Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

2003. JÚLIUS 1., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP www.nepszabadsag.hu LXI., 151/1. SZÁM, 22 OLDAL, 92 FORINT ■ BETLEHEM IS ■ WINSTON CHURCHILL Ma: A PALESZTINOKÉ LESZ LÁNYA MAGYARORSZÁGRÓL MUNKAKÖR 2. OLDAL 7. OLDAL 15-16. OLDAL FÓKUSZ Ki fizeti a sztrádát? Bár folytonos a panaszunk, hogy mi­lyen kevés autópálya van az ország­ban, ami van, az is újabb bajok forrá­sa. Hét végi számunkban közöltük: a délre tartó autópályával párhuzamos 5-ös út ügyében mindenképpen tün­tetés lesz, ha engedik oda letérni a pályadíjat elkerülő teherautókat, ak­kor az érintett települések tüntetnek, ha nem engedik, akkor a fuvarozók. Magyarországon eddig az autópá­lya-építés összes finanszírozási mo­dellje megbukott. Az állami pénzből épített és a koncessziós formában épített sem a mi műfajunk, a két szisztéma ötvözete szintén életképte­len: a bevételekből nemhogy új sztrá­dák építésére, de még a régiek kar­bantartására sem jut elég pénz. A sztrádadíjból - a matricás rend­szerben - tavaly 12 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Ebből 2 mil­­liárdot fordítottak a rendszer működ­tetésére, maradt 10 milliárd a négy, „matricás" autópálya fenntartására. Ez a pénz nagyjából 8 kilométernyi új autópálya-szakasz felépítésére vagy 20 kilométernyi szakasz felújítására elegendő. Ha a teljes hálózatot a díj­bevételekből tartják karban, egy-egy szakasz 30 évenként kerülhet sorra. A magyar autósnak még ezért is igen mélyen kell a zsebébe nyúlnia. A magánkézben lévő M5-ös Európa ■ ÉVES SZTRÁDA­BÉRLETEK EGY KILOMÉTERRE ESŐ ÁRA (Az M5-ÖS nélkül, forint) 66 legdrágább autópályája, a sztrádadíj itt 50 százalékkal kerül többe, mint az „ezüstérmes" Franciaországban. A 114 kilométer hosszú M5-ösön nincs éves vagy havi átalány, csak napijegy. A maximális, 20 százalékos kedvez­ményt azok kaphatják meg, akik egy hónapban legalább 21 alkalommal közlekednek a sztrádán. Egy sze­mélyautó kedvezményes éves díjté­tele - 252 napos „munkaévet" alapul véve - nagyjából 1,2 millió forint - a tízezer forintos éves „kilométerpénz" alighanem külön lapot érdemelne a rekordok könyvében. Az állami sztrádákra az éves mat­rica 29 ezer forintba kerül, ezért 438 kilométernyi autópályát használha­tunk. Egy kilométerért 66 forintot fi­zetünk évente. Ausztriában 17 750 forint az éves bérlet 1742 kilométer­nyi sztráda használatáért. Egy kilo­méternyi sztrádadíj 10 forint 20 fillér, ugyanez Csehországban 11, Szlová­kiában pedig 13 forint. A napokban olyan, a környezetvé­delmi tárca szakértőitől származó elemzés került nyilvánosságra, amely szerint az államnak le kellene mondania a sztrádahasználó sze­mélyautósok megvámolásáról, és az útdíjat a legnagyobb „kártételű" út­használóktól, a teherautósoktól kel­lene beszednie valamennyi közúton. Hasonló rendszerben adóznak a fu­varozók Svájcban is. Igaz, ott egyelő­re még a személyautósok is fizetnek: az 1740 kilométernyi úthálózatra ér­vényes éves matrica 6800, kilométe­renként négy forintba kerül. HARGITAI MIKLÓS NÉPSZABADSÁG-grafika 9­11 770237 377022 03151 Térdig érő búzát aratnak A vártnál is gyengébbek a hozamok­­ A hazai fogyasztásra elegendő gabonát takarítanak be Az eddigi betakarítási adatok szerint a pesszimista várako­zásokban szereplőknél is gyengébbek a búzahozamok. Több térségben két tonnánál is kisebb a termés, ezeken a táblákon a gazdák ráfizetése hektáronként 30-40 ezer forint. MUNKATÁRSUNKTÓL Információink szerint az ország gabo­naterületein még a pesszimista várako­zásoknál is rosszabb eredményeket mu­tatnak a betakarítás eddigi adatai. A hét végén gyakorlatilag országszerte meg­indult aratás összesítései szerint a vi­szonylag legkedvezőbb helyzetben lé­vő térségekben - Kisalföld, Észak-So­­mogy, Tolna, Fejér megye déli része - is legfeljebb közepes, hektáronként 3,5-4 tonnás kenyérgabona-hozamokkal szá­molhatnak a gazdák, míg a Dél-Alföld, Pest megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Észak-Borsod, Heves és Szabolcs egyes területein katasztrofálisan gyenge a ter­més. Hihetetlenül vegyes képet mutatnak az eddigi aratási adatok, de az már most nyilvánvaló, hogy termelők tízez­rei kerülhetnek a tönk szélére az idei alacsony hozamok miatt - mondta munkatársunknak Tóth István, a Mező­­gazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének titkára. Szerinte az évtizedek óta nem tapasztalt gyenge eredmény miatt hektáronként 30-40 ezer forint hiányozhat a gazdák zsebé­ből csak a kalászos gabona árbevétel-ki­esése miatt. Tóth István emlékeztetett rá, hogy egy hektár búza átlagos ön­költsége 80-90 ezer forint körül alakul, a legrosszabb helyzetű megyék terme­lői körében jellemző 1,5-2 tonnás hektá­ronkénti hozam pedig - harmincezer forintos árral számolva - csak 45-60 ezer forint árbevételt hozhat. Külön technikai gondot okoz, hogy a gabonák szára rendkívül rövid - lábszá­­rig-térdig ér a szokásos hatvan-nyolcvan centis magasság helyett­­, ezért a kom­bájnok úgynevezett vágóasztalát egé­szen talajra engedve kell járatni, ami a gépet a szokásosnál jobban megterheli Térdig... folytatás a 13. OLDALON Alig hosszabb a szár a kalásznál Alkotmánybíróság: Holló az új elnök Dialektikusan szeretné folytatni elődei munkáját Holló András, akit hétfőn választottak elnökükké az alkotmánybírák. Sólyom László és Németh János, az Alkotmánybíróság július végéig, nyugdíjazá­sáig hivatalban lévő elnöke után harmadikként vezeti a rendszerváltás után felállított testületet Holló, aki annak munkájában, különböző posz­tokon 1990 óta részt vett. A hatvanéves új elnök 2005 novemberéig irányíthatja az AB tevékenysé­gét, és mint elmondta, súlyos ügyek is napirend­re kerülnek, mint például a rendőrségi törvény­nyel kapcsolatos beadvány. Holló helyettesévé Erdei Árpádot választották. Részletek a 4. OLDALON A testület új vezetője Mától több helyen működnek mobilposták Mától - kísérleti jelleg­gel - kilenc megye 44 kistelepülésén vezeti be mobilszolgálatát a Magyar Posta Rt. VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Magyar Posta Rt. eredetileg több mint 200 kisközségben szüntette volna meg az év végé­ig a gazdaságtalanul működő hivatalait, s ezeket a mobilszol­gálattal pótolta volna. Csak­hogy az intézkedés elleni tilta­kozások nyomán három hónap­ra felfüggesztette a program be­vezetését a posta vezérigazgató­ja. Ugyanakkor mától - kísérleti jelleggel - kilenc megye negy­vennégy kistelepülésén üzembe állítják a mobilpostákat. Az érintett kilenc megye: Győr- Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Nógrád és Borsod-Abaúj- Zemplén. Három hónap alatt tovább folytatjuk az egyeztetéseket az érintett önkormányzatokkal, és igyekszünk velük megegyezés­re jutni - mondta lapunknak To­­mecskó Tamás, a posta szóvivő­je. Hozzátette: az érintett, hat­száz lakosúnál kisebb települé­sek önkormányzatai segíthet­nek abban, hogy bizonyos pos­tai szolgáltatások továbbra is ál­landó jelleggel megmaradhas­sanak ezekben a falvakban. Ha az önkormányzat vállalja, hogy havi tízezer forintos díj ellené­ben a posta ügynökeként is mű­ködik, és biztosít egy felvevőhe­lyiséget, ahol a leveleket, cso­magokat, pénzesutalványokat feladhatják a helybeliek, akkor ezek a szolgáltatások változatla­nul megmaradhatnának mondta Tomecskó Tamás. A posta hároméves moderni­zációs programjában nemcsak a kistelepülések postahivatalai­nak megszüntetése, és helyet­tük a mobil postaszolgálat beve­zetése szerepel. Ezzel összefüg­gésben (az Európai Unió előírá­sainak megfelelően) 2004. janu­ár 1-jétől minden küldeményt házhoz szállítanak majd, és csökkentik a postai ügyintézés­hez szükséges időt - jegyezte meg Tomecskó Tamás. A kistelepülési posták bezá­rása szóba került a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Veszprém megyei tagozatának tegnapi, zánkai ülésén is. Veszprém me­gyében 76 olyan község van, ahol hatszáz embernél kevesebb él, ezek közül negyven faluban egyáltalán nincsen posta, a kül­deményeket valamely szom­széd településről hozza el a kéz­besítő. Az egyik ilyen, posta nél­küli falu, Kisapáti polgármeste­re támogatta a mobilszolgálta­tás bevezetésének gondolatát. A közeli Zalaerdődön viszont mindig is volt posta: az itteni polgármester ezért kifogásolta, hogy a mobilszolgálat bevezeté­sével rövidülne az az időszak, amikor a helybeliek igénybe ve­hetnék a szolgáltatásokat. Európa adósa a romáknak Európának komoly adósságai vannak a romák­kal szemben, amelyeket késlekedés nélkül tör­leszteni kell - többek között ezt hangsúlyozva nyitotta meg Medgyessy Péter kormányfő az el­ső regionális romakonferenciát Budapesten. A Romák a bővülő Európában: a jövő kihívása című rendezvényen roma szervezetek, civil kezdeményezések találkoznak több kelet-kö­­zép-európai kormányfővel. A budapesti tanácskozáson hosszú távú tá­mogatást ígért a szervezésben is részt vevő Vi­lágbank nevében Wolfensohn elnök. Soros György üzletember, aki ugyancsak tevékeny szerepet játszott az előkészítésben, abban bízik, hogy a 2005 és 2015 közötti időszak a romák felzárkóztatásának évtizede lesz. A tanácskozá­son megszólaló szakemberek szerint a nagy célok két legfontosabb eszköze a romák megfelelő oktatása, valamint foglalkoztatási lehetőségeik bővítése. Részletek az 5. OLDALON Törvényforduló Törvények sora lép ma hatályba. Július elsejétől alkalmazható a kórház-privatizációs törvény. E szerint az állam és az önkormányzatok vállal­kozássá alakíthatják egészségügyi intézménye­iket, a működtetésbe tőkeemeléssel profitorien­tált cégeket is bevonhatnak. A többségi része­sedés továbbra is köztulajdonban marad. Életbe lép a módosított munka törvényköny­ve; a színlelt szerződés bírságot von maga után, s egyben az érintett céget kötelezik munkaszer­ződés kötésére. A köztisztviselői törvény új rendelkezései szerint nő például a köztisztvise­lők ruhapénze, de emelkedhet a polgármeste­rek illetménye is. A büntetőeljárási törvény mától érvényes módosítása többek közt korlátozza a nyomozás idejét, s nem lehet majd három évnél tovább fogva tartani a gyanúsítottakat. Részletek a 8. OLDALON

Next