Népszabadság, 2014. október (72. évfolyam, 230-255. szám)
2014-10-18 / 245. szám
Korrupciós vád Hivatalos személyeket és üzletembereket tiltottak ki Amerikából Lecsap a 7750-es Nyílt konfliktus tört ki az Egyesült Államok és Magyarország kormánya között. Az amerikai külügyminisztérium korrupciós váddal kitiltott az USA-ból több magyar személyiséget, köztük valószínűleg kormányhivatalnokokat és kormányközeli üzletembereket. A névsor titkos. Munkatársainktól Az Egyesült Államok külügyminisztériuma eltiltott a beutazástól „tíznél kevesebb” magyar állampolgárt. Értesülések szerint köztük van Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, akinek telefonját tegnap este azzal vágták ránk, hogy „rossz számot hívott!”. A nap folyamán az interneten elterjedt és lapunk honlapján is megjelent találgatásokra válaszul a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kommunikációs igazgatója helyreigazítási kérelemben szögezte le: a két intézmény vezetői nem érintettek az ügyben. Ugyanígy járt el - formailag a megszólalásig hasonló helyreigazítási kérelemben - Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó ügyvédje, és cáfolta érintettségét Giró-Szász András volt kormányszóvivő is. A sztorit a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában álló Napi Gazdaság robbantotta ki, azt állítva első oldalas címében, hogy „Amerikai cégek ellen vizsgálódik a NAV”. Az üzleti napilap egyedül a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő Ökotárs Alapítványt nevezte meg ilyen cégként, és azt vélelmezte, hogy az amerikai szankció válasz a magyar lépésekre. Az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője, Andrew Goodfriend tegnap hibásnak nevezte az újság történetét. Szerinte ők a George W. Bush elnök által 2004 januárjában aláírt 7750-es számú proklamáció és a 2004. január 12-i kleptokráciaellenes klauzula alapján jártak el. E szerint a beutazás megtagadásával sújthatók azok a külföldi kormányzati vagy üzleti személyek és ha hasznot húztak a korrupcióból, akkor munkatársaik és családtagjaik, akik az amerikai nemzeti érdekeket sértő, korrupciós ügyekbe keveredtek. Lapunknak Washingtonban nyilatkozó amerikai szakértők szerint a 7750-es proklamációval kapcsolatban homályos a gyakorlat: gyanú esetén nincsenek meghallgatások, az eljárás alá vont személyekkel csak utólag közlik a tilalmat. Nevüket sosem hozzák nyilvánosságra, amit vízumügyekben törvény ír elő. A döntés az amerikai külügyminiszter, jelen esetben John Kerry kezében van, aki az elnök nemzetbiztonsági apparátusának illetékeseivel összhangban határoz a kitiltandók listájáról. Az érintettek utólag megkísérelhetik tisztázni magukat és vízumot kérni. A most szóban forgó személyekkel szóban, illetve, ha nem jöttek be az amerikai konzulátusra, levélben közölték a szankciót. Aki nem kapott ilyen tájékoztatást, az értelemszerűen szabadon utazhat az Egyesült Államokba. Andrew Goodfriend a múlt héten kért sürgős találkozót Magyar Levente külgazdasági és külügyi államtitkártól, akit tájékoztatott a lépésről. Hétfőn már a miniszter, Szijjártó Péter kért találkozót a diplomatától, akit tegnap délután újra bekérettek a KKM-be, ahol megint Magyar Leventével tekintette át a helyzetet. Az ügyvivő a magyar fél - majd a sajtó - ismételt kérésére sem árulta el, pontosan milyen ügyekről van szó. Azt mondta, hogy a magyar hatóságoknak az egyéb forrásokból rendelkezésükre álló információ alapján kell eljárniuk, s utalt például a NAV egyes volt munkatársainak közelmúltbeli nyilatkozataira. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most léptek, Goodfriend azt felelte, hogy az eljárás nagyjából egy hónapja folyik, s most sem ők tárták a nyilvánosság elé a történteket. A maguk részéről remélik, hogy a magyar kormány fellép a korrupció ellen, s ők ebben készek közreműködni. A KKM közleménye szerint mind Magyarország, mind az Egyesült Államok érdeke az, hogy a vizsgálatokat alaposan, átláthatóan és a törvényeknek megfelelően folytassák le. A kétoldalú tárgyalások a jövő héten Washingtonban folytatódhatnak, ahol az október 23-i megemlékezések kapcsán ott tartózkodó Szijjártó Péter kísérletet tehet a helyzet tisztázására. Washingtoni forrásaink szerint Amerika két-három hónapja kezdett ismét élénkebben figyelni térségünkre. Az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókat bíráló országok közül nem véletlenül Magyarországon statuálnak példát: a kormánynak kivételesen rossz a híre, és fogynak európai pártfogói is. Vannak olyan vélemények, Washington valójában meg akarja akadályozni, hogy Budapest példáját követve Pozsony és Prága is a nyugati egység megbontójává váljon. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének épülete fotó: teknős miklós A szén-monoxid veszélyét jelző riasztók többsége megbízhatatlan A magyar piacon lévő szénmonoxid-riasztók zöme akkor sem jelez, ha már a lakásban terjeng a gyilkos gáz, pedig a behozott eszközök zömének hatástalansága ismert. ^6 A kormány alaposan rászedte a vagyonőröket a rezsióradíjjal Bár a kabinet a tavaszi kampányidőszakban nagy horderejű kérdésnek tekintette a rendteremtést a vagyonvédelem piacán, az ígért szabályozás mégis várat magára. a>4 KÖZELEBB KERÜLT A GÁZALKU Képünkön Vlagyimir Putyin orosz elnök Petro Porosenko ukrán államfővel fog kezet Milánóban, ahol Angela Merkel és Francois Hollande társaságában tárgyaltak. A gázvita rendezéséhez valamelyest közelebb kerültek ugyan, de az áttörés még messze van.>8 FOTÓ:EPA - DANIEL DALZENNARO ÖTÖDIK HASÁB És akkor... És akkor mi van? így szólt idáig az obligát kérdés, valahányszor arról esett szó, hogy Amerika egyre ingerültebben figyeli, mi folyik itt. Most megtudtuk: akkor az van, hogy előbb udvariasan, aztán nyersebben, végül félreérthetetlen egyenességgel közlik, mi bajuk. És amikor mindez nem éri el a kívánt hatást, előhúznak a farzsebükből valamit, amivel ártani lehet. A hatás nehezen leírható. Bush elnök hivatkozott, 7750-es számú proklamációja nyomán egyelőre „tíznél kevesebb” magyar hivatalos személlyel és üzletemberrel közölték, hogy nem utazhat be az Egyesült Államokba. Mivel sem az amerikaiak, sem a magyarok nem hozzák nyilvánosságra a listát, így egyelőre az egész magyar kormányra és az üzleti világ kormányközeli részére a korrupció árnyéka vetül. Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, pont ez volt az amerikai szándék. A magyar kormány megint elnézett valamit. Nem vette észre Barack Obama minapi beszédének azt a passzusát, amelyben a civil szervezeteknek az amerikai külpolitika középpontjába állításáról volt szó. Meg azt sem, hogy az Oroszország elleni szankciók nyilvános fúrásával a nagypolitika óceánjára tévedt kicsiny ladikjával. Azt sem, hogy a tízmilliárd eurós Paks-ügylet csak viszonylag magyar belügy. Legalábbis addig, amíg az Európai Unió finanszírozza a magyar gazdaságfejlesztést, és az USA biztosítja határaink sérthetetlenségét. A barátok közötti nézeteltérések új szintre emelkedtek. És akkor az van, hogy egyre több olyan konkrétum derül ki, amelyet nem fognak tudni kimagyarázni a bülbülszavú szóvivők. A konfliktusra mind ráfizetünk. Sovány vigasz, hogy ezúttal talán azok is, akik ide juttatták Magyarországot. (A szerk.) Lopják a szőlőt Megyesi Gusztáv két anyáról ír: egyikük fia nyelvvizsga-bizonyítványt nem látott közelről, a másiké szőlőt. ^9 Putyin szorongatása Aczél Endre arról, hogy valóban akkora bajban van-e Oroszország. ^9 9 770237 377060 14245