Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-01 / 151. szám
2003. JÚLIUS 1., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP www.nepszabadsag.hu LXI., 151/1. SZÁM, 22 OLDAL, 92 FORINT ■ BETLEHEM IS ■ WINSTON CHURCHILL Ma: A PALESZTINOKÉ LESZ LÁNYA MAGYARORSZÁGRÓL MUNKAKÖR 2. OLDAL 7. OLDAL 15-16. OLDAL FÓKUSZ Ki fizeti a sztrádát? Bár folytonos a panaszunk, hogy milyen kevés autópálya van az országban, ami van, az is újabb bajok forrása. Hét végi számunkban közöltük: a délre tartó autópályával párhuzamos 5-ös út ügyében mindenképpen tüntetés lesz, ha engedik oda letérni a pályadíjat elkerülő teherautókat, akkor az érintett települések tüntetnek, ha nem engedik, akkor a fuvarozók. Magyarországon eddig az autópálya-építés összes finanszírozási modellje megbukott. Az állami pénzből épített és a koncessziós formában épített sem a mi műfajunk, a két szisztéma ötvözete szintén életképtelen: a bevételekből nemhogy új sztrádák építésére, de még a régiek karbantartására sem jut elég pénz. A sztrádadíjból - a matricás rendszerben - tavaly 12 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Ebből 2 milliárdot fordítottak a rendszer működtetésére, maradt 10 milliárd a négy, „matricás" autópálya fenntartására. Ez a pénz nagyjából 8 kilométernyi új autópálya-szakasz felépítésére vagy 20 kilométernyi szakasz felújítására elegendő. Ha a teljes hálózatot a díjbevételekből tartják karban, egy-egy szakasz 30 évenként kerülhet sorra. A magyar autósnak még ezért is igen mélyen kell a zsebébe nyúlnia. A magánkézben lévő M5-ös Európa ■ ÉVES SZTRÁDABÉRLETEK EGY KILOMÉTERRE ESŐ ÁRA (Az M5-ÖS nélkül, forint) 66 legdrágább autópályája, a sztrádadíj itt 50 százalékkal kerül többe, mint az „ezüstérmes" Franciaországban. A 114 kilométer hosszú M5-ösön nincs éves vagy havi átalány, csak napijegy. A maximális, 20 százalékos kedvezményt azok kaphatják meg, akik egy hónapban legalább 21 alkalommal közlekednek a sztrádán. Egy személyautó kedvezményes éves díjtétele - 252 napos „munkaévet" alapul véve - nagyjából 1,2 millió forint - a tízezer forintos éves „kilométerpénz" alighanem külön lapot érdemelne a rekordok könyvében. Az állami sztrádákra az éves matrica 29 ezer forintba kerül, ezért 438 kilométernyi autópályát használhatunk. Egy kilométerért 66 forintot fizetünk évente. Ausztriában 17 750 forint az éves bérlet 1742 kilométernyi sztráda használatáért. Egy kilométernyi sztrádadíj 10 forint 20 fillér, ugyanez Csehországban 11, Szlovákiában pedig 13 forint. A napokban olyan, a környezetvédelmi tárca szakértőitől származó elemzés került nyilvánosságra, amely szerint az államnak le kellene mondania a sztrádahasználó személyautósok megvámolásáról, és az útdíjat a legnagyobb „kártételű" úthasználóktól, a teherautósoktól kellene beszednie valamennyi közúton. Hasonló rendszerben adóznak a fuvarozók Svájcban is. Igaz, ott egyelőre még a személyautósok is fizetnek: az 1740 kilométernyi úthálózatra érvényes éves matrica 6800, kilométerenként négy forintba kerül. HARGITAI MIKLÓS NÉPSZABADSÁG-grafika 911 770237 377022 03151 Térdig érő búzát aratnak A vártnál is gyengébbek a hozamok A hazai fogyasztásra elegendő gabonát takarítanak be Az eddigi betakarítási adatok szerint a pesszimista várakozásokban szereplőknél is gyengébbek a búzahozamok. Több térségben két tonnánál is kisebb a termés, ezeken a táblákon a gazdák ráfizetése hektáronként 30-40 ezer forint. MUNKATÁRSUNKTÓL Információink szerint az ország gabonaterületein még a pesszimista várakozásoknál is rosszabb eredményeket mutatnak a betakarítás eddigi adatai. A hét végén gyakorlatilag országszerte megindult aratás összesítései szerint a viszonylag legkedvezőbb helyzetben lévő térségekben - Kisalföld, Észak-Somogy, Tolna, Fejér megye déli része - is legfeljebb közepes, hektáronként 3,5-4 tonnás kenyérgabona-hozamokkal számolhatnak a gazdák, míg a Dél-Alföld, Pest megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Észak-Borsod, Heves és Szabolcs egyes területein katasztrofálisan gyenge a termés. Hihetetlenül vegyes képet mutatnak az eddigi aratási adatok, de az már most nyilvánvaló, hogy termelők tízezrei kerülhetnek a tönk szélére az idei alacsony hozamok miatt - mondta munkatársunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Szerinte az évtizedek óta nem tapasztalt gyenge eredmény miatt hektáronként 30-40 ezer forint hiányozhat a gazdák zsebéből csak a kalászos gabona árbevétel-kiesése miatt. Tóth István emlékeztetett rá, hogy egy hektár búza átlagos önköltsége 80-90 ezer forint körül alakul, a legrosszabb helyzetű megyék termelői körében jellemző 1,5-2 tonnás hektáronkénti hozam pedig - harmincezer forintos árral számolva - csak 45-60 ezer forint árbevételt hozhat. Külön technikai gondot okoz, hogy a gabonák szára rendkívül rövid - lábszárig-térdig ér a szokásos hatvan-nyolcvan centis magasság helyett, ezért a kombájnok úgynevezett vágóasztalát egészen talajra engedve kell járatni, ami a gépet a szokásosnál jobban megterheli Térdig... folytatás a 13. OLDALON Alig hosszabb a szár a kalásznál Alkotmánybíróság: Holló az új elnök Dialektikusan szeretné folytatni elődei munkáját Holló András, akit hétfőn választottak elnökükké az alkotmánybírák. Sólyom László és Németh János, az Alkotmánybíróság július végéig, nyugdíjazásáig hivatalban lévő elnöke után harmadikként vezeti a rendszerváltás után felállított testületet Holló, aki annak munkájában, különböző posztokon 1990 óta részt vett. A hatvanéves új elnök 2005 novemberéig irányíthatja az AB tevékenységét, és mint elmondta, súlyos ügyek is napirendre kerülnek, mint például a rendőrségi törvénynyel kapcsolatos beadvány. Holló helyettesévé Erdei Árpádot választották. Részletek a 4. OLDALON A testület új vezetője Mától több helyen működnek mobilposták Mától - kísérleti jelleggel - kilenc megye 44 kistelepülésén vezeti be mobilszolgálatát a Magyar Posta Rt. VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Magyar Posta Rt. eredetileg több mint 200 kisközségben szüntette volna meg az év végéig a gazdaságtalanul működő hivatalait, s ezeket a mobilszolgálattal pótolta volna. Csakhogy az intézkedés elleni tiltakozások nyomán három hónapra felfüggesztette a program bevezetését a posta vezérigazgatója. Ugyanakkor mától - kísérleti jelleggel - kilenc megye negyvennégy kistelepülésén üzembe állítják a mobilpostákat. Az érintett kilenc megye: Győr- Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Nógrád és Borsod-Abaúj- Zemplén. Három hónap alatt tovább folytatjuk az egyeztetéseket az érintett önkormányzatokkal, és igyekszünk velük megegyezésre jutni - mondta lapunknak Tomecskó Tamás, a posta szóvivője. Hozzátette: az érintett, hatszáz lakosúnál kisebb települések önkormányzatai segíthetnek abban, hogy bizonyos postai szolgáltatások továbbra is állandó jelleggel megmaradhassanak ezekben a falvakban. Ha az önkormányzat vállalja, hogy havi tízezer forintos díj ellenében a posta ügynökeként is működik, és biztosít egy felvevőhelyiséget, ahol a leveleket, csomagokat, pénzesutalványokat feladhatják a helybeliek, akkor ezek a szolgáltatások változatlanul megmaradhatnának mondta Tomecskó Tamás. A posta hároméves modernizációs programjában nemcsak a kistelepülések postahivatalainak megszüntetése, és helyettük a mobil postaszolgálat bevezetése szerepel. Ezzel összefüggésben (az Európai Unió előírásainak megfelelően) 2004. január 1-jétől minden küldeményt házhoz szállítanak majd, és csökkentik a postai ügyintézéshez szükséges időt - jegyezte meg Tomecskó Tamás. A kistelepülési posták bezárása szóba került a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Veszprém megyei tagozatának tegnapi, zánkai ülésén is. Veszprém megyében 76 olyan község van, ahol hatszáz embernél kevesebb él, ezek közül negyven faluban egyáltalán nincsen posta, a küldeményeket valamely szomszéd településről hozza el a kézbesítő. Az egyik ilyen, posta nélküli falu, Kisapáti polgármestere támogatta a mobilszolgáltatás bevezetésének gondolatát. A közeli Zalaerdődön viszont mindig is volt posta: az itteni polgármester ezért kifogásolta, hogy a mobilszolgálat bevezetésével rövidülne az az időszak, amikor a helybeliek igénybe vehetnék a szolgáltatásokat. Európa adósa a romáknak Európának komoly adósságai vannak a romákkal szemben, amelyeket késlekedés nélkül törleszteni kell - többek között ezt hangsúlyozva nyitotta meg Medgyessy Péter kormányfő az első regionális romakonferenciát Budapesten. A Romák a bővülő Európában: a jövő kihívása című rendezvényen roma szervezetek, civil kezdeményezések találkoznak több kelet-közép-európai kormányfővel. A budapesti tanácskozáson hosszú távú támogatást ígért a szervezésben is részt vevő Világbank nevében Wolfensohn elnök. Soros György üzletember, aki ugyancsak tevékeny szerepet játszott az előkészítésben, abban bízik, hogy a 2005 és 2015 közötti időszak a romák felzárkóztatásának évtizede lesz. A tanácskozáson megszólaló szakemberek szerint a nagy célok két legfontosabb eszköze a romák megfelelő oktatása, valamint foglalkoztatási lehetőségeik bővítése. Részletek az 5. OLDALON Törvényforduló Törvények sora lép ma hatályba. Július elsejétől alkalmazható a kórház-privatizációs törvény. E szerint az állam és az önkormányzatok vállalkozássá alakíthatják egészségügyi intézményeiket, a működtetésbe tőkeemeléssel profitorientált cégeket is bevonhatnak. A többségi részesedés továbbra is köztulajdonban marad. Életbe lép a módosított munka törvénykönyve; a színlelt szerződés bírságot von maga után, s egyben az érintett céget kötelezik munkaszerződés kötésére. A köztisztviselői törvény új rendelkezései szerint nő például a köztisztviselők ruhapénze, de emelkedhet a polgármesterek illetménye is. A büntetőeljárási törvény mától érvényes módosítása többek közt korlátozza a nyomozás idejét, s nem lehet majd három évnél tovább fogva tartani a gyanúsítottakat. Részletek a 8. OLDALON