Népszabadság, 2003. július (61. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

2 2003. JÚLIUS 1., KEDD KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Feladta magát a rendőrségnek az egyik boszniai főbűnös MTI Feladta magát a szerbiai rendőrség­nek egy boszniai szerb férfi, akit a legsú­lyosabb háborús bűncselekmények el­követésével vádol a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) - jelentette hétfőn a belgrádi B92 rádió. A hágai bíróság 1995-ben emelt vádat Zeljko Meakics el­len. A vádiratban népirtás és emberiség elleni bűntettek szerepelnek, a vádlott ezen felül súlyosan megsértette a genfi konvenciókat. A vádirat szerint Meakics a boszniai háború idején, az Omarska gyűjtőtábor parancsnokaként követte el a terhére rótt bűncselekményeket. A táborban közel háromezer boszniai muzulmánt és hor­­vátot tartottak fogva, sokukat meggyil­kolták, a foglyokat kegyetlen kínzások­nak vetették alá és megerőszakolták őket. Menkics állítólag önként adta fel magát a szerbiai belügyi szerveknek. A boszniai szerb férfi szerepel azon a hágai listán, amely a Szerbia és Montenegró területén bujkáló 18 vádlott nevét tartalmazza. A B92 szerint Menkicsot várhatóan még a hét folyamán Hágába szállítják. Szentatya, védd meg az ártatlanokat - olvasható a pápa boszniai híveinek pla­kátján. A képen Drago Jospovic, akit háborús bűnökért börtönöztek be Hágában Belgrád harapófogóban Szerb halogatás a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében MUNKATÁRSUNKTÓL Érdekes fordulat következett be Belgrád és Washington kapcsolataiban. Az Egye­sült Államok, amely arra ösztönzi Belgrá­­dot, hogy hatékonyabban működjön együtt a délszláv háborús bűnösök felett ítélkező Nemzetközi Törvényszékkel, most azt kéri: ne teljesítse maradéktala­nul a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elvárásait. A testület hivatott ítélkezni mindazok felett, akikről bebizonyosodik, hogy népirtásban vettek részt, háborús és emberiség elleni bűncselekményt követ­tek el bárhol a világban. Azokat a szemé­lyeket, akik ellen ilyen gyanú vagy vád felmerül, minden országnak ki kellene adnia az ICC-nek. Bár a volt amerikai elnök Bill Clinton aláírta az ICC alapításáról szóló nemzet­közi okmányt, az USA végül nem ratifi­kálta a szerződést. A jelenlegi washing­toni vezetés azt is el szeretné érni, hogy HIRDETÉS az amerikai állampolgárok mentességet élvezzenek a bírósággal szemben, bár­hol is tartózkodjanak, és kétoldalú szer­ződésekkel igyekszik biztosítani azt, hogy amerikai állampolgárt más ország ne adhasson ki az ICC-nek. A délszláv utódállamok közül Bosz­nia-Hercegovina hajlik az amerikaiaknak mentességet szavatoló kétoldalú megál­lapodás aláírására Washingtonnal. Hor­vátország és Szlovénia nem lelkes az öt­lettől, és ha egy módot találnak rá, való­színűleg elutasítják a javaslatot. Hason­lóan az EU-tagállamokhoz, amelyek szá­mára elfogadhatatlan Bush koncepciója, Szerbia és Montenegrónak ma kellene bejelentenie a döntést. Washington eddig adott haladékot Belgrádnak, hogy el­döntse: hajlandó-e aláírni a kétoldalú megállapodást, amelyben vállalja: nem adja ki az országba érkezett amerikaia­kat az ICC-nek. Belgrádból azt üzenték Washingtonnak, hogy egy-két hétig még gondolkodnak. Köztisztviselők köszöntése Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az államigazgatásban, az önkormányzatoknál és az Európai Unió hivatalaiban tevékenykedő valamennyi köztisztviselő kollégámat a köztisztviselői szakma mai ünnepén. Elégedettséggel tölt el, és sikernek tartom, hogy az idei ünnepen már körünkben köszönthetem azt a több ezer ügykezelőt is, akik két éve - véleményem szerint - méltánytalanul kerültek ki e nagy családból. Rendkívül örülök, hogy épp a mai nap­tól hatályosul a köztisztviselői törvény módosítása, mely a köztisztviselőket további juttatásokban részesíti, és amely a tegnap még ügykezelő, ma már köztisztviselő kol­légákat is joggal megilleti. Bár az idén hatodik alkalommal ünnepel a szakma, a köztisztviselők napjának mél­tatása még újdonságnak számít hazánkban. Holott a százezret is meghaladó köztisztviselői kar létszámával, felelősségteljes munkájával és kiváló szakmai felkészültségével már régen kiérdemelte az elismerést. Belügyminiszterként első intézkedéseim között kezdeményeztem azon jogos jut­tatások törvényi elfogadtatását, melyek a mai naptól törvényesen megilletik önöket, fiatalokat és a már több évtizedes munkaviszonnyal rendelkezőket egyaránt. Szeretném külön kiemelni a juttatások közül a magasabb illetményszorzók bevezetését, ami a köztisztviselők anyagi megbecsülését szolgálja, az idegennyelv­­tudási pótlékkal a nyelvtanulást kívánjuk erőteljesen ösztönözni, a rekreációs szabadság intézményével pedig a nyugdíjhoz közeledő munkatársak tartós igény­­bevételét kívánjuk elismerni. Alig egy év múlva önök, kedves kollégáim, nem csupán a magyar közigazgatás tisztviselői lesznek. Magyarország uniós taggá válásával az Európai Unió polgárai igényeinek is meg kell tudni felelnünk valamennyi közigazgatási szolgáltatás terén. Véleményem szerint, a hazai köztisztviselői kar felkészült arra, hogy a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésével és a magyar közigazgatási hagyományok értékeinek megőrzésével jeles tagjává váljon az egységes európai közigazgatási térnek. Kedves kollégáim! A köztisztviselők szakmai ünnepe alkalmából kívánok önöknek jó egészséget, kiegyensúlyozott családi hátteret és további szakmai sikereket. Budapest, 2003. július 1. Dr. Lamperth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere Betlehem is a palesztinoké lesz Néhány órával az izraeli egy­ségek kivonulása után a Gá­zai övezetből, izraeli és pa­lesztin biztonsági vezetők megegyeztek Betlehem váro­sának palesztin ellenőrzés alá helyezéséről. YEHUDA SAHAV TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNK Az izraeli hadsereg keddre virradóra hagyja el Betlehemet, a palesztinok az ellenőrzést szerdán veszik át. Ma talál­kozik Jeruzsálemben az izraeli és a pa­lesztin miniszterelnök, Ariel Saron és Mahmud Abbasz, hogy a közel-keleti „útiterv" további megvalósításáról tár­gyaljanak. A Hamasz és az Iszlám Dzsihád után vasárnap éjszaka a Fatah és a Demokratikus Front Palesztina Fel­szabadításáért is kikiáltotta a fegyver­nyugvást - a többi szervezettől eltérően a Fatah nem három, hanem hat hónapi időtartamra. A fegyvernyugvás kikiáltását és a megegyezést a Gázai övezet palesztin el­lenőrzés alá helyezéséről megkönnyeb­büléssel fogadta az izraeli és a palesztin közvélemény nagy többsége. Egy izraeli hírmagyarázó szerint az utóbbi időben mindkét közösség holtfáradt ökölvívók­ra hasonlított, akik már alig várják a gongot, hogy legalább kis időre megpi­henhessenek. Ezzel szemben a zsidó telepesek és politikai szövetségeseik - csakúgy, mint a palesztin szélsőségesek - nemtetszés­üknek adnak hangot. A telepesek egy vezetője a Yediot Ahronot című lapban azt írta, hogy „ha ellenségeink, butaságuk okánál fogva, (merényleteikkel) nem mentenek meg bennünket, a mostani tűzszünet fordulópont lesz az Izrael pusztulásához vezető úton". A megállapodások mindazonáltal na­gyon ingatagok. A fegyvernyugvást már tegnap megsértették a palesztinok: Gáza térségében az éjszaka (még a tűzszünet formális életbelépése előtt) háromszor tüzet nyitottak izraeli állások ellen. Ezek az incidensek nem vontak maguk után emberáldozatokat - ezzel szemben Dzsenin térségében megöltek egy bolgár útépítő vendégmunkást. A terrorakció­ért az „Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai" vállalták a felelősséget. A palesztin szélsőségesek a három hó­napos fegyvernyugvás betartását a pa­lesztin foglyok szabadon bocsátásához kötik. Szavan Salom izraeli külügymi­niszter kijelentette, hogy Izrael nem ré­szese a palesztin fegyverszüneti egyez­ménynek, így nem is vállal kötelezettsé­get a foglyok szabadon bocsátására. Bush amerikai elnök nemzetbiztonsá­gi tanácsadója, Condoleezza Rice azonban más véleményen van, és ezt tolmácsolta Ariel Saron miniszterelnöknek. Saron teg­nap utasította a biztonsági szolgálatot, hogy három-négy napon belül készítsen elemzést az Izraelben fogva tartott pa­lesztinokról, hogy el lehessen dönteni, kit bocsátanak közülük szabadon. IZRAELI KIVONULÁS Palesztin rendőrök gyakorlatoznak Betlehemben ■ AZ IZRAELI-PALESZTIN KONFLIKTUS RENDEZÉSÉRE IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK 1998. október: Bill Clinton, Jasszer Arafat és Benjamin Netanjahu aláírja a Wye River-i megállapodást arról, hogy az izraeli csapatokat kivonják Ciszjordánia területének 13 százalékáról. Netanjahu két hónappal később felfüggeszti a megállapodás végrehajtását, mert a palesztinok nem telje­sítették kötelezettségeiket. 1999. szeptember: Ehud Barak izraeli kormányfő aláírja Arafattal a Wye River-i megál­lapodás módosítását. Ez a do­kumentum 2000. szeptember 13-ra tűzi ki a végleges béke­megállapodás megkötését. 2000. július: Clinton ameri­kai elnök meghívja Barakot és Arafatot Camp Davidbe, hogy a végleges békeszerző­dés határidejének közeledté­vel rendezzék a legsúlyosabb vitás kérdéseket. A találkozó kudarccal végződik. 2001. május: Ariel Saron el­söprő többséggel megnyeri a választásokat Izraelben, mi­niszterelnökké választják. 2002. március: Arab csúcsta­lálkozót tartanak Bejrútban. Résztvevői egyhangúlag tá­mogatják a Szaúd-Arábia által kidolgozott béketervet, amely békét és normális kapcsolato­kat ígér Izraelnek, ha az kiüríti az összes megszállt területet, és beleegyezik a palesztin ál­lam létrehozásába. 2003. április 30.: Átadják az ENSZ, az EU, az Egyesült, Álla­­­­mok és Oroszország által ki-­­­dolgozott nemzetközi útiter­­­­vet Izraelnek és a palesztinok­nak. 2003. május 17.: Saron és­­ Abbasz találkozóján megvitat­­­­ják az útitervet. Ez az első iz­­­­raeli-palesztin csúcstalálkozó , több mint két év után. 2003. június 3.: Bush ameri­kai elnök találkozója arab ve­zetőkkel, megszerzi támogatá­sukat az útitervhez. Másnap Bush találkozója Saronnal és Abbasszal. 2003. június 27.: A Hamasz bejelentése az Izrael elleni tá­madások felfüggesztéséről, izraeli-palesztin megállapo­dás az izraeli csapatok kivo­násáról a Gázai övezetből. 2003. június 29.: A palesztin szervezetek - a Hamasz, az Iszlám Dzsihád, és a Fatah - bejelentik a tűzszünetet Izra­ellel. 2003. június 30.: Izrael átad­ja a Gázai övezetet átszelő legfontosabb út ellenőrzését a palesztinoknak. Francia melegek a homofóbia ellen A francia jobboldal először képviseltette magát hivatalo­san a hétvégi párizsi leszbi­kus, homo-, bi-, és transzsze­xuális parádén. DÉSI ANDRÁS PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNK Az elmúlt években szigorúan magánem­berként, az idén viszont már politikai küldöttként - méghozzá a jobboldali uniópárt képviselőjeként - vett részt a párizsi meleg büszkeség felvonulásán Jean-Luc Romero, a Jacques Chirac köztár­sasági elnök mögött felsorakozó UMP országos titkára. Az egyszemélyes delegációt alkotó Romerót - aki a konzervatív táborból el­sőként vállalta fel a nyilvánosság előtt homoszexualitását - személyesen Alain Juppé exkormányfő, az UMP elnöke kérte fel a jobboldali uniópárt vezetőségének képviseletére. Juppé gesztusa a nyitás és megbékélés jele volt a meleg közösség fe­lé. Különösen az után, hogy a párizsi jobboldal egyik politikusa nyilvánosan kifogásolta a homoszexualitását szintén nyíltan vállaló Bertrand Delanoe főpolgár­mester jelenlétét a szervezők szerint mintegy 700 ezer embert vonzó rendkí­vül színes hétvégi parádén. A meleg büszkeség napján a párizsi felvonulás erősen politikai színezetet ka­pott - nemcsak a jobboldal első hivatalos képviselője miatt. A menetet szervező, leszbikusokat, melegeket ki-, és transz­­szexuálisokat tömörítő liga (Inter LGBT) ugyanis az idén visszatért a melegmoz­galmak egyik eredeti törekvéséhez. Ne­vezetesen a homofóbia, s mindenfajta diszkrimináció elleni harchoz. A párizsi felvonulást felvezető szocialista és zöld­párti politikusok támogatják az Inter LGBT-ét abban, hogy a homofób cselek­mények és megnyilvánulások ugyan­olyan büntetőkategóriába essenek, mint a hasonló rasszista tettek és szidalmak. A párizsi Le Monde -ban közölt felmérés szerint a franciák toleranciában sokat fej­lődtek. A megkérdezettek 61 százaléka jól el tudná fogadni, ha gyermekéről kiderül­ne, hogy saját neméhez vonzódik. Ugyan­ez az arány 1995-ben 41 százalék volt. A franciák többsége (55%) támogatja az egy­neműek házasságkötését, viszont 59 szá­zalékuk elutasítja, hogy a meleg vagy leszbikus párok gyermeke(ke)t fogadhas­sanak örökbe. A kormányzó francia jobb­oldal - a melegközösség befolyása, illetve választói ereje miatt - igyekszik párbeszé­det folytatni a témában, amit jelez, hogy Jean-Pierre Raffarin kormányfő július má­sodik felében, a Matignon-palotában fo­gadja az Inter LGBT küldöttségét. További hírek a 21. oldalon

Next