Népszabadság, 2007. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-01 / 178. szám
2 • 2007. AUGUSZTUS 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG Magyarország www.nol.hu Százezernél több külföldi feketemunkás A csángó takarítónőtől a maláj informatikusig - A határon túlról érkezők 60 százaléka magyar nemzetiségű Szakértők a gazdaság egészében 25-30 százalékosra becsülik a feketemunka arányát, a külföldiekét pedig az összes feketemunka 15-20 százalékára. Egy friss felmérés szerint a külföldiek 66 százaléka magyar nemzetiségű, csaknem 90 százalékuk a szomszédos országokból érkezik. Kun J. Erzsébet Becslések szerint százharminc és kétszázezer közé tehető a Magyarországon feketén foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma. Közülük az első negyedévben a munkaügyi felügyelők összesen hatot buktattak le. A külföldiek illegális munkavállalása az építőiparban és a mezőgazdaságban a legelterjedtebb. Az előbbi iparágban elsősorban Budapesten és környékén, a mezőgazdaságban pedig az ország keleti felén. Nyugaton alig bukkannak fel szabálytalanul foglalkoztatott külföldiek. Máshol gyakran vállalnak munkát a háztartásokban, a kereskedelemben és a vendéglátásban is. A lista tarka, a csángó takarítónőtől a vajdasági ingázó építési vállalkozón, a vegyésztechnikuson, a román kesztyűgyári munkáson át a maláj informatikuson keresztül a nigériai mosogatóig tart. Jellemzően a húsz- és harmincéves korosztály vállalja a szabálytalanságot. Magasan képzett szakemberek is partnerek a szabálytalan foglalkoztatáshoz: szakértők, nyelvtanárok, önálló értelmiségiek, például újságírók is, akik fejlett országokból érkeznek. Külföldi tulajdonú vállalatok gyakran alkalmazzák magasan képzett külföldi alkalmazottaikat úgy, hogy erre nem kérnek engedélyt. Előfordult, hogy a büntetés, amely a munkavállaló esetén kiutasítás lehet, diplomáciai bonyodalmakhoz is vezetett. Az engedély vagy bejelentés nélkül dolgozó külföldiek közül talán a legkisebb arányt azok képviselik, akik illegálisan léptek az országba, ami azért nem meglepő, hisz ma már turistaként Magyarországra csaknem minden európai országból vízum nélkül be lehet lépni. Mindez abból a friss kérdőíves felmérésből derül ki, amit az MTA egyik kutatóintézetének munkatársai végeztek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával. A kutatók szerint nem a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása jelenti az alapvető problémát, hanem általában a feketemunka, amelynek leküzdéséhez elsősorban a legális foglalkoztatás terheinek csökkentése szükséges. A válaszok szerint a gazdaság egészében 25-30 százalékra tehető a feketemunka aránya, ennek 15-20 százalékát a külföldieké teszi ki. Ez utóbbi csoport 66 százaléka magyar nemzetiségű, s csaknem 90 százalékuk a szomszédos országokból érkezik: Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából és a délszláv államokból. Rajtuk kívül a kínaiak aránya jelentős. A szakértők szerint a külföldi munkavállalók feketefoglalkoztatásának legfontosabb negatív hatása az adó- és járulékbevétel-kiesés, valamint az, hogy az alkalmazókat jogtalan előnyhöz juttatja. A feketemunka pozitívumaként nagy arányban jelölték meg a kutatásban részt vevők, hogy kevéssé vonzó és rosszul fizetett állásokat lehet így betölteni, illetve azt, hogy így olcsó és rugalmas munkaerőhöz lehet jutni. A hazai feketefoglalkoztatáshoz képest is alacsony fizetéssel érik be a külföldiek, s rendelkezésre állnak ott is, ahol nincs hazai munkaerő. Arra a kérdésre, hogy vajon miért vállalnak Magyarországon feketemunkát a külföldiek, a szakértők azt válaszolták, hogy a rossz otthoni körülmények játsszák a legfontosabb szerepet. Az okok között sorolták még a hivatalos munkavállaláshoz szükséges ügyintézés bonyolultságát, hosszadalmasságát is. „Nagybani” emberpiac Budapesten, a Moszkva térenFotó: Móricz Simon Danó Anna Csak a természetbeni ellátásokat, elsősorban tehát a gyógyítást és megelőzést nyújtanák a reform utolsó lépéseként felálló vegyes tulajdonú egészségpénztárak - értesült a Népszabadság. A táppénz, a baleseti járadék, illetve más pénzbeli és szociális ellátások elbírálását és kifizetését az egészségbiztosítótól a nyugdíj-biztosítási alaphoz telepítenék - derül ki a lapunk birtokába került szakmai javaslatból. Most a pénzbeli ellátásokat az egészségbiztosító a négyszázalékos egyéni járulékokból finanszírozza. Ez a csaknem 400 milliárd forintos bevétel a feladattal együtt kerülne át a nyugdíj-biztosítási alaphoz. „Körültekintő elemzésre van szükség egy ilyen lépés előtt” - nyilatkozta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász, aki szerint a racionális gazdálkodás akadálya lehet, ha a finanszírozónak nincs hatása a táppénzkifizetésekre. Az egészségbiztosító most a táj számhoz kapcsolódó ellátások alapján is megítélheti, hogy jogos vagy jogtalan a táppénz. A nyugdíjbiztosító viszont adatvédelmi okokból vélhetően nem kaphatja meg az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos adatokat a biztosítottakról. A kötelező biztosítási díjért járó úgynevezett biztosítási alapcsomag tartalmát újra szabnák. Pontosan és tételesen meghatároznák, hogy mely ellátások vehetők igénybe a kötelező biztosításért. A javaslatot szeptember közepén tárgyalja első olvasatban a kormány. Kökény Mihály szocialista politikus megerősítette a pénzbeli ellátások átcsoportosításáról szóló információnkat. A politikus szerint ez a lépés ésszerűsítené az alapok közötti elszámolást. A kötelező biztosítási díjért járó csomag felülvizsgálata a politikus szerint nem jelent majd mást, mint hogy az elavult technológiák finanszírozása megszűnik, az új, modern eljárások pedig közfinanszírozást kapnak. A táppénzügy a nyugdíjbiztosítóhoz tart Megoszlanak a szakvélemények arról, jogszerűen járt-e el a Borsod Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, amikor a térség kórházait arra kérte, tegyék ki Gyurcsány Ferenc, Horváth Ágnes és Molnár Lajos fényképét a vizitdíj-automaták mellett. Mondván: ők a felelősök. Munkatársainktól „A vizitdíjrendeletet és a rendelet megalkotóinak fotóit azért kértem kihelyezni a megyei önkormányzat kórházaiban, mert a rendelkezés, szerintem, akadályozza a jó orvos-beteg kapcsolatot” - indokolta tegnap Ódor Ferenc, a Borsod Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, miért kérte az egészségügyi intézmények vezetőit arra, hogy a vizitdíj-automaták mellé ragasztassák ki Gyurcsány Ferenc kormányfő, Horváth Ágnes jelenlegi, és Molnár Lajos korábbi szakminiszter fotóját. Ódor azt is közölte, hogy erre nem utasítást adott - csak kért. Azt szerette volna elérni, hogy a vizitdíj miatt a betegek ne a kórházi dolgozókat okolják. Két miskolci kórházban már ki is ragasztották a három fényképet. - Jogellenes az intézkedés, ugyanis az a polgári törvénykönyvben rögzített képmáshoz való jog megsértését jelenti - mondta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. A közszereplők a nyilvános közszereplések alkalmával nem tilthatják meg, hogy felvételeket készítsenek, majd közöljenek róluk, azonban az automaták mellett elhelyezett plakátok esetében másról van szó. A hozzájárulásuk nélkül nem lehetett volna a képeiket kitenni. A közszereplő sem teljesen szabad préda. Kolláth hozzátette: mivel az emberi méltóság körébe tartozó alkotmányos jog sérelméről van szó, az ombudsman is vizsgálódhat. Szikinger István ügyvéd viszont úgy látja, az intézkedés nem sért személyiségi jogot és más jogszabályba sem ütközik, mert közszereplőkről van szó, akiknek a fotóit a közhatalom gyakorlásával összefüggésben helyezték ki. Az egészségügyi tárca tegnap bejelentette, vizsgálják a Borsodban történtek jogszerűségét. A miskolci megyei kórház vezetői jogászokat kérnek föl a helyzet elemzésére. Csiba Gábor főigazgató, aki épp szabadságát tölti, visszakérdezett munkatársunktól: ha jogsértő a fényképek kihelyezése, az, amikor a minisztérium propagandaanyagát tetették ki velük, miért nem minősült annak? Minthogy nem látunk összefüggést, nem tudtunk válaszolni a kérdésre. Tegnap az SZDSZ közleményben tiltakozott Ódor Ferenc eljárása ellen. Állítják: tudatlanságból vagy rosszindulatból, de félretájékoztatja a betegeket, politikai csatatérré változtatva a közintézményeket, a kórházakat. Az SZDSZ arra kéri Ódort, számoljon be róla, hogy az intézményekben befizetett vizitdíjat és a kórházi napidíjat nem a fotókon lévő politikusok kapják, az az orvosok jövedelmét és a kórházak fejlesztési lehetőségeit növeli. Azt is javasolják, hogy Ódor biztosítson a megyei intézményeket felkereső betegek számára Mikola István és Orbán Viktor fényképével ellátott borítékokat - jó lesz azokban átadni a hálapénzt. Terjed a borsodi fénykép-demonstráció Vizitdíj-automata a „felelősök” fényképével Fotó: MTI Vajda János • A budapesti VIIi. kerület egyik háziorvosi rendelőjében Horváth Ágnes egészségügyi miniszter fényképét ragasztották a vizitdíj-automata mellé, továbbá a helyiség több pontjára. A vizitdíjról szóló kormányzati propagandaanyagok, plakátok mellé - hasonlóan a borsodi esethez - a rendelő dolgozói a vizitdíjrendelet szövegét is kiragasztották. Az Index információi szerint több vidéki városban és megyében hasonló akciókra készülnek az intézmények vezetői és dolgozói.