Népszabadság, 2007. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-01 / 178. szám

2 • 2007. AUGUSZTUS 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG Magyarország www.nol.hu Százezernél több külföldi feketemunkás A csángó takarítónőtől a maláj informatikusig - A határon túlról érkezők 60 százaléka magyar nemzetiségű Szakértők a gazdaság egé­szében 25-30 százalékosra becsülik a feketemunka arányát, a külföldiekét pe­dig az összes feketemunka 15-20 százalékára. Egy friss felmérés szerint a külföldi­ek 66 százaléka magyar nemzetiségű, csaknem 90 százalékuk a szomszédos országokból érkezik. Kun J. Erzsébet Becslések szerint százharminc és kétszázezer közé tehető a Magyarországon feketén fog­lalkoztatott külföldi állampol­gárok száma. Közülük az első negyedévben a munkaügyi fel­ügyelők összesen hatot buktat­tak le. A külföldiek illegális mun­kavállalása az építőiparban és a mezőgazdaságban a legelter­jedtebb. Az előbbi iparágban elsősorban Budapesten és kör­nyékén, a mezőgazdaságban pedig az ország keleti felén. Nyugaton alig bukkannak fel szabálytalanul foglalkoztatott külföldiek. Máshol gyakran vállalnak munkát a háztartá­sokban, a kereskedelemben és a vendéglátásban is. A lista tar­ka, a csángó takarítónőtől a vajdasági ingázó építési vállal­kozón, a vegyésztechnikuson, a román kesztyűgyári munká­son át a maláj informatikuson keresztül a nigériai mosogató­ig tart. Jellemzően a húsz- és harmincéves korosztály vállal­ja a szabálytalanságot. Maga­san képzett szakemberek is partnerek a szabálytalan fog­lalkoztatáshoz: szakértők, nyelvtanárok, önálló értelmi­ségiek, például újságírók is, akik fejlett országokból érkez­nek. Külföldi tulajdonú vállala­tok gyakran alkalmazzák ma­gasan képzett külföldi alkalma­zottaikat úgy, hogy erre nem kérnek engedélyt. Előfordult, hogy a büntetés, amely a mun­kavállaló esetén kiutasítás le­het, diplomáciai bonyodalmak­hoz is vezetett. Az engedély vagy bejelentés nélkül dolgozó külföldiek kö­zül talán a legkisebb arányt azok képviselik, akik illegálisan léptek az országba, ami azért nem meglepő, hisz ma már tu­ristaként Magyarországra csak­nem minden európai országból vízum nélkül be lehet lépni. Mindez abból a friss kérdő­íves felmérésből derül ki, amit az MTA egyik kutatóintézeté­nek munkatársai végeztek az Országos Foglalkoztatási Köz­­alapítvány támogatásával. A ku­tatók szerint nem a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása je­lenti az alapvető problémát, ha­nem általában a feketemunka, amelynek leküzdéséhez első­sorban a legális foglalkoztatás terheinek csökkentése szüksé­ges. A válaszok szerint a gazda­ság egészében 25-30 százalékra tehető a feketemunka aránya, ennek 15-20 százalékát a külföl­dieké teszi ki. Ez utóbbi csoport 66 százaléka magyar nemzeti­ségű, s csaknem 90 százalékuk a szomszédos országokból ér­kezik: Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából és a délszláv álla­mokból. Rajtuk kívül a kínaiak aránya jelentős. A szakértők szerint a külföl­di munkavállalók feketefoglal­koztatásának legfontosabb ne­gatív hatása az adó- és járulék­bevétel-kiesés, valamint az, hogy az alkalmazókat jogtalan előnyhöz juttatja. A feketemun­ka pozitívumaként nagy arány­ban jelölték meg a kutatásban részt vevők, hogy kevéssé von­zó és rosszul fizetett állásokat lehet így betölteni, illetve azt, hogy így olcsó és rugalmas munkaerőhöz lehet jutni. A ha­zai feketefoglalkoztatáshoz ké­pest is alacsony fizetéssel érik be a külföldiek, s rendelkezésre állnak ott is, ahol nincs hazai munkaerő. Arra a kérdésre, hogy vajon miért vállalnak Ma­gyarországon feketemunkát a külföldiek, a szakértők azt vála­szolták, hogy a rossz otthoni körülmények játsszák a legfon­tosabb szerepet. Az okok kö­zött sorolták még a hivatalos munkavállaláshoz szükséges ügyintézés bonyolultságát, hosszadalmasságát is. „Nagybani” emberpiac Budapesten, a Moszkva téren­Fotó: Móricz Simon Danó Anna Csak a természetbeni ellátáso­kat, elsősorban tehát a gyógyí­tást és megelőzést nyújtanák a reform utolsó lépéseként fel­álló vegyes tulajdonú egész­ségpénztárak - értesült a Nép­­szabadság. A táppénz, a bal­eseti járadék, illetve más pénz­beli és szociális ellátások elbí­rálását és kifizetését az egész­ségbiztosítótól a nyugdíj-biz­tosítási alaphoz telepítenék - derül ki a lapunk birtokába ke­rült szakmai javaslatból. Most a pénzbeli ellátásokat az egészségbiztosító a négy­­százalékos egyéni járulékok­ból finanszírozza. Ez a csak­nem 400 milliárd forintos be­vétel a feladattal együtt kerül­ne át a nyugdíj-biztosítási alaphoz. „Körültekintő elemzésre van szükség egy ilyen lépés előtt” - nyilatkozta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász, aki szerint a racionális gazdálko­dás akadálya lehet, ha a finan­szírozónak nincs hatása a táp­pénzkifizetésekre. Az egész­ségbiztosító most a táj számhoz kapcsolódó ellátások alapján is megítélheti, hogy jo­gos vagy jogtalan a táppénz. A nyugdíjbiztosító viszont adat­védelmi okokból vélhetően nem kaphatja meg az egész­ségügyi ellátásokkal kapcsola­tos adatokat a biztosítottakról. A kötelező biztosítási dí­jért járó úgynevezett biztosí­tási alapcsomag tartalmát újra szabnák. Pontosan és tétele­sen meghatároznák, hogy mely ellátások vehetők igény­be a kötelező biztosításért. A javaslatot szeptember köze­pén tárgyalja első olvasatban a kormány. Kökény Mihály szocialista politikus megerő­sítette a pénzbeli ellátások át­csoportosításáról szóló infor­mációnkat. A politikus szerint ez a lépés ésszerűsítené az alapok közötti elszámolást. A kötelező biztosítási díjért járó csomag felülvizsgálata a poli­tikus szerint nem jelent majd mást, mint hogy az elavult technológiák finanszírozása megszűnik, az új, modern eljá­rások pedig közfinanszírozást kapnak. A táppénzügy a nyugdíjbiztosítóhoz tart Megoszlanak a szakvéle­mények arról, jogszerűen járt-e el a Borsod Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, amikor a térség kórházait arra kérte, tegyék ki Gyurcsány Ferenc, Hor­váth Ágnes és Molnár La­jos fényképét a vizitdíj-au­­tomaták mellett. Mondván: ők a felelősök. Munkatársainktól „A vizitdíjrendeletet és a rende­let megalkotóinak fotóit azért kértem kihelyezni a megyei ön­­kormányzat kórházaiban, mert a rendelkezés, szerintem, aka­dályozza a jó orvos-beteg kap­csolatot” - indokolta tegnap Ódor Ferenc, a Borsod Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, mi­ért kérte az egészségügyi intéz­mények vezetőit arra, hogy a vi­­zitdíj-automaták mellé ragasz­­tassák ki Gyurcsány Ferenc kor­mányfő, Horváth Ágnes jelenle­gi, és Molnár Lajos korábbi szakminiszter fotóját. Ódor azt is közölte, hogy erre nem utasí­tást adott - csak kért. Azt szeret­te volna elérni, hogy a vizitdíj miatt a betegek ne a kórházi dol­gozókat okolják. Két miskolci kórházban már ki is ragasztották a három fény­képet. - Jogellenes az intézkedés, ugyanis az a polgári törvény­­könyvben rögzített képmáshoz való jog megsértését jelenti - mondta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. A közszereplők a nyilvános köz­­szereplések alkalmával nem tilthatják meg, hogy felvétele­ket készítsenek, majd közölje­nek róluk, azonban az automa­ták mellett elhelyezett plakátok esetében másról van szó. A hozzájárulásuk nélkül nem le­hetett volna a képeiket kitenni. A közszereplő sem teljesen sza­bad préda. Kolláth hozzátette: mivel az emberi méltóság köré­be tartozó alkotmányos jog sé­relméről van szó, az ombuds­man is vizsgálódhat. Szikinger István ügyvéd vi­szont úgy látja, az intézkedés nem sért személyiségi jogot és más jogszabályba sem ütközik, mert közszereplőkről van szó, akiknek a fotóit a közhatalom gyakorlásával összefüggésben helyezték ki. Az egészségügyi tárca teg­nap bejelentette, vizsgálják a Borsodban történtek jogszerű­ségét. A miskolci megyei kórház vezetői jogászokat kérnek föl a helyzet elemzésére. Csiba Gá­bor főigazgató, aki épp szabad­ságát tölti, visszakérdezett munkatársunktól: ha jogsértő a fényképek kihelyezése, az, ami­kor a minisztérium propagan­daanyagát tetették ki velük, mi­ért nem minősült annak? Minthogy nem látunk össze­függést, nem tudtunk válaszol­ni a kérdésre. Tegnap az SZDSZ közle­ményben tiltakozott Ódor Fe­renc eljárása ellen. Állítják: tu­datlanságból vagy rosszindulat­ból, de félretájékoztatja a bete­geket, politikai csatatérré vál­toztatva a közintézményeket, a kórházakat. Az SZDSZ arra kéri Ódort, számoljon be róla, hogy az intézményekben befizetett vizitdíjat és a kórházi napidíjat nem a fotókon lévő politikusok kapják, az az orvosok jövedel­mét és a kórházak fejlesztési le­hetőségeit növeli. Azt is java­solják, hogy Ódor biztosítson a megyei intézményeket felkere­ső betegek számára Mikola Ist­ván és Orbán Viktor fényképé­vel ellátott borítékokat - jó lesz azokban átadni a hálapénzt. Terjed a borsodi fénykép-demonstráció Vizitdíj-automata a „felelősök” fényképével Fotó: MTI Vajda János • A budapesti VIIi. kerület egyik háziorvosi rendelőjében Horváth Ágnes egészségügyi miniszter fény­képét ragasztották a vizitdíj-auto­mata mellé, továbbá a helyiség több pontjára. A vizitdíjról szóló kormányzati propagandaanyagok, plakátok mellé - hasonlóan a bor­sodi esethez - a rendelő dolgozói a vizitdíjrendelet szövegét is kira­gasztották. Az Index információi szerint több vidéki városban és me­gyében hasonló akciókra készülnek az intézmények vezetői és dolgozói.

Next