Népszabadság, 2007. november (65. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-02 / 255. szám

2007. NOVEMBER 2., PÉNTEK • LXV. ÉVFOLYAM, 255/2. SZÁM, 24 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.H­U • 138 FORINT Százas olaj, másfeles dollár Lejtmenetben a börzék Az olaj ára csütörtökre virradóra már meghaladta a hordónkénti 96 dollárt, az euróért 1,45 dollárt adtak. Az infláció gyorsulása és a gazdasági növekedés las­sulása miatt egyaránt aggódó amerikai jegybank kamatot vágott szerdán, ám a börzék így is nagyot estek tegnap. A friss adatok nyugtalanítóak, de a harmadik ne­gyedévben meglepő módon még szár­nyalt az USA gazdasága. 12. oldal A Political Capital elemzése Utód lehet: Bajnai Gordon Lesz-e Orbán Viktor utáni Fidesz? Orbán Viktorral lesz-e Fidesz? És ha nem vele, akkor kivel? Lesz-e Gyurcsány nélkül MSZP? Vagy MSZP nélkül Gyurcsány? Látjuk-e a két, saját oldalukat vezető sztárpolitikuson túl a többieket? A Political Capital ezúttal Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter kilátásait elemzi. 5. oldal Több biztosító A bankgarancia nem elég Horváth Ágnes egészségügyi miniszter becslése szerint körülbelül tízmilliárd forintba kerül egy kötelező egészség­­pénztár elindítása a magánbefektető­nek. A pályázóknak ezt az összeget be is kell mutatniuk - a bankgarancia nem elég. 3. oldal A Cirque du Soleil és a pénz Álombácsik A kanadai Cirque du Soleil, a cirkuszmű­vészet megújításának ájulásig tisztelt társulatainak egyike Budapesten járt, és egy jókora káprázatot adott el igen-igen drágán. Persze utólag ne sopánkodjunk, hiszen a veszélyérzetünk működhetett volna. 9. oldal Sokat keresnek a keresőkön Kattintásra telik a kassza Az internetes hirdetések térhódításának legnagyobb vesztese a televízió lehet - a kutatások szerint pontosan az esti főmű­soridőben a legaktívabbak az inter­netezők -, bár a tévétől elhódított bevé­tel egyelőre csak morzsákat jelent a rek­lámtortából. 19. oldal Mai mellékletünk: Lakáskulcs 14., 15., 16. oldal Schengeni nyitás: újabb határon túl Határállomások felszámolása nyugaton és északon, könnyí­tett beléptetés délen és keleten - a karácsony előtti nyitás ha­zánk mind a hét határszakaszát érinti valamilyen módon. Szőcs László Brüsszel Újabb, ezúttal már politikai akadályt vett szerdán a december 21-re terve­zett schengeni határnyitás; az EU szakmai fóruma már korábban rábó­lintott erre. Az unióhoz 2004-ben csatlakozott kilenc ország (Ciprus, a tizedik, haladékot kért) teljesíti a fel­tételeket a szárazföldi és a vízi határ­­ellenőrzés felszámolására - mondták most ki a brüsszeli EU-nagykövetek. Mindezt a belügyminiszterek jövő heti ülése várhatóan csak megerősíti, majd decemberben dönt végleg a so­rompók felnyitásáról. Az EU belső eljárása értelmében ugyanis a tagál­lamok tanácsának meg kell várnia az Európai Parlament november 15-i vé­leményét - ezért a késlekedés. A rep­tereken csak 2008 márciusának vé­gén, a nyári időszámításra való átál­láskor történik meg a váltás. Addig mindenütt olyan folyosókat kell ki­építeni, hogy a schengeni övezeten belülről, illetve belülre utazókat ne vessék alá határellenőrzésnek. A szá­razföldi nyitás hazánk mind a hét szomszédja irányában érinti a forgal­mat. Az osztrák, a szlovák és a szlo­vén határon megszűnik az ellenőrzés (magyar szempontból fontos, hogy nagyköveti szinten a korábban még felkészületlen szlovákokat most már megdicsérték, csak az észtek kaptak némi feddést). Két korláttal számol­ni kell. Ausztria a jövő évi futball-Eb idejére felmondja a határellenőrzés megszüntetését, s mindhárom új schengeni szomszédunknak joga van a határtól legfeljebb 80 kilométerre „mélységi ellenőrzéssel” követnie a külföldiek forgalmát, s adott esetben igazoltatnia is. Románia, mivel EU-tag, könnyí­tett uniós határellenőrzést kap, nagyjából olyat, amilyen jelenleg He­gyeshalomnál folyik - hiszen valójá­ban itt az történik, hogy a schengeni övezet határa egy tagországgal (ha­zánkkal) keletebbre tolódik, de nem éri el az unió keleti határát (mint ahogy Hegyeshalomnál most sem). A horvátok nem EU-tagok, de ha­zánk (és Szlovénia) „elintézte” az EU tanácsában, hogy állampolgárai to­vábbra is személyi igazolvánnyal jö­hessenek, amennyiben egy betétla­pot is hoznak magukkal, amelybe a schengeni határőr pecsételni fog. A magyarok horvátországi utazását (személyivel) a schengeni nyitás lo­gikailag sem érinti. Szerbiából és Uk­rajnából schengeni beléptető vízum­mal jöhetnek majd az ottaniak (a ma­gyarok is). Ez 35 euróba (8800 forint) kerül majd, de például kiskorúak vagy sportolók ingyen is megkaphat­ják. Különlegesség, és a kárpátaljai magyaroknak segítség, hogy Ukraj­nával a határtól számított ötven kilo­méteres körzetben fennmarad a kis­­határforgalom. Az EU hazánkat is érintő ezen két külső határán gyors ellenőrzést ígérnek. Forradalmasítja majd az ügymenetet a schengeni in­formációs rendszer - éppen sokadik késésében lévő - második generáció­jának bevezetése. Ezt 2008 végére ígéri az Európai Bizottság. A magyar rendőrség és határőrség összevonásáról a 4. oldalon Rajkánál nyit a schengeni határ Fotó: Kovács Bence Drága a magyar szabadalom Évek óta csökken - és tavaly már az ezret sem érte el - az idehaza benyújtott szabadal­mak száma. A jelenséget csak részben magyarázza a Magyar­­országot is érintő nemzetközi szabadalmi bejelentések nagy száma, ugyanakkor legalább ilyen fontos ok, hogy a hazai jö­vedelmi viszonyokhoz képest a szabadalmi oltalom megszerzé­se túlságosan drága. Hargitai Miklós Tavaly mindössze 924 szabadalmi bejelentés érkezett a Magyar Szaba­dalmi Hivatalhoz (MSZH). 2005- ben ugyanez az érték még 1275, 2004-ben 2657, 2003-ban pedig 4810 volt, vagyis a szabadalmi aktivitás négy év alatt a negyedére csökkent. A visszaesés drámainak tűnik, ám ennyire azért nem rossz a helyzet: a nemzetközi együttműködés kereté­ben benyújtott, Magyarországot is érintő szabadalmak száma ugyan­ezen idő alatt 100 ezerről 145 ezerre nőtt. A hazai gazdaság állapotáról, il­letve „innovációs potenciáljáról” ta­lán a hazai bejelentők szabadalmai árulják el a legtöbbet. A magyar sza­badalmak száma az elmúlt öt esz­tendőben évi 700 körül stagnált, ami azt jelenti, hogy sem a gazdasá­gi növekedés tempója, sem pedig a szabályozók változása (az innová­ciós járulék, illetve az Innovációs Alap megszületése) nem volt rá ér­zékelhető hatással. Hazánk 2003-ban csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezmény­hez, azóta a külföldi szabadalmazta­tók európai szabadalmi bejelentést tehetnek, s ennek során elegendő megjelölniük, hogy Magyarország területére is kérik a szabadalmi ol­talmat (azaz nem kell közvetlenül az MSZH-hoz fordulniuk). A leg­több szabadalmi igény amerikai és német cégektől érkezik, a gazdasági területek közül a gyógyszeripar, a biotechnológia, a gépelem- és mű­szerfejlesztés, valamint a kémia a legaktívabb. A bejelentők többsége multina­cionális nagyvállalat - számukra a szabadalmi oltalom megszerzésé­nek költsége eltörpül az így elérhe­tő előnyök értéke mellett. A szaba­dalmaztatás ugyanis drága: már az első éves díj költsége százezres nagyságrendű, és utána a fenntartá­si díj is hasonló kiadást jelent (igaz, ez utóbbi már 20 évre elosztva je­lentkezik), így egy multi akár azt is megteheti, hogy egy ötletet csak azért szabadalmaztat, nehogy a versenytársa kezdeni tudjon vele valamit­­ a hazai kisvállalkozások viszont sokszor azokat a megoldá­sokat sem tudják védelem alá he­lyezni, amelyeken a létük múlik. Ér­demi - tehát nem adókedvezmény típusú - támogatás csak a külföldi szabadalmaztatáshoz, illetve talál­mányi vásárokon történő részvétel­hez szerezhető, ez pedig a hazai piacon érdekelt kisvállalkozásokon nem segít. AZ ÖTÖS LOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN A HATOSLOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN azaz egymilliárd-ötvenmillió forint azaz hatszázharminchatmillió forint SZERENCSEITEK ZRT www.szerencsejatek.hu HIRDETÉS

Next