz. A német szociáldemokrata politikusok igyekeznek cáfolni az elszigetelődés vádját, de még a kormánytagok között sincs egység. Peter Struck védelmi miniszter a Bundestag jogértelmezésének ellentmondva azt állítja, Berlin nem gördít akadályt a németországi támaszpontok, a légtér használata, a csapatszállítások elé, ha Washington az Irak elleni katonai csapás mellett döntene. Wolfgang Thierse, a Bundestag elnöke viszont ragaszkodik hozzá, hogy BT-felhatalmazás nélkül nem indítható támadás Irak ellen. Az EOS-Gallup felmérése szerint ez a véleménye az EU-ban élők 82 százalékának. Al-Kaida Nápolybanf Nápolyban csütörtökön letartóztattak 28 pakisztáni állampolgárt, akiknél egy tízemeletes ház levegőbe röpítéséhez elegendő robbanóanyagot, detonátorokat, potenciális célpontokat megjelölő részletes térképeket, mintegy száz mobiltelefont és hamis iratokat találtak - közölte tegnap a város ügyészsége. A hatóságok gyanúja szerint az elfogott személyek NATO- és amerikai érdekeltségek elleni merényletekre készültek. Nápolyban található az atlanti szövetség déli szárnyának főparancsnoksága. A pakisztániakat a nemzetközi terrorizmussal való együttműködéssel vádolják. Ezt alátámasztani látszik, hogy az őrizetbe vetteknél találtak egy gyanús listát, amely több ezer személy címét tartalmazza a világ különböző országaiból. 2001. szeptember 11-e óta több mint száz terroristagyanús személyt vettek őrizetbe Olaszországban, ám többségüket bizonyíték híján elengedték. Legutóbb a múlt héten öt marokkóit tartóztattak le Velencében. Pogár Demeter Nukleáris csapás az amerikai opciók között A 17-es számú elnöki nemzetbiztonsági direktíva szerint az amerikai csapatok atomfegyverrel válaszolhatnak egy vegyi vagy biológiai támadásra. A dokumentumot George W. Bush elnök még szeptemberben írta alá, ám ezt eddig titokban tartották. Most azért tették lehetővé, hogy a Washington Times riportere egy pillantást vessen rá, mert felröppent: Bush engedélyezné föld alatt robbanó atomtöltetek bevetését az iraki bunkerek ellen. Az eljárás arra utal, hogy Washington - bár nem zárja ki - továbbra is óvatosan kezeli a nukleáris fegyver alkalmazását. A dokumentum arra is utal, hogy a hidegháború idején alkalmazott „tisztán nukleáris” elrettentés ma nem elégséges, hagyományos erőre is szükség van. Bush pénteken többórás tárgyalást folytatott a Fehér Házban Tony Blair brit miniszterelnökkel. Nyilvánvalóan az iraki menetrendet egyeztették. Brit források szerint Blair megpróbált még egy kis időt nyerni a hazai és az európai közvélemény meggyőzésére, illetve az ENSZ BT új határozata érdekében. Bush korábban azt mondta, már csak hetek maradtak a döntésig. Az amerikai külügyi szóvivő szerint a sorsdöntő pillanat február 14-én érkezik el, amikor a fegyverzetellenőrök ismét jelentést tesznek a BT-nek. Az irakiak ismét meghívták Hans Blixet és Mohamed el-Baradeit, ám ők addig nem hajlandók utazni, amíg Bagdad nem teljesít minden követelést. Ezeket Blair foglalta össze a CNN-nek nyilatkozva: elvárják Iraktól, hogy engedélyezze a fegyverprogramokban részt vevő tudósok „felvigyázók” nélküli kihallgatását, az amerikai felderítőgépek repüléseit, és számoljanak el tételesen az 1998-as leltárban szereplő tömegpusztító fegyverekkel. Az Egyesült Álamok mintegy nyolcvanezer iraki kurdot fegyverzett fel, hogy felhasználja őket Szaddám Huszein diktátor rendszerének megdöntésére. A kurdok felfegyverzéséről a Pentagon hivatalosan tájékoztatta a török katonai vezetést is. Az amerikai hadsereg katonái eközben egy bajorországi támaszponton számítógépes szimulációval készülnek fel egy Irak elleni esetleges invázióra. A Pentagon jelentése szerint jelenleg 90 ezer amerikai katona tartózkodik az öböl térségében, számuk két héten belül megduplázódik. A külügyi tárca adatai szerint eddig 23 ország adott át támaszpontokat az amerikai csapatoknak, 22 engedélyezte az átrepülést, és kilenc küldött vagy ígért katonákat. Horváth Gábor WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Több országos tévéhálózat, a CNN, az NBC és a Fox is megtagadta egy háborúellenes hirdetés sugárzását. Ebben az a metodista lelkész szorgalmazza a békés megoldást, akinek gyülekezetéhez Bush is tartozik. Az üzenet így is eljuthat a közönséghez, mert a szervezők megállapodtak a helyi adókkal és a kábelcsatornákkal. Laura Bush, az elnök felesége lemondott egy a Fehér Házba tervezett irodalmi felolvasóestet, mert kiderült: a résztvevők háborúellenes versek előadását tervezték.